Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)

1949-12-23 / 51. szám

I tifttefi fasizmussal izemben. Sztálin vezette a szovjet ország fegyveres erejének hadműveleteit, a hátország­ban folyó gazdasági-szervezési mun­kát; emellett nagyarányú elméleti mun­kásságot fejtett ki, továbbfejlesztette a szovjet haditudományt, a marxi-lenini elméletet a szovjet szocialista államról, annak funkcióiról és erőforrásairól. A második világháború megpróbál­tatásaiból megerősödve és legyőzheted lenül került ki a Szovjetunió. Az újjá­építés frontján, a népgazdaság háború­utáni továbbfejlesztésében elért ered­mények bizonyítják, hogy a Szovjetunió győzelmesen halad előre a kommunizmus felé. Aiekszandra Vert megkérdezte: „Lehetsége-e kommunizmus egy or­szágban?” Sztálin határozottan kijelen­tette: „A kommunizmus egy országban feltétlenül lehetséqes, különösen olvan orszáqban, mint a Szovjetunió!” (Právda 223. sz. 1946. szept. 25.) Még előbb, 1946 február 9-i beszédé­ben, amely a Bolsevik Pártnak a há­rom következő ötéves vonatkozó hatá­rozatait taglalta, Sztálin kijelentette, hogy ,,a Párt meg fogja szervezni a népgazdaság új, hatalmas felemelkedé­legközelebbi Időben ne csak elérje, hanem túl is haladja a külföldi tudo­mány vívmányait.” A Bolsevik Párt Központi Bizottsága Sztálin kezdeményezésére fogadott el határozatokat az ideológiai munka, a művészet és az irodalom, a biológiai tudomány micsurini irányzata és a burzsoá kozmopoiitizmus megsemmisí­tése kérdéseiben. E határozatok nagy lépést jelentenek a kommunista társa­dalom ideológiai előfeltételeinek meg­teremtésében. A kommunizmusnak a Szovjetunió­ban való győzelméért folyó küzdelem egybeesik a népek békéjéért és függet­lenségéért, a szocializmus és demo­krácia táborának kiszélesítéséért vívott harccal, Sztálin állandóan hangsúlyozza a békepolitika következetes végrehajtásá­nak szükségességét. A Szovjetuniónak hosszú és tartós békére van szükséqe a kommunizmus felépítéséhez, mint ahogy az ország iparosításának, a mezőgazdaság kollektivizálásának, a szocializmus építésének sikeres meg­valósításához is szüksége volt a bé­kére. Ebből adódik a Szovjetunió áiha­Új harcigépem első próbarepülésem után, mikor már vitathatatlanná vált, hogy repülési ké­pességei felülmúlják a többi gépekét, egy este váratlanul Sztálinhoz hívtak. Jól emlékszem erre a nevezetes napra: 1939 április 27-e volt. Szokatlan idegesség fogott el. A Kreml felé vezető úton ezerszer is ma­gam elé képzeltem ezt a találkozást: hogyan megyek Sztálin elvtárshoz, hogy üdvözlöm; igyekeztem kitalálni, miről fog , kérdezősködni és mit kell majd felélnem? Remegtem-a gondolat­tól, hogy most beszélgetni fogok vele és meglátom dolgozószobáját. Az előcsarnokban két fiatal hadnagy megvizsgálta , igazolványaimat. Olyan kedvesen fogadtak és olyan barátságo­san mosolyogtak rám, mintha tudnák, hová és kihez megyek. Szinte úgy éreztem, ők is résztvesznek nagy • él­ményemben ... Jó hangulatban mentem fel a vöj;ös szőnyeggel borított lépcsőn.- A hatal­mas, kétszárnyú, fehér Kreml-ajtó fé­nyesre tisztított rézfogantyúját meg­nyomva, arra gondoltam, hogy talán nem is olyan régen itt ment ki, ezt a kilincset érintette maga Sztálin is ... Néhány szobán át a titkárságba ju­tottam. Odamentem az egyik tit.kárhoz, hogy bemutatkozzam, de megelőzött: — Jakovlev tervező? Sztálin r' ; hat órára kérette Önt. Most 5 óra 45 perc — mondotta. — Kérem, várjon kissé. Pontosan a jelzett időben behívtak az irodába. Az izgalomtól remegve lép­tem be. Sztálinon kívül ott voft Vorosilov és Molotov is. Sztálin fogadásomra sietett és kezét nyújtotta; Vorosilov és Molotov is üd­vözölt. Nem állítom, hogy az irodába lép­temkor izgalmam úgy megszűnt, mintha elvágták volna; izgatott voltam bizony! De egyre kevésbbé. Igen mele­kodva egy sor szék. Mikor beléptem, Sztálin ennek a nagy asztalnak túlsó végén ült, két oldalán Molotov és Vo­rosilov. Az irodából nyitott ajtó veze­tett a szomszéd szobába; ennek falait térképek borították. A szoba közepén hatalmas földgömb. Az íróasztalon repülőmodellt pillan­tottam meg, ezzel a felírással; „Sztálini gén fogadtak és Sztálin elvtárs külö­nösen megnyugtatóan hatott rám kéz- szorításával és nyugodt hangjával. Munkám és új gépem felől érdeklő­dött. útiterv“. Ezen a gépen hajtotta végre annak idején Cskalov, Bajdukov és Boljakov nagyszerű repülését Ameri­kába. az Északi Sarkon át Ahogy a beszélgetés Sztálin — a győzelem zászlaja, Sztálin — a harc zászlaja Sztálin — Lenin halhatatlan Ügye Ijagy folytatójának neve a legdrágább és legszereiecfcebb a Szovjetunió népei és minden ország dolgozói számára. Mindenütt határtalan rajongással be­szélnek Sztálinról, aki egyesíti magá­ban azt, ami a munkásosztályban nagy hajlíthatatlanságot, mindent lekezelő vasakaratot, a rabság és elnyomás megbékíthetetíen gyűlöletét, a forra­dalmi szenvedélyt, a tömegek alkotó erejébe vetett mélységes hitet. Sztálin vezetése a*att építette fel a szovjet nép a szocializmust, vitte vég­hez a Nagy Honvédő Háború páratlan történelmi hőstettét és most törhetotienüi halad elére a kommunista társadalom építése terén. A háború nehéz éveiben Sztálin ve­zette a szovjet nép harcát a legalja, r.abb és legálhokabb ellenséggel, a set, amely lehetőséget ad arra, hogy •párunk színvonalát mintegy három­.icrbsara emeljük a háaorúelőctihez viszonyítva.” A háborúutáni sztálini ötéves terv és a természet átalakításának óriási sztálini terve, ezek végrehajtása hatal­mas lépést jelent a kómmunSsIa társadalom anyagi előfeltételeinek megteremtése útján. A kommunizmusnak a Szovjetunió­ban való győzelméért folyó harc a szovjet kultúra és a haladó szovjet tudomány továbbfejlesztése vonalán ha­lad: a Bolsevik Párt Ideológiai munká­jának megerősítése, a dolgozók kom­munista nevelésé, a burzsoá ideológia befolyása elleni harc vonalán. Sztálin arra is rámutatott: „Mindent el )<ell követnünk, hogy lehetőséget adjunk a szovjet haladó tudomány erőinek kifejlesztésére úgy, bogy a tatos és következetes harca, amelyet az egész imperi3;istaeilenes, demokra­tikus tábor élén, az imperialista reakció, az új világháborúra uszítok ellen folytat. Ebből követfcezik a Szovjetuniónak az a törekvése, hogy tovább erősítse nemzetközi kapcsolatait és barátságát a népek köaötti hődében érdekelt egész dolgozó világgal — min­denekelőtt a szocialista fejlődés útjára lépett népi demokratikus országok dol­gozóival. Az emberiség szabadságáért és bol­dogságáért folytatott harcban a Szov­jetunió a világ demokratikus népei egy­ségének támasza. Ez a magyarázata annak, hogy Sztálinban, a szovjet né­pek vezérében látják minden ország munkásai és dolgozói a világkommu­nizmus vezéréi is. .Boldogság a nemzetközi munkás- er:. úiy szamára, minden dolgozó szá­mára — mondotta Dimitrov —, hogy Vladimir lijics korai halála után taní­tását és ügyét az egész világ dolgo­zóinak, elnyomottjainak és kizsákmá- nyoitjainak zseniális tanítója és vezére, Joszif Visszarionovics Sztálin folytatja. Boldogság az emberiség számára, hogy demokratikus, imperialistaellenes tábor élén a hatalmas Szovjetunió áll és a legsúlyosabb harcokban meg- edzett. tapasztalt lenini-sztálini Bolsa- vik Párt.” Sztálin, Lenin nagy ügyének folyta­it0..?, Sz.cvin — az u.. «.'tó? j ;.-.jna..yo»o géniusza. Sztálin a ma Leninje. Sztálin gész életét, egész munkáját, minden arcát a szovjet népnek, a Bolsevik árinak, az egész világ dolgozóinak enteil. DLlUmteth Dolgozószobája, ahol nagy ügyeken munkálkodik, egész életemre emlékezetembe vésődött. Be­vallom, hogy az első pillanatban kissé csalódottnak éreztem magam. Talán azért, mert mindaddig azt képzeltem, hogy ilyen nem mindennapi nagy em­bernek, mint Sztálin, a környezete sem lehet mindennapi. Csodálkozásba ejtett a mindenben és komolyság. A nagy, domborműves tetejű iroda három ablakával a Kreml udvarára néz. A fényes fehér falakat alul, emberma­gasságban, világos tölgyfpburkalat fedi. A bemenettől jobbra, üveges szekrény­ben Lenin halotti maszkja. Balra nagy álló órák, berakásos fekete szekrények­ben. Az egész irodán át szőnyeg- utacska vezet az íróasztalhoz. Az asz­talon rengeteg könyv és minden lehető írásos anyag. Az asztal mögött karos­szék; ettől balra felszerelt telefon-asz­talka. A telefonkészülékek különböző színűek, a tévedések elkerülése céljá­ból. Az íróasztal fölött Lenin ismert képe függ, amint az emelvényre lép. Az íróasztaltól balra, két ablak közötti falnál, üveges könyvszekrény. Sikerült megjegyeznem néhány könyv címét: Lenin műveinek teljes gyűjteménye, Brackhaus és Efron enciklopédiái szó­tára, a nagy Szovjet Enciklopédia ... j A szembenlévő fal mentén, Marx és I Engels képei alatt, sötét plüssel borí­tott hosszú asztal áll: ehhez támasz­mindínkább elmélyedt a technika köré­ben, kedves szakmámban, egyre job­ban és jobban megnyugodtam. Sztálin. Molotov és Vorosilov olyan egyszerűen beszélgetett velem, hogy elfogultságom megszűnt és kérdéseikre válaszolva úgy tűnt, mintha már régóta ismerném őket. Miután már egész sor kérdést eldön­töttünk jövendőbeli munkámra vonat­kozólag, Vorosilov valamit írt egy pa­pírszeletre és hamiskásan rámpillantva, megmutatta Sztálinnak. Sztálin elol­vasta és beleegyezése jeléül bólintott. Erre Vorosilov felolvasta a szöveget A Legfelsőbb Tanács Elnökségének felterjesztése volt arról, hogy engem a Lenin-renddel, egy „ZISZ“ automobil­lal és 100.000 rubel jutalommal tüntes­senek ki. Ezt a felterjesztést mind a hárman még ott a helyszínen aláírták. Egyáltalán nem vártam ezt a kitün­tetést és úgy elvesztettem a fejem, hogy még csak meg sem köszöntem. Az egyetlen amit mondani tudtam az volt, hogy nem egyedül dolgoztam, ha­nem velem dolgozott az egész együt­tes, és engem egyedül kitüntetni nem volna igazságos. Erre Sztálin azt fe­lelte, hogy azonnal össze kell állítanom az új gépen dolgozott munkatársaim jegyzékét, hogy őket is kitüntethessék. Ezután elköszöntek tőlem, igen me­legen és barátian, további sikereket kívántak és elbocsátottak. Ez volt első személyes találkozásom Sztálin elvtárssal.

Next

/
Thumbnails
Contents