Szabad Nógrád, 1950. február (6. évfolyam, 5-8. szám)

1950-02-10 / 6. szám

f ¥950 február ttt. SZABAD NÓGRAD 3 fl gépgyári csiszolóban megalakult Salgótarján első 300-as brigádja „Fel kel karolni és ki kel fejlesz­teni a 200 és 300-as brigádok s mű­helyek mozgalmát, azaz töiekedn’ kell a munkaverseny olyan kifejlesz­tésére, hogy egész br gádok és mű­helyek s később egész üzemek ál­landóan 200—300 százalékra telje­sítsék termelési tervüket... (Pár­tunk Központi Vezetőségének hatá­rozatából.) Napsütéses februári délelőtt a gyár Udvarára jól hallatszik <a csiszoló- műhely zaja. A Salgótarjáni Kályha- és Tűzhelygyár csiszoló üzemében fényeskjk. csiszolják a jólismert Salgótarjáni tűzhelyek és kályhák alkatrészeit. Hideg, poros a levegő a gyár műhelyében, ahol szorgalmas munkások, gépek fölé hajolva vég­zik munkájukat. A kis műhelyben egymás hegyén-hátán vannak elhe­lyezve a Csiszológépek, nincs hely az anyag be. és kiszállítására és sötét s. műhely. A kapitalista gyár­vezetés átkos maradványa ez, amit az ötéves tervben u. népi Magyar- ország meg fog szüntetni. A rossz műhelyviszonyok szám­talan akadályát kell leküzdeniük a gépg-yárj csiszolóknak, akik az ön­töde megnövekedett termelését szta­hanovista módon tudják kielégíteni. A csiszolómühely a munkaversenyek során a legjobb üzemrész volt a gyárban és az akar lenni most, az ötéves (érv építésében is. Ezt úgy akarják elérni, ahogyan azt a Párt Központi Vezetőségének határozata a munkaverseny továbbfejlesztésével kapcsolatban előírta. Megalakították a gyár és egyben Salgótarján első 300.as brigádját. — Á Központi Vezetőség határo. zata után .alakultunk, — mondja Tóth Faragó István, —■ asm- as úton kívánunk haladni, amit számunkra a Párt elbírt, mert es ' as egyedüli helyes és járható út. — Brigádunk hat tagból áll — veszi át a szót Molnár József meg­választott brigádvezető. — A brigád tagjai már azelőtt is szép eredmé­nyeket értek el a munkaversenybeti, de úgy igyekeztünk a brigádot meg­alakítani, hogy olyan elvtársakat vonjunk be a 300-as brigád létszá­mába. akik majd csak velünk tudják elérni a 300-as eredményt. Van aztán olyan brigádtagunk is —- teszi hozzá büszkén az első 300-as brigád veze­tője. — aki már ezelőtt 400 százalé­kon (úl teljesítette előirányzatát. A megalakult új 300-as brigád el­készítette munkatervét, amely szerint dolgozni fog. A Központi Vezetőség határozatának szellemében — olvassuk a munká­éi vhöl —7 a verseny, fokozása úgy, hogv ne csak brigádunk legyen az egyetlen, amely túlteljesíti előirányza­tát. hanem az üzem minden egyes dolgozója, elérje a kitűzőt t célt. Ennek elérésére becsületbeli üggyé tesszük a munkamódsze-r átadást. Nem feledkezünk meg a selejt csök­kentéséről sem. sőt azt teljesen ki­küszöböljük. A 300-as brigád a megalakulás után az eddiginél is hatalmasabb len­dülettel fogott a munkához és nagy mértékben viszi előre a termelékeny­ség emelését, az ötéves terv első ne­gyedévének határ időelötti. teljesítését. Hajtsuk végre a határozatot — szüntessük meg a termelés hibáit Elolvastuk a hároméves terv tel­jesítéséről gzóló győzelmi jelentést Minden szám, minden százalék a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a néphez hü értelmiség hősi erőfeszítését Idézi. A munka- versenyek ragyogó fejezetei, a sztá­lini műszak soha nem látott gztahá. »ovi s fei, eredményei jutnak eszünkbe, amikor olvassuk: ,A munka termeié, kény.sége a gyáriparban két év és öt hónap alatt 103 százalékkal nőtt és a tervidőszak utolsó évében, 19í9-ben eléris az 1938-as év termelék&vysé. gének 120 százalékát,, ” A tervgazdálkodás győzelme a immkaversenyek győzelme volt. Most, amikor hozzálátunk a még na,, gyctbb győzelmeket hozó ötéves terv végrehajtásához, mee kell teremte- Btínk urnák feltételét, hogy újra a győzelmek eszközévé tegyük a jnunkaversenyeket. A versenyben mutatkozó és a termelést akadályozó hibákat számoljuk fel úgy, ahogyan azt Pártunk Központi Vezetőségiének határozata megmutatja* A verseny halála — az egyenlősdi A ftaitgöbányai gépjavító-műhely Esztergapadjai alatt szürkén puposo- rlik az esztergaforgáes. A kés alól fémesen csillogó szál kanyarodik. A gépek fölé figyelmes, gondos műm. fcásarcok hajolnak. Egy gép — talán a, legnagyobb — nem vesz részt eb­bén a munkában. Egy pillanatra úgy tűnik, mintha konokul kiállna a sor­tból. mintha, a műhelynek ezen a há­rom méternyi helyén megtörne az öt­éves terv lendülete. Csillekereket szó. rit a tokmány, a kés szabályszerűen too van fogvia. a kés hegyén még ott van egy millimétemyi forgács, lát­szik. hogy már dolgoztak a gépen: egy-két fogást már ieesztengáJtak a kerék talpából. Most azonban áll a gép. A sztálini műszakban, meg azu'án is egy ideig ez a gép is követte tár­sai példáját, szíj tárcsái az ötéves terv győzelméért lendültek. Akkor Zaharidesz Gyula dolgozott a gépen. J)e nemcsak ezen, hanem egy mási­kon lg. Egyszerre két gépen dol­gozott, az itteni munkások úgy mondják, hogy kétszáz százalékot teljesített. Kilenc napig kétgépes munkás volt Zahaidesz Gyula,. ■ Aztán meg­kapta a, he'-i bérjegyzéké’. A két­százszázalékos teljesítményt 360 fil­lér többlet kereset jelezte. Azóta, áll a nagy esztergapad. Illetve csak ak­kor megy, ha ugyanakkor egy má­sikat állítanak le helyet e. Ez bizony ® verseny halálát jelen ti. • Bürokrácia „Ki kel terjeszteni a versenyt a takarékosságért...” — mondja a Párt határozata. Itt is van tonnivrló bőven. Különösképpen a bürokrácia emészt fel olyan energrifcat, olyan értékeket. amelyeket a termelő munka szolgálatába állítva, meg- gyorsíthrtnánk az ötéves terv végre, hajtását- Az Acélgyárban már-már elárasztással fenyeget az utalvány­tenger. Ha a laboratóriumnak száz iv parirosra van szüksége, a követ­kező történik: Anyfgigénylö-lapot állítanak ki négy példányban. Csak egyfajta cikket lehet ráírni, mert a könyvelésben zavart okozna, ha a papír mellé a vonalzót is beírnák egy kalap alatt. Aztán a küldönc el­viszi a rezglfelélőshöz. Az aláírja. A következő állomáson derül ki, hogy olyan papír nincs pillanatnyilag rak­táron. A küldönc visszamegy a ki. induló ponthoz. Újra utalvány, ismét négy példányban. Az előző út meg. ismétlődik, azzal a különbséggel, hogy most az derül ki: a mennyiség nőm jó, annyit nem lehet kiadni, amennyit igényeltek. Harmadszor megy a küldönc, most már a rezsi- felelös után megszerzi a további négy szükséges aláírást is és alig félnapi utánjárás után megkapja a laboratórium a kívánt száz ív papírt, Jól működik az üzemkönyvelés az Acélgyárban. Egy kis fáradsággal például ázf is ki tudnánk mutatni, hogy a száz ív papír gyáro-nbelüli szállítási és ügykezelési költsége, jó­val több, mint a megvásárláskor ki­fizetett összeg Be így van ez altkor is, ha egy eszltergályo.mak szer­számra, mondjuk egy új eszterga­késre van szült;égé. Az esztergá­lyos leállítja a gépet és elindul a különböző fórumokon át az új » késért, az új szerszámért. Azalatt • áll a gép, áll a termelés, a bürokrá­cia, mint egy fék, megtorpanásra kényszeríti a verseny lendületét. A pártmunka tapasztalatai és önkritika a káderek neveléseken „Hadd tárja fel Pártunk, a bolse­vikok, országunk valamennyi becsü­letes munkása és dolgozó eleme munkánk fogyatékosságát, építésünk fogyatékosságait, hadd jelöljék ki az utat fogyatékosságaink felszámolá­sához, hogy munkánkban és építé­sünkben ne ■ legyen pangás, mocsár, rothadás, hogy egész munkánk, egész építésünk napról-napra javul­jon és egyik sikert a másik után arassa.” (Sztálin.) A Bolsevik Párt, Sztálin elvtárs arra tanítják a Párt, az állam és a gazdasági élet kádereit — valamennyi szovjet embert —, hogy legyenek kér­lelhetetlenek fogyatékosságaikkal szem­ben, neveljék a munkásokat magas igényességre a kritika és önkritika szellemében. A szovjet nép — amely Lenin-— Sztálin pártjának vezetésével építi a kommunista társadalmat — szétszakit- hatatlan egésszé forrt össze. Ez úgy vált lehetővé, hogy feltárták és leküz­dötték az akadályokat, a fogyatékos­ságokat és hibákat. A szovjet nép kötelességének tartja bátran össze­törni a régit, az elavultat és támo­gatni mindazt, ami élenjáró, új és ha- ladószellemü. A kritika és az önkritika a szovjet emberek megnyilvánulása az egész nép ügye iránt és állhatatos harc a szocialista társadalom még gyorsabb fejlődéésért. A hiányosságok kijavítá­sában résztvesznek a dolgozók széles tömegei. A pártszervezetek fokozottan keltik fel a vezető káderek érdeklődését a kritika és önkritika gyakorlására. Meg­tanítják őket arra, hogy ne bízzák el magukat, ne alkalmazzanak helytelenül úgynevezett „jóindulatot”, hanem kri­tikus szemmel nézzék a történéseket és ugyanilyen értelemben foglalkozza­nak saját magatartásukkal és munká­jukkal. A bolsevik kritika iránti viszony mutatja meg a munkás politikai érett­ségét, pártszerű tudatosságát, továbbá azt, hogy fölé tudja-e helyezni a tár­sadalom érdekeit az egyéni érdekek­nek. Meg kell érteni, hogy a kritika és önkritika nem kampány, hanem mindennapos munkánk bolsevik mód­szere. A párt elvszerüségéről és a hibákkal szembeni engesztelhetetlenség­ről — arról a képességről van sző, hogy tudunk-e a széles tömegek akti­vitására támaszkodva vezetni, csele­kedni. A becsületes munkás, az igazi bol­sevik nem fél a kritikától — a kri­tika nem gyengíti, hanem erősíti. A bí­rálat csuk azokban kelt félelmet, akik elkenik a hibákat, vagy visszaélnek hi­vatali beosztásukkal, esetleg nem tart­ják tiszteletben az állam érdekeit. Az SzK(b)P pártszervezetei azért tö­rekszenek arra, hogy ne forduljon elő egyetlen olyan eset sem, amikor hely­telen magatartást tanúsítanak a kom­munisták és pártonkívüliek bíráló meg­jegyzéseivel szemben — ezért adnak minden esetben igazat a jogos kriti­kának. A kritika és önkritika az a rendkí­vüli fontosságú eszköz, amely segíti az új gondolatok fejlesztését, a töme­gek kezdeményezésének kibontakozá­sát, a tömegek alkotókészségét és jó munkájuk további fokozását. A kritika és önkritika rendkívül nagymértékben meggyorsítja az „új” győzelmét a „régi” fölött. Í314 s/áiaiáos teljesítmény azacélgyárién Az elmúlt hét kiváló termelési eredményei Hég a formázásnál tartanak és máris működik a fék az öntödékben a megye üzemeiben Ilyen csodálatos dolgok is történ­nek. Régebben ahhoz voltunk s®>kva, hony amikor vonalunk egy állomás felé közeledik, kéabevesszük a bő­röndöd. szatyrot, kínok mi van és a kijárat felé indulunk, megállás köz­ben egy jókora nyomást kapunk elölről és visszaszánkázunk a kocsi hátuljába. ■— Jó fékje van ennek a vonatnak —• szoktuk mondani ilyenkor annak, akinek éppen a lábára léptünk vagy az ölébe ültünk. A Knorr-fékre gon­dolunk ebben az esetben, arra a be­rendezésire, amelynek öntési munká­latait Salgótarjánban, a gépgyárban végzik. Itt dolgozik Kufucz István csoportja. A csoport tagjai elhatároz, fák, hogy végrehajtják a Párt hatá­rozatát: „Ki kell fejleszteni a ver­senyt as egyes üzemek között.. /’ Versenyre hívták a budapesti MAVAG. a mosonmagyaróvári Kühne, a soproni Vasárúgyár fék­öntvény csoportjait a sejejt csökken­tésére, a termelés fokozására. Várat­lan választ Kaptak n SfÁVAO-tól: nem fogadják el a versenykihívást, mert a gépgyáriak túlszigorú selejt­százalékot szabtak meg. A másik két üzem egyáltalán nem válaszolt. — Hiszen éppen azért versenyez­nénk, hogy leszorítsuk a selejtnor- mát — mondják a csoport tagjai. Azért a versenytárs nélkül maradt Knorr-fék csoport nem vesztette el a kedvé", ök nem érzik a féket a mun­kájukban, de vájjon a másik három üzemben nem miiködik-e a fék? Az egyenlősdi. a bürokrácia, a verseny iránti közömbösség mind megannyi fék a termelésben. S*#n» fessük meg a hibákat, eresszük ki a fékeket, hoay minél nagyobb lendü­lettel indulhasson diadalmas út jára a<z ötéves terv! A Központi Vezetőség határozata, a sztahanovisták 1. Országos Tanácsko­zására való. készülődés újabb lendüle­tet’ adott a munka versenynek. E héten újabb kimagasló és közepes eredmé­nyek születtek meg a gyáriparban és a bányászatban egyaránt. A József-lejtős aknában Tóth József és csapata halad az élen; 400 százalékot ért el 28-án, Várvölgyi József pedig 350 száza­lékra teljesítette előirányzatát. Lévai József és csapata a Központi Vezetőség határozatának megtárgya- tása után termelését 117 százalékról 153 százalékra fokozta. AZ ÜVEGGYÁRBAN is hasonló jó eredmények születtek. Zsidai Kálmán csiszoló 116 százalékos heti átlagteljesít­ményét 140 százalékra emelte. Schrenk Ferencné pattantó 153 száza­lékos heti átlagteljesítményét még to­vább fokozta 6 százalékkal. Köszönjük a Pártnak, Rákosi elvtársnak, jobb és több munkával háláljuk meg a gondoskodását Nagy örömmel fogadták a Nép- köztársaság Minisztertanácsának határozatát a nép államának alkal­mazottai: közalkalmazottak, pedagó­gusok. orvos és egészségügyi alkal­mazottak, postások, vasutasok. Ért­hető az örömük, hiszen illetményük rendezése életszínvonaluk emlkedé- sét. jelenti és munkájuk megbecsü­lését és elismerését bizonyítja- A rendelet megjelenését, amely fizeté­süket megváltoztatja; a Pártnak. Rákosi elvtársnak köszönik meg. A köszönet mellett újból ígéretet tesz­nek. hogy munkájukat ezentúl na­gyobb lendülettel, nagyobb odaadás­sal az új értelmiségi munkás szor­galmával végzik. Balassagyarmat lakosságának nagyrészét érinti a most megjelent rendelet, hiszen a város lakóinak nagyrésze közalkalmazott pedagó­gus, vasutas és postás dolgozó. A rendeletről úgy beszélnek, hogy az még jobban eggyé forrasztja a néphez hű értelmiséget a munkásosztállyal, mert látják, hogy fizetésük rende­zését, életszínvonaluk emelkedését a munkásosztály önfeláldozó mun­kája, hatalmas munkalendülete tétté lehetővé, a hároméves terv sikere meghozta a részükre a jobb életkö­rülményeket. A Mária Valéria köz­kórház orvosai ézt írták a rendelet megjelenése után. ,tAz orvosok helyzete a múlt. ban hű tükörképe volt az egész Horthy .fasizmus értelmiségi po­litikájának. Az orvosok zömét, — velük együtt az egészség- ügyi dolgozókat is — gyaláza­tos , szégyenteljes alacsony fi­zetéssel alázták meg és egye. nesen rászoktatták a borravaló, a magánprakszig, a ,,jólfizető“ betegek bajhászására. Eket vertek a gazdag és szegény be. teg. valamint néhány, bivatá. sát inkább keréskedelemszerűcn űző dúsgazdag orvos és vékony., pénzű intézed orvosok nagy tömege közé. A mostani rendy. let minden orvosnak nyugodt, gondtalan életet biztosít. Be. bontja a nagy különbségeket a fővárosi és vidéki orvosok fize. tége között. Ennek következté­ben több orvos jut vidékre, ami által a vidéki orvosok is több Időt szentelhetnek elméleti to. vábbképzéstikro, ez pedig a dől. gőzök egészségvédelmét javítja meg." Szántó Mária kórházi dolgozónak ..életszínvonal emelkedést, nagyobb fizetést, boldogabb, szebb és embe­ribb életet” biztosít a most megje­lent rendelet. „Tudom azt, hogy en­nek létrejöttét Pártunknak és Rákosi elvtársnak köszönhetjük és ezt a kitüntetést nekünk egészségügyi dolgozóknak jó munkával kell meg­hálálni- Ezért elfogadom Bérezési Imre kórházi munkatársam verseny­felhívását, hogy felszabadulásunk hatodik évfordulóiát, április 4-ét jó munkával ünnepelhessük meg-‘‘ A pedagógusok nevében Kiss Emi) gimnáziumi igazgató nyilatko­zik és elmondja, hogy alapjában és szerkezetében is új fizetésrendezés a nevelőtársadalom eddig kifejtett munkájának megjutalmazása. ami új erőt és lelkesedést ad számunkra. ,.A jövőben még nagyobb lendülettel dolgozunk, hogy az ötéves tervünk végrehajtásához szükséges új értel­miség jobbnál jobb tagjai kerüljenek ki iskoláinkból”. Hasonlóan a közalkalmazottakhoz, tanítókhoz, közegészségügyi dolgo­zókhoz, a vasút, posta dolgozói is nagy örömmel fogadták a rendele­tet, . ami az illetményüket szabá­lyozza­Bodó írén SZÍT ifjúmunkás, akit most tüntettek ki élmunkásjelvény- nyei, 138 százalékos átlagteljesít­ményét 150 százalékra fokozta. A SALGÓTARJÁNI ACÉLGYÁR­BAN az elért eredmények között leg­kiemelkedőbb Matusovits Pál és Detván László G. Sz. dolgozók teljesítménye, akik a tolókavas kovácstflásnál 794 százalékot teljesítettek. Eddig eléri eredmény ennél a munkánál 256 százalék volt. Ezt a kimagasló eredményi Bilek Ká­roly művezető észszeríísítésével érték el, ami abban áll, hogy a gőzkalapács által végzendő szükséges munkát ki­küszöbölték. Ezt az eredményt harmadikán 814 százalékra fokoz­ták, amikor a keresetük 227 forint volt. Ugyancsak a G. Sz. üzemben Diósi István ért el rekordteljesítményt csi­szolásban, amikor előirányzatát 275 százalékra teljesítette. Eddig elért leg­magasabb eredmény 203 százalék volt. A villagyártásnál Ujpál József vezet 204 százalékos teljesítményével. A rúdvasüzemben . Kurdi Ferenc és Dancsák János 286 százalékot, VII- csek János pedig 253 százalékot telje­sített. A ZAGYVAPALFALVAI KÖZPONTI MŰHELYBEN az esztergályosoknál továbbra is Félegyházi János vezet. Teljesít­ménye 388 százalék. Versenytársa Ménik Antal, 329 száza­lékot ért el. Földi József 299, Magyári Viktor és Pepsiczki Béla 239 százalé­kot teljesített, mindketten gyorsvágás- sal dolgoznak. A kovácsoknál és a csillejavítóknál is hasonló jó eredmé­nyeket érnek az üzem dolgozói. Fe­kete József és Kiss József 238 száza­lékot teljesített. Polónyi Dániel a 2-án elért 205 százalékos teljesítményét 221 százalékra emelte. A kovácsoknál 5-én Balázs István 248 százalékot, Gyüre János 230 százalé­kot teljesített. A SALGÖTARJANI KALYHA- ÉS TŰZHELYGYÁR csiszoló üzemében Tóth Faragó István a 300-as brigád tagja, 361 százalékot teljesített. Mol­nár József, ugyancsak csiszoló, . 208 százalékig teljesítette előirányzatát. A zománcégetőben továbbra is Menczel Sándor vezet, aki előirányzatát 259 százalékig teljesíti. A sajtoló műhely csavarosztályá februári tervének teljesítésében már február 20-náI tart

Next

/
Thumbnails
Contents