Szabad Nógrád, 1950. január (6. évfolyam, 1-4. szám)
1950-01-13 / 2. szám
Szabadság tér Tömeges monkafelaiánlásek a tervbeindítá ünnepléseken Versenyben kötik a termelési szerződést megyénk dolgozó parasztjai VI. évfolyam 2. szám Ára 50 fillér 1950 január 13 ÁLLANDÓ NÉPNEVELŐ MUNKÁVAL AZ ÚTÉ VÉS TERVÉRT Pártunk vezetésével, a Szovjetunió támogatásával a dolgozó tömegek jó munkájának eredményeképpen december 31-én a hároméves terv diadalmas csatájának utolsó győzelmét aratta a magyar dolgozó nép. Ezzel véglegesen lezárult népgazdaságunk újjáépítésének időszaka és megindult a harc az ötéves terv győzelméért, a szocialista Magyarország megteremtéséért. Népi demokráciánk további fejlődésében a szocializmus útján kettős feladat áll:, harc és építés. Az egyik kézben a szerszám, a nép hatalmának megerősítésére, a másikban fegyver, a dolgozó nép, hatalmának megvédése azok ellen, akik a régit visszakívánva, az új ellen harcolnak Az elmúlt öt év sok tapasztalatot és tanulságot adott, melyből a dolgozók széles tömegei megtanulták, hogy a Párt iránymutatása az egyetlen helyes irány, a Párt útja az egyetlen járható út, a Párt tanítása az egyetlen igaz tanítás a magyar dolgozók számára. Döntő tanúlsága az elmúlt öt évnek, hogy ha jól akarunk tovább dolgozni, ha el akarjuk kerülni a tévelygéseket, ha le akarjuk küzdeni a nehézségeket, ha valóban a szocializmus győzelméért harcolunk — a Szovjetunió példáját kell követnünk, Lenin és Sztálin tanításait kell tanulmányoznunk. Ez a biztos iráytü, melynek segítségével feltartóztathatatlanul, győzelemről-győzelemre tudjuk vinni felemelkedésért vívott harcunkat. De nemcsak tanulmányozni kell e tanokat, hanem alkalmazni is a gyakorlati életbem A magyar dolgozók megtanulták használni ezt a biztos fegyvert az eredmények kiharcolásánál és ma már el sem képzelhető gazdasági életünk szocialista munkaverseny nélkül. Pártunk öt éves nevelő munkája termékeny talajra talált és ebből a talajból kinőtt az új arcú, felszabadult munkásosztály, amely tudja, hogy magának épít, hogy egyéni érdekei elválaszthatatlanul egybefonódnak a közösség érdekében saját hatalmával. Az öntudatban hatalmasan megnövekedett munkásosztály előtt most új nagyszerű feladatok tornyosulnak, új harci program van, az ötéves terv, melynek végrehajtására mozgósítani kell az összes erőnket. 1950 január 1-től az ötéves terv a dolgozó emberek millióinak munkája nyomán kezd valósággá válni. Ezeket a milliókat Pártunknak, párt- szervezeteinknek kell vezetni és irányítani. így tehát pártmunkánk központi kérdése kell, hogy legyen a termelés. Az elmondottakból következik, hogy pártszervezeteink előtt nagy agiíá- ciós és szervezési munkák állanak. Agitálnunk kell, hogy dolgozóink politikai öntudatát emeljük, s mindenek előtt arra kell törekednünk, hogy minden dolgozó megértse, mit jelent a dolgozó összességnek és mit jelent saját magának az ötéves terv. Hogy ezt elérhessük, minden pártszervezetnek ismertetni és megvitatni kell az ötéves terv alapfeladatait, másrészt a helynek s a tagság összetételének megfelelően a terv egyes részeit. Az ötéves terv akkor lesz agitá- ciónk hatásos eszköze, akkor fog hoz- xájáruni a dolgozók gondolkozásának átalakításához, ha az agitációval együtt halad a termelés emelkedése. A termelésben pedig elsősorban a mi pártfunkcionáriusainknak, aktivistáinknak kell elöl járni, példát mutatni. A népnevelőknek személyes példaadással, a termelésben elért kiváló eredményekkel is agitálni kell, mint ahogy tették ifj. Oláh Ferenc, Kovács Vilmos, Tóth Faragó István, Szalai Gáspár elvtársak, — mert csak azok lehetnek jó népnevelők, akik helyt állnak a termelés frontján is. Minden pártfunkcionáriusnak és árttagnak mindig szeme előtt kell, ogy lebegjen Rákosi elvtárs mondása: „Nem lehet valaki jó kommunista és ugyanakkor rossz munkás. A mi Pártunk az ország vezetője, ránk hárul ennek megfelelően a vezetéssel járó felelősség is. Meg kell érteni a gazdasági életben dolgozó minden kommunistának, vezetőnek és egyszerű munkásnak egyaránt, hogy a szocializmus építése a termelés vonalán is, nemcsak a Pártban — nagyobb felelősséget ró ránk." A mi népnevelőink eddigi jó munkájukkal bebizonyították, hogy tudnak eredményes munkát végezni. Kitűnt ez a választásnál, a termény begyűjtésnél, a tervkölcsönnél és még sok más esetben. Azonban hiba volt, hogv ezeket a feladatokat' kampányszerűen végezték, ha egy kampány lezárult, népnevelőink nagy része újabb kampányra várt. Ezzel a módszerrel szakítani kell népnevelőinknek. Állandó szívós politikai munkát kell végezniük, hogy a dolgozók ismerjék feladataikat és tudják, hogy a termelés növekedésével családjuk, és az egész dolgozó nép életszínvonala emelkedik. Feladat, hogy a lezajlott 3 napos agitátor-tanfolyam anyaga alapján megismertessék, hogy mit hoz az ötéves terv a falunak, városnak, üzemeinknek és ezen belül a műhelyeknek is. Érzékeltetni kell, hogy mit kell tenni egy- egy dolgozónak, hogy jó munkájával a terv megvalósításához hozzájáruljon. Fejlődésünk ezen újabb szakaszánál is megint a Szovjetunió Bolsevik Pártja felé kell fordulnunk, hogy annak tapasztalatait leszűrve, alapos tanulmányozás után, sikerrel. végezzük el az előttünk álló új feladatokat. A szovjet agitátoroktól kell tanulni, akik naponta segítik a dolgozókat abban, hogy a szocialista versenyben mindegyikük megtalálja a helyét és minden energiájukat az ötéves terv idő előtti végrehajtására fordítsák. Népnevelőink feladata, hogy az élen járó munakmódszereket terjesszék, hogy a dolgozók, a legjobb tapasztalatokat elsajátítsák. Hogy ezt a feladatot jól el tudjuk végezni, ahhoz szükséges a népnevelők állandó rendszeres irányítása és kiemelni a népnevelő munkát reszort jellegéből. A népnevelő csoportok politikai irányításával elsősorban az üzemi és falusi titkároknak kell foglalkozni. Nekik kell tudniuk mindenkor, hogy az adott helyzetben mi a feladat, milyen formában kell népszerűsíteni a feladatokat, rendszeresen összehívni az értekezletet és konkrét feladatokkal ellátni. Nem szabad csupán a népnevelő negyedóra anyagára támaszkodni, mint pl. a gépgyárban, Mátranovák bányaüzemeknél és a salgótarjáni építészetnél. Ezen túlmenőleg, mint fentebb említettem, konkrét feladatokkal kell ellátni a népnevelőket. A népnevelő értekezleteket tegyük nívóssá, dolgozzanak fel egy-egy időszerű döntő politikai kérdést, melyek után megköny- nyítjük a népnevelők munkáját, feladataikkal tisztában lesznek és rögtön tudnak reagálni a föladott kérdésekre. Ezen keresztül elősegítjük a népnevelők politikai színvonalának emelkedését. , Falusi viszonylatban a téli hónapokban 'felmérhetetlen jelentőséggel bír, de az üzemekben is hatalmas jelentősége van a csoportos' újságolvasásnak. Ezzel a módszerrel el tudjuk érni, hogy a Szabad Nép epv-egy fontos cikke olyan további százezrekhez is eljut, akik egyébként a cikket nem olvasták volna el. Igen jól alkalmazzák ezt a módszert a gépgyár egyes műhelyeiben, ahol reggeli idő alatt vitatnak meg egy-egy cikket, ugyanúgy a palotás! termelőcsoportnál is rendszeresen foglalkoznak csoportos újságolvasással. A csoportos újságolvasás első lépése az, hogy maguk a népnevelők, akiket Pártunk azzal a megtisztelő feladattal bízott meg, hogy a dolgozók széles tömegeit felvilágosítsák, — rendszeresen nap mint nap olvassanak újságot. Ha falusi és üzemi szervezeteinkben mindenütt megértik a csoportos újság- olvasásban rejlő hatalmas lehetőségeket és teljes erővel segítik ebben a népnevelőket, akkor a falusi és üzemi felvilágosító munka újabb nagy lépést tesz előre. Az agitáció, mint Pártunk tanít bennünket nemcsak meggyőzést, hanem leleplezést is jelent. Az agitátor nem tűrheti nyugodtan a hiányosságokat, a nép vagyonában való kártevést, az ellenséges hangokat. Le kell leplezni olyan ellenséges megnyilvánulást, mint például a gépgyár öntödéjében van. hogy a Szovjetuniót és a népi demokráciát gyalázza egy bélisH Kínai Népköztársaság elismerése Anglia részéről az imperialista tábor éles ellentéteit mutatja A világ dolgozóinak győzelme egyre tisztábban rajzolódik ki mindenütt. Az öt világrész minden táján a munkások keze ökölbe szorul, hogyHesújt- son a háborúra spekuláló imperialistákra. A tőkés országokban sztrájkban, vagy tüntetésben hozzák tudtára a dolgozók a világbékét veszélyeztetőknek, hogy a dolgozó nép sehol a világon nem fog fegyvert a Szovjetunió ellen. A dolgozók egységes akarata megremegtette mindenütt az imperialistákat. Ezt a remegést most egy hatalmas ingadozás váltotta fel, aminek következtében távolkeleten összeomlott az építményük, mint egy kártyavár. Szertefoszlott az imperialistáknak minden álmuk Kínában és reménységük Csan-Kai-Sek és az egész rablóbandája hanyathomlok menekült, hogy még mentse, ami menthető. Mi van neki még menteni valója? Semmi egyéb, mint aljas élete, ami soha nem volt az övé, hanem odaadta az imperialistáknak, akik most rémesen csalódott ábrázattal tekintenek „kedvencük” bukása felé. Anglia nem engedelmeskedik kenyéradi gazdájának A kínai győzelem az egész világ közvéleményét magával ragadta. Érthető is ez, hiszen nem egyébről van szó, mint arról, hogy 470 milliós nemzet lett szabaddá, 470 milliós nemzet lépett harcának eredményeként arra az útra, amit a dicső Szovjetunió mutat az emberek millióinak: Szabadság, béke és függetlenség. Maga az a körülmény, hogy a kínai néphadsereg, a kínai kommunisták ilyen fényes győzelmet arattak, úgy érte az amerikai imperialistákat, mintha egy fabunkóval ütötték volna fejbe, amitől megszédülnek, de nem ájulnak el. így adódhatott, hogy szé- dültségükben minden erejüket megfeszítve azt ordítozták, „nem adjuk Formozát, nem isméjük el a kínai népköztársaságot”. Amikor aztán — mintegy rakoncátlan kuvasz — Anglia nem követte kenyéradó gazdáját, hanem az éhség és pusztulás nyomorától félve kimondta, „Őfelsége” nevében a „de jure"-t. Amerikát újabb csapás érte, azonban ez'már nem fabunkó volt, hanem vasbunkó, amitől behúnvt szemmel is meglátták a zászlójukon lobogó 49 csillagot, de meglátták azt is, hogy a csillagok között kibontakozik egy különleges csillag, egy hatalmas, nagy vöröscsilíag, a kommunisták csillaga, ami végleg meg fogja őket semmisíteni. Anglia megtagadta kenyéradó gazdáját. A nagy szájhősből meghunyászkodó, alakoskodó lett. Úgy gondolja mentse, ami még menthető. Nem kétséges, hogy Anglia után következnek a többi csatlósok. Már tisztán lát ják, hogy a Marshall-kölcsön mellé szükséges egy kínai kapcsolat is, mert különben felkopik az álluk. Norvégia rövidesén beadja eüsmeré- rését. A kormánykörök már nyíltan beszélnek az elismerésről. Rövidesen csatlakoznak hozzájuk a többi skandináv államok is, de nem fog elmaradni francia bábkormány sem. Az amerikai imperialisták kapálóznak, tiltakoznak és különböző kísérleteket tesznek arra, hogy megakadályozzák a kínai népköztársaság elismerését csatlósaik részéről. Csanfi-Xai-Sek felesége min! mentő Ilyen kísérlet az is, amikor „kedvencüknek“, Csan-Kai-Seknek feleségét használják iei arra, hogy adjon le SOS-jeleket a kínai nép felé. A kínai asszony hűségesen követte gazdájuknak parancsát és ígv szólt a kínai néphez: „Nem adjuk Kínát a kommunistáknak”. Azonban úgy látszik, hogy a „kínai mentő” segélykiáltásai eredménytelenek maradtak, .mert a hős kínai nép úgy gondolkodik, hogy „A kutya ugat, a karaván halad” és a kínai nép a komunisták kiáltványa értelmében, amely igy hangzik: „Rövidesen felszabadítjuk a Kínához tartozó Formozát, Hainant és Tibe- bet”, megkezdte előkészületeit a még elnyomottak felszabadítására. A kínai kommunisták kiáltványa óta Csan-Kai-Sek és hordájának maradványa megszeppenve és rettegve a nép haragjától Formoza-sziget egyik magányában gépfegyvereseitől védve magát, várja a mentőhajót, hogy elvigye őt az „álmok országába”. Hűséges asszonyának szavai a kínai nép körében semmivé váltak, mint ahogy semmivé vált gazdája, az amerikai imperializmus Kínában. Albánia felszabadulásának évfordulója Az albán népnek 9-én volt felszabadulásának 5- évfordulója. A felszabadulás napján az egész ország dolgozó népe ünnepelni fog. A nap jelentőségét gyűléseken méltatják, színessé teszik a napot, sport és kultúrműsorokkal. Díszelőadások lesznek az ország területén és az ország városait, falvait fellobogózzák és diadalíveket emelnek. Az albán nép ezen léks7>i harcairól. i 11 napon mindenütt hálával efh- aj-, meg a felszabadító Szovjetunió Nyugat-Németországban mozog a föld Azzal, hogy a szovjet kormány megadta a Német Demokratikus Köztársaságnak a szuverenitási jogát, megnyitotta a német nép az útját a fejlődés felé. Sztálin elvtárs levele óta Kelet-Németország rálépett a békés fejlődés útjára és megkezdte építőmunkáját a békeszerető népek táborában. Sztálin elvtársnak a levelében kifejtett németegység azóta egész Németországra kiterjedt és a békéért való harc tömegmozgalommá vált. Nyugat-Németországban az amerikaiak Ruhr-diktátuma és Nyugat-Németország újravaló felfegyverzése mindinkább erős akadályokba ütközik a dolgozók részéről. Szombaton Düsseldorfban hatalmas tömeggyűlés zajlott le, ahol megjelentek Franciaország, Belgium, Hollandia, Svédország, Anglia baloldali munkásvezetői, akiket a dolgozók hatalmas lelkesedéssel ünnepeltek: A gyűlésen Max Rel- mann elvtárs a Német Kommunista Párt elnöke beszédet mondott és beszédében hangoztatta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság létrejötte az egységes békeszerető demokratikus Németország megteremtésének alapja. Reimann elvtárs beszédében kijelentette, hogy a Ruhr-vidék német és az egységes demokratikus Németország ipari központjának kell maradnia és nem lehet a Ruhr-vidék központja egy német részről kiinduló imperialista támadásnak. Ezért felhívta a német népet, elsősorban az ifjúságot, teljes erővel szálljon síkra Nvu- gat-Németország militarizálása ellen, mert csak akkor élhet a német ncp gazdaságilag és politikailag biztonságban, ha megteremti az egységes, független, demokratikus Németországot, ami az egész német nép hazája lesz. Max Reimann elvtárs beszéde után a megjelent külföldi ' munkásvezetők szólaltak fel és biztosították a német népet népeik szolidaritásáról és rokon- szenvüket a Németország egységéért és a béke'megőrzéséért folytatott harcban. Az osztrák békeszerződés ügye A Külügyminiszterek Tanácsának párisi ülésszaka megbízta a külügyminisztereket, hogy foglalkozzanak annak a szerződéstervezetnek elkészítésével, amelynek célja a független., és demokratikus Ausztria létrehozása. Az ott meghatározott határidő már régen lejárt és azóta a külügyminiszter-helyettesek már foglalkoztak az osztrák államszerződés kérdésével, de tanácskozásuk eredménytelen maradt. Munkájuk némi eredménnyel végződött, de továbbra is eldöntetlen az ENSZ-tagállamok ausztriai tulajdonai-, nak, Ausztria háború előtti és hábórú utáni adósságainak, Ausztria felfegyverzése megakadályozásának és az áttelepített személyeknek a kérdése. A nyugati hatalmak képviselőit az „osztrák nép jótevőinek” akarja feltüntetni, és lépten-nyomón hangoztatják, hogy helyre kel! állítani a demokratikus, független országot. A valóság azonban az, hogy minél jobban elhúzzák az osztrák államszerződés aláírását. A nyugati hatalmak küldöttjei makacsul vonakodtak felvenni szerződéstervezetükbe azokat a pontokat, amelyekben a Külügyminiszterek Tanácsa párisi ülésszakán már megegyeztek. Olyan pontokat igyekeznek az osztrák államszerződésbe bevenni, amely egyenesen ellentétben áll a kitűzött célok és feladatok megvalósításával tázott katonatiszt- Az agitátornak politikailag kell kiértékelni a dolgokat, nevén kel! nevezni a baj okozóit, pellengérre kell állítani, rá kell mutatni mekkora kárt okoztak népgazdaságunknak. Rögtön reagálni kell olyan hibára, mint a salgótarjáni Építészeti NV-nél történt, hogy a 36-os bérház építéséhez hatalmas mennyiségű gömbvasat szállítottak, melyekről később kiderült, hogy máshová kellett volna szállítani. Ezzel az építőiparban nem lehet csők-, keríteni az .önköltséget, hanem csak emelni lehet. Ha a pártvezetőség és az agitátor napirendre tér és szemet-. húny az ilyen jelenségeknél, akarva nem akarva segíti a rosszul dolgozókat és fedezi az ellenséget. A Párt ereje a néppel való szoros kapcsolatban rejlik. Ezért a népnevelők kötelessége, hogy szilárdan álljon mindig Pártunk és államunk érdekei vártáján, ebben a szellemben nevelje a tömegeket. Politikai agitácjóná! üzem és a falu összes dofgözóit harcra kell mozgósítani, népi demokráciánk újabb sikereiért. Összegezve' feladatainkat: a népnevelők összetételének megjavítása, termelésben élenjárók legyenek a mi agitátoraink. A népnevelők rendszeres instruálása. reszort jellegéből való kiemelése és első helyre kél! tenni népnevelő munkánk megjavítása érdekeben, a népnevelők rendszeres oktatását. A népnevelők nap mint nap tudatosítsak a_z ötéves terv jelentőségét, mozgósítsák a dolgozók széles törhe- geit ezen feladatok elvégzésére, s ha jól dolgozunk, újabh győzelmek reményében nézhetünk jövőnk felé A mi jövőnk pedig az ötéves terv megvalósítása, dolgozó népünk jóléte, szabadsága, — a béke győzelme. Andó Gyula
