Szabad Nógrád, 1950. január (6. évfolyam, 1-4. szám)
1950-01-13 / 2. szám
2 S7ABAD NÖGRAD 1950. jantuür IS. Tömeges versenykihívásokkal egyéni felajánlásokkal ÜNNEPLIK AZ ÜVEGGYÁR! DOLGOZÓK AZ ÖTÉVES TERV INDULÁSÁT Este hat óra közeledik, amikor a salgótarjáni üveggyárban mindenki a kultúrheiyiség felé igyekszik. Sehol nincs falragasz, filmet sem vetítenek, mégis gyorsabb léptekkel haladnak férfiak, nők, ifik a kuitúrház felé. Személyes agitáció volt, és a hangcshír- adó' közölte délelőtt: „este hat órakor tervmegnyltó ünnepség a kultűrház- ban“. „Én is ott leszek . . Mi is el- megyünk1’ — hallatszik az üzemben. Mozgalmi indulókat játszanak hanglemezről, amikor a teremben csoportokban beszélnek a már megtudott részlettervek végrehajtásáról. Gyönyörűen feldíszítették a termet erre az alkalomra. Sztálin elvtárs 70. születésnapjának megünneplésére öltött ilyen ünnepi külsőt a terem, mint most. A díszítést meghagyták, mert ünnep volt az év végén is, amikor egy eredményekben gazdag évet hagytunk magunk mögött — és ünnep van most, amikor megindítjuk népünk bpldogulá- sát hozó, a szocializmus alapjait lerakó ötéves tervet. A terem minden helye megtelt amikor az üzemi mozi előadása kezdődött a szovjet ötéves tervről. Nagy érdeklődéssel figyelte mindenki az előadást és magukban összehasonlítást tettek a dolgozók a fejlett szocialista ipar és a nálunk még elmaradt technikával dolgozó termelés között. A rövid film' után Aücs elvtárs, az üzem vállalatvezetője beszélt: tífjászfiletik az üzem A hároméves tervben is hatalmas eredményeket értünk el, de az ötéves tervben még nagyobb eredmények fognak születni. A gyár megindításától a mostani nagyszerű termelési eredményekig hatalmas munkát végeztünk és ennek a munkának a folytatása, ami egyben a szocializmus alapjait is képezni fogja, ami a mai nappal megindult Gyárunk ötéves tervét éppen úgy, mint az ország ötéves tervét, hatalmas építkezések jellemzik. Így lesz lehetséges, hegy bővítik a csiszoldát és más üzemrészeket Az ötéves tervben 300 ezer forintot fordítunk lakásépítésre. Uj gépeket hozatunk és az elavult gépek helyett már modern autumatagépek fognak dolgozni,- amivel könnyebb lesz a munka, emelkedni fog a termelés. A hallgatók, akiket közvetlenül érint a terv, nagy figyelemmel hallgatták az előadást. Arra gondolnak, hogy a kapitalista rendszerből megmaradt egészségtelen lakások helyett világos, egészséges lakásokba költöznek. A terv teszi lehetővé, hogy a fennáló nagy lakáshiány az építkezésekkel megszűnik. Már az új helyzetben érzik magukat, amikor az eddigi nehéz testi munkát felváltja a gépi munka, amikor az ember ura lesz a gépnek. Megkönnyül a munka, olcsóbb lesz az áru és a fejlődő verseny nyomán egyre több jut belőle a dolgozóknak. Végrefaicjáfulk a feladató! öröm lelkesedés van a dolgozók között. Örömült, lelkesedésük cselekvéssé formálódik. A hallgatóság soraiban mozgolódás támad. Varga Albert áll fel, aki a csiszolók nevében a kör vetkező bejelentést teszi: „Az üveggyári csiszolók nevében bejelentem, hogy az első negyedévi tervünket március 31 helyett a proletárdiktatúra kikiáltásának 31 éves évfordulójára, március 21-re befejezzük. Hatalmas tapssal üdvözlik a jelenlévő dolgozók Varga Albert bejelentését Az elhatározás nem egyedülálló és újabb felszólalások követik. Zsélyi István, a finomcsiszolda részéről bejelenti, hogy versenyre hívják ki az ajkai üveggyár csiszolón. Most egyéni kihívások következnek. Az üveggyár dolgozói folytatják azt a helyes utat, amit a sztálini munkafelajánlással kezdtek. Somogyi József áll fel: — Elvtársak! Az ötéves terv sikere érdekében versenyre hívom Bauer Gusztáv elvtársat. Még le sem ült, dolgozó társai gratulálnak Somogyi elvtársnak. Újabb mozgolódás van Bauer Gusztáv emelkedik szólásra, és határ »rótt hangon mondja: „Elfogaaom Som- gyi elvtárs kihívását az ötéves terv sikere érdekében. Győzzön a jobbik és tudom. hogy a versenyből a magyar nép kerül ki győztesen." Juhász Józsel a fazekasműhely dől- f gozója, Alics Györgyöt hívja ki versenyre. amit Alics elvtőls el is togaa. Alics István egyéni versenyre indult a részletterv túlteljesítéséért és vállalja. hogy a sztálini felajánlás soron 117 százalékos átlagát 125 százalékra emeli Horváth lózsel bejelenti, hogy 100 százalékkal emeli teljesítményét amit újítás bevezetésével fog elérni. Gyarmat' tains, aki a sztálini mii- szak alatt 180 százalékot teljesített. versenyre hívja az ország minden üvegfúvóját. Megmozdulnak a többi dolgozok és a versenykihívás tömegmozgalommá válik. Egymásután állnak fel a műhelyek képviselői és vállalják a termelés emelését, a selejt csökkentését, az ötéves terv győzelméért, az ország fel- virágezásáért. Kőszenet Rékc-si elváíirsisííüi örömnek, lelkesedésnek a tetőfokára akkor érünk, amikor Somogy'! József elvtárs felolvassa azt a táviratot, amit az üzem dolgozói intéznek Rákosi elvtárshoz: „Mi a salgótarjáni Üveggyár NV dolgozói őrömmel jelentjük böics vezérünknek, Rákosi elvtársnak, hogy ötéves tervünk sikeres megvalósítása érdekében már ezideig 350-en tettünk szocialista munkafelajánlást. Vállal-, juk, hogy az első negyedre tervünket | március 21-re, a proletárdiktatúra évfordulójára, teljesítjük. Salgótarjáni Üveggyár dolgozói" A második napirendi pontnak feltüntetett újítások díjazásának kiosztása történt. Az emelvény elé sorakoznak azok a dolgozók, akik újításukkal elősegítették a termelés emelését, egyszerűsítéseket hajtottak végre és jelentős összeget- takarítottak meg. Nagy taps köszöni meg a dolgozóknak ezt a mozgalmát, akik ígérik, hogy további újításokat fognak végezni maguk, dolgozó társaik, az ország érdekében. f Az idő már elhúzódott, de a jelenlévők nem távoznak, mindenki megvárja a gyűlés végét. Mindenki kíváncsi, nem-e lesz még újabb bejelentés, ami érinti őket. Gyűlés után csoportokba mennek haza és még mindig az ötéves tervről beszélnek. Ennek hatása alatt álinak, erről beszélnek, hogyan, mit végeznek el gyorsabban, könnyebben, olcsóbban. Negyedévi tervük túlteljesítését vállalták a gépgyári dolgozók Lelkes hangulatú tervbeindító gyűlés zajlott le a Salgótarjáni Tűzhely és Kályhagyárban Mindenki jelen volt a tervbeindító ünnepségen, ahol Németh Gyula, a vállalat vezetője ismertette a gyár ötéves tervét. A dolgozók figyelmesen hallgatták a beszámolót. Különösen az új öntöde ügye érdekelte őket. Az ülés végén a felajánlások egész sora hangzott el, ami a dolgozók ragaszkodását tükrözi vissza az ötéves terv iránt A csiszolók részéről Tóth Fa'ragó István 250 százalékos termelését 265 százalékra emeli. Molnár István csiszoló, amikor megtudta 3 hónapi előirányzatát, válialta, hogy azt két hónap alatt teljesíti. A sajtoló műhely 5 százalékkal fogja emelni teljesítményét Kurucz Imre és Kiár József vállalják az előirányzatnak 10 százalékos túlteljesítését. A Rúkosi-brigád, amely 15 százalékos termelésemelést vállalt, versenyre hívta ki a Bajcsi-Zsilinszky- brigádot. Molnár János eió'munkás a gyár összes eló'munkásait versenyre hívja a munka jó szervezése és az anyagellátás folyamatosságának biztosításáért,, A nikkelezők 8 százalékkal emelik teljesítményüket. A Knorríéken dolgozó csoport pedig versenyre hívja a Mosonmagyaróvári Kühne gyár dolgozóit a darabszám emeléséért és a selejt csökkentéséért. . Szép számmal veszik ki részüket a felajánlásokból az ifik is. Eddig több mint 80 ifi tett felajánlási Versenye redményelt a sztálini múszalt tatán E héten a vasas dolgozók versenye újabb kiváló eredményeket hozott. A Salgótarjáni Acélárugyár dróthúzó üzemében Teplán Ottó 224 százalékos termelési eredményt ért el. A gazdasági szerszámműhelyben Korzicska László 143 százalékos teljesítményét 185 százalékra emelte. A hideghengerműben megindult szta- hánov-mozgalom további jó eredményeket hozott. Szaiontaí Imre 451 százalékot, Lantos László 379 százalékot teljesített, mindketten két gépen dolgoztak. Ugyancsak szép eredményt ért el Turcsányi Antal 234, Adorján Győző 222 és Vincze Ignác 215 százalékos eredményével. A zagyvapálfalvai központi főműhely- bán Mohácsi Lajos a légcsŐKészí- tésnél ért el szép eredményt Szántó Lászlóval együtt. Normájukat 302 százalékra teljesítették. A csillejavítóknál Polónyi Dániel és Varga Sándor vezet 145 százalékos eredményükkel. Nagy javulás látható az esztergályosoknál is. Olyan eredmények születnek, ami ezelőtt még ismeretlen volt. Ménieh Antal esztergályos 239 százalékos eredményével foglalja el az első helyet, de Mogyoróssi Viktor és Földi József is szép eredményt mutatott fel 209, illetve 156 százalékos teljesítményével. Az öntők között Őrük Gyula eredménye vezet 160 százalékkal. A bányászoknál is tovább folytatódik az a jó munka, am;t a sztálini felajánlások alatt felmutattak. Salgóbányán Szilva Pál és Angyal Sándor 314 százalékot teljesített. Margittárón Susán Gáspár csapata 159 százalékot ért eL AKIKNEK A SIKER A FEJÜKBE SZÁLLT. „ ... Foltozzuk minden vonalon az éberséget, hogy idejekorán fölfigyelhessünk az ellenség aknamunkájára. És fokoznunk kell Pár unk elméleti színvonalát, mert enélkül nem tud- |uk felismerni és még kezdaü ái’s- pe'áóan kivédeni a reakció álcázott behatolási kísérte alt... " (Rákosi.) Rákosi elvtárs a Párt és az egész dolgozó nép számára megmutatta, hogy minél erősebb lesz népi demokráciánk, az ellenség annál nagyobb dühhel támad. Ez alól megyénk területé sem kivétel, még kevésbé Salgótarján. Hogy éppen itt ütötte fel fejét az ellenség, az nem véletlen. Salgótarján és a Salgótarjáni szénmedence országos viszonylatban is a munkásosztály egyik erőssége. Ez mutatkozott meg már a felszabadulás napjaiban is, amikor a Kommunista Pártra 100 százalékkal szavazott le a város dolgozó népe. Az Illegalitás ideje alatt a munkásmozgalom mély gyökeret vert az egész medencében. Ha megnézzük ipari területünket, megállapíthatjuk, hogy az ellenségnek nem volt kedvező a terület, mert az ipari dolgozók szilárdan állnak .a Szovjetunió vezette béketáber oldalán és mindenben támogatják pártjukat, a Magyar Dolgozók Pártját és szeretett " vezérüket, Rákosi ATáíyás elvtársat. Uj módszert keresett a harcához. Az ellenség a marxi-lenini elmélettel gyengébben felfegyverzett kisiparos és kiskereskedelmi vonalon keresztül akarta gyengíteni a dolgozó nép egvségit, aláásni a Magyar Dolgozók Pártjának tekintélyét és kompromittálni Pártunkat. Pártunk és Rákos! elvtárs többször hangoztatta: „A népi demokráciánknak szüksége van a kisiparra ' és kiskereskedelemre és ez el fog kísérni bennünket a szocializmushoz.’' Ezzel szemben az amerikai rádió hosszú időn keresztül azt kürtöite a magyar népi demokráciáról, hogy fel fogja számolni a magánkereskedelmet és kisipart. Nyilvánvaló tehát, hogy előre megfontolt szándékkal választotta Salgótarjánt, hogy alátámassza az ellenség ilyen híreit és ezzel zavarokat idézzen "elő. A magánkereskedelem vonalán csökkent az áruforgalom, a kisiparosság munkalendülete, ami kihatott volna a termelés, az áruelosztás zavartalanságára is. Mindezekből meg kell állapítani, hogy Salgótarján városban az ellenség kezdeti sikereket ért el, sőt behatolt a pártapparátusba, a gazdasági funkciókba és igyekezett zavart okozni a dolgozók ellátásában. A kevésbé öntudatos és képzett kisemberek éppen politikai öntudatuk hiányában, akaratlanul is segítségére voltak az ellenségnek. Ahelyett, hogy leleplezték volna az ellenség behatolási kísérleteit, fújták a hangját és a Pártnál keresték a hibákat. Pedig nz ellenség leleplezéséhez nem kellett volna semmi más, mint magukévá tenni éppen a Párt és Rákosi elvtárs szavait: „... Fokozzuk minden vonalon az éberséget... " „Az ördög nem alszik, az ellenség újra kezdi." A Kommunisták Pártja, amelyet Rákosi elvtárs vezet, volt az, aki felfigyelt a hibákra. Meglátta az ellenség kezét és első dolga volt segítségére sietni dolgozóinknak. Mi sem természetesebb, leleplezte azokat, akik akarva, vagy nem akarva közrejátszottak az ellenségnek, eltávolította őket és felszámolta azt a területet, amelyen támadásukat végre akarták hajtani. Pártunk Ismét bebizonyította, hogy éberen őrködik a kisemberek érdekei fölött. Amióta leleplezte az ellenség aljas szándékát Salgótarján kisiparos és kiskereskedői között, még inkább megerősödött a Párt iránti bizalom, zavartalanul folyik tovább a munka. Kereskedők és kisiparosok egybehangzóan mondják el, hogy most ' már a kételkedők is láthatják, hogy ebben a munkában az ellenség keze volt. Látjuk — mondják —, hogy a Párt segít rajtunk és most már tényleg az a feladatunk, hogy minél jobban és eredményesebben bonyolítsuk le az áruforgalmat. Magukévá tették Gerő elvtárs beszédét, amikor többek közt ezt mondja: „A jelenlegi államosítás rendszabálya nem vonatkozik a kisiparra es a kiskereskedelemre és hogy a kormány a jövőben sem szándékozik államosítani a kisipart és a kiskereskedelmet, mert ezek fontos közgazda• sági feladatot töltenek be." — Az áliamsításról szóló törvényrendelet kizárólag ipari és közlekedési vállalatokra vonatkozik, tehát nem vonatkozik a kereskedelem területére. A minisztertanács rendelete különösen kihangsúlyozza, hogy a jelenlegi államosítási rendszabály nem vonatkozik a kisiparra és kiskereskedelemre és hogy a kormány a jövőben sem szándékozik államosítani a kisipart és kiskereskedelmet, mert ezek fontos közgazdaság! feladatokat töltenek be. Mi fenn akarjuk tartani a kézműipart, mert erre szükség van, részben számos fajta minőségi munka és részben a javító munkák miatt. Ez Pártunk vezetőségének határozott álláspontja a kisiparral kapcsolatban. Ml, kommunisták, nem mondunk olyasmit, vagy nem ígérünk olyat, amit nem szándékozunk betartani. Mi helyeseljük a kisipar szövetkezeti ösz- szefogását, de egyáltalán nem szándékozunk csip-csup üzemeket államosítani. Tehát joggal mondhatjuk ki anélkül, hogy a legkisebb összeütközésbe kerülnénk elvi álláspontunkkal, hogy nem szándékozunk államosítani a kisipart. Ezt mondjuk a kiskereskedelemről is. Mi fejlesztjük és a jövőben is fejleszteni fogjuk az állami és a szövetkezeti kiskereskedelmi hálózatunkat. De ez nem jelenti azt, hogy bármikor is államosítani akarjuk a magánkézben levő kiskereskedelmei. Megyénk dolgozóinak és Pártunk aktíváinak a jövőre vonatkozólag meg kell tanulniok, éppen az elmúlt eseményekből, hogy éberen kell őrködni az ellenség minden támadásával szemben. Az éberség fokozásához emlékezzünk Rákosi elvtárs szavaira: „Nincs légüres tér, ahol nem mi vagyunk ott az ellenség... “ és nem az osztályharc alszik, hanem néha mi és pihenünk a babérjainkon. MŰSZAKI DOLGOZÓK FELADATAIRÓL AZ ÖTÉVES TERVBEN A műszaki értelmiség a felszabadu- ;ás után a közömbösség álláspontjára helyezkedett, a megváltozott helyzettel szemben passzivitásba vonult, tartózkodó volt és nagy biztatásra volt szükség ahhoz hogy munkáját nagyobb tudásának megfelelően végezze. Ezt a közömbösséget, passzivitást azzal magyarázták, hogy „nem látták biztosítottnak helyzetüket és a műszaki értelmiségnek likvidálását várták . Ezeket Mándoki Andor acélgyári mérnök mondta aki a felszabadulás utáni időben a mérnökök és technikusok szak- szervezetének titkára volt, így alkalma volt megiigyelni a műszakiak álláspontját. Az egyéni munkaverseny és a sztálini felajánlások teljesítésének hatalmas lendülete nem maradt hatás nélkül a műszaki értelmiség jelentős részére sem. Természetesen a fizikai és műszaki értelmiségi dolgozók munka- lendülete között meg volt a különbség. mert amíg a fizikai dolgozókat a munkához való Új viszonv és a szocializmus épitése iránti ragaszkodás hajtotta, addig a műszaki értelmiségnél a hivatali kötelesség^ és szakmai büszkeség volt a lendítő kerék. Az 5 éves terv újabb feladatokat állít a műszaki Gie!- | miség elé. Gerő elvtárs az ötéves terv törvényjavaslati vitájánál csak néhányat említ meg, „azok közül a nagyfontosságú kérdések közül, melyeknek megoldását iparunk, közlekedésünk, mezőgazdaságunk, a tudományos kutatástól, a tudomány embereitől várja". Gerő elvtárs beszédére megyénk műszaki dolgozóinak nevében Lassan József bánya-mérnök adja meg a választ: — Az ötéves terv a műszaki értelmiség munkája miatt nem fog lemaradni Műszaki értelmiségünk olyan fejlődésen ment keresztül — mivel látja munkájának megbecsülését —, hogy minden tudásával támogatja a tervet, megvalósítja a fizikát és szellemi dolgozók összmunkáját a terv sikere érdekében. Gerő elvtárs által vázolt feladatokat és nagyiontosságú kérdéseket mindenütt ismerik az értelmiségi dolgozók. Kovács Miklós gépgyári főmérnök azt mondja- „Soha nem volt ilyen alkalom a műszaki értelmiség tudásának bebizonyítására, mint most, az ötéves tervben, ügy kell megszervezni a munkát, hogy eredménnyel végződhessék." j Ennek érdekében a gépgyárban már I meg is történtek az ilyenirányú intéz- ! kedések Megalakult a komplex-brigád, amely rendszeresen ülésezik és valóságos tudományos viták fejlődnek ki a . műszaki értelmiség és a többéves gyakorlattal rendelkező szakmunkások között. Az acélgyári öntöde főmérnöke, Réti Vilmos, az újító és élmunkás körrel való szoros összedolgozásban látja a műszaki értelmiség feladatát az ötéves tervben. De minden műszaki óhaját fejezi ki, amikor azt kéri: „engedjék őket igazán műszakiaknak lenni". A baj ott van, Lassan József bányamérnök szerint, hogy nincs megállapítva a műszaki értelmiségiek adminisztrációs munkájának határa és emiatt sok időt kell foglalkozni olyan dolgokkal, aminek elvégzése program- irodára, vagy más erre a célra létesített tervre tartozik. Egybehangzó vélemény az is, amit Mándoki Andor mond el a szakoktatásról. „Az öleves tervben egyik főfeladatunk szakmai tudásunk fejlesztése és átadása. Ma már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több külföldi szakirodalom áll rendelkezésünkre, amiből rendszeresen képezhetjük magunkat, hogy megfelelhessünk az elöltünk állá nagy feladatoknak Mint látjuk, a műszaki értelmiségeink látják az előttük álló nagy feladatot. ezért kell pártszervezeteinknek elvégezni azt a munkát, hogy a mérnök szakmunkás összedolgozás még szorosabb lehessen. Jfchbmtős tzgiísís&h a bűs$*gaéss£&esccfcm&t A Salgótarjáni Szénbányák dolgozói mindinkább megértik az újítás fontosságát. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt év december hónapjában jóval több újítást nyújtottak be, mint novemberben és a kifizetett újítási jutalmak összege 3200 forint volt. Ma már tudják, hogy ha újítást adnak be, akkor magukon, dolgozó társaikon és országuk gazdasági helyzetén segítenek. Ennek érdekében születtek meg azok az újítások, amelyek könnyebbé, gyorsabbá teszik a munkát és jelentős megtakarítást érnek el. A zagyvapál- falvai központi műhelyben Tarján! Dezső és Cziba József öntők a fordítólémez öntését 15 óráról 8 órára csökkentették és olyan újítást vezettek be, hogy a fordítólemez szelíaragását és köszörülését elhagyhatják Farkas József mát- ranováki villanyszerelő önkioldó automatát helyezett el a húzatógép kapcsolójába, ami az újításon kívül még balesetelhárítást is szolgál. Kossuth- tárón Sinka István vájár a frontfejtésen állami sínt alkalmazott, ami által lehetővé vált, hogy az ácsolat készítésére felhasznált fát fejtés után újra felhasználhatják. Petőfibányán a szállítás folytonosságál biztosítja Gömöri László és Majthényi György újítása. Olyan önműködő villamos automatagépet készítettek, ami a gumiszalagof megvédi a rongálódástól és üzemzavar esetén megakadályozza, hogy a nem működő gumiszalagra dolgozzanak. Ugyancsak Petőfi-bányán frontfejtésen lévő kaparószalag vegvázára elhelyezett golyóscsapágy a nyomás mi3tt gyakran tönkrement. Morvái János és Tupa János olyan újítást végeztéig amivel megakadályozzák a csapágy időelőtti elrongálódását és újításuk nyomán még a termelés is emelkedett.
