Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)
1949-12-16 / 50. szám
2 SZABAD NOGRAD 1949 décémber Ifi A VILÁG DOLGOZÓI KÉSZÜLNEK A NAGY SZTÁLIN SZÜLETÉSNAPJÁRA A Kosztov-per a béketábor győzelmét, a kémközgonttá lett Belgrád aljas munkájának újabb leleplezését jelenti A Tá;ékcw:tHtó Iroda magyaror- fiaági értekezletén kiadóit határosa, tánftk a vllágsHjlóbHn még mindig nagy visszhangja van. A3 Angol Kommunista Párt Politikai Bizottsága határozatban mondd ta ki, hogy helyesli a Tájékoztató iroda érte. kezletét és a Párt tagjait a Tájékoztató Iroda határozatainak tanulmányozására hívja fel. A nyugati orOehsalovákjébtin decembert „A sztá. linl mur.kn hónapja" néven emlegetik és lázasan készülnek az utolsó műszakra, a sztálini műszakra. A lengyel dolgozók rohammunkák, kai, az ország és a gyárak felszerelésének helyreállításáért foly statt versennyel készülnek. Román iában arra tói’ekednek, hogy * termeié, kenyság és a takarékosság 1949-ben elért legmagasabb muta<ószámajt is túlszárnyalják. A franciák arany, könyvet készítenek Sztálin elvtársinak, míg a bolgár dolgozók közöt: mozgalom terjedt, amelynek célja, hogy minden dolgozó megismerje Sztálin elvtárs harcos életét-. Az egész világon készülnek erre a napra és nem kétséges, hogy Sz á. lin elvtára 70. szüli tésnepjn- a béke erőinek további jelentékeny erősödé- Bét fogja eredményezni. Bs amíg a dolgozók ilyen nagy As győzelmes ünnepre készülnek, az imiperwlisAk és rohumcsapatuk, a Tito klikk, a Tájékoztató Iroda ha. táxozatán kívül a bulgáriai Kosztov-per újabb fordulatai során kéi-yteleni a leleplezések, a kudarcok sorozatát elszenvedni. Az elmúlt hét ismét számos megrágok kommunista és haladó szel. lemü sajtói kivétel nélkül a Tájé. koztató Iroda határozatait tartják központi kérdésként és a béke meg. védésére egyesítik országaik erőit. Az impe-rialiaáik és az őket kiszól, gáló jobboldali áruló szociáldemo. kraták ellen; küzdelmeinknek különös erőt és jelentőséget ad. hogy győző bizonyítékot hozott napvilágra, hogyan törnek a világ dolgozóira a kémek, a kártevők és hogyan szövik terveik:?! a dollár támogatásával a kéir.központtá alakított Belgrádban, Kosztov már 1944 végétől eg-észep le1 artóziii/báaáig kaposolatot tartott fenn Titóval,, annak legközelebbi bűntársával, Rankovicscsal, Gyila*z- szál és Kardeljjel, akiket már jól ismerünk a Rajk-per tárgyalásaiból. Sit fanov, az egyik vádlott, arcátla. helyezze el vezető ál!Asokba saját embereit, akik képesek Bulgáriában Tito és Koez.ov politikáját folytatni. Mintha az aljas Rajk, vagy Szönyi vallomását hallanánk, amikor arról beszéltek, hogyan helyezték el em. bereiket a különböző funkciókba, hogyan használták fel összekütte é. sejket a demokrácia és a dolgozók ellenségeinek előtérbe helyezésére. A Rajk- és a Kosztov-per után már nem kétséges, hogy honvét erednek a «sálak, kik tartják ke. zlikbem az egész „hadműveletet“. Ki. tűnik, hogy a haldokló kapitalista világ és a főkolomposuk, Amerika már n-em tud újabb és újabb eszközökkel tömi a dcilgozókra, A módszer már mil mondja el, hogy: ,,Kéf ízben Kerdeljfcl is találkozott, akl utasítási adott arra, hogy Georgi Djwií. rovat és más vezetőiket, akár fizikai megsemm{sitéssel is el kell td. volítaní a Párt és vz állam, vezetéséből“ Megegyeztek abban, hogy Bulgáriába olyan nagykövetet küld Jugoszlávia, aki tevékenységeivel „Magyarországon már letűnt“. Kosstov és bűntársai gazdasági romboló munkával akarták gyénél, tent a bolgár nép erejét. A bolgár Kommunista Pártra a Szovjetunióval való barátságra törtek, hogy aztán magukhoz ragadva az állam, hatalmat, de elsősorban a pártvezetésé get, mérhetetlen nyomorba dö't sék a bolgár népet, az egész országot Tito gyarmatává tegyék. Az egész kémtársaságot maga Tito irányította. Amint Nncsev el. mondotta, Tito 1947-es bulgáriai Iá. togatásán már határozott intézkedé- k«t követelt. a Szovjetunió megszületése óta ugvanaz, legföljebb az emberek változtak. fis még egyet- Valahányszor fölépítettek egy ilyen pontosan k t orvéit kém-bandát, a Párt éber sége mindannyiszor leleplezte őket, akár a Szovjetunióban, akár nálunk vagy Bulgáriában, és le is fogja lep. lezni azokat is, akiknek még sikerült megbújniokA Kosztov-per vádlottéinak kihallgatása után a tanuk egész sora fogja leleplezni és feltárni Ti-óék kémtevékenységét, hogy ezzel is alátámasszák a Tájékoztató Iroda, érte- keale érőit kisdet-t határozatot ta megállapításokat. Sztálin elvtárs 70. születésnapjának megünneplésére az egész világon készülnek Kosz ov utasítást kapott Utótól, kerítse gyorsan kezébe az állam- és pártapparátust, Konyhabútor, ruha, cipó, jobb étkezés, ezt adta munkája után Miklós Mihálynak a hároméves terv Hároméves terv ... Törvény írta elő, hogy három év alatt nemcsak újjá kell építeni az országot, hanem a háború előttinél magasabbra kell emelni a dolgozók életszínvonalát ... És ezt nem három év alatt valósítottuk meg, hanem sokkal előbb. Dolgoz, tunk mindannyian, akik szerettük hazánkat, gyárunkat, otthonunkat. Akik pedig ellenünk dolgoztak, kisöpörtük! Először laza volt a norma, már úgy látszott, hogy megesszük a jövőnket, de Rákosi elvtárs akkor is megmutatta az utat — helyesen. Ma a helyesen megállapított norma fegyver a dolgozók kezében, éles harci fegyver. Miklós Mihály, aki az acélgyári hideghengerműben dolgozik, 220 százalékra, vagy meg ennél is többre teljesíti normáját, pedig a múlt hónapban csak 140 körül járt. Kivette Miklós elvtárs a részét a hároméves terv utolsó hónapjaiban a munkából. Eddig sem henyélt, de most új módon dolgozik, hogy mindazt, amit a hároméves tervtől kapott, újabbakkal toldja meg. — Egy éve vagyunk már házasok és bizony azóta sok mindent tudtunk vásárolni, és körülmutat a házban. Uj konyhabútor díszíti a lakást. Ruhát, cipőt, kabátot, csizmát, csillárt vásároltak. Mind-mind a hároméves terv eredményeképpen. — Most éppen férjemnek akarok felöltőt venni — folytatja Mikiosné, — de az is lehet, hogy mind a kettőnknek tudunk vásárolni, mert éppen most olvastam, hogy olcsóbb lett a szövetáru. Aztán messzebbre is tekintenek Miklósék. Az ötéves terv érteimében törvény biztosjtja, hogy dolgozóink életszínvonala 37 százalékkal fog emelkedni. — Ezért merek már gondolni arra, hogy jövőre szobabútort is tudunk vásárolni, és nem is akármilyet. Amikor a férjem arról beszélt, hogy a termelés emelkedésével nő az életszínvonal, akkor arra gondoltam, hogy csak engem vígasztal, de most már látom, hogy neki volt igaza. Miklós elvtárs politikailag állandóan fejleszti magát, érti az összefüggést a termelés emelkedése és az árak alakulása között. Észreveszi ezt a felesége is, amikor napi keresete 30—35 forintról 65-re emelkedett, teljesítménye következtében. Szabó József étaiunká-smAk megérdemelt üdülésben volt része és 14 napot töltött Mecseken, ahonnan a következő levelet küldte: ,,Mt élmunkások itt Mecseken 14 napi pihenőnket jól és kellemesen töltőt ük. Mi dolgozók, itt olyan he. lyen pihenhetünk nehéz fizikai munkánk fáradalmai után, ahová ezelőtt Aztán arra fs visszagondol Miklós Mihályné, hogy 1945-ben kukoricás kenyeret ettünk, rossz volt a pénzünk, és olajjal főztük silány ételünket. — Most hetenkint négyszer-ötször van hús, és bizony a férjem is hízik az utóbbi időben... Megelégedve tekintenek a jövő felé és tudják, hogy az ötéves tervben épülő 180.000 új lakásból a mai helyett ők is kapnak szép otthont. Ezért is mondta Miklós elvtárs: — A 221 százalék csak kiindulás, sokkal nagyobb eredményeket is fogok elérni! Az ötéves terv a dolgozókra épül és a dolgozóknak hoz további jólétet, felemelkedést. Az ötéves tervben Miklós Mihályéknak is és minden magyar dolgozónak új, szebb élet felé nyílik meg az út, amihez alapot a hároméves terv folyamán és győzelemre vitelével teremtettünk! csak tőkések mehettek. Ezt a változást .a marxi-lenini elmélet helyes útmutatása nyomán Rákosi elviárs vezetésével értük el és most már elmondhatjuk, miénk az ország, miénk a gyár, de miénk az üdülő is! Amikor innen elbúcsúzunk, ígérjük, hogy a pihenés után friss erővel újból hozzáfogunk a termeléshez, hogy gyorsítsuk országunk építését. Uj vonat Salgótarján és Apc között Pártunk Megyebizottságának közbenjárására új vonatjáratot indítottak Salgótarján és Apc—Zagyva- szántó között. A vonat Salgótarjián Fő-térről délelőtt 9.54-kor indul és 11.40-kor érkezik Apcra, onnét délután 12.09 perckor indul és 13 38-ko-r érkezik Salgótarján Főtérre, Az új vonatjárat nagymértékben megjavítja a munkahelyükre utazó dolgozók közlekedését. K arácsonyra ORCSOLYA- ÉS S ífelszerelést a PORTSZER ItfV-től Salgótarján, Rákóczi-u. 37 „MIÉNK AZ ORSZÁG A GYÁR, MÉG AZ ÜDÜLŐ IS" Szakszervezeteink legyenek a munka» verseny szervezői A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának, határozata rámutat, hogy „a népi demokrácia országaiban a kommunista és munkáspártok előtt az a feladat ált, hogy még jóban megszilárdítsák a munkás- osztály megvalósult egységét: az egységes munkásszervezet'eket, szövetkezeteket, női, ifjúsági és más szervezeteket" Feltétlen látnunk kell, hogy a szakszervezetek belső szilárdsága és erősítése terén nagy feladatok állanak előttünk. A magyar munkásosztály é3 dolgozó parasztság, a néphez Ilii értelmiség tömegeiben mélyreható változás megv végbe. Most kezd kialakulni a dolgozó tömegekben a munkához, a dolgozók államához való új, magasabbrendü szocialista viszony. Mi pedig a szocializmust építő ötéves tervben, nem csak a békére támaszkodunk, hanem az ötéves tervet munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek alkotó erejére és hazaszeretetére építjük. A Tájékoztató Iroda határozatainak végrehajtása érdekében országunk, államunk megerősítéséért és a versenymozgalom tömegmozgalommá való áttételéért szakszervezeteinknek még Igen sok feladatot kell megoldaniok. Az ellenőrzések során megállapítottuk, hogy üzemi szakszervezeti bizottságaink nem hajtják végre a Nagy- budapesti Pártbizottság határozatait I minden téren. Nagyon sok esetben szakszervezeti bizottságaink irodából irányítják a termelést és versenyszervezést. Nem végeznek, jó agitációs munkát a dolgozók széles tömegei felé, a politikai faladatokat nem kötik össze a termelés faladataival. De elhanyagolják a műszaki értelmiséget is, nem kapcsolják be a termelékeny- seg emelésébe az egyes munkafolyamatok megoldásába. A munkaversenyek bürokratikus kezelésére mutat, hogy a sztálini mun- kafelajanlasokat több helyen irodából szervezték meg, előre elkészítették a szerződéseket és úgy adták a dolgozók kezébe. Ebből adódtak aztán, hogy az üzemi bizottságok által telt felajánlásokról a dolgozók maguk néni is tudtak. Az acélgyárban, az Építési NV-nél . és a bányai vontatási üzemnél a felajánlásoknak nem tulajdonították azt a jelentőséget, amit az megérdemelt. Az acélgyárban például a dolgozók hazavitték az emléldapof, vagy az irodában írógépen készítették el és ezzel a szakszervezeti bizalmiak jelentőségét és feladatát engedték elsikkadni. Pártunk a hiányosságok kiküszöbölésére hívja fel szakszervezeteinket és gazdasági funkcionáriusainkat. Rövid időn belül el kell érni, hogy megyénk dolgozói híven munkásmozgalmi múltjukhoz kimagasló eredményeket érjenek el az egyéni munkaverseny, a termelékenység emelése terén. A meglévő eredményeket pedig tovább kell fejleszteni. Szükséges, hogy üzemi bizottságaink megjavítsák felvilágosító és szervező munkájukat, átdolgozok széles tömegeit aktivizálják a termelékenység emelésére, az önköltség és selejt csökkentésére, az egyéni verseny és a brlgádmozgaiom kiszélesítésére, a munkafegyelem fokozott megszilárdítására. Ez a feladat szakszervezeti aktíváinkra hárul. Szakszervezeti aktíváink legyenek tudatában, hogy az egész szakszervezeti élet továbbfejlesztése az Ő vállukon nyugszik. Máris tapasztalható, hogy szakszervezeteink, bizalmlaink egyik végletből, a másikba esnek. Az egyéni versenymozgalom; fejlesztése mellett teljesen elhanyagolják a brigádok alakítását. Vagy szakszervezeti aktívák szervező és operativ tényezők helyett munkájukat tagdíjak beszedésére korlátozzák, ugyanakkor nem fordítanak figyelmet a termelésre. Az ötéves terv sikere múlik azon, hogy „a . szépért fejlődő munkaversenyt, az élmunkás- és sztahánov-mozgalmat Igazi népmozgalommá, fejlődésünknek az eddiginél is hatalmasabb mozgató erejévé tegyük" — mondotta Gerő elvtárs az ötéves terv parlamenti vitájában és ezzel meg is szabta a szakszervezeti mozgalmunk legdöntőbb, legfontosabb feladatát. Minden eszközzel azon kell dolgoznunk, hogy Pártunk mögé. csoportosítsuk a demokrácia erőit, hogy elmélyítsük a dolgozókban a proletár- internacionalizmus szellemét, erősítsük a tömegekben a Szovjetunió iránti szeretetet. Azon kell dolgoznunk, hogy: a munkaverseny szervezésének jó végrehajtásával országunkat a békefront hathatós tényezőjévé tegyük. Pintér Gábor Öiiíödéiaik didgozéi a sclejí ellen A selejt elleni hart: fokozását szolgálja az a rendelet, amelyet az l öntödei selejt kérdésében adott ki Zsofinyec Mihály elvtárs nehézipari miniszter. A rendelet különös figyelemmel fordul az öntödék munkafegyelme fejé, mert csen kensátül nyilvánul meg elsősorban a termelés emelkedése. a minőségi munka. Két ‘nagy öntödénkben: az acélgyári és a gépgyári öntödékben ezen a téren van még tennivaló. Habár az acélgyári öntödékben a selejtszázalék a legutóbbi kiértékelések alapján 0.86 százalékot tett ki, mégis a munka- fegyelem terén hiányosságok vannak és a múlt hónaphoz viszonyítva, bizonyos lazaság mutakozik, amelynek leküzdésére, — nagyon helyesen, — maguk a dolgozók tették meg a lépéseket. Az a tény, hogy az acélgyári öntödék ilyen alacsony selejtszázalékot mutatnak ki, valamint, hogy hároméves tervüket a legnagyobb erőfeszítések mellett vitték sikerre, arra kötelezi őket, hogy a munkafegyelmet szilárdabbá tegyék és ezzel is biztosítsák jó eredményüket. Éppen a minisztert rendelet mutat rá, hogy a munkafegyelem lazasága következtében számos hibát követtek el öntőink. Nem fordítanak elég gondot a pontosságra és az elhanyagolt munka eredménye a magas selejtszázalék- Nagyon helyes volt idáig, hogy a selejt csökkentésében kitűnt dolgozókat megjutalmazták. A rendelet is nagy súlyt helyez arra, hogy az egyéni felelősség fokozása érdekében be kell vezetni a jutalmazást, illetve a selejtszázalék növekedéséért bérlevonást, a selejtszázalék csökkenéséért pedig prémium fizetést kell eszközölni. Az acélgyári dolgozók az elmúlt hetekben tapasztalatcserén voltak a győri vagongyárban. Éppen a tapasztalatcsere után uralkodó hangulat bizonyítja a rendeletnek azt a részét, amely az öntcmunkSsok képzését és oktatását igen fontos feladattá teszi. Az acélgyári öntödék dolgozói ugyanis Györötj jár. va nem látták meg annak jelentőségét, hogy a munka részeire bontva mennyivel könnyebb és hogy így a szakmunkás valóban az ő feladatát végzi és munkáját teljesen a szakmunka elvégzésére for- dítja. Ha megértik ennek jelentőségét és összekötik Győrben szerzett tapasztalataidat a Párt és a nehézipari miniszter által megjelölt feladatokkal, valamint továbbfejlesztik eddigi eredményeiket, akkor kétségtelenül jó úton fognak haladni. A gépgyárban a most fennálló 8 százalékos selejt már igen nagy és arra mutat, hogy hibák vannak. A szakmunkáshiány és a homok „kifáradása“ valóban közreját z k a selejt emelkedésénél, de korántsem lehet azt mondani, hogy ezzel mindent elintéztek. Az öntődében két csoportban dolgoznak és kiderült, hogy amíg a nappali műszak se- lejtje 4—5 százalék körül mozog, addig az éjszaka dolgozók nagy selejtszázalékot érnek el. ami lerontja ezt az eredményt. Ebből látható, hogy azonos feltételek és körülmények mellett nem egyformán termel ^ a két csoport. A selejtet előidéző ok felkutatására a dolgozók selejtbizottságot, alakítottak, amely hetenként rendszeresen ülésezett és kutatta azokat a selejtelő- ídézf) okokat, ami az éjszakai dolgozóknál fennáll. Megállapította a bizottság, bár elég homokkal rendelkeznek. a homokrostáló gépek hiánya miatt nem szárad ki rendesen a homok, nincs meg a kellő pihenési ideje. Ennek megszüntetésére gépeket rendelnek, ami jelentősen növeli a homok pihenési idejét. Ezen túlmenően a fiatal munkásokat oktatásban részesítik, hogy így is elősegítsék a selejt csökkenését. Az öntödei selejt csökkentésének kérdése az öntödék valamennyi dolgozójának ügye- Műszakiaknak, fizikai dolgozóknak egyaránt art-a kell törekedniük, hogy Salgótarján ezen a téren is példát mutasson és jól megállja a helyét!
