Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)
1949-12-23 / 51. szám
A fiatal szovjet .kormány, a polgár, háború befejezése után azonnal hozzá- kozőetí a szovjet állam, megerősítésében Első feladatának tekintette, hogy az élenjáró társadalmi lund és az elmaradt gazdaság közötti különbséget megszüntesse. A bolsevikok tudják, hogy csak a szocializmus képes a fiatal munkását vamot a nyomorúság és elmaradottság nélkülözéseiből kivezetni, csalt a szocializmus lesz as a társadalmi rend, ami meg tudja védeni, fel tudja tartóztatni a kapitalista nyomást, amely a Szovjetunió ellen irányul A feladat, amit el kellett végezni, őrlési volt. A cári rendszer nem hagyott „örökségül“ egyebet, mint a romokat és nehézségeiket. A háborús örökséget kellett megszüntetni, hadat üzenni a romoknak, annak mielőbbi eltávolításáért, hatalmas, gazdag ország megteremtéséért, aminek megvoltak a feltételei. Lenin elvtárs ezt így mondotta.: ,JWálwnk megvan az anyag, mind természeti kincsekben, mind emberi erőtartalékban, mint pedig, abban'a remek lendületben, amelyet a nagy forradalom adott a népi alkotóerőnek, ahhoz, hogy egy valóban hatalmas és gazdag országot hozhassunk létre. A Szovjetek társa, dalmi' rendszeréinek meg kellett váL toztatmi az ország gazdasági leépét. Ennek ass egyedüli anyagi alapja csak egy hatalmas gépipar lehet, amely át tudja szervezni a földművelést is" „Országiunkat elmaradt agrár-ál. Iámból ipari áUam/i alakítjuk át, amely a szükséges berendezéseket, saját erejéből'tudja előállítani. Az ipar azonban, csakúgy, mint a mező- gazdaság, amelyet amnak át kellett építenie — mindenekelőtt viHomos- enevgiát követel." A' Eeodaiista ipar nagy müvét Sztálin útmutatásával és vezetésével valósította meg a szovjet nép. A Szovjetunió függetlenségének megvédése érdekében, külföldi kölcsönhöz nem folyamodtak, megnyitották az akkumuláció belső forrásait és ennek alapján kerülhetett sor a sztálini ötéves tervek megvalósítására. >As ötéves terv fő feladata — jegyezte meg Sztálin elvtárs — abban állt, hogy olyan ipart teremtsünk meg országunkban, amely nem csak az egész ipar, hanem a közlekedés és a mezőgazdaság átszervezésére 'és újjászervezésére is képes legyen a szocializmus búzásán.“ A Bolsevik Párt Sztálin elvtárs vezetésével az egész szovjet népet önfeláldozó, hősi munkára ragadta magával. Gigán, tikus építőmunka bontakozott ki. A régi aktív munkásokat, és a fiatalságot, a holnap városi munkásait és a tegnap parasztjait — a világon még eddig soha nem tapasztalt munkalendület ragadta magával. A munkásosztály csodákat müveit. A szovjet emberek, akik számára a munka becsületbeli üggyé, a dicsőség és hősiesség ügyévé lett, a munka termelékenységének azelőtt sohasem hallott fóliát és a munkának lása, az embernek ember által való kizsákmányolását előidéző okok végérvényes megsemmisítése, s országunk összes dolgozóinak átformálása, a «socialist» társadalom öntudatos és tevékeny épi tóivá A legfőbb gazdasági feladat «z egész népgazdaság — az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság — technikai újjászervezése volt. A szovjet ipar egész keresztmetszete nagy változáson ment keresztül, üj ipari támaszpontok létesültek a Szovjetunió keleti kerületeiben, az Uraiban, nyugat- és Kelet.Szibériában, a távolkeleten és Közép-Ázsiában. Hatalmas gépipari, kohászati, szénbánya- és nyeralparközpontl telepek létesültek. A második sztálini ötéves terv olyan hatalmas ipari területek létesítését vette tervbe, amelyele, egy háború minden keletkezhető frontjától táVoL etsnek, g ezzel egyidejűleg iparilag országunkban még eddig nem tapasztalt ütemét érték el. Kibontakozott az egész országra kiterjedő szocialista verseny. Oj gyárak és viüanyfelepek emelkedtek, 0] városok nőttek ki a földből, folyók változtatták meg évszázados medrüket, : arrafelé véve útjukat, amerre a szovjet emberek akarata, a Bolsevik Párt akarata irányította őket. A sokmilliós népi tömegeknek a történelemben példa nélkül álló miunkalendiülete, a szocializmus építésének ügye iránti odaadásuk, aziránti igyekezetük, hogy a lehető legjobban teljesítsék hazafias kötelességüket: biztosította az építömunka lendületes dött és emelkedett a feketefém .kohászait, az ország iparosításának szilárd alapja. Hatalmas traktor-, szerszámgép., automoibilgyárak, kombájn, és mezőgazdasági gépgyárak létesültek az országban. A Dnyeperen felépítették a dnyeprovszki állami villa, moserőmüvet ;— a Dnyeprogesz.gátat. Sztálin volt a kezdeményezője az új 'iparágak létesítésének, ö volt a A Szovjetunióban minden polgárnak jogában áll az évi üdülését az ország bármely üdülőhelyén tölteni. Képünk egy bányászüdülűt ábrázol, ütemét. Minden előre megállapított batáridő jóval megrövidült, Az első ötéves terv, amely 1928 októberében kezdődött, nem 1933-ban — ahogy az a tervben előirányozva, volt —, hanem már 1932-ben befejeződött, vagyis négy év és három hónap alatt hajtották végre. Az első tervidőszakban, megerőeöszervezője és irányítója a szocialista építésnek. Az ö nevéhez fűződik a rosztovi mezőgazdasági gépgyár, a sztálingrádi traktorgyár, a Dnyepert villamoserömü, az uráli gépgyár, a rosztovi mezőgazdasági gépgyár, a moszkvai autógyár, és még számos hatalmas építkezés az első ötéves tervben. A második sztálini ötéves terv A szovjet nép, amely történelmi özeimet vívott ki, az első sztálini íves terv évei alatt, nem pihent ig az elért siker után. A fiatal >vjet hatalom, csak megkezdte äö győzelmes történelmi útját. Az ő ötéves tervet követte a második. Ennek a második sztálini ötéves tervnek még magasabbra kellett emelnie a szovjet haza hatalmát, jólétét és dicsőségét. A második ötéves terv legfőbb feladata volt, az ország kapitalista maradványainak végleges felszántóelmaradt kerületek Ipari fellendítését tették lehetővé. A nehéz-gépipar, a villamosítás, az ország vasúti hálózatának fejlesztése mellett, a szovjet kormány a máso. dák ötéves tervben súlyt helyezett a könnyűipar termelésének jelentékeny emelésére. Ennek követkéz'ében & gyapot-, len- és selyemszövet termelését jelentős mértékben fokozták. Míg 1932-ben a cipőtermelés 94.5 millió pár volt, 1937-ben már 205 9 Élenjáró ipar, milliő pár lett. A második ötéves terv folyamán épült fel a Fekete-ten- ---- x- - Balti-tengert összekötő ge rt és A harmadik sztálini ötéves terv Sztálin elvtárs, még az első ötéves terv kezdetén megmondotta: , Ha autóra ültetjük a Szovjetuniót, a paszínvonala tekintetében a Szovjet, unió, bármely más európai ország» nál kiválóbbnak bizonyult,. A harmaA szovjet ipar a mezőgazdaság részére rasztot meg traktorra .. „ akkor fog. juk csak meglátni, hogy az országok közül melyek „sorozhatok“ az elmaradottak közé és melyek az élenjárók közé!“ Ez a jóslat már a második ötéves terv végén teljesen bevált. Szovjetunió lett a a legélenjáróbo ország. A Szovjetunió népgazdasága megszakítás nélkül emelkedik. A harmadik sztálini ötéves terv időszakában kezdte meg a Szovjetunió az ősz. tálynélküli társadalom építését és a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos haladást. A harmadik ötéves tervben ezer és ezer új könnyű- és nehézipari üzem éjült. A harmadik szátüni ötéves terv a Szovjetunió további fejlődésének útját nyitotta meg. „Az ipurj, és mezőgazdasági technika, korszerű mezőgazdasáqt gépeket gyárt. dik ötéves tervben a fő gazdasági feladat abban állott, hogy a következő 10—15 év alatt utótérje, sőt elhagyja Európa legfejlettebb kapitálisba, országait és az Amerikai Egyesült Államokat gazdasági téren is,“ A harmadik ötéves terv végrehajtása fényes bizonyítéka lesz • kommunizmus mindent legyőző ere. jenek, a kapitalizmussal folytatott történelmi küzdelmében. Annak ellenére, hogy a Szovjetuniónak háborús készülődésre kellett számítani, a népgazdaság megszakítás nélkül fej. lődött, A kapitalista országok állandó gazdasági válságon mennek keresztül, a Szovjetunió tervszerűen irányított gazdasága pedig haladt a győzelmese felé. TERMÉSZET fiTOLfiKlTPSP fi BÉKE GYŐZELME. Az Ob és Jeniszej folyósnak az Araf- Káspí-lapály végtelen térségeire irányítása a sivatagok és félsivatagok egész körzeteit varázsolja majd virágzó kertekké. Az atomerő békés célokra való fék használása, a természet sztálini átalakításának gi- gantkus terve itt bontakozik ki szemünk előtt — olyan terv, amely csak a szovjet országban születhetett meg, ahol az emberiség boldogulásának útját kövezik ki. Míg az imperialisták és más gonosztevők a népek elpusztításának, országok sivataggá változtatásának terveit teregetik, a Szovjetunióban azon dolgoznak: hogyan lehetne kényszeríteni a szibériai folyókat, hogy ellenkező Irányba forduljanak és áldásthozó vizüket ne az óceánnak, hanem a forró homokrnezőknek adják. A Jeniszej—Ob—Aral—Káspi terv megvalósításához óriási tömegű föld kiemelése szükséges. A szovjet emberek kezében az atomerő könnyedén végzi el ezt a munkát — a Turgaj-kapu körüli robbanások ezért reszketették meg az imperialista atombanditákat. Az új erő akkora darab földet emel ki, hogy újabb 400 millió hektárnyi területet Öntözhessenek, amelyből három és félméter magas töltést építhetnének oly hosszúságban, mint a földnek a holdtól való távolsága. Ha nem atomerő végezné ezt a munkát, a legkorszerűbb földhányó gépek segítségével is 6—8 évig tartana. Ha valaki a kapitalista országokban hozakodna elő ilyen nagyszabású tervvel, félbolondnak tartanák és a terv végrehajtását meghiúsítaná a vállalkozók és tőkések összefogása, akik a profitért nem engednék ki markukból hosszú évekig tartó „közmunkát“, nem tűrnék, hoqy a vállalkozói hasznot az atomerő „kirobbantsa“ a kezükből. A háborús uszítok nem tűrnék, hogy bizony íthatóvá váljék a népek előtt: az atomerő békés célokra való felhasználása lehetséges és arra szolgál, hogy megkönnyítse az emberiség életét, virágzóvá tegye a sivatagokat, kijavítsa a természet tévedéseit. Az imperialisták az atommal a népek fenyegetését és a halált akarják szórni. A Szovjetunióban az atommal a természet átalakításának útjában álló Tur- gaj-kaput tüntetik ei a föld színéről. Annak a szocialista országnak a népe cselekszi ezt, amely már eddigi teljesítményeivel is bebizonyította, hoqy meg tud valósítani ilyen óriási jelentőségű, hatalmas feladatot. Szovjet mérnökök építették a Dnyeper képzeletet felülmúlóan órás! vizerőműtelepét, a Fehér- és Baltitengert összekötő csatornát, amelynek vizéhez a Volgát kényszeríAral-Káspi térségére való Irányítása azt jelenti, hogy a víz új útja mentén városok keletkeznek, gyárkémények fogják ontani a füstöt és virágzó földeken boldog szovjet emberek építik az életet. Kimeríthetetlen lehetőségek előtt áll az atomerő felhasználása a szovjet nép, a béke, a virágzó élet építőinek kézéAz atom békés célra való felhasználása megváltoztatja "a forró sivatagot s virágzó életet teremt az emberiség jobblétéért. tették, hoqy visszafelé ömöljék. Szovjet emberek építették ki Közép- Azsia óriási öntözés: rendszerét. Ok teremtették meg a „Moszkvaitengert” három tenger kikötőjét a szárazföld belsejében, ők építették fel a míngocsauri vizierőművet, amelynek segítségével a Kura-folyó vize öntözi a Kura-Araki lapály térségeit. Az Ob és Jeniszej folyók vizének az ben. A szovjet tudósok az atom békés felhasználásának útját már elindították, míg az új háborút tervező imperialisták még mindig csak az atombombák gyártásán törik fejüket, hogy a békés népeket fenyegessék, a Turquj-kapunál történő „csoda“ olyan figyelmeztetés, amely a népeket hatalmas lelkesedéssel tölti el sztálini jeladásnak veszik, győzelmi jelnek a pusztulás imperialista diplomatáinak és halálgyárosainak terve felett. I Sztálin-csatorna, és a McsZkva-csa- torna. Ezzel Moszkva nagy folyami kikötőváros lett A német fásiszták teljesen szétrombolták Dnyeprogesz, a Szovjetunió és Európa legnagyobb vizierőmüvét. A szovjet nép hatalmas munkával újjáépítette.
