Szabad Nógrád, 1950. március (6. évfolyam, 9-12. szám)
1950-03-10 / 10. szám
f950 március 10. SZABAD NÖGRAD 3 RÁKOSI MÁTYÁS 58 ÉVES BÁKtíSI ELVTÁRS SZÜLETÉSEXA PJA JV Szeretettel ünnepli az ország - dolgozó népe Rákosi Mátyás elvtársat 58. születésnapján. Különös szeretettel és ragaszkodással üdvözli a Magyar Dolgozók Pártjának minden tagja szeretett bölcs vezérét, a magyar kommunisták példaképét. Rákosi elvtárs példakép számunkra, mert mindig a munkásokért, a szabad emberek szocialista társadalmáért küzdött és harcolt. Rákosi elvtárs adai szegény ember fia, aki ösztöndíjas diákként tanult Hamburgban, Londonban, ahol tanulmányozta a nemzetközi munkás- mozgalmat. Egész életét a munkásmozgalomnak szentelte és egyik megalapítója a Kommunisták Magyarországi Pártjának. A Tanácsköztársaság idején kereskedelemügyi népbiztos helyettes lett, majd a szociális termelés népbiztosa. Idejének és munkájának nagyrészét azonban a fronton töltötte. Pe- yerék ellen harcolva ő szervezte meg városunk védelmét. A Tanácsköztársaság elbukott s jött a szörnyű csapás, az ellenforradalom. Rákosi elvtársnak az érdeme, hogy a magyar munkásosztály újra fölébredt kábultságából és újból megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. A munka megindult, de az illegális munkát végző Rákost elvtársat rendőrkézre juttatta az árulás. A fasiszták kétszer állították bíróság elé a magyar nép szabadságáért küzdő Rákosi elvtársat és tizenhat évet töltött fegyházban a magyar nép szabadságának megtestesítője. Útjukba volt Horthyéknak és fasiszta pribékeinek és ezért akarták megsemmisíteni. A Szovjetunió közbelépése mentette meg Rákosi elvtársat a magyar nép számára. A magyar nép hálával emlékezik meg a Szovjetunióról Rákosi elvtárs megmentéséért. A Szovjetunió közbelépésének köszönhetjük, hogy most az ö vezetésével építhetjük a szocialista Magyarországot. Rákosi elvtárs születésnapján jómunkát, jóegészségeit kívánunk minden dolgozók nevében. A Bányász Szakszervezet Kerületi Titkárságának önkritikája eddigi munkájuk felett Gerő elvtárs a Magyar Sztahánovis- ták I. Országos Kongresszusán mondott beszédében jogosan kritizálja a Bányász Szakszervezet munkáját. A beszéd óta szakszervezetünk kózpontia önkritikát gyakorolt és megjelölte azokat a feladatokat, amelyek a szak- szervezet munkájának javulását hozzák. A nógrádi szénmedence magyar gyáripari dolgozók szakszervezetének kerületi titkársága is önkritikát gyakorol munkája megjavításának érdekében. Rákosi elvtárs a Párt Központi Vezetőségének ülésén a tömegektől való elszakadás veszélyére hívta fel a figyelmünket. Ez a jelenség, a bürokratizmus és szindikalista jelenségekkel együtt kerületi titkárságunkra is vonatkozik. Megvizsgáltuk eddigi műn- kánkat és megállapítottuk, hogy elszakadtunk a dolgozóktól, irodai kukacok lettünk, nem mentünk le a dolgozók közé. Nem volt megfelelő kapcsolatunk Pártunkkal, a Megyei és Járási Bizottsággal. Elhanyagoltuk az összeköttetést a Szaktanács Megyei Szervezete felé is. ami arra vezetett, hogy a munkánk nem egy esetben az említett szervek munkájával kereszteződött. Az üzemekben a termelés kérdésével nem foglalkoztunk eléggé. Az elindított munkaversenymozgalmat nem szélesítettük ki, ugyanúgy a Szta hánov-mozgalmat sem. Nem tulajdonítottunk nagy jelentőséget annak, ha valaki 150—200 százalékot teljesített és azt milyen munkamódszerrel vé gezte. Nem segítettük elő a más üzemben való alkalmazását. Nem fektettünk fősúlyt az elvtársak elméleti színvona Iának emelésére. Nem vettük fel szó rosan a kapcsolatot a műszaki veze tőkkel és a hibák, amelyek előadódtak, ezekből is eredtek. Nem vettük figye lembe, ha titkárságunkra egyes dolgozók bejöttek, hogy ők miért nem lettek élmunkások, vagy őket miért nem hozza ki a sajtó, holott ők is élenjárnak a termelésben. Ezeket mind elhanyagoltuk és mellékesen kezeltük. Pártunk Megyei Bizottsága több esetben hívta fel a figyelmünket bérezésekkel kapcsolatos hibákra. Ezeket a hibákat csak a figyelmeztetés után küszöböltük ki, holott nekünk, szak- szervezeti funkcionáriusoknak, elsősor. ban kellett volna észrevenni. Nem fordítottunk elég figyelmet arra, hogy a szocialista társadalomban újtipusú embereket kell nevelni. Nem vettük észre és nem segítettük elő a dolgozóknak munkához való új viszonyát. Medencénkben az újító és élmunkáskörök kiszélesítésére nemcsak hogy a szakszervezetünk nem vett irányt, hanem maga a bányaigazgatóság sem. Az újítókörön Délül nem mindenütt folyik a nevelés, ahol az élmunkásaink, sztahánovistáink elméleti színvonalukat növelhették volna. A szakszervezetnek mint a dolgozók érdekvédelmének szervezetének szociálpolitikai munkája sem kielégítő. Megfeledkeztünk arról, amit Rákosi elvtárs mondott, hogy legfőbb érték az ember. Nem tettünk eleget, vagy csak részben tettünk a segélyezés meggyorsításáért, hogy a beteg minél előbb felgyógyulhasson. A szükséges anyagi támogatás nyújtása a szakszervezetnek meg van és mégis előfordult, hogy a segélyt hosszú idő után kapják meg. Súlyosabb helyzet még az, hogy dolgozóink szakszervezetünknek szociális munkáját nem ismerik és előfordul, hogy két-három hónap »múlva jön valaki segélyezésért. Munkánkat a jövőben tervszerint fogjuk végezni, a központtól kapott instrukciót Pártunk megyei és járási bizottságával, a szakszervezettel átbeszéljük, a tömegekkel való kapcsolatot megerősítjük s mindenben követjük a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs útmutatásait. Magyar Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Kerületi Titkársága. Emelkedik a termelés és április 4 megünneplésére készülnek megyéink üzemeiben Ma 58 éve, 1892 március 9-én született a bácsmegyei Ada községben, a magyar dolgozó nép vezére, Rákosi Mátyás. Szegény családban született, kora ifjúságától nehezen kellett küzdenie a létfenntartásért. De nagy tudásvágy fűtötte és saját erejéből elvégezte a közép- és főiskolákat Már kora ifjúságában, Szegeden érintkezésbe került a munkásmozgalommal, hogy azután soha többé el ne szakadjon tőle. Főiskoiai hallgató korában Pesten tevékeny tagja volt a munkásmozgalomnak és egyik vezetője a szocialista diákoknak. A főiskola elvégzése után 1912-ben ösztöndíjjal két évet külföldön, Hamburgban és Londonban töltött el és mindkét helyen tevékenyen bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Az első világháború már itthon találta. Behívták katonának, a frontra küldték, majd 1915 tavaszán hadifogságba esett. A fogságot szibériai táborokban töltötte, ahol érintkezésbe került a száműzött orosz szocialistákkal, tanulmányozta az orosz munkásmozgalmat és meggvőződéses bolsevista lett. A fogságból 1918 elején megszökött és kalandos utazás után a fiatal Orosz Szovjet Köztársaság támogatásával, néhány hónap múlva hazaérkezett. Itthon bekapcsolódott a háborúelle- nes mozgalomba. Az októberi_ polgári forradalom kitörése után rövidesen megalakult a Kommunista Párt, melynek kezdettől fogv.a fáradhatatlan agitátora és szervezője volt Rákosi Mátyás. Egymás után alakította meg a legnehezebb körülmények között a Párt vidéki szervezeteit, Szegeden, Miskolcon, Veszprémiben, Pápán és másutt. Rövidesen a fiatal Kommunista Párt országos vidéki titkára lett. 1919 február 20-án a'Párt többi vezetőivel együtt őt is -letartóztatták. A forradalom fejlődését azonban már nem lehetett megakadályozni. Március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot és Rákosi Mátyás tagja lett a Forradalmi Kormányzótanácsnak és a Népbiztosok Tanácsának. Először kereskedelmi és ipari szervező^ munkát végzett a dolgozó nép érdekében, de amikor rövidesen az ellenség megtámadta a Tanácsköztársaságot, Rákosi Mátyás a hadsereget szervezte és fegyverrel kezében védte a proletár hazát. A Tanácsköztársaság bukása után 8 hónapot ausztriai internálótáborokban ^öltött, majd Moszkvába ment és tevé, y részt vett a Kommunista Intercionálé vezetésében. Lenin tanítvá- ya és munkatársaként mint a Kommunista Internacionálé titkára bejárta egész Európát és a legvadabb üldözés közepette szervezte és irányította a fiatal kommunista pártok munkáját. Hatalmas nemzetközi tapasztalatot és széles látókört szerzett ezzel a tevékenységével. 1924 őszén hazajött Magyarországra. Állandó életveszélyben szervezte és irányította az illegális Kommunista Párt munkáját. Vezető szerepet játszott a Párt földalatti szervezeteinek kiépítésében, az erős, szilárd, szétver- hetetlen Kommunista Párt megteremtésében. Szervezte és előkészítette a Párt első újjáalakulási kongresszusát, mely 1925 nyarán Becsben folyt le. Csaknem egy évig dolgozott itthon illegálisan anélkül, hogy Horthy kopói nyomára jöhettek volna, míg egyik árulóvá lett társa ki nem szolgáltatta az ellenségnek. Elfogatása után négy társával statáriális bíróság elé állították és fel akarták akasztani. Azonban a nagy hazai és nemzetközi felháborodás, valamint Rákosi és társai nagyszerű, hősies védekezése lefogták a hóhérok kezét. Rendes bíróság elé utalták, amely nyolc és félévi fegyházra ítélte. A büntetés letelte után, minden törvényt és jogot lábbal tiporva, újra bíróság elé állították 1935-ben. Megint a halálos ítélet fenyegette, de ő rendíthetetlenül állta a harcot és mellette állott az egész világ haladó gondolkozóinak és harcos dolgozóinak szeretete és támogatása. Életfogytiglani fegyházra ítélték. Tizenöt évet töltött Rákosi Mátyás az ellenforradalom börtöneiben, tizenöt éven keresztül kínozták, próbálták megtörni szellemi és testi erejét. Hasztalan. Végre 1940-ben a Szovjetunió kiszabadította börtönéből. Moszkvába utazhatott, ahol élére állt a magyar szabadságért folytatott harcnak. Nem sokkal később kitört a háború'a Szovjetunió és Magyarország között. Rákosi Mátyás fáradhatatlanul dolgozott a magyar nép szabadsága érdekében. Megvédte a magyar nép becsületét, szervezte a harcot a német hódítók és magyar csatlósaik ellen, előkészítette a Kommunista Pártot a felszabadulás utáni feladatokra. A felszabadulás után a magyar nép minden eredménye, a felemelkedés útján megtett minden lépés az ő névévé! van összeforrva. Rákosi Mátyás és Pártja, a Kommunista Pájjt nélkül nem tudtunk volna kiemelkedni abból a szakadékból, amelybe az ellenforradalmi rendszer taszította az országot. A nagybirtokosi földek kisajátítása és a dolgozó parasztság kezére juttatása, az újjáépítés megindítása és a romok eltakarítása, a jó értékálló pénz megtermetése, a dolgozó nép ellenségeinek a kormányból és az államhatalomból való eltávolítása, a hároméves terv megindítása és győzelmes megvalósítása, a munkásosztály harminc év óta nélkülözött osztályharcos egységének megteremtése, a kapitalista magántulajdon fokozatos megszüntetése iparban, kereskedelemben és közlekedésben, a szocializmus építésének megkezdése falun a termelőszövetkezeti mozgalom révén, erős, harcképes néphadsereg létrehozása békénk és szabadságunk biztosítására és megvédésére, új népköztársasági alkotmányunk kidolgozása, a sztahánovista mozgalom elindítása és irányítása Magyarországon, a harc a magyar dolgozó nép szociális helyzetének, egészségi és kultúrális színvonalának emeléséért, új, nagyszerű ötéves tervünk kidolgozása és útnakindítása — mind- minű olyan kérdések, melyek hazánkat a szocializmus építésének útjára vezették, vagy ezen az úton viszik előre és melyek felvetésében és megoldásában egyaránt Rákosi elvtársnak kimagasló, vezető szerepe volt és van. A Szovjetunió segítségével, Rákosi Mátyás vezetése alaft, érte el a fejlődő magyar népi demokrácia minden eddigi eredményét. Bátran mondhatjuk, hogy előrehaladásunk, felemelkedésünk minden egyes lépésében, minden mozzanatában, ott van az ő kezdeményezése, vezető, figyelő, gondoskodó irányítása. Fáradhatatlanul dolgozik, mert tevékenységének" alapvető mozgató ereje, cselekvéseinek rúgója, hazájának, dolgozó népünknek határtalan szeretete. Mivel Rákosi elvtárs születésnapja csaknem egybeesik a Nemzetközi Nőnappal, röviden meg kel! emlékeznünk arról is, hogy népünk vezére, éppúgy, mint a haladás más nagy híve, lelkes hirdetője és harcosa a nők egyenjogúsításának. Utat mutató nagy beszédeiben soha sem feledkezik meg a nők szerepének, jelentőségének kihangsúlyozásáról, az ország vezetése közben pedig mindent, elkövet, hogv minél több nő kerüljön felelős, vezető beosztásba, az állami és társadalmi élet Aktíva értekezletet tartott Salgótarjánban a Szabadságharcos Szövetség megyei szervezete. A köztársasági induló elénelklése után Antal Lajos megyei titkár üdvözölte a budapesti küldötteket és a megye küldötteit. Kelemen György őrnagy bajtárs beszámolójában ismertette a kül- és belpolitikai eseményeket, a hős kínai nép felszabadító harcát, a francia munkások és olasz parasztok megmozdulásait. Ismertette a Szovjetunió által vezetett béketábor szerepét, a békéért vívott harc megmozdulásait, melyre egyik példa a március 8-i Nőnap is. Ismertette a Szövetség Politikai és Szervező Bizottsága által megszabott teendőket és ezeknek fontosságát. Legfontosabb a tagság megtisztítása, mert a Szövetség politikai és fontos gyakorlati munkát végez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a technikai éberség mellett súlyt kell helyezni a forraminden területén. Állandóan érdeklődik a termelésben és a háztartásban dolgozó nők helyzete iránt és mindent elkövet anyagi helyzetük és kultúrális színvonaluk emelésére. A marxizmus nagy klasszikusaival együtt hirdeti, hogy a szocialista társadalom megvalósítása a nők teljes egyenjogúsítása nélkül lehetetlen. Rákost Mátyás életének vázlatos leírása világosan megmutatja nekünk, hogy nem véletlenül, nem valami csoda révén került a dolgozó nép élére. Rákosi Mátyás négy évtized szakadatlan harcaiban és megpróbáltatásaiban edződött igazi kommunistává. Nagy nemzetközi tapasztalataival, lángoló hazaszeretetével a dolgozó nép és a munkásosztály odaadó szolgálatával vívta ki magának minden igaz magvar ember szeretetét és megbecsülését. Rákosi Mátyás a népből jött, a népért van, a dolgozó népért küzd és dolgozik. Ezért érthető, hogy amikor a gvárban a munkások közé vegvül, amikor a ni aeon bevásárló asszonyokkal beszéli meg üy-ves-baios dolgaikat, vagy amikor a falvakban kimegv a szántóra és a dolgozó, verejtékező parasztokkal együtt vizsgálja a termést — a dolgozók lelkesedő szeretettel veszik körül és' táriák elébe örömüket és bánatukat, eredményeiket és nehézségeiket, egyaránt. Rákosi Mátyás, a kipróbált harcos, Lenin és Sztálin legjobb magyar tanítványa, a magvar nép leghűségesebb fia és legnagyobb vezére. 58-ik születésnapján az egész magyar dolgozó nép odaadó szeretete mutatja, hogy bölcs vezetése alatt, biztosan haladunk előre azon cél felé, melynek egész harcos életét szentelte: a kommunista társadalom megteremtése felé. Réti László dalmi éberségre is. Beszélt a nők fontos szerepéről, bevonásáról, az ifjúság megnyeréséről, a Párttal való szoros együttműködés szükségességéről. Felhívta a figyelmet a munkaver- senv szervezésére, az egyéni páros- és brigádversenyekre, az április 4-i felajánlásokra, melyben a Szövetség tagjainak élen kell járni, mert jó Szabadságharcos csak az lehet, aki élen jár a termelésben. Rámutatott a Szovjetunió példája nyomán arra. hogv ha fokozzuk a termelést, biztosítjuk a magasabb életszínvonal emelkedését, megvalósítjuk a szocializmust és ezen keresztül a kommunizmust. A felszólalók az eddig elvégzett munkájukról beszéltek. Ígéretet tettek, hogy a következő munkákat maradéktalanul végrehajtják és munkaversenyre hívták ki egymást az április 4-e méltó megünneplésére. ’ Az aktíván megjelentek táviratot intéztek Rákosi elvtárshoz. A sztahánov kongresszus után dolgozóink április 4-e megünneplésére készülnek. Megkezdődtek a felajánlások és.most naponta születnek jobbnál jobb eredmények. JÖZSEFLEJTÖSAKNAN Bogár József 200, Angyal Jenő 168, Kecskés János 143, Andó Ferenc 136 és Tóth József 135 százalékot teljesített. A kisteleki üzemnél még jobb eredmény született, mert Hajas Mihály 209 százalékot teljesített. A medence új bányájában is kiugró teljesítmény született. Kányáson Szórik Ferenc 252 százalékos eredményt ért elZsidai László 1-én 318 százalékot, 3-án 327 százalékot ért el. Bocsó János 187 százalékra teljesítette normáját. Tordason Fodor János 162 százalékot ért el. Vizslás I. lejtősaknában Cseh János 168 százalékos teljesítménye kiemelkedő’. Újlakon Sirkó Ferenc 166 százalékra teljesítette előirányzatát. Fővölgyön Csordás András 305 százalékot teljesített. A _ salgótarjáni gépgyárban Molnár István és Tóth Faragó István csiszolók, a 300-as brigád tagjai értek el kimagasló eredményeket. Molnár István 399, Tóth Faragó István 335 százalékot teljesített. Kovács Pál gépformázó 238 százalékra teljesítette normáját. A salgótarjáni üveggyárban Jancsó Jánosné, pattantó, kétgé- pes rendszerre tért át. Múlt heti átlaga 209 százalék volt. 17-1 tervét dolgozta. A salgótarjáni acélgyárban is szép eredmények születnek. Ä hideghengerműben új elvtársak tűntek fel a termelésben. Március 4-én Dancsák János 252 és Verbóvszki István 245 százalékra teljesítette előirányzatát. A rakodó-brigádok közül Kasza László brigádja, amely 8 főből áll, 4-én 181 százalékot teljesített. Balázs Ferenc, Agárdi Arzén és Szorcsik Zoltán elvtársak egyenként 317 százalékot teljesítettek. A zagyvapálfalvi központi műhelyben talbókocsi-átalakító brigád alakult. A brigád megalakulása után jobb munkamódszereket dolgozott ki és 181 százalékot ért el. A brigád 16 tagból áll és továbi jó munkát vállalt. Megjelent RRflKGSIPER A kötet tartalmazza a Rákosi-perek anyagát 1925 szeptemberétől 1940-ig. Bőséges dokumentanyag ismerteti Rákosi Mátyás bátor bolse' vik kiállását a fasiszta vérbíróság előtt és a világ dolgozóinak a Bolsevik Párt által vezetett harcát Rákosi Mátyás kiszabadításáértS92 oldal, ára: fű*ve 20.- forint 32 képmellékletiel kötve 28.— forint SZIKRA Magyar Munkásmozgalmi Intézet Megyei értekezletet tartott a Szabadságharcos Szövetség
