Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)

1949-12-16 / 50. szám

Lelkes készülődés a Sztálini műszakira: Hibák a tag és tagjelölt felvételi munkában V. évfolyam 50. szám Ára 50 fillér 1949 december 16 HÁROM BESZÉD Három bestéd hangzott d a közelmúltban. A beszédek a Kom­munista és .Munkáspártok Tájékoz­tató Irodájának magyarországi érte­kezletén voltak. A három beszéd az egész világ dolgozóinak megmutatta azt az utat, amin haladniok kell a béke megszilárdítása érdekében, ha­ladniok kell a felszabadulásuk felé. Az értekezlet feltárta a világ dol­gozói előtt, hogyan kell a béke nagy ügyét megvédeni, azt a békét, amiért a Szovjetunió szilárdan, tán- toríthatatlanul harcol. Az első beszédet a világ dolgo­zóit vezető dicsőséges Bolsevik Párt küldötte, Szuszlov elvtárs mondotta. Beszélhetett volna-e va­laki más jobban a békéért való harcról, mint annak a Pártnak a képviselője, amelyik évtizedes mun­kája óta építi a békés szocialista rendet. A népi demokratikus orszá­gok közé beékelődött imperialista ügynökökről, a jugoszláv hazaáru­lókról G. Gheorghiu-Dej elvtárs be­szélt, aki a Román Kommunista Párt küldötte. A Duna völgyé­ben élő demokratikus országok kommunistái nevében, de .az egész dolgozók nevében is beszélt Dej elvtárs és feltárta mindazokat az aljas cselekedeteket, amivel Tito és bandája rémuralomban tartja a jugoszláv népet. Feltárta a beszéd Titónak aljas szándékait arról is, hogyan akarta a szocializmus útját járó dunavölgyi államokat átját­szani az imperialisták eszközévé. A harmadik beszédet Togliatti elv­társ, az olasz kommunisták és dol­gozó nép nevében mondotta, el. A nyugati országokban élő dolgozók szavai voltak ezek. Az imperialisták között élő és szabadságukért har­coló dolgozók vádbeszéde volt ez a gyilkosságokról, a dolgozók üldöz­tetéséről és arról a szándékról, ho­gyan készülnek vágóhídra küldeni a nyugati államokban sínylődő pro­letárokat az imperialisták. A három beszéd az elkövetke­zendő feladatainkat szabták meg. Feltárták — habár a béketábor ereje az elmúlt világháborútól idáig sokszorosan meg is növekedett — a béke megvédése még nagyobb feladatot ró mindenegyes becsületes dolgozóra, hazáját és népét szerető kommunistára. Az országban eggyé kovácsoló- dott dolgozók millióinak megmoz­dulása mutatja, hogy tömörítik soraikat a világ reakciójának és az új háborús uszítok visszaverésére a demokrácia és a szocializmus erői­nek megerősítésére irányuló mozgó­sításban. Erre hívta fel országunk népét a Magyar Dolgozók Pártja is, amikor Kádár elvtárs sportcsarnoki beszé­dében elmondta: „A béke védelme és a harc a háborús gyújtogatok ellen, Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja tevékenységének központi kérdése. De azzá kell tenni szak- szervezeteink, nő- és ifjúsági szer­vezeteink, valamennyi tömegszerve­zetünk tevékenységében is. Ugyan­így a Népfrontban, szövetséges pártjainkban és a pártonkívüli töme­gekben is..." És a Párt szólítására megmozdult az egész magyar dolgozó nép, közte megyénk dolgozói is. Felismerték azt, ami a Tájékoztató Iroda érte­kezletén elhangzott Szuszlov elv­társ beszédében: „Az új háború elő­készítésének politikája nyert kifeje­zést az úgynevezett „Marshalt- terv”-ben... A „Marshall-terv” az amerikai monopóliumok érdekeinek szolgálatába állítja a marshallizált országok gazdaságát, olyan elfekvő árukkal árasztja el a nyugateurópai piacokat, amelyre az USA-ban nem találtak vevőt, ezekre az orszá­gokra, a keleteurópai országokkal szemben, a káros diszkriminációs kereskedelmi kapcsolatok politikáját kényszerítik..." Ezeknek az üzle­teknek kötése idézi elő a dolgozók nyomorát, nélkülözését. És ha a dolgozók milliói felemelik tiltakozó szavukat, kegyetlenül sújtanak le rájuk az imperialisták bérencei, gyilkosai. A Tájékoztató iroda határozat­ként kimondja: „A kommunista és munkáspártoknak széles tömegeket kell tömöríteniök a demokratikus jogok és szabadságjogok védelmére és fáradhatatlanul meg kell magya­ráztok a tömegeknek, hogy a béke védelme elszakíthatatlanul össze­függ a munkásosztály és valameny- nyi dolgozó létérdekeinek védelmé­vel, hogy a békéért vívoti harc egyidejűleg harc a nyomor, éhség és fasizmus ellen is. Vagy nem-e ismeri a mi népünk mindazokat, amit G. Gheorghiu- Dej elvtárs mondott: „A Tito-Ran- kovics-klikk átalakulása az imperia­lizmus egyenes ügynökségévé és a háborús uszítok segítő társaivá, be­tetőzte azt, hogy a jugoszláv kor­mány az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében nyíltan az imperialista blokkhoz csatlakozott. Az ENSZ-ben a Kardeljek, Gyi- laszok és Beblerek a nemzetközi politika legfontosabb kérdéseiben az amerikai reakciósokkal egységes frontban lépnek fel. A Tito-klikk külpolitikája — a legaljasabb szovjetellenes politika. A belgrádi ellenforradalmi ügynök­ség az imperialista támadók és az új világháború gyujtogatói által rá­bízott feladatokat teljesítik. Mindezek mellett a magyar dol­gozó népben megszilárdult a nem­zetközi proletariátus iránti szoli­daritás és Togliatti elvtárs szavai még jobban megerősítették és el­mélyítették a proletár internaciona­lizmus gyökereit. Ma már a magyar nép keze ökölbe szorul az aljas ki­zsákmányolás láttán, amit a nyu­gati imperialisták végeznek a dol­gozó néppel. Az imperialisták elleni gyűlöletet még jobban elmélyítették Togliatti elvtárs szavai, amikor ezt mondta: „Az imperialista háborús uszítok megkísérlik megbontani a nép egységét, hogy ezzel céljaik el­érését megkönnyítsék. Ezért indíta­nak fasisztaszellemű kommunista­ellenes hadjáratokat, hirdetnek gyű­löletet a forradalmi munkásság és a béke hívei ellen. A béke híveinek egyesíteni kell erőiket a nép vala­mennyi rétegével, a nemzet függet­lenségének és egységének érdeké­ben." És ahogy az ország dolgozói meg­mozdultak a történelmi jelentőségű határozatok folytán, ugyanúgy mozdultak meg megyénk dolgozói is, hogy szorosra zárják egységüket a béke megvédésének érdekében. Az elmúlt héten megyénk területén számtalan helyen sorakoztak fel- az aktívák, hogy a Tájékoztató Iroda határozatát átbeszéljék, ismertes­sék megyénk minden dolgozójával. A határozatok végrehajtásával egy­beforrt az ipari dolgozó, a paraszt és a haladó értelmiség, ifjúság, asszonyok és szakszervezeti dolgo­zók egyhangúan mondták el, egv a feladatunk: a béke megvédése. Mondhat-e többet ifjúmunkás, mint amit Kovács Mihály _ kifejt: „Ne­künk nagy feladatunk van azon a téren, amit a Tájékoztató Iroda és Kádár elvtárs mondott. Az utóbbi időben sok munkás került hozzánk kintről, akik még nem_ voltak szer­vezett munkások. Ezeket beállítani soraink közé, nevelni az mternacio­Egyetlen gondolat: méltóan ünnepelni Sztálin elvtárs 70. születésnapját Sztálin elvtára 70- születésnap­jára készül Nógródmegye- Olyan ünneppé avatják dolgozóink ezt a napot, ami méltó a nagy Sztálin nevéhez és harcos életéhez. Salgótarján üzemeiben és hivata­laiban a sztálini ünnepre való ké­szülődés központi kérdés. Az Acél­gyárban szemináriumokat szervez­nek, ahol Sztálin elvtárs életét, is­merik meg a dolgozók, azonkívül képeket helyeznek el az üzemek falain, a nagy harcos életéből- hogy minden formában közelebb juthassanak Sztálinhoz. Sztálini jel­szavakkal díszítik fel a falakat, az acélgyári lakótelep bejáratánál ha­talmas díszkaput állítanak fel, amit 2 méter magas Sztálin-kép fog díszíteni. Az acélgyár dolgozói nemcsak külsőségekkel készülnek az ünnepre- Rüpgyülé'eken tárgyal­ják meg, hogy minden téren kö­vetik a sztálini útmutatást. A nép­nevelők Sztálinról fognak beszélni a dolgozóknak ég minél többet akar­nak elsajátítani abból a munka- módszerből, ami Sztálinra és ál- talábari a bolsevikokra jellemző- Mozgalmi indulókat tanulnak és az ünnepségre 500 fáklyával vonulnak fel. Maga a város 21-én eg-y cKgz. pompába öltözött, forró szeretettel, lelkesedéssel ünneplő család lesz. A sztálini műszak után a Főtérre vo­nulnak a dolgozók, fáklyás menet­tel, ahol ünnepély lesz. Itt fogják ismertetni a sztálini műszak ki­magasló eredményeket elért szta­hanovistáit. A Petőfi-tér vörös dísz­be öltözik erre az alkalomra, a kör­nyező 5 hegycsúcson tábortüzek gyúlnak és 70 díszlövés és 100 ra­kétalövés adja meg az ünnep­ség színpompáját, majd megkoszo­rúzzák az elesett szovjet hősök emlékművét. A főtéri ünnepségek után a Gép­gyárban, Üveggyárban és Acélgyár­ban, a volt Ipartestületben ünnepi műsoros esték lesznek, utána tánc, ahol a felszabadult nép boldogan, örömteljesen ünnepel. Készülnek mindenütt! Festmé­nyek, feliratok, vörös dirapériák és kimagasló termelési eredmények, mind a nagy nap közeledtének je­lei- Szívből ünnepelünk, minden szeretetünkkel és hálánkkal Sztálin iránt. Az ünnepségek tervezésében, véghezvitelében minden dolgozó részt vesz. Hozzászólnak, indítvá­nyokat tesznek, új munkamódszere­ket javasolnak, bensőségeiben és külső megnyilvánulásaiban széppé és csinossá teszik az ünnepet, Sztá­lin elvtárs ünnepét, a béketábor a béke szerető népek nacy ünnepét. Balassagyarmaton zenés ébresztő lesz. Délután díszelőadást tartanak a moziban, estet pedig hatalmas népünnepély lesz a megyeházán. A megyeháza homlokzatát Sztálin elv­társ 6 méter magas olajfestmény arcképe fogja díszíteni, amelyet vö­rös drapériák öveznek. A város dolgozói fáklyás menetben vonul­nak ide. Mindenki ott akar lenni, akár a hivatalból, akár a gyárak­ból, mind-mind készül és lázas iz­galommal várja december 21-ét. A Magyar Dolgozók Pártja Vá­rosi Bizottságának tagjai elhatá­rozták, hogy Sztálin elvtárs szüle­tésnapjának tiszteletére hozzáfog­nak és meg is tanulják az orosz nyelvet. , A bányatelepek is kiveszik ré­szüket az ünneplésből. Kisterenye, Nagybátony, Mizserfa, Karancsalja egy emberként vallja magáénak ezt a napot és mint bányászok, különös szerettei, különös figyelemmel for­dulnak Sztálin elvtárs felé. Róna­bánya szép dekorációval készül- MátranOvákon a bányászok égy a dolgozó parasztok együtt ünnepel­nek. Nagybátonyban olyan nagy az érdeklődés, hogy már most gondot okoz, hol tarsák meg az ünnepsé­get Bányászaink között igen nagy az érdeklődés Sztálin elvtárs élete iránt és szemináriumokon, és egyéb módon tanulmányozzák a nagy har­cos életét Sztálin elvtárs, aki a magyar nép nagy barátja, a beit® megvédéséért folyó harc vedére, a marxizmus-le- rJnizmus továbbfejlesztője, a Boise, vifc Párt, a nemzetközi proletariá­tus nagy vezére 70- születésnapján a világ népeinek szeretetétől és há­lájától övezve ünnepli harcos éle­tének 70. évét és számunkra új erőt ad a nép országának, hatal­mának további megszilárdításához, az imperialista országok elnyomót, fainak pedig a harc helyes folyta­tásához mutat utat és mérhetetlen szolgálatot tesz a világ dolgozóinak- Egész élete összeforr a dolgozókért, a szocializmusért, majd a kommu­nizmusért vívott küzdelemben és munkássága egy dicsőséges korszak megteremtésének kezdetét jelenti­Megyénk felzárkózik AZ ŐSZI MÉLYSZÁNTÁSBAN Megyénkben a népnevelők felvilágo­sító munkája, a gépállomások jó telje­sítménye újabb versenyállást hozott létre a mélyszántási versenyben. Megyénk eddigi eredménye 88 százalék. A járások közötti ver­senyben méltóképpen foglalta el az első helyet a balassagyarmati já­rás 100 százalékos teljesítményé­vel. Szorosan a nyomában a szobi járás 99.7 százalékkal, míg a harmadik he­lyet Balassagyarmat város foglalta el 92.5 százalékkal. Negyedik a szécsényi járás 89, ötödik a sziráki járás 87.1, szorosan utána következik a nógrádi FJ MEGYEHATÁROK A belügyminisztérium sajtóosztálya közli: Megjelent a hivatalos lapban az új megyehatárokat és az új megye- székhelyeket meghatározó miniszter- tanácsi rendelet. Az új területi beosztás az állam- igazgatás minden ágát érinti és ezért különös gonddal kell felkészülni az át­állításra. Az átszervezés 1950 január 1-től kezdődően fokozatosan történik. A munka az egész országra kiterje­dően 2—3 hónapot vesz igénybe. Mindaddig, amíg az új szervezet léte­sítésére egy-egy megyében sor nem kerül, az államigazgatás változatlanul az eddigi szervezeti beosztásban mű­járás 87, a salgótarjáni járás 70.9 szá­zalékkal. Az utolsó helyen kullog Salgótarján város 52.1 százalékkal. A községek közötti versenyben ars alábbi községek fejezték be 100 száza­lékosan az őszi mélyszántási munká­latokat. Zebegény, Luciáivá, Ipolytölgyes, Letkés, Nagybörzsöny, Felsőtold, Bokor, Ipolytarnóc, Litke, Szalma- teres. Ságúifalu, Karancsság, Márkháza, Kisbárkány, Sámson- háza, Nagybárkány, Szúpatak, Mátraverebély, Mátraszőllős, He­réd, Szanda Örhalom, Hugyag, Érsekvadkert és Drégelypalánk. ködik tovább. Ez biztosítja azt, hogy hivatali ügyintézésben semmiféle fenn­akadás vagy nehézség ne következ­hessek be. Minden hatóság, hivatal és szerve­zet, amely az átszervezéssel kapcso­latban a legkisebb mértékben is érde­kelve, vagy akár csak érintve van, kellő időben külön-külön tájékoztatást fog kapni arról, hogy részletesen mi a feladata, illetőleg milyen feladatot, mely időpontban kell végrehajtania. A lakosság szintén kellő időben kap értesítést az átszervezés tekintetében őt érdeklő minden kérdésről, úgyhogy e téren is biztosítva van minden ne­hézség elhárítása. nalizmus szellemében és mielőbb bevonni az oktatási munkába, bogy szélesedjék látókörük és végül, de nem utolsó sorban emelni p terme­lést. mert ezzel is a béketábort erő­sítjük.” Vagy nem eléggé kifejező Sándor Vilmos, a salgótarjáni üveggyár dolgozójának szava, amikor azt mondja: „A magyar dolgozóknak még szívósabban, még erőteljeseb­ben kell fokozni a békéért vívott harcot. Azon keli dolgoznunk, hogy a népek széles rétegeit nemre, fajra, pártra, vagy vallásra való tekintet nélkül bevonjuk sorainkba és még szilárdabban tömörítsük fel a Szov- jetunió-vezette béketábor mellé. Szavait végül azzal fejezi be, amit nagy tanítómesterünk, a. világb.ékét védelmező Sztálin elvtárs mond: „A közelmúlt háború borzalmai túl ele­venek a népek emlékezetében és túl hatalmasak a békéért sikraszálló társadalmi erők, semhogy Churchill tanítványai az agressziók terén le­gyűrhetnék és az új háború irá­nyába fordíthatnák őket.” Sándor Vilmos szava a dolgozó népből fa­kadt. De beszéljen talán Viaki Mi­hály dolgozó paraszt is: „A paraszt­ságnak össze kell fogni. Meg kell, hogy ismerje a Szovjetunió paraszt­ságát és így meg fogják látni, hogy milyen ama ország dolgozóinak élete, mely a békéért harcol Ha meg­ismerjük még jobban azt a hatalmas alkotást, amit a szovjet nép végzett, teljesen le tudjuk rombolni a világ kizsákmányolóinak spekulá­cióit. A magyar néppel összeforrott értelmiség szavát hallhatjuk, ami­kor Hajnár Vilmos pedagógus mondja: „A béke útján haladunk. A Tájékoztató Iroda határozata után még tisztábban látjuk az előttünk álló feladatokat, amiért harcolnunk kell. Az a bizalom, amivel a Szov­jetunió felénk fordul, megtisztelő részünkre. S az a feladat, amit a határozat részünkre megszabott, kö­telez és győzelemre kell vinni.” A Tájékoztató iroda határozatá­nak nyomán így indult harcba me-1 gyénk dolgozó népe. Egysége össze- kovácsolódott, megszilárdult, célja egy, megvédeni a békét, elősegíteni az elnyomatásban élő dolgozók millióinak felszabadulását. Megyénk dolgozó népe felismerte az imperia­lista tábor támadószellemét és minden erejével felkészült a béke megvédésére.

Next

/
Thumbnails
Contents