Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)
1949-12-23 / 51. szám
a legfejlettebb mezőgazdaság Sztálin éleiét és működését az átfogóan gondolkozó, a marxiz- musLleninizmmt új tartalommal gaz. dagító ember bölcsessége jellemzi, aki gyakorlathságával a gazdasági és állami élet mindéin kérdésében tájékozott. Sztálin elvtársnak est a sokoldalúradtak. a helyzetei \ a kulákság sza. botázsa is nagymértékben súlyosbította. A kivezető utat Sztálin elvtárs a XV. pártkongresszuson abban jelölte meg: egyesítsék a kis és apró parasztgazdaságolzat fokozatosan, a példa és meggyőzés segítségével nagy gazdaságokban, a földnek szövetke. zeii, társas megmunkálása alapján, A szovjet mezőgazdaságban legkorszerűbb eszközökkel véqzik a földművelést. Képünkön egy újfajta villany-ekét látunk. sáaát mutatja a többi között a kol- hosmozgalom me.g szervezésében a mai napig végzett munkássága is. Az lbl~t.es Októberi 'Forradalom véget vetett a sokévszázados feudális birtokviszony fennállásának, jóllehet még nem oldotta meg a legalapve. több kérdés!, hogy a szétforgácsolt paraszti kisbirfokot • hogyan vigyék a társasgazdálkodás útjára. Étihez a munkához XIV. kongresszusa után látott hozzá, a Bolsevik Párt, amelymező gazdasági gépek, I traktorok és a földművelés belterjességét szolgáló tudományos módszerek alkalmazásával. Sztálin elvtdrs vezetésével, a Párt és l az állam a mezőgazdaság szociális átalakítását több irányban folytatta. A fennálló kolhozok tapasztalatait a parasztság körében ismertté tették, hozzáfogtak a nagyüzemi földművelés támaszpontjaiként szolgáló gép. és Irakiorállomások hálózatának kiA mezőgazdaság munkáját hatalmas nek élén Sztálin elvtárs legfontosabb feladatul a kispdrasztságnak 1a középparasztsággal való tartós szövetsége megerősítését jelölte meg■ Az 1929. 'évben már a gazdasági hely. ráállítás nagy munkája befejezést nyert a Szovjetunióban és a Bolsevik Párt eredményesen dolgozott az új szocialista ipar megteremtésén. Az új gyárak, üzemek, vasutak, villa- moseromüvek megszületésével egy. idejüleg azonban a mezőgazdaság visszamaradt. Nem tudott lépést tartam az ipar gyors fejlődésével, kis teljesítőképességükkel az árutermelés lcövetelményein Jóval aluma. gépekkel végzik a kolhozparasztok. építéséhez. Oj traktor és mezőgazdasági gépgyárak épültek Tömeges szerződéseket kötött az állam a pa. rasztokkal mezőgazdasági termékek termelésére Ó3 eladására. A dolgozó parasztság támadásba ment át a kulákság ellen a kis. és középparaszt rétegek szoros összefogásával. Mind. ez együtt megteremtette a mezőgazdaság szocialista átalakulásának feltételeit. A meginduló kolhozmozgalom élén szegény- és középparasztok mH. Hói léplek egy új élet útjára, AzálA világ legfejlettebb hadseregének páncélosai szilárdan állanak a béke frontján, a szovjet haza védelmében. talános kollektivizálás új .lendületet nyert, amely egyúttal elsöpörte az utolsó kizsákmányoló osztályt, a ku. lákságot- Mélyreható szocialista forradalom volt e* a falun. A kolhozrendszer elleni erőtlen, kétségbeeséstől táplált támadásokat visszaverték, a. szocial sta fejlődés meggátolhatni. tanul haladt a falu általános kollektivizálásának győzelme útján. A falun végbement változás folyamán a helyileg mutatkozó hiányosságokra szenvedélyes, éleshangú cikk. ben mutatott rá Sztálin elvtárs. Ilyen irányú politikai nyilatkozatainak döntő jelentősége volt a parasztkérdésben mutatkozó elhajlások helyesbítése szempontjából. Biztosította a középparasztság helyének megvilá. gíiásával és a lenini önkéntességi elv hangsúlyozásával a kolhczmozgalom gyors ütemben történő továbbfejlődését és győzelmét. 1932—1931t: a kolhoz gazdaságok végérvényes győzelmének időszaka. Az első ötéves tervről tartott beszédében Sztálin elvtárs már abban 'je. lölte meg a feladatot, hogy a kollektív gazdaságokat szervezetileg kell megerősíteni Ennek érdekében a Párf Központi Bizottsága'Sztálin elv. társ indítványára elhatározta 17 ezer pártmunkás kiküldetését a falvakba. Sztálin elvtárs következő lépésnek a kolhozparaszf.ok jóléte emelkedésének fokozását tekintette, amelynek megvalósításához — mint mondotta —, becsületes munka szükséges. Valóban, ezek a sztálini elvek ták az alapot;a Pert további gyakor. lati munkájának a kollektív gazdaságok felépítésében. Az utána következő években Sztálin elvárs tovább is a legnagyobb gondossággal, fáradhatatlanul irányította a kolhozok további megerősítésének és szerveteti nvunkájának fejlesztését. A kolhoz- parasztok vcgle.g megkedvelték a közös gazdálkodást. A társas mezőgazdasági nagyüzemek győzelme megtermelte gyümölcsét. Sziálhi elv. társ egy pillanatra sem hagyta magára a kolhozmozgalmat fejlődésében A XVII. pártkongresszuson az állattenyésztésben mutatkozó hiányok sürgős pótlására irányította a figyelmet és e tettében is mindenek;elett világosan megmutatkozik atyai gondoskodása a kolhozok érdekében. A példának egész tömege Sorakozik fel annak megmutatására, milyen oda. adó gondossággal igyekezett és Gyömölcsszüret a kolhozban. igyekszik Sutáim plvífirs újabb grfő- elmeket szerezni a kolhozokng. Mindez világosan '< mulatja, hogy Sztálin, a nagyszerű kolhozmazgalom elindítója, megszervezője és vezetője, akinek bölcs irányítása adta meg a Bolsevik Pártnak azt a lehetőséget, hogy aránylag rövid idő alatt a szocializmus hatalmas történelmi gyö- elmeket vívhasson ki a mezőgazda, ság terén. A Bolsevik Párt és a sokmillió kot. hozparaszt Sztálin elvtárs születésnapján összegezi az elvégzett munka dicsőséges eredményeit, amely oda emelkedett, hogy falum is örökre megszüntette embernek ember által való kizsákmányolását. A szovjet földön nincs éhínség és korai elhasználódás, szegénység és nyomor. De megszűnt a sokszázados ellentét is a város ég falu között. A város és a falu, munkás és paraszt a Szovjet, unióban politikai, anyagi és kulturális tekintetben egyforma életet él A sokmilliós kolhozparasztság az egész szovjet néppel együtt mond szívből jövő köszönetét Sztálin elvtársnak az új Icolhozélet kezdeménye, zöjének és szervezőjének. Kivárt Neki egészséget és még sok munkás esztendőt, telve újabb sikerekkel a kommunista társadalom felépítéséért. ..,és a Szovjetunió baráfi segítségéve! épülnek a népi demokráciák A Nagy Honvédő Háborúnak győzelmes befejezése, a német és japán imperialisták fölött aratott győzelem után, a Szovjetunió azonnal megkezdte békés építő-munkáját. A német fasiszták által megszállt területen lerombolt és kifosztott gyárakat, kolhozokat, városokat, hihetetlen gyorsasággal újjáépítette. A „hős várost”, Sztálingrádot, Voronyezst, Kievet, Minszket, ugyanolyan széppé és naggyá építették, mint a háború megkezdése előtt. Az újjáépített gyárak hatalmas lendülettel dolgoznak, s termelési eredményük állandó emelkedést mutat. 1946-ban öntöttvas-termelésük 113 százalék, 1947-ben 130 százaiéi?, 1948-ban már 160 százalékos termelést értek el. Hasonló eredmények vannak a többi iparágaknál is. A szovjet nép eltüntette a há- ború-okozta sebeket és megkezdte a szocializmusból - való átmenet építését a kommunista társadalomba. A nagy Honvédő Háború alatt segítségére voltak a Szovjetunió katonáinak, Közép- és Délkelet- Európa népeinek szabadságharcosai. A harcban összeforrott együttműködés a népek közötti baráti kapcsolatot fejlesztette. Megerősítette Lengyelország, Csehszlovákia, Románia. Bulgária M ci cr\r szág népeinek baráti kapcsolatait a szovjet néppel., A Szovjetunió segítségére sietett ezen .országoknak. Gazdásági és politikai támogatásban részesítette őket. Mindannyian emlékezünk,’ amikor a' Szovjet Hadsereg segítségével megindulhatott’ hazánkban a békés építő munka. Amikor a Szovjetunió elengedte jóvátételünk felét, országúnk erősödése és népünk jólétének emelése érdekében. Szovjet gyapottal termeltek textilgyáraink, szovjet koksszal dolgoztak gyáraink, és sorolhatnánk még sorokon át azt a segítséget, ami a Szovjetunió nagylelkűségét igazolta. A szegedi textil-kombinátnál szovjet gépek fognak dolgozni, a Petöfi-bányában szovjet kaparószalagok hordják felszínre a szenet, a Kossuth-táróban szovjet réselőgép fejti a szenet. A szovjet sztahanovisták adták át munkamódszereiket a magyar dolgozódnak, hogy munkánk által erősítsük helyzetünket a béketáboron belül, mint Rákosi elvtárs mondotta, hogy Magyarország néni rés, hanem erős bástya a béke frontján. N. GONCSARENKO: A Párt Az idő lemossa az írást a kőről, az idő jeleket s jelszókat megőröl, de míg áll a világ: él a „bolsevik” szó, zengő érc a hangja és a fénye izzó. Benne van e szóban szent lángja hitünknek, harc a boldogságért s a győzelem- ünnep, vérünk dobolása, — forró, tiszta könnyek, s vidám csendüiése gyermeki örömnek. 0, Párt, a te öklöd lesújt a gazokra, s hoí homály hunyorog: kigyúlsz te ragyogva: te friss vetéssel a sztyeppét telehinted s a kohók kéményét égig emelinted. Egyenes utunkon te vezérelsz minket, népünk nagy családját egyességre inted. A munka tüzében s a béke csatáin csak te vagy győzelmünk lobogója. Sztálin! u n nxxn xsovrrr u 'í/tauii civtais 3ÄU- • uusóRc, ümuudtus traKXonJSUK IdI€K-
