Szabad Nógrád, 1950. február (6. évfolyam, 5-8. szám)
1950-02-10 / 6. szám
2 SZABAD NÖGRAD 1950 február 19. Egy héi külpolitikája A Szovjetunió tengermelléki katonai kerületének hadbírósága december 25. és 30-ika között tárgyalta azoknak a japáni háborús bűnösöknek az ügyét, akik a háború megkezdése előtt éveken át titokban baktérium háborút készítettek elő. Ez a tárgyalás, ahol Ja- mada Takahasi és Kadzicuká japán katonatsztek voltak a vádlottak, —bebizonyította, hogv a japán uralkodó körök, élükön Hirohitó császárral, a támadás le^embertelenehb fegyverét akarták használni —, elsősorban a Szovjetunió, a demokratikus Kína, Mandzsúria, valamint a demokratikus országok ellen. /tllíflráli nemzetközi bíróság elé Hirohitó japán császárt — követeli a Szovjetunió jegyzéke Ebben az ügyben jegyzéket küldőt a szovjet kormány az USA, Anglia é; a kínai Népköztársaság kormányának amiben azt javasolja hogy a haba- rovszk! perben elhangzott vallomás:! alapján állítsák nemzetközi bíróság été Hirohitó japán császárt és a négr háborús bands japán tábornokot. .A' a jegvzék. amelyet a szovjet kormány az említett országok kormányához intézett jegyzék annak a harcnak a szerves folytatása, amit a Szovjetunió a háború befejezése óta folytat a fasizmus maradványainak megbüntetéséért. A Szovjetunió a potsdami egyezményben foglaltak alapján következetesen végrehajtotta az abban vállalt kötelezettségeket és nem rajta múlott, hogy a háborús bűnösök jelentékeny cso- oortja még ne mnyerte el méltó büntetését és az imperialisták védő szárnya alatt mentegethetik gyászos életüket. Az imperialisták bn’fafják a baktériumháború lőbűnöseit De — mint már a tárgyalás is utalt rá — a főbűnösök nem maguk az elítéltek voltak. A törneggyilkosságra berendezett alakulatot egy Issíi Siró nevű japán orvos-altábornagy szervezte, aki a tárgyalások Ideje átült teljesen szabadon élt tokiói szállodáidban, majd váratlanul nynmaveszett. Az irn* perlalisták módszeresen dédelget k az emtaeriség legelvetemültebb ellenségeit a tömeggyilkos handitákat, akiknek számára mind g jut valamilyen polgári meiarbizafás. Ugyanezt teszi most Mac Arthur is, aki a háborús bűnösöket bújtatta, majd gondoskodott azoknak jobb helyre való szállításáról, hogy szükség esetén újból elővehessek és s?o!gála* tukba állíthassák Őket. Az mperi<s- ták a baktér iumháború fő szervezőit bujtatták és süketséget tanúsítottak a habarovszki per leleplezéseivel szemben. Tudatosan nem vettek róla tudomást, hogy azok az egyének, akiket a vadság jellemez és háborús bűnösök, igyekeztek szembekötősdit játszani a tényekkel. Szovjetunió kormánya azonban nyílt színvallásra kényszerít! az imperialistákat, a hóhérok védőügyvédéit. Nem játszhatják tovább ezt a játékot mert nyíltan meg kell nekik mondónál, hajlandók-e nemzetközi bíróság elé állítani azokat a tömeg- gy (kasokat. akik több ango'-amerika! katona halálát is okozták. Szint kell vallani az USA, Nagybrltannia, Franciaország felelős vezetőinek, hogy hajlandók-e bíróság elé állítani azokat a tömeggyilkosokat, Hirohitó császárt és a négy tábornok főgyilkost, akik — mint a szovjet jegyzék mondja „békeszerető népek ellen akarták alkalmazni a baktér'umfe'gyvert, hogy annak segítségével tömegesen irtsanak ki katonaságot és békés lakosságot be'eértve az aggokat nőket és gyermekeket is.** Acheson, Bevin .Schumann mindent elkövetnek azért hogy a Szovjetun 6 jegyzéke e'öt kiérhessenek és ezzel az egész világ előtt újból bebizonyítják, hogy a békeszerető népek esküdt ellenségei. Japán és az ú j háborús politika Kína felszabadítása bonyodalmas helyzetet teremtett a világuralomra- törö amerikai politikusok körében, de ázsiai politikai kudarcuk sem józant- tóttá ki őket abból, hogy folytassák világuralomra való törekvésüket. M'u'án a hatalmas kiterjedésű Kína kiesett az amerikai elnyomás aló!, igyekeznek olyan előőrsöt kiépítem Ázsiában, ami jó támaszpontul szolgálna a Szovjetunió és a Kínai Népköztársasággal szemben. Miután a nemzetközi helyzet megváltozott, az amerika ak Japánt képezik ki előőrssé és mint Mac Arthur szégyenkezés nélkül kijelentette „az amerikai csapatok nem azért tartózkodnak Japánban, hagy alárendelt helyzetben tartsák a fanánokat. hanem azért, hogy Japánt e'Sörssé a’akit iák az angolszász érdekeknek megfelelően* Ennek gyakorlati kivitelezéséhez a mo- nopóltőke minden támogatást nrg’d és újabban már a jaoán ba^had és légierő újjáépítésén fáradoznak. Vietnam elismerése a békefábor újabb megerősödésénei« jel«», a vietnami szabadságharcosok új győzelmeinek forrása A kínai nép felszabadulása óta még vesaettebb dühvei támadnak a népelnyomók a szabadságért küzdő gyarmati népek ellen. Ilyen támadást intéztek Vietnam ellen is, ahol a nép szabadságmozgalma győzelemmel végződött. Vietnám népe nem adta meg magát a japán támadóknak. 1941-ben ellenállást espportnk'at létesítettek, majd 1945-ben megalakult a nemzeti felszabadítás hadserege és ugyanebben az évben felkelés tört ki japán megszállók és a japán barát bábkormány ellen. 1945 augusztusában megalakult Vietnám ideiglenes népi kormánya Ha- Si-Minh elvtárs vezetésével. A vietnami nép demokratikus kormányának megalakulása után angol és francia eáapatok szálltak pattra azzal az űrüggyel hogy lefegyverezik a japán csapatok maradványait. A partraszállt angol és francia seregek nem hogy lefegyverezték volna a japán hadsereg oitmaradt tagjait, hanem megbízták őket a rend fenntartásával. A vietnámi nép ellenállási harccal Válaszolt és a harc eredménnyel járt Ennek következménye lett aiz, hogy 1946 márciusában kénytelenek voltak megállapodást kötni Ho-Si-Minh-el és elismerni kormányát. A francia kormány 150 ezer főnyi hadsereget küldött Vietnámba. A hadsereg több. m nt egyharmada német SS katona volt. Azóta az espedjeiós hadsereg vesztesége 90 ezer f'ó, amit soha nem tudtak bepótolniA szabadságért küzdő vietnami nép kormánya a szabadságharccal egyidő- ben demokratikus reformokat hajtott végre. Népszerűsége nem utolsó sorban ezekhen a reformokban gyöke- rezk. Ho-Si-Miph elvtárs vezetésével küzdő vietnami nép a? ország 90 százalékát felszabadította és a nép 99 százaléka Ho-Si-Minh kormánya mellett áll. Ezt a kormányt most elismerte a Szovjetunió, a népi demokráciák, köztük Magyarország kormánya is. Az elismerés a szolidaritás k:fejezáse, ami a vietnami népnek újabb erőforrás tesz győzelmük végső kivívásához. Ezzel az elismeréssel a vietnámi demokratikus köztársaság a Szovjetunió vezette béketábor egyenrangú országává lett. A béketábor újabb 20 millióval gyarapodik, akiknek a békéért folyó harca győzelemmel végződik. A francia munkások támogatják a vietnami munkások hurrát a francra tőkések ellen A vietnámi demokratikus köztársaság elismerésén k vüj 'értékes támogatást jelent a vietnámi nép számára a francia dokkmunkások harca. Francia- ország egésZ területén a dokkmunkások, az emelődaruk munkásai, vasutasok és az egész francia nép tiltakoz k a vietnámi háború folytatása ellen és a munkások sorozatosan megtagadják a Vietnámba induló hadihajók meg- rakásál. Lappalicéban a dokkmunkások és az emelődaruk munkásai és a lakosság megakadályozta, hogy a „Le Falaise“ nevű gőzösre fegyvereket rakjanak be. Calaisban, Le Havre-ban sok hajó kénytelen volt hadianyag nélkül elhagyni a kikötőt, mert a dokkmunkások nem voltak hajlandók vietnami munkástestvéreik ellen fegyvereket küldeni. Telinban a lakosság a vasutasokkal való megegyezés alapján megállított egy szerelvényt, amely Vietnamba szállítandó hadianyagot tartalmazott. A francia dolgozókhoz hasonlóan Olaszország dolgozói is egyre határozottabban es szervezettebben vesznek részt a béke ügyének megvédésében. Az ország egész területén sztrájkok, tüntetések vannak a háború előkészítése ellen, a béke védelmében. Torinóban „békenapot" tartottak, több gyár munkásai, köztük a Fiat-autógyár munkásai is, beszüntették a munkát Ugyanilyen nagygyűléseket és lüme- léseket rendeztek Bolognában, Firenzében, Nápolyban, Milánóban és az ország más kisebb és nagyobb városaiban. Több kikötő munkásai, penova, “avqpa Ipiperia munkásá nak páldá- jára kötelezettséget vállaltak, hogy nem raknak ki hadianyagot. Hollandia dolgozói tiltakoznak a holland ég az USA kormány között a holland hadsereg számára történő amerikai fegyver- szállításokra vonatkozó egyezmény megkötése ellen. A rotterdami kikötőben működő „Béke Híveinek Helyi Bizottsága“ felhívta a dokkmunkásokat hogy ne rakják ki a fegyvert szállító hajók rakományait. A felhívás lelke* támogatásra talált. Nyugaieurópáhan a békemozgaloni megerősödésével párhuzamosan az USA igyekezett az Atlanti szerződés résztvevőivel megái.apadást kőm , úgynevezett amerikai katonai segítségről. A szerződés lényege, hogy rme/kai fegyverként az ország függetlenségét kell odasyni. Ellenőrzik az Atlanti szerződés országainak katonai politikáját, ahol a jog az USA-é, a kötelesség az aláíró félé. Ezt a szerződést a népek megtagadják és még erélyesebb harcot folytatnak a békéért. A népi demokráciák hírei (Folytatóé az lsö oldalról.) Mo-orUerékpár 728.2 Villamosén erqia 168.5 Cement 162.6 TáblaOveq 244.4 öb'.ösüveq 140.7 Marérá*ron 302.4 Szv.pir-foszfát 203.4 Péttsö 181.7 N'.'vínyi olaj 181.6 Papirosgyártás 145.5 Papirosfe:do!qozás 126.9 Pemutszövet 119.2 Gyapjúszövet 125.1 Börclpö 121.9 Építőipar Az építkezések terén a hároméves terv előirányzatát 120 százalékra teljesítettük. Elkezdtük az építőipar gépesítését. Az építőipart túlnyomórészt nagyipar; jellegű iparrá szerveztük át. Jelentős haladást értünk el az építőipar idényszerűségének felszámolásában. Mr*»xazdaii«g A hároméves terv előírásainak megfelelően a mezőgazdaságban általában elértük a második világháború előtti színvonalat. A hároméves terv időszakában hozzáfogtunk a szocializmus alapjainak lerakásához a mezőgazdaságban. Az állami gazdaságok területe a tervidőszak alatt 50 000 kát. ho'd szán'óterü- letröl 400 000 kát. holdra emelkedett. A hároméves terv megkezdésekor mezőgazdasági terme'őszövetkezeteink nem voltak. Ä terv befejezésekor több, intnt 1500 termelőszövetkezeti csoport, 350 000 kát. ho'd termeten gazdálkodott. A hároméves terv megkezdésekor nem vo’tak állami gépállomásunk A terv befejezésekor 221 gépállomás 3300 trak'orral, nagyszámú más géppel és szállítóeszközzel működött. K Ab'elfedés A közlekedés teljesítménye 1949 ben a? áruszá jitás terén 148 5 százaléka, a; ptasszá lítá? terén 2224 száz- léke volt a? 1938. évinek A gépjárműállomány 1949. decemberében a háború- előttinek 188.5 százaléka volt. A tehergépkocsik száma 1938,hoz kénest két és félszeresére, a motorkerékpárok száma közel négyszeresére emelkedett. Krre*lfede«em A hároméves terv Indulásakor a külkereskedelem, valamint a nagykereskedelem, úgyszólván teljesen a tőkések kezén volt, a kiskereskedelemben pedig az állam és a szövetkezetek részesedése csupán 3 százalékot ért el. A terv ideie alatt teljesen állami kézbe került a külkereskedelem és a nagykereskedelem. A kiskereskedelemben az állam és a szövetkezetek részesedése 30 százalékra növekedett. RerofiAiftsok A beruházások terén a hároméves tervet 125.3 százalékra teljesítettük. Két év cs öt hónap alatt összesen 10.3 m'lliárd forintot ruháztunk be a népgazdaságba. A beruházások megoszlása a népgazdaság különféle ágaiban a következő volt; A beruhizásoV megosztása %-b án Ipar 3'® 29.0 Kl-Ztokeaís 190 Épí ési. szop. es kulturális célok 17-9 Egyéb (kereskedelem s*b-> ______2-5 Ö sszesen: 100.0 A beruházások eredményeként, a többi között, 7 új bányaüzemet, új gázkoropggyárat, két új ércelőkészítő üzemet, új korszerű vagonszereidét, ú; hatalmas hajógyári szerelőcsarnokot építettünk- üijáépítettük és részben újjáalakítottuk legnagyobb vas- és gépipari üzemeinket: a csepeli, d ós- győri, ózdi nehézvasipar; üzemeket, a három Ganz-gyárat. az Egyesült Izzót. Komoly teljesítményű traktorgyárrá fejlesztettük a Hofherr-gyárat. Ugyancsak újjáépítettük erőmfive'nket így a mátravidéki, továbbá a csepeli^ nagynyomású erőmüvet és más erőművek egész sorát r Mezőgazdasági beruházásaink keretében 4500 úi traktort több mint 1600 Cséplőgépet és az egyéb gépek tízezreit adtuk a mezőgazdaságnak. Több mint 40 000 köbméter új silót. Új növépynemesítő telepeket, új nagv Istállókat, sertéshlzlaiókat, magtárakat stb. létesítettünk- A hároméves tervidőszakban százhüs?e?erné. több új lakóház é^Ült a magyar falvakban és községekbe". VllUmosiot- tunk 455 községet, 25 t"nyaközp-n‘ot, 84 g'ná'Vmást és 29 á'lrmi gezd-fá- got A felújításokkal egvütt cd^sTe1- iflnk 102 000 kát hold terü'eM. Öntö- xötté tettünk 26 000 kát. holdat Fm'« liaata(ol<«á||. termelékeny sós, élet««! «vonul A hároméves tervidőszakban hatalmas mértékben növekedett a munkás- osztály és általában a dolgozók száma. A közalkalmazottakat nem számítva, a foglalkoztatott dolgozok száma két év és öt hónap alatt 390 000 fővel, azaz 37 százalékkal emelkedett. A gyáriparban (az építőiparral együtt) a munkáslétszám emelkedése elérte a 60 százalékot. Még nagyobb mértékű volt a foglalkoztatott szellemi dolgozók számának emelkedése. A hároméves terv megvalósításának eredményeként, ahogy a terv előírta, az iparban megszűnt a munkanélküliség. A terv utolsó évében számos területen már jelentékeny szakmunkáshiány mutatkozott időszakonként hiány volt segédmunkásokban is. Különösen nagy volt a Irány műszak: munkaerőben, mérnökökben technikusokban. A munka termelékenysége a gyáriparban két év és öt hónap alatt 103 százalékkal nőtt és a tervidőszak utolsó évében, 1949-ben elérte az 1938. év termelékenységének 120 százalékát. Az építőiparban a termelékenység emelkedése viszont elmaradt az általános emelkedés mögött A termelékenység emelkedésében döntö szerepet játszott a munkás- osztály államhatalmának kifejlődése és megszilárdulása, a munkás-paraszt szövetség megerősödése, az egész gyáripar államosítása, mindezek fo'y- tán a munkásosztá'y, a dolgozók viszonyának megváltozása a termeléshez, a munkaversenvnek tömegmozgalommá válása. Szerepet játszottak emellett a hároméves terv jelentékeny beruházásai, az ipar észszerűbb megszervezése, az üzemi újítások mindinkább növekvő száma és eredményessége. A hároméves terv előírta, hogy 1950 augusztus !-e a dolgozók életszínvonalának általában nvolc száza'ékka' kell meghaladnia az 1938. évit. Ténylegesen a dolgozók reálbére a hároméves terv utolsó évének végére. 1949 decemberére, több mini 40 százalékkal haladta meg az 1938. évit. Az életszínvonal emelése terén tehát a terv e|Ő'ránvzatot mintegy 30 százalékkal túlteljesítettük. A tervidőszakban az egy főre jutó húsfogyasztás 78 százalékkal, a cukor- fogyasztás 171 százalékkal, a tej- fogyasztás 68 százalékkal, a pamutszöveté 133 százalékkal, a gyapjúszöveté 117 százalékkal, a cipőé 200 százalékkal emelkedett. A dolgozók életszínvonalának emelkedése nemcsak a bérek növekedésében jutott kifejezésre, hanem abban is. hogy a különféle szociális juttatások * terv'dőszak utolsó évében, 1949-ben meghaladták a dolgozók pénzbérének 38 százalékát. Lényegesen megjavult, a dolgozók egészségügyi ellátása. A kórházi ágyak száma az 1947 augusztus 1-j 38.000-ről 1949 december végére 50.000-re emelkedett. A hároméves terv megkezdése előtt szervezett üdültetés alig volt. 1949-ben több. mint 210.000 dolgozót és családtagot űdültettünk. Elkezdtük korszerű lakóházak és egész lakótelepek építését. Hozzáférhetővé tettük a tanulást az általános iskolától a főiskoláig a dolgozók és gyermekeik számára. A felnőttek százezrei vettek részt különféle szakmai, polit'kai és társadalmi tanfolyamokon. A dolgozók szükségletévé vált a könyv, a mozi, a színház, a hangverseny, a múzeum, a képtár. A hároméves terv eredményeként milliós tömegekét vontunk be a művelődésbe: felszámoltuk a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát. Több m'nt 20.000 munkás és dolgozó paraszt került vezető állásba a népgazdaság és az államigazgatás minden ágában. Nemzeti Jövedelem A hároméves terv előírta, hogy a nemzeti jövedelemnek a tervidőszakban 82 3 százalékkal kell növekednie. Ténylegesen a terv utolsó évében, 1949-ben. a nemzeti jövedelem 97 százalékkal volt nagyobb, mint a tervet megelőző évben. Ilymódon a terv előírását a nemzeti jövedelem növelése terén 108 százalékra teljesítettük. Ezzel 1949-ben elértük a;z 1938. évi nemzeti Jövedelem 124 százalékát. A hároméves terv Idején azonban nemcsak jelentősen megnövekedett a nemzeti jövedelem, hanem gyökeresen megváltozott elosztása is. Megszüntettük a munkanélküli jövede’met, a kizsákmányolást a gyáriparban, a bank- és hiteléletben, a leül- és nagykereskedelemben. Ez tette lehetővé, hogy míg a nemzeti jövedelem 1938-ho? képest 24 százalékkal, addig a dolgozók é'et- szinvcmala tőhb. mint 40 százalékkal emelkedett A hároméves tervet a magyar d©'- gazá néo, szakadatlan harcban a kfl's" és helső reakciós erők éllén, a saját era:ébői, a Szovjetun ó beráti támogatásával, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésévé! va'ósítoíta m:g. A hároméves terv sikeres be'e'ezésé- vei lezárult népgazdaságunk helyre- állításának korszaka. A hároméves terv eredményei szilárd alapot biztosítanak az ötéves népgazdasági terv megvalósítására, a jómódú, erős, művelt, szocialista Magyarország felépítésére. 4 lengyel nép ha tévéé terve 1950 ~ a hatéves terv első éve, Az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és kultúra fejlesztésére vonatkozó sokatmondó büszke számadatok jelzik azt az ór ás feladatot, amit a lengyel nemzet erre a hatesztendőre maga elé tűzött s amelynek megvalósitása a szocializmus felé törekvő Lengye ©, szag új arculatának kialakítását jelenti. A kapitalista rendszernek Lengyel- országban a legnagyobb sikere az volt, hogy 1928-ra el tudta érni az 11113. évi termelési színvonalat. Jerrpészetes, hogy ez a színvonal voltaképpen a lengyel gazdasági élet nagy elmaradottságát jelentette a többi kapitalista államok korábbi időszakbeli erős fejlődésével szemben. Ez pedig annak a következménye volt, hogy Lengyel- ország teljesen gyarmati színvonalra süllyedt az imperialista hatalmak kizsákmányolása következtében. A gazdasági válság Idején Lengyel- ország még mélyebb pontra süllyedt A szén, vas és egyéb ipari termelés jelentős mértékben esőkként ée ugyan- gy sorvadt a külkereskedelem s. A lengyel bank aranykészlete 1931-ben 600 nrl'ió z'otv volt és ez a készlet 1936-ban 393 millió zlotyra esett. Még nagyobb mértékben csökken a lengye bank külföldi valutakészlete. A gazdasági válság nagy munkanélküliséget idézett elő és töhb mint egy millió munkás vándorolt ki Lengyelországból. A hatéves terv előirányzata szer'nt az ipari termelésnek 85—-95 száza dk* kai. a mezőgazdasági termelésink 35**- 40 százalékkal kell megnövekednje. 520 ezer új lakószobát kell építeni. 8QCU-.9Ü0 ezer munkást kell s#akmupr kássá átképezni. Nem arról van itt szó, hogy az ország háború előtti életéből vett lenti statisztika adatokkal a mai sta.iszti- kai adatokat állítsuk szembe. A .eg- tontosabb <iz hogy am bő) ot m ndig kevesebb volt abból most mindig tdlob lesz, és ahol akkor csökkenésről kellett beszélni, most emelkedésről beszélünk. Az a Lengyelország, amelyet a kapitalisták kormányoztak, süllyedt ét pusztult, a dolgozók Lengyelországa pedig növekszik és egyre hatalma' sabbá lesz.
