Szabad Nógrád, 1950. január (6. évfolyam, 1-4. szám)

1950-01-06 / 1. szám

SZABAD NOGRAD 1950. január 8. fi A NYILVÁNOSSÁG A VERSENY ÉLTETŐ ELEME A sztálini műszak jó példa volt arra, hogy ahol felhasználták és helyesen alkalmazták a fali újságot, a hangos híradót s az agitáció egyéb eszközeit a verseny nyilvánosságának kifejleszté­sére, ott lényegesen nagyobb volt a termelési eredmény, mint ott, ahol ezt mellékesnek tartva, elhanyagolták. A verseny nyilvánossága, a verseny- eredmények ismertetése széleskörű pro­pagandamunkát kíván meg. A verseny- nyilvánosság a munkaverseny éltető eleme és nélküle nem képzelhető 'el, hogy az élenjárókhoz, az élmunkások- hoz és sztahánovistákhoz a dolgozók széles rétegei felzárkózzanak. A sztá­lini műszak tapasztalatai a verseny nyilvánossága, ellenőrzése terén és a különböző agi- tációs szempontok felhasználása ter­mészetesen nem arra valók, hogy azo­kat megvalósítva elfelejtsük" és ne hasznosítsuk. A munkaverseny az öt­éves terv megvalósításának fontos ru­gója lesz, így tehát a verseny nyilvá­nosságát is fejlesztenünk kell. Az acélgyárban például a sztálini műszak alatt sokszorosított ' röpcédu­lákon ismertették a legjobb dolgozók eredményeit. Nagyon helyesen a röp­cédulákra nemcsak a legmagasabb, ha­nem a kisebb és középeredményeket is felírták, ezzel népszerűsítve azokat, akik mindjobban felzárkóznak az élenjárókhoz és kipellengérezve azokat, akiknél még rosszul áll a termelés. Ezeket a hiradócédulákat 400 —500 darabban készítették el, az üzemekben, műhelyekben és lakótelepeken osztot­ták szét. Felhasználták a hangos újsá­got, a faliújságot s a dísztáblákat is, hogy a legjobb dolgozó munkásokat megismerhessék. A verseny nyilvánossága és a leg­jobb dolgozók népszerűsítése ered­ménnyel is járt, amikor a hideghenger- lőben meghallották, hogy Vígli József 1100 százalékon felül termel, kettőzött lelkesedéssel és akarattal folytatták a termelést. A népnevelömunkában is központi kérdésként állt a verseny eredményének ismertetése. A népneve­lők reggeli idő alatt a „Vörös sarok”- ban a legjobb dolgozók eredményeiről beszéltek, azonkívül szemináriumokon is megvitatták a munka új hősének módszereit, eredményeit. ‘ A gépgyár, az üveggyár és az acél­gyár kölcsönös megállapodás alapján a faliújság és a hangoshíradó anya­gát kicserélték egymátssal. Igv tisztá­ban voltak ezeknek az üzemeknek a dolgozói, liogv a másik üzemben milyen a vertsenv. eredménye. A verseny ilyenarányú nyilvánossága Nagyjelentőségű cikket írt népjóléti miniszterünk, Ratkó Anna elvtársnő a Szabad Népben. Ratkó elvtársnő ebben a cikkben körvonalazza, hogyan gon­doskodunk ötéves tervünk során a dol­gozók egyre fokozottabb egészség- .védelméről a Szovjetunió példáján. Az ötéves tervben, több mint egymil- liárd forint az egészségügyi és szociái politikai célokra előirányzott összeg, háromszorosa a hároméves tervben erre beruházott összegének. Ötéves ter­vünk törődik ipari dolgozóink egészsé­gével, a gyermekek és anyák egészsé­gével is, de nem feledkezik meg a falu egészségéről sem. Tüdőbeteggondozók, üdülők, orvosi rendelők további szá­zai állanak majd a falu dolgozóinak rendelkezésére, hogy dolgozó népünk megőrizhesse erejét és egészségét. „Fontos új munkaterületünk a tömeg­Az NB l-ben a Salgótarjáni Tárna az előkelő S. helyen végzett, 16 pontal megelőzve az Újpest csapatát. Az NB II. keleti csoportjában a Salgó­tarjáni Vasas váltakozó sikerei után a 11. helyen végzett 13 ponttal. A tartalékbajnoksáqban szereplő Salgótartjáni Tárna tartalékcsapata ez- időszerint a 6. helyen áll 14 ponttal. Egy mérkőzéssel (Honvéd SE) el van maradva. Az NB III. Miskolc—Salgótarjáni cso­portjának állását teljes egészében itt közöljük: A fordulók beosztása: Február 26: Salgótarjáni T.—SZAC, március 5: Fe­rencváros—Salgótarjáni T„ március 12; Salgótarjáni T.—Szombathely, március IS: Dorog—Salgótarjáni T., március 19: Salgótarjáni T.—Mateosz, március 26: Előre—Salgótarjáni T., április 9: Salgó- tajáni T.—Honvéd, április 23: MTK— nemcsak azt eredményezte, hogy a dolgozók tudták társaik eredményeit, és lelkesítette az élenjáró sikerek, ha­nem azt is, hogy a,városban és az egész megyében a legjobb dolgozókról beszéltek, az élenjárók eredményeit vi­tatták. Megszűnt a munkaversennyel még nem olyan régen fennálló kö­zömbösség és beszédünk, társalgásunk egyik legfontosabb témája valóban az lett, amely jólétünk megteremtésének hajtóereje. A bányaüzemeknél az aknák bejára­tánál falitáblákon, dísztáblákon tuda­tosították a dolgozókkal az eredmé­nyeket. A bányatelepeken pedig hangos híradó mondta be. Ezt még úgy kell továbbszervezni, hogy a bányákban dolgozó felügyelet, amely műszak köz­ben munkahelyről-munkahelyre jár, ál­landóan tudatosítsa az egyes csapatok, egyének és brigádok termelési ered­ményeit. Bányáinkban pillanatnyilag ez a legközvetlenebb módja, hogy a verseny nyilvánosságát ne csak a kül­színen, hanem lent a föld alatt is biz­tosítsuk. Számtalan példa bizonyítja, hogy azok az aknászok, akik megértik a verseny fontosságát és egy-egy csa­pat jó eredményeit hírül viszik a többi bányászokhoz, akkor azok jobban „rá­kapcsolnak“ a munkára. De nem volt jó a verseny nyilvá­nossága a pálfalvai központi műhely­ben. A faliújságon csak egy kis sarok jutott a sztálini műszak hőseinek. Ugyancsak általános és hibás jelenség, hogy a verseny eredményeinek tuda­tosításában nem szerepeltek a műszaki értelmiség és általában az értelmiségi dolgozók eredményei, ami munkájuk le­becsülését jelenti. Ezt a hiányosságot fel kell számolni és biztosítani kell bányaüzemeink között is a verseny eredményeinek kicserélését és a dolgo­zók legszélesebb köreiben való ismer­tetését. Támogatni kel! a dolgozók kezdeményezését és tanulni kell a tömegektől. Fel kell használni és szélesíteni kell a szocia­lista munkaverseny sokféle formáját és módszerét, biztosítani kel! a ver­seny nyilvánosságát, a tömegek alkotó munkájának megnyilvánulását. ...A szo­cialista münkaverseny a tömegek te­vékeny forradalmi önkritikájának meg­nyilvánulása, amely a dolgozók milliói­nak alkotó kezdeményezésére támasz­kodik“, — mondotta Sztálin eivíárs, jelezve ezzel, hogy a verseny forma­lizmusának megszüntetése az ellenőr­zés, az önkritika megvalósítása teszi lehetővé a münkaverseny célkitűzései­nek megvalósítását. sport orvosi ellenőrzése — írja Ratkó Anna. — Jelenleg a fővárosban és vi­déken ezt a munkát a sportorvosi in­tézet 6 állomása végzi. 1950-ben to­vábbi 6 vidéki állomást nyitunk meg. A sportbetegségek gyógyítására kór­házakat nyitunk, amely egyúttal a sportegészségügyi tudományos munka középpontja lesz." A népjóléti minisztérium egészség- védelmi intézkedései dolgozónk erejét, egészségét, munkaképességét fogja nö­velni. Nem véietlen, hogy szocialista államunk a tömegsport orvosi ellen­őrzésre is gondolt, hiszen az MHK és más sportmegmozdulások során hatal­mas tömegek kapcsolódnak bele a sportmozgalomba. ’ Tömegsportunknak is az a célja, hogy egészséges, erős, munkára, harc­ra kész embereket neveljen. 1. Eger 15 11 3 1 44:11 25 2. Selyp. 15 10 2 3 47:19 22 3, Zagyvaapátf. 15 7 4 4 37:26 18 4. Gyöngyös 15 8 2 5 36:30 18 5. Kisterenye 15 8 1 6 41:34 17 6. Szerencs 15 6 4 5 31:23 16 7. Borosnádasd 14 7 2 5 33;30 16 8. Diósgyőri PSE. 15 7 1 7 39:23 15 9. Lőrinci 15 7 1 7 32:40 15 16. Biínszállás 14 6 1 7 24:25 13 11. Nagybátony 15 5 3 7 31:35 13 12. Mezőkövesd 15 5 3 7 42:50 13 13. Salgóbánya 14 4 2 8 21:40 10 14. Rózsasztmárt. 14 3 3 8 14:36 9 15. Balassagyarmat 14 3 1 10 21:38 7 16. Sárospatak 14 3 1 10 14:47 7 Salgótarjáni T., április 30: ETO—-Salgó­tarjáni T„ május i4: Salgótarjáni T.— Olajmunkás, május 21: Salgótarjáni T.— Debrecen, május 28: Soroksár—Salgó­tarjáni T., június 11: Salgótarjáni T.— Vasas, június 18: Csepel—Salgótarjáni T., június 25: Salgótarjáni T.—Újpest. mim—'—— ÍREK BALASSAGYARMATON a Magyar­Szovjet Társaság rendezésében „A nagy mérkőzés” című szovjet film díszelőadásával kezdődött meg a szov­jet film ünnepe, a mely január 13-ig tart. Ezalatt az idő alatt a filmszínhá­zakban a szovjet filmremekek kerül­nek bemutatásra. Erdőkürtön a falú és a gépállomás dolgozói együttes munkával hozták rendbe a pár’tházat. Munkájukban az Egyesült Izzó falujárói működtek se­gítségükre. Mátraszelén analfabéta tanfolyam in­dult 22 hallgatóval. Az első tanítási napon vették ái a hallgatók a minisz­tériumból küldött ingyenes tankönyvet. MEGYÉNK több szlovák anyanyelvű községében a ,Szabad Föld Téli Estéket szlovák nyelven. tartják, hogy a dol­gozó parasztság itt is növelni tudja műveltségét, kulilíráját. A népművelési minisztérium kultur­autója a Szlovák SzöVetsé# szervezésé­ben január hón-inban megyénk Terüle­tén fog járni, 14-én Osagárdon, 15-én Cralgagulán, 16-án pedig Vanyarcon tarínnak Uultürelőadást. Mag Gyula, a pálfaivai központi mű­hely sztahanovista módszerekkel dol­gozó ifjúmunkása •— akinek nevét múltbeli számunkban tévesen Nagy Gyulának írtuk — termelését tovább fokozza, munkájával példát mutat a műhely dolgozóinak. VANYARCON december 21-én kiqyu- ladt a villany. A falu dolgozói nagy támogatást nyújtottak a Villamossági NY. salgótarjáni kirendeltsége dolqozói részére, hogy a villany Sztálin elvtárs születése napjára kiovuladhasson. A vanyarciak december 21-én látták ven­dégül az ott dolgozó villanyszerelőket. A kulákság a villany bekapcsolása ellen agitációt folytattak, amit a dől gezó parasr’ok azzal vertek vissza, hogy maguk is segítettek a munkában. Szorospatak bányaüzemnél a nép­nevelők rendszeresen hallgatják a nép­nevelő negyedórát és utána nemcsak üzemük kérdéseit tárgyalják meg, ha­nem kitérnek a dolgozó parasztság kérdéseinek megvitatására . is. MATRANOVAK0N és Homokterenyén befejezéshez közeledik a kultúrházak építkezései.. Árverési hirdetmény A szécsényi j áfás bíró Ság Pk. 1238/ 1949. sz. Szécsény községben a Donner- féle romház beltelken 1950. január 14-én d. u. 3 órakor a 2261.— Ft-ra be­csült ingóságok (épületko, bútor) kerül­nek bírói árverésre. Bajnok István s. fc. bírói kiküldött. Keresek Salgótarjánban megvételre házat telekkel. Cím a kiadóban. Úttörők sportja A salgótarjáni központi általános fiú-iskola úttörői Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmából tornász- és birkózóbajnokságot rendeztek, ami or­szágos viszonylatban ez először tör­tént meg. A bajnokságra igen nagy számmal neveztek be a pajtások. A birkózóbajnokság eredményei súlycso­portonként a következők: 30—33 kilóig: 1. Nagy Antal, 2. Henglár Pál, 3. Zsizer Gyula. 33—35 kilóig: 1. Gergely Jenő, 2. Pacsmár Tibor, 3. Juhász József. 35—40 kilóig: 1. Godó István, 2. Angyal András, 3. Tóth István. 40—45 kilóig: 1. Fancsik Antal, 2. Gáspár László, 3. Kovács Antal. 45—50 kilóig: 1. Kálmán Béla, 2. Godó György, 3. Molnár Árpád. 50—55 kilóig: 1. Omaszta Lajos, 2. Czövek János, 3. Sándor Nándor. A tornászbajnokság, amelyen igen nagy volt az érdeklődés, a következő eredménnyel zárult: 1. Gergely Jenő 58 pont, 2. Mojzes Zsigmond 57, 3. Tóth József 57, 4. Fekete József 56, 5. Fancsik Antal 55, 6. Haraszti Sán­dor 55, 7. Bartus Pál 53, 8. Omaszta Lajos 52, 9. Boios János 52, 10. Soly- mosi Lajos 51, 11. Kraft Jenő 50, 12. Danyi László 49, 13. Henglár Pál 49 ponttal. A „SZABAD NÓGRAD” SZERKESZ­TŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA ÚJ HELYISÉGBE KÖLTÖZÖTT. ÚJ CÍ­MÜNK: SALGÓTARJÁN, PETŰFI-UT- CA 9. SZÁM. SZABAD NÓGRAD politikai hetilap Főszerkesztő: ANDÖ GYULA Felelős kiadó: BOTTYÁN ISTVÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salqótarjár Petőfi-utca 9. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Előfizetési díj: Negyedévre 6.— Ft. Félévre 11.— Ft. Egészévre 20.— Ft. Csekkszámlaszám: 19.718. Nyomatott a Szikra Lapnyomda NV körforgógépéin Budapest, Vili., Rökk Szilárd-utca 4. Felelős nyomdavezető: Povár.iy Jenő Ötéves tervünk és a tömegsport orvosi ellenőrzése Az őszi labdarúgó-bajnokság állása Az 1949—50-es sportév őszi bajnoki állása a következőképen alakult: Miskolc—Salgótarjáni csoport: Elkészült az NB. 1. tavaszi sorsolása Az új idény február 25-én indul és június 25-én fejeződik be Merészen vezessük be az új munkamódszereket' bányaüzemeinkben A SZOCIALIZMUS ALAPJAIT le­rakó ötéves népgazdasági terv azt a feladatot állítja a bányászat elé, hogy 1954-ben 18.5 millió tonna sze­net adjon az ipar és a háztartás szá­mára, tehát.7 millió tonnával többet, mint az elmúlt év végén. Az 1949. évi 11.5 millió tonna széntermelésün­ket 18.5 millió tonnára kell fokoz­nunk, hogy az ötéves tervben a ha­talmas iramban feilődő nehézipar szénszükségletét megfelelően kielégít­hesse. Ebből a mennyiségből jelentős rész jut a salgótarjáni szénbányákra is. A terv befejezésekor 6 százalékkal kell többet termelnie, mint jelenleg. Köny- nvü, de teljesen rossz megoldás lenne, ha feladatunkat a személyzet szapo­rításával oldanánk meg. A cél nem az. hogy személyzetszaporítással emeljük termelékenységünket, hanem azon kell lennünk, hogy a jelenlegi létszámmal elérjük, sőt túlteljesítsük a terv ránkeső részét. A sztálini munkafelajánlások során dolgozóink megmutatták, hogy helyes munkaszervezéssel, a munkaidő teljes kihasználásával soha nem ismert eredményeket lehet elérni és megdön­tötték az eddig fennálló normákat. A medencében Oláh Ferenc ifjú, Kovács Vilmos, Lenkó László ifjú, Ballon József elvtársak és még többen, meg­találták azt a helyes módot, amivel szép eredményt lehet elérni. Szüksé­ges azonban, hogy ezt a módszert több helyen alkalmazzák, hogy azt más üzem dolgozói is átvegyék, a termelés emelése érdekében. Sajnos, ezen a téren hiányosságok vannak, mert azon túl, hogy közölték az üze­mek dolgozóival az említett elvtársak szép eredményét, nem találtak módot arra, hogy munkamódszerüket átve­gyék a dolgozók. Ezt a hiányosságot legrövidebb időn belül pótolni kell, mert a munkamódszerátadás ném magánügy, ma a munkamódszerát­adás a közösség ügye, az állam ügye. A TOBBTERMELÉS ELÉRÉSÉT azonban csupán emberi erő teljes Iat- bavetésére alapozni nem lehet és nem is szabad. A többtermelést emberi erő által még egy bizonyos fokig lehet fo­kozni, de még van az a határ, amit nem tudunk túllépni. Szükséges te­hát, hogy olyan módszereket alkal­mazzunk, ami félig, vagy egészen gépierőre támaszkodik, ami biztosítja a termelés emelkedését, ami leszorítja a szén kitermelésével járó összeget, egyszóval alkalmazni kell a technikát, az adott körülményeknek megfelelően. A salgótarjáni medence szénbányái a régi kapitalista időkből ránkmaradt, elavult módszerekkel dolgoznak. A kapitalista rablógazdálkodásnak az volt a célja, hogy minél több profitra tegyen szert. Nem törődött, hogy mi­lyen módszerrel éri e! ezt és tervsie- rűtlenül, össze-vissza, de mindig a legkönnyebb módon bányászatta a sz»net. így maradt ránk az a kedve­zőtlen helyzet, hogy bányáink „szűz“ terület hiányában nem tudnak front­fejtéssel dolgozni. De most már nyu­godjunk meg azzal, hogy ha frontfej­tést nem alkalmazhatunk, ne alkal­mazzunk mást sem? Maradjunk meg továbbra is amellett a „Patópálos“ álláspont mellett, ha eddig jó volt, jó . lesz ezután is? Nem, egy pilla­natra sem szabad megnyugodni. A bányászatban több olyan mód ^ van, amit még ilyen rossz előfeltételek mellett is alkalmazhatunk, ami meg­könnyíti a kézierövel történő fejtést, amivel az adott körülmények között a jelenlegi létszámmal is emelni^ tudjuk a termelést és csökkenteni tudjuk az önköltségst. A MEDENCÉBEN KbV'ÉS az olyan bányák száma, ahol frontfejtéssel dolgoznak. Mondhatnánk csak olyan helyeken van, ahol az „elődöli“ nem bolygatták meg a jelenlegi szénme­zőt. De még így is találunk helyeket, ahol frontfejtéssel lehetne dolgozni, de azt az első sikertelen kísérlet miatt abba hagyták. Fennáll ez az eset a nagybátonyi körzetben. Régeb­ben frontfejtéssel kísérleteztek, de a kőzetviszonyok nem tették lehetővé, hogy az első megkezdésre sikerüljön. Sok ellenséges szemmel nézője volt ennek a kísérletnek és emiatt abba is maradt. A frontfejtéssel megbízott üzemvezető-mérnök elkedvetlenedett, föladta a reményt és a mai kornak megfelelő széntermelési mód megte­remtését abbahagyta. Nem szabad feladnunk a reményt amiatt, hogy ha az első kísérlet nem sikerül. Kísérle­tezzen tovább, tapasztalja ki az tizein- vezetőség azt a pontot, amikor meg­felelő szélesség, megfelelő sebesség mellett nem szakad össze a front. Ne sajnálja a fáradságot, ne kedvetle- nedjen el az üzemvezető-mérnök még akkor sem, ha már a hatodik esetben kell újra kezdeni a front megindítá­sát, mert bebizonyított tény, hogy a kísérleti időben fölöslegesnek látszó munkáért kifizetett bér a front meg­indulása után kamatostul megtérült. Foglalkozzanak bányáink mérnökei a frontfejtés különböző módjaival, szenteljenek neki több időt, mert ez lesz az a mód, ami biztosítani fogja a termelés emelkedését, az önköltség csökkentését. Szűnjön meg az üzemi bizottságok részéről is az a helytelen álláspont, hogy az üzemvezetőségnek ilyen irá­nyú munkáját nem támogatják. Ne ijedjenek meg a nagy számoktól és az első alkalommal történt front ösz- szeornlástól, várják ki azt az időt, sőt támogassák népi szerveink a mű­szaki értelmiség ilyenirányú munká­ját, hogy medencénkben is bevezet­hessük a frontfejtéssel járó előnyös bányaművelést. . IDEGENKEDÉS TAPASZTALHATÓ azonban a műszaki értelmiségnél is. Mint már föntebb említettük, front­fejtést bányáinkban nem mindenütt lehet alkalmazni a rossz tetőviszo­nyok miatt. Lehet azonban alkalmaz­ni a csúszdás pásztafejtést, a csopor­tos pillérfejtést, a széles homlokú pásztafejtést különböző szélességek­ben. Ha megnézzük, hogy hol alkal­mazzák most ezeket a módszereket, elég rossz képet kapunk. Például Mátranovákon, ahol mód van ezek­nek a módszereknek a bevezetésére, még csak most tartották alkalmasnak ennek gyakorlati keresztülvitelét. Most kezdték cl hosszabb idő után a frontfejtést, aminek kézzelfogható eredményei már megmutatkoznak. A fentebb említett módszereket íöbbé- kevésbbé majdnem minden bányánk­ban alkalmazhatjuk. A műszaki "értel­miség rendelkezik olyan szaktudással, hogy megfelelő változtatásokkal le­győzze a nehézségeket és az említett módszereket a bányában alkalmazni tudja. Először, mint mindenütt, nehéz­ségek lesznek, de ezeket a nehézsége­ket le kell küzdeni, további fejlődé­sünk biztosítása érdekében. A terme­lés egyik módjáról a másikra való át­állás nehézségekkel jár, de ezt a ne- héséget 'Vállalni kell és nem szabad mindjárt az első akadálynál megállni és visszavonulni. Nem lennénk jó kommunisták, ha az első akadály után feladnánk további munkánkat, ha még ez pillanatnyilag nekünk hát­rányos is. a AáüszAKi értelmiségre vár most az a feladat, hogy a bányáknál ezeket a módszereket alkalmazzak és ezt mielőbb bevezessék. Természete­sen a műszaki értelmiség egyedüli igyekezete nem elegendő. Szükséges, mint mindig, hogy a fizikai dolgozók támogassák ezt a meginduló kezde­ményezést, mert ez fogja azt az ala- jX)i adni, ami az egyéni verseny szé­les kifejlődését teszi lehetővé, ami a további versenyzést, a termelés emel­kedését, azaz az önköltség csökkenté­sét teszi tehetővé saját és országunk javára. Vándorzászlét kapott az erdőigazgatóság romhányi üzeme Sztálin elvtárs születésnapjára a váci erdőigazgatóság vándorzásziót alapított, amelyet a legjobb üzemnek, a .romhányi üzemvezetőségnek Ítéltek oda. A romhányi üzemvezetőség az ez év őszi és 1950. év tavaszi eggyüt- tes erdősítési előirányzatot december 10-ig 136 százalékban teljesítette. A, költségek a nagy teljesítmény mellett sem léplek túl a szokásos mértéket. Kitűnt még a berceli üzemvezetőség is, amely a második helyre került, de a salgótarjáni lemaradt, mert a Ver­seny fontosságát nem tették magu­kévá. Felhívás! Kérjük a Földmiivesszövetke- zeteket, Nemzeti Vállalatokat, Községi Vállalatokat és az ital­mérési engedélyes magánvállala­tokat, hogy bor szükségletüket . Balassagyarmat, Rákóczi íejede- lem-út 38/a alatti pincészetünk­ben szerezzék be. Gyöngyös-Eser-vídáki Barforgafmi KV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents