Szabad Nógrád, 1950. január (6. évfolyam, 1-4. szám)

1950-01-13 / 2. szám

2 S7ABAD NÖGRAD 1950. jantuür IS. Tömeges versenykihívásokkal egyéni felajánlásokkal ÜNNEPLIK AZ ÜVEGGYÁR! DOLGOZÓK AZ ÖTÉVES TERV INDULÁSÁT Este hat óra közeledik, amikor a salgótarjáni üveggyárban mindenki a kultúrheiyiség felé igyekszik. Sehol nincs falragasz, filmet sem vetítenek, mégis gyorsabb léptekkel haladnak férfiak, nők, ifik a kuitúrház felé. Sze­mélyes agitáció volt, és a hangcshír- adó' közölte délelőtt: „este hat órakor tervmegnyltó ünnepség a kultűrház- ban“. „Én is ott leszek . . Mi is el- megyünk1’ — hallatszik az üzemben. Mozgalmi indulókat játszanak hang­lemezről, amikor a teremben csopor­tokban beszélnek a már megtudott részlettervek végrehajtásáról. Gyönyö­rűen feldíszítették a termet erre az alkalomra. Sztálin elvtárs 70. születés­napjának megünneplésére öltött ilyen ünnepi külsőt a terem, mint most. A díszítést meghagyták, mert ünnep volt az év végén is, amikor egy ered­ményekben gazdag évet hagytunk magunk mögött — és ünnep van most, amikor megindítjuk népünk bpldogulá- sát hozó, a szocializmus alapjait le­rakó ötéves tervet. A terem minden helye megtelt ami­kor az üzemi mozi előadása kezdő­dött a szovjet ötéves tervről. Nagy ér­deklődéssel figyelte mindenki az elő­adást és magukban összehasonlítást tettek a dolgozók a fejlett szocialista ipar és a nálunk még elmaradt tech­nikával dolgozó termelés között. A rövid film' után Aücs elvtárs, az üzem vállalatvezetője beszélt: tífjászfiletik az üzem A hároméves tervben is hatalmas eredményeket értünk el, de az ötéves tervben még nagyobb eredmények fog­nak születni. A gyár megindításától a mostani nagyszerű termelési eredmé­nyekig hatalmas munkát végeztünk és ennek a munkának a folytatása, ami egyben a szocializmus alapjait is ké­pezni fogja, ami a mai nappal meg­indult Gyárunk ötéves tervét éppen úgy, mint az ország ötéves tervét, ha­talmas építkezések jellemzik. Így lesz lehetséges, hegy bővítik a csiszoldát és más üzemrészeket Az ötéves terv­ben 300 ezer forintot fordítunk lakás­építésre. Uj gépeket hozatunk és az elavult gépek helyett már modern autumatagépek fognak dolgozni,- ami­vel könnyebb lesz a munka, emelkedni fog a termelés. A hallgatók, akiket közvetlenül érint a terv, nagy figyelemmel hall­gatták az előadást. Arra gondolnak, hogy a kapitalista rendszerből meg­maradt egészségtelen lakások helyett világos, egészséges lakásokba költöz­nek. A terv teszi lehetővé, hogy a fennáló nagy lakáshiány az építkezé­sekkel megszűnik. Már az új helyzet­ben érzik magukat, amikor az eddigi nehéz testi munkát felváltja a gépi munka, amikor az ember ura lesz a gépnek. Megkönnyül a munka, ol­csóbb lesz az áru és a fejlődő ver­seny nyomán egyre több jut belőle a dolgozóknak. Végrefaicjáfulk a feladató! öröm lelkesedés van a dolgozók között. Örömült, lelkesedésük cselek­véssé formálódik. A hallgatóság sorai­ban mozgolódás támad. Varga Albert áll fel, aki a csiszolók nevében a kör vetkező bejelentést teszi: „Az üveg­gyári csiszolók nevében bejelentem, hogy az első negyedévi tervünket már­cius 31 helyett a proletárdiktatúra ki­kiáltásának 31 éves évfordulójára, március 21-re befejezzük. Hatalmas tapssal üdvözlik a jelen­lévő dolgozók Varga Albert bejelen­tését Az elhatározás nem egyedülálló és újabb felszólalások követik. Zsélyi István, a finomcsiszolda részéről beje­lenti, hogy versenyre hívják ki az aj­kai üveggyár csiszolón. Most egyéni kihívások következnek. Az üveggyár dolgozói folytatják azt a helyes utat, amit a sztálini munkafelajánlással kezdtek. Somogyi József áll fel: — Elvtársak! Az ötéves terv sikere érdekében versenyre hívom Bauer Gusztáv elvtársat. Még le sem ült, dolgozó társai gra­tulálnak Somogyi elvtársnak. Újabb mozgolódás van Bauer Gusz­táv emelkedik szólásra, és határ »rótt hangon mondja: „Elfogaaom Som- gyi elvtárs kihívását az ötéves terv sikere érdekében. Győzzön a jobbik és tu­dom. hogy a versenyből a magyar nép kerül ki győztesen." Juhász Józsel a fazekasműhely dől- f gozója, Alics Györgyöt hívja ki ver­senyre. amit Alics elvtőls el is togaa. Alics István egyéni versenyre indult a részletterv túlteljesítéséért és vál­lalja. hogy a sztálini felajánlás soron 117 százalékos átlagát 125 százalékra emeli Horváth lózsel bejelenti, hogy 100 százalékkal emeli teljesítményét amit újítás bevezetésével fog elérni. Gyarmat' tains, aki a sztálini mii- szak alatt 180 százalékot teljesített. versenyre hívja az ország minden üvegfúvóját. Megmozdulnak a többi dolgozok és a versenykihívás tömegmozgalommá válik. Egymásután állnak fel a műhe­lyek képviselői és vállalják a termelés emelését, a selejt csökkentését, az öt­éves terv győzelméért, az ország fel- virágezásáért. Kőszenet Rékc-si elváíirsisííüi örömnek, lelkesedésnek a tetőfo­kára akkor érünk, amikor Somogy'! József elvtárs felolvassa azt a távira­tot, amit az üzem dolgozói intéznek Rákosi elvtárshoz: „Mi a salgótarjáni Üveggyár NV dolgozói őrömmel jelentjük böics ve­zérünknek, Rákosi elvtársnak, hogy ötéves tervünk sikeres megvalósítása érdekében már ezideig 350-en tettünk szocialista munkafelajánlást. Vállal-, juk, hogy az első negyedre tervünket | március 21-re, a proletárdiktatúra év­fordulójára, teljesítjük. Salgótarjáni Üveggyár dolgozói" A második napirendi pontnak fel­tüntetett újítások díjazásának kiosz­tása történt. Az emelvény elé sorakoz­nak azok a dolgozók, akik újításukkal elősegítették a termelés emelését, egy­szerűsítéseket hajtottak végre és je­lentős összeget- takarítottak meg. Nagy taps köszöni meg a dolgozók­nak ezt a mozgalmát, akik ígérik, hogy további újításokat fognak vé­gezni maguk, dolgozó társaik, az or­szág érdekében. f Az idő már elhúzódott, de a jelen­lévők nem távoznak, mindenki meg­várja a gyűlés végét. Mindenki kí­váncsi, nem-e lesz még újabb bejelen­tés, ami érinti őket. Gyűlés után cso­portokba mennek haza és még mindig az ötéves tervről beszélnek. Ennek ha­tása alatt álinak, erről beszélnek, ho­gyan, mit végeznek el gyorsabban, könnyebben, olcsóbban. Negyedévi tervük túlteljesítését vállalták a gépgyári dolgozók Lelkes hangulatú tervbeindító gyűlés zajlott le a Salgótarjáni Tűzhely és Kályhagyárban Mindenki jelen volt a tervbeindító ünnepségen, ahol Németh Gyula, a vállalat vezetője ismertette a gyár ötéves tervét. A dolgozók figyel­mesen hallgatták a beszámolót. Külö­nösen az új öntöde ügye érdekelte őket. Az ülés végén a felajánlások egész sora hangzott el, ami a dolgo­zók ragaszkodását tükrözi vissza az ötéves terv iránt A csiszolók részéről Tóth Fa'ragó István 250 százalékos termelését 265 százalékra emeli. Molnár István csiszoló, amikor megtudta 3 hónapi előirányzatát, válialta, hogy azt két hónap alatt teljesíti. A sajtoló műhely 5 százalékkal fogja emelni teljesítményét Kurucz Imre és Kiár József vállalják az előirányzatnak 10 százalékos túlteljesítését. A Rúkosi-brigád, amely 15 száza­lékos termelésemelést vállalt, ver­senyre hívta ki a Bajcsi-Zsilinszky- brigádot. Molnár János eió'munkás a gyár összes eló'munkásait ver­senyre hívja a munka jó szervezése és az anyagellátás folyamatosságá­nak biztosításáért,, A nikkelezők 8 százalékkal emelik tel­jesítményüket. A Knorríéken dolgozó csoport pedig versenyre hívja a Mo­sonmagyaróvári Kühne gyár dolgozóit a darabszám emeléséért és a selejt csökkentéséért. . Szép számmal veszik ki részüket a felajánlásokból az ifik is. Eddig több mint 80 ifi tett felajánlási Versenye redményelt a sztálini múszalt tatán E héten a vasas dolgozók versenye újabb kiváló eredményeket hozott. A Salgótarjáni Acélárugyár dróthúzó üze­mében Teplán Ottó 224 százalékos ter­melési eredményt ért el. A gazdasági szerszámműhelyben Korzicska László 143 százalékos teljesítményét 185 szá­zalékra emelte. A hideghengerműben megindult szta- hánov-mozgalom további jó eredménye­ket hozott. Szaiontaí Imre 451 százalékot, Lantos László 379 százalékot telje­sített, mindketten két gépen dol­goztak. Ugyancsak szép eredményt ért el Turcsányi Antal 234, Ador­ján Győző 222 és Vincze Ignác 215 százalékos eredményével. A zagyvapálfalvai központi főműhely- bán Mohácsi Lajos a légcsŐKészí- tésnél ért el szép eredményt Szántó Lászlóval együtt. Normáju­kat 302 százalékra teljesítették. A csillejavítóknál Polónyi Dániel és Varga Sándor vezet 145 százalékos eredményükkel. Nagy javulás látható az esztergályosoknál is. Olyan eredmé­nyek születnek, ami ezelőtt még isme­retlen volt. Ménieh Antal esztergályos 239 szá­zalékos eredményével foglalja el az első helyet, de Mogyoróssi Viktor és Földi József is szép eredményt mutatott fel 209, illetve 156 száza­lékos teljesítményével. Az öntők között Őrük Gyula ered­ménye vezet 160 százalékkal. A bányászoknál is tovább folytatódik az a jó munka, am;t a sztálini felaján­lások alatt felmutattak. Salgóbányán Szilva Pál és Angyal Sándor 314 szá­zalékot teljesített. Margittárón Susán Gáspár csapata 159 százalékot ért eL AKIKNEK A SIKER A FEJÜKBE SZÁLLT. „ ... Foltozzuk minden vonalon az éberséget, hogy idejekorán fölfigyel­hessünk az ellenség aknamunkájára. És fokoznunk kell Pár unk elméleti színvonalát, mert enélkül nem tud- |uk felismerni és még kezdaü ái’s- pe'áóan kivédeni a reakció álcázott behatolási kísérte alt... " (Rákosi.) Rákosi elvtárs a Párt és az egész dolgozó nép számára megmutatta, hogy minél erősebb lesz népi demo­kráciánk, az ellenség annál nagyobb dühhel támad. Ez alól megyénk terü­leté sem kivétel, még kevésbé Salgó­tarján. Hogy éppen itt ütötte fel fejét az ellenség, az nem véletlen. Salgótarján és a Salgótarjáni szénmedence orszá­gos viszonylatban is a munkásosztály egyik erőssége. Ez mutatkozott meg már a felszabadulás napjaiban is, amikor a Kommunista Pártra 100 szá­zalékkal szavazott le a város dolgozó népe. Az Illegalitás ideje alatt a mun­kásmozgalom mély gyökeret vert az egész medencében. Ha megnézzük ipari területünket, megállapíthatjuk, hogy az ellenségnek nem volt kedvező a terület, mert az ipari dolgozók szi­lárdan állnak .a Szovjetunió vezette béketáber oldalán és mindenben tá­mogatják pártjukat, a Magyar Dolgo­zók Pártját és szeretett " vezérüket, Rákosi ATáíyás elvtársat. Uj módszert keresett a harcához. Az ellenség a marxi-lenini elmélettel gyengébben fel­fegyverzett kisiparos és kiskereske­delmi vonalon keresztül akarta gyen­gíteni a dolgozó nép egvségit, alá­ásni a Magyar Dolgozók Pártjának tekintélyét és kompromittálni Pártun­kat. Pártunk és Rákos! elvtárs többször hangoztatta: „A népi demokráciánk­nak szüksége van a kisiparra ' és kis­kereskedelemre és ez el fog kísérni bennünket a szocializmushoz.’' Ezzel szemben az amerikai rádió hosszú időn keresztül azt kürtöite a magyar népi demokráciáról, hogy fel fogja számolni a magánkereskedelmet és kisipart. Nyilvánvaló tehát, hogy előre megfontolt szándékkal választotta Salgótarjánt, hogy alátámassza az el­lenség ilyen híreit és ezzel zavarokat idézzen "elő. A magánkereskedelem vonalán csökkent az áruforgalom, a kisiparosság munkalendülete, ami ki­hatott volna a termelés, az áruelosz­tás zavartalanságára is. Mindezekből meg kell állapítani, hogy Salgótarján városban az ellen­ség kezdeti sikereket ért el, sőt beha­tolt a pártapparátusba, a gazdasági funkciókba és igyekezett zavart okozni a dolgozók ellátásában. A kevésbé öntudatos és képzett kis­emberek éppen politikai öntudatuk hiá­nyában, akaratlanul is segítségére voltak az ellenségnek. Ahelyett, hogy leleplezték volna az ellenség behato­lási kísérleteit, fújták a hangját és a Pártnál keresték a hibákat. Pedig nz ellenség leleplezéséhez nem kellett volna semmi más, mint magukévá tenni éppen a Párt és Rákosi elvtárs szavait: „... Fokozzuk minden vona­lon az éberséget... " „Az ördög nem alszik, az ellenség újra kezdi." A Kommunisták Pártja, amelyet Rákosi elvtárs vezet, volt az, aki fel­figyelt a hibákra. Meglátta az ellen­ség kezét és első dolga volt segítsé­gére sietni dolgozóinknak. Mi sem természetesebb, leleplezte azokat, akik akarva, vagy nem akarva közreját­szottak az ellenségnek, eltávolította őket és felszámolta azt a területet, amelyen támadásukat végre akarták hajtani. Pártunk Ismét bebizonyította, hogy éberen őrködik a kisemberek érdekei fölött. Amióta leleplezte az ellenség aljas szándékát Salgótarján kisiparos és kiskereskedői között, még inkább megerősödött a Párt iránti bizalom, zavartalanul folyik tovább a munka. Kereskedők és kisiparosok egybehang­zóan mondják el, hogy most ' már a kételkedők is láthatják, hogy ebben a munkában az ellenség keze volt. Lát­juk — mondják —, hogy a Párt segít rajtunk és most már tényleg az a fel­adatunk, hogy minél jobban és ered­ményesebben bonyolítsuk le az árufor­galmat. Magukévá tették Gerő elvtárs beszédét, amikor többek közt ezt mondja: „A jelenlegi államosítás rend­szabálya nem vonatkozik a kisiparra es a kiskereskedelemre és hogy a kor­mány a jövőben sem szándékozik államosítani a kisipart és a kiskeres­kedelmet, mert ezek fontos közgazda• sági feladatot töltenek be." — Az áliamsításról szóló törvény­rendelet kizárólag ipari és közleke­dési vállalatokra vonatkozik, tehát nem vonatkozik a kereskedelem terü­letére. A minisztertanács rendelete különösen kihangsúlyozza, hogy a jelenlegi államosítási rendszabály nem vonatkozik a kisiparra és kis­kereskedelemre és hogy a kormány a jövőben sem szándékozik államo­sítani a kisipart és kiskereskedel­met, mert ezek fontos közgazda­ság! feladatokat töltenek be. Mi fenn akarjuk tartani a kézműipart, mert erre szükség van, részben szá­mos fajta minőségi munka és részben a javító munkák miatt. Ez Pártunk vezetőségének határo­zott álláspontja a kisiparral kap­csolatban. Ml, kommunisták, nem mondunk olyasmit, vagy nem ígérünk olyat, amit nem szándékozunk betartani. Mi helyeseljük a kisipar szövetkezeti ösz- szefogását, de egyáltalán nem szán­dékozunk csip-csup üzemeket államo­sítani. Tehát joggal mondhatjuk ki anélkül, hogy a legkisebb összeütkö­zésbe kerülnénk elvi álláspontunkkal, hogy nem szándékozunk államosítani a kisipart. Ezt mondjuk a kiskereske­delemről is. Mi fejlesztjük és a jö­vőben is fejleszteni fogjuk az állami és a szövetkezeti kiskereskedelmi há­lózatunkat. De ez nem jelenti azt, hogy bármikor is államosítani akar­juk a magánkézben levő kiskereske­delmei. Megyénk dolgozóinak és Pártunk aktíváinak a jövőre vonatkozólag meg kell tanulniok, éppen az elmúlt ese­ményekből, hogy éberen kell őrködni az ellenség minden támadásával szem­ben. Az éberség fokozásához emlékez­zünk Rákosi elvtárs szavaira: „Nincs légüres tér, ahol nem mi vagyunk ott az ellenség... “ és nem az osztály­harc alszik, hanem néha mi és pihe­nünk a babérjainkon. MŰSZAKI DOLGOZÓK FELADATAIRÓL AZ ÖTÉVES TERVBEN A műszaki értelmiség a felszabadu- ;ás után a közömbösség álláspontjára helyezkedett, a megváltozott helyzettel szemben passzivitásba vonult, tartóz­kodó volt és nagy biztatásra volt szük­ség ahhoz hogy munkáját nagyobb tudásának megfelelően végezze. Ezt a közömbösséget, passzivitást azzal ma­gyarázták, hogy „nem látták biztosí­tottnak helyzetüket és a műszaki értel­miségnek likvidálását várták . Ezeket Mándoki Andor acélgyári mérnök mondta aki a felszabadulás utáni idő­ben a mérnökök és technikusok szak- szervezetének titkára volt, így alkalma volt megiigyelni a műszakiak állás­pontját. Az egyéni munkaverseny és a sztá­lini felajánlások teljesítésének hatal­mas lendülete nem maradt hatás nél­kül a műszaki értelmiség jelentős ré­szére sem. Természetesen a fizikai és műszaki értelmiségi dolgozók munka- lendülete között meg volt a különb­ség. mert amíg a fizikai dolgozókat a munkához való Új viszonv és a szo­cializmus épitése iránti ragaszkodás hajtotta, addig a műszaki értelmiség­nél a hivatali kötelesség^ és szakmai büszkeség volt a lendítő kerék. Az 5 éves terv újabb feladatokat állít a műszaki Gie!- | miség elé. Gerő elvtárs az ötéves terv törvényjavaslati vitájánál csak néhá­nyat említ meg, „azok közül a nagy­fontosságú kérdések közül, melyeknek megoldását iparunk, közlekedésünk, me­zőgazdaságunk, a tudományos kutatás­tól, a tudomány embereitől várja". Gerő elvtárs beszédére megyénk mű­szaki dolgozóinak nevében Lassan Jó­zsef bánya-mérnök adja meg a vá­laszt: — Az ötéves terv a műszaki értel­miség munkája miatt nem fog lema­radni Műszaki értelmiségünk olyan fejlődésen ment keresztül — mivel látja munkájának megbecsülését —, hogy minden tudásával támogatja a tervet, megvalósítja a fizikát és szel­lemi dolgozók összmunkáját a terv si­kere érdekében. Gerő elvtárs által vázolt feladato­kat és nagyiontosságú kérdéseket min­denütt ismerik az értelmiségi dolgo­zók. Kovács Miklós gépgyári főmér­nök azt mondja- „Soha nem volt ilyen alkalom a műszaki értelmiség tudásá­nak bebizonyítására, mint most, az ötéves tervben, ügy kell megszervezni a munkát, hogy eredménnyel végződ­hessék." j Ennek érdekében a gépgyárban már I meg is történtek az ilyenirányú intéz- ! kedések Megalakult a komplex-brigád, amely rendszeresen ülésezik és való­ságos tudományos viták fejlődnek ki a . műszaki értelmiség és a többéves gya­korlattal rendelkező szakmunkások kö­zött. Az acélgyári öntöde főmérnöke, Réti Vilmos, az újító és élmunkás kör­rel való szoros összedolgozásban látja a műszaki értelmiség feladatát az öt­éves tervben. De minden műszaki óha­ját fejezi ki, amikor azt kéri: „enged­jék őket igazán műszakiaknak lenni". A baj ott van, Lassan József bánya­mérnök szerint, hogy nincs megálla­pítva a műszaki értelmiségiek admi­nisztrációs munkájának határa és emiatt sok időt kell foglalkozni olyan dolgokkal, aminek elvégzése program- irodára, vagy más erre a célra létesí­tett tervre tartozik. Egybehangzó vélemény az is, amit Mándoki Andor mond el a szakoktatásról. „Az öleves tervben egyik főfeladatunk szakmai tudásunk fejlesztése és átadása. Ma már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több külföldi szakirodalom áll rendel­kezésünkre, amiből rendszeresen ké­pezhetjük magunkat, hogy megfelelhes­sünk az elöltünk állá nagy feladatok­nak Mint látjuk, a műszaki értelmisé­geink látják az előttük álló nagy fel­adatot. ezért kell pártszervezeteinknek elvégezni azt a munkát, hogy a mér­nök szakmunkás összedolgozás még szorosabb lehessen. Jfchbmtős tzgiísís&h a bűs$*gaéss£&esccfcm&t A Salgótarjáni Szénbányák dolgozói mindinkább megértik az újítás fontos­ságát. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt év december hónapjában jóval több újítást nyújtottak be, mint no­vemberben és a kifizetett újítási jutal­mak összege 3200 forint volt. Ma már tudják, hogy ha újítást adnak be, ak­kor magukon, dolgozó társaikon és or­száguk gazdasági helyzetén segítenek. Ennek érdekében születtek meg azok az újítások, amelyek könnyebbé, gyor­sabbá teszik a munkát és jelentős megtakarítást érnek el. A zagyvapál- falvai központi műhelyben Tarján! Dezső és Cziba József ön­tők a fordítólémez öntését 15 órá­ról 8 órára csökkentették és olyan újítást vezettek be, hogy a fordítólemez szelíaragását és köszörü­lését elhagyhatják Farkas József mát- ranováki villanyszerelő önkioldó auto­matát helyezett el a húzatógép kap­csolójába, ami az újításon kívül még balesetelhárítást is szolgál. Kossuth- tárón Sinka István vájár a frontfejté­sen állami sínt alkalmazott, ami által lehetővé vált, hogy az ácsolat készí­tésére felhasznált fát fejtés után újra felhasználhatják. Petőfibányán a szállí­tás folytonosságál biztosítja Gömöri László és Majthényi György újítása. Olyan önműködő villamos automatagépet készítettek, ami a gumiszalagof megvédi a rongálódástól és üzem­zavar esetén megakadályozza, hogy a nem működő gumiszalagra dol­gozzanak. Ugyancsak Petőfi-bányán frontfejté­sen lévő kaparószalag vegvázára elhe­lyezett golyóscsapágy a nyomás mi3tt gyakran tönkrement. Morvái János és Tupa János olyan újítást végeztéig amivel megakadályozzák a csapágy időelőtti elrongálódását és újításuk nyomán még a termelés is emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents