Szabad Nógrád, 1949. november (5. évfolyam, 44-47. szám)

1949-11-19 / 46. szám

1949 november 19, SZABAD NÓGRAD a „Sztálin elvtársnak béke legfőbb őrének ajánljuk U • •• Tömegmozgalommá vált megyénkben a sztálini munka felajánlás A nagy Sztálin hetvenedik szüle­tésnapjára készülve, napról napra ér­keznek jelentések, hírek, táviratok ar­ról, hogy ki mennyit vállalt, ki mi­lyen munkafelajánlést tesz, verseny- szerződéseket kötnek brigádok ala­kulnak és eddig nem tapasztalt kima­gasló eredmények szüleinek egymás­után. Bányákban, üzemekben, irodák­ban, és kinn a földeken .csak az a gondolat, hogy a mi szeretek felsza­badítónk, a világ dolgozóinak tanító­mestere méltó ünneplésben részesül­jön. A nógrádi bányászok versenyeznek egymással a felajánlásban. Elsőnek a mátranováki Gáti bányaüzem csatla­kozott a budapesti Ganz Villamossági gyár felhívásához és vállalták, hogy napi tíz vagonnal teljesítik túl az elő­irányzatot. Utána a nagybátonyi Kossuth-táró jelenteite, hogy az 'izem csapatai egyénenkint tettek munkafei- ajánlásokat. Iionabányán december 21-re ígérik, hogy a dolgozók 50 százaléka fog pá­ros versenyben dolgozni és nem lesz igazolatlan mulasztás. Salgóbánya Sztálin elvtárs születés­napjára fejezi be a hároméves tervét és az üzemnél Bozo János ígéri, nogy a szenelő csapatokat rendesen ellátja csillével. Antal László csapata az előirányzatot egy mázsával felülmúlja és Bozó Ignác élmunkás 10 százalék­kal emeli a termelést, megszilárdítja a munkafegyelmet. A kisterenyei üze­mek közül Fővölgy százezer forint ér­tékű felajánlást tett és a melléküze­mek is csatlakoztak. Tordas december 10 és 21 között napi két vagonnal termel többet, takarékoskodik a fával és robbanóanyaggal. A felajánláshoz csatlakoztak az iroda és a vontatás dolgozói is. Rónabánya tervelőirány­zatai 17 százalékkal akarja felülmúl­ni. Irénbánya 5 százalékkal csökkenti a palát, Kistelek 2 vagonnal emeli az előirányzatot, Margitláró 10-től 21-ig fokozatosan hat vagonnal emeli a napi normát, ugyanennyit ajánl fel Forgács-lejtős is. Ságújfalú dolgozói­nak vállalása közel 43 ezer forint ér­tékű. Délibányán 5 vagonnal emelik a termelést, Kányásor, az étkezési idő­ből ajánlanak fel 10 percet. Szorospatakon három új brigád alakult és több párosverseny kihí- , vás történt. A pálfalvai központi műhely anyag­raktárának dolgozói a gyors és pon­tos kiszolgálást, a munkaidő teljes kihasználását tűzték ki maguk elé. A szobi kőbánya, miután sikeresen befejezte november 4-ig hároméves tervét, 2500 vagon kő 5 százalékos túlteljesítését vállalták. A nagymarosi gépgyár ed­dig elért átlagteljesítményét emeli 10 százalékkal. A salgótarjáni Építészeti NV asztalos műhelyében a teljesít­mény 113 százalékról 120 százalékra, a nagybátonyi építkezéseknél a se­gédmunkások 105-ről 110- re, a kőmű­vesek 114-ről 125-re emelik teljesíL- ményüket. A tarjám 36 lakásos bérházná! dol­gozó Pozsonyi sztahánovista kő­műves munkamódszerének elsajá­títását ígérik és egyéni versenyre hívták ki a kőművesek a munka­módszerátvevőket. A szellemiek a túlórák felét fordítják a haladás és a béke táborának erő­sítésére. A Vasötvözetgyárban a brigádok vezetői röpgyülésen szólaltak fel és különböző teljesítmények vállalásá­val akarják országunkat megerősíteni. Az acélgyárban íi brigád alakult, azonkívül több egyéni vállalás is történt, hogy az egész üzem vállalá­sát valóban tudják is teljesíteni. A múlt héten brigádértekezlet foglalko­zott a Sztálini munkaíelajánlások kér­désével, ahol megállapították, Hogy ezen a téren mulasztásokat követtek el. A romhányl kályhagyárban az egyéni versenyt akarják kiszélesíteni, mert tudják, hogy. ezen keresztül az üzem teljesítménye emelkedik. A gép­gyári dolgozók megértették, hogy a munkafelajánlások vá'ialása akkor értékesebb, ha nem általánosság­ban, hanem egyénenként és kon­kréten teszik meg. Tóth Faragó István teljesítményét 155-ről 175-re, Molnár József 150-ról 165-re, Szürmik Mihály 120-ról 127-re, Godó Sándor pedig ’ 15-ről 120 száza­lékra emelik december 21-ig edJigi teljesítményüket. Ivanfi Sándor a se­lejt emelkedése nélkül a Knórr-fekek gyártásánál 5 darabbal többet készit. A" Bajcsi Zsilinszky brigád öt darab bal több tűzhelyet gy árt. Az üveggyárban amellett, hogy hároméves terv előirányzatát ösz- szeségében 10 százalékkal túlhalad jak a dolgozó asszonyok csatlakozva a férfiakhoz, egész sor versenyszerződést kötöttek. Varga La josné 10, Valenta Istvánná 10 százalék­kal emelik termelésüket. Csűz Mar­git Fodor Margittal versenyez és még egy egész csomó vállalás bizo­nyítja, hogy a dolgozó asszonyok is tettekkel állnak ki a béke megvé­désére. Az acélgyárban Vize András- né és Bedő Imréné emelik a termelé­süket december 21-ig. A zagyvapálfalvai bányatelepi MNDSZ a községi MNDSZ-szerve- zettel áll versenyben, hogy melyi­kük szervez be több tagot és emeli jobban az asszonyok elmélefi színvonalát. Az ifjúmunkások akiknek épül az új rend, munkájukkal segítik a hároméves tervet. Az acél­gyári asztalos tanulók eddig már 10 órakor abbahagyták tt munkát, mert iskolába mentek. Így két óra kiesés volt. Ezt a két órát most felajánlották. Hajnovics Mária gépgyári ifjúmunkás leány eddigi teljesítményét 10 száza­lékkal emeli, selejtjét egy százalékkal csökkenti. Az ipari munkásság mellé szorosan felzárkózik a nagy Sztálin ünneplésé­ben megyénk dolgozó parasztsága is. A mohorai gépállomás traktorosai táviratban közölték, hogy az őszi mélyszántást december l-re százzázalékig elvégzik, az üzem­anyagfogyasztást pedig 30 száza­lékkal csökkentÍK, az üresjáratokat pedig 100 méterre re­dukálják. Molnár István kovács, az összes görbe ekék fejének kiegyenesí- tését vállalta. A cserhátsurányi dol­gozó par^ztok arra tesznek fogadal­mat, hogy megismerik a szocialista gazdálkodást. A szügyi állami gazda­ság úgy határozott, hogy a november 26-ra tervezett mélyszántást egy hét­tel előbb befejezik. A magyarnándori üzemegység üzemi értekezletet tar­tott, ahol Gubó István brigádvezető a norma 15 százalékos túlteljesítését vál­lalta és Szentgyörgyi András bri­gádját hívta ki versenyre, aki azt elfogadta. Hangács I.ászló pe­dig a szarvasmarhák hizlalása terén akar jómunkát elérni. Ugyanígy a többi állami gazdaságok, Nógrádkö- vesd, Nógrádmarcal, Buják, Szécsény, valamennyien hálájuk jeléül a terme­lés fokozását ígérik. A balassagyarmati dolgozó parasz tok 90 fuvar agyag kitermelését es elszállítását, valamint a szántási terv december l-re való befejezését vállal­ták. Pilinyben az őszi mélyszántás no­vember 15-re való teljesítésére 18 dolgozó paraszt hívta ki egymást versenyre. A szécsényi útőrök az előirányzott útjavítási munkálatokat egy hónap­pal előbb fogják befejezni. Es véget nem erő az a lelkesedés, túráradó öröm és kezdeményezés, amely a Sztálin elvtárs iránti szeretet jegyé­ben az egész megyében megnyilvánul! Pártunk Politikai Bizottságának határozata a tagfelvétel megindulásáról Megyénk pártszervezetei, párttag­sága és a pártonkívüli tömegek is hatalmas érdeklődéssel fordulnak a Politikai Bizottság vasárn'ap megje­lent határozata felé. A Politikai Bi­zottság határozata a tagfelvétel meg­indításáról négy pontban van össze­foglalva: 1. A Központi Vezetőség május 31-iki határozata kimondja, hogy no­vember 1-én meg kell kezdeni a tag­felvételt. A Központi Vezetőség hatá­rozata óta a magyar népi demokrácia Pártunk vezetésével hatalmas sikere­ket ért el politikai és gazdasági téren. A sikerek kivívásáért folyó harcban párttagságunk és tagjelöltjeink meg­edződtek és többségük jól megállta a helyét. Nevelőmunkánk eredményekép­pen párttagjaink és tagjelöltjeink poli­tikai színvonala komoly mértékben emelkedett. A Politikai Bizottság utasítja a párt- szervezeteket, hogy a Párt harcaiban kitűnt, a termelésben és tanulásban legjobb eredményt elért tagjelöltek so­raiból kezdjék meg a tagfelvételt. 2. Az új tagok felvételénél iránytadó szempont legyen Pártunk szociális ösz- szetéielének további javítása. Ezért el­sősorban üzemi munkásokat és sze­gényparasztokat vegyünk fel Pártunk tagjai sorába. Pártszervezeteink különös súlyt he­lyezzenek arra, hogy a munkásifjúság, a dolgozó nők, valamint az építő mun­kások közül, emellett a termelésben ki­váló, jó eredményt felmutató műszaki értelmiségiek közül vegyenek fel párt­tagot. 3. A tagfelvétel megindítása nem je­lenti azt, hogy aki hat hónapja tagje­lölt, automatikusan tagjelöltből párt­taggá válik; de természetesen azt sem jelenti, hogy a Pártba még fel nem vehető tagjelöltek elvesztik tagjelölt- ségiiket. Pártszervezeteink ügyeljenek arra, hogy a tagot csak egyéni elbírálás alapán azok közül vegyenek fel, akik munkájukkal, magatartásukkal bebizo­nyították, hogy érdemesek a párttag­ságra. 4. A pártbizottságok ellenőrizzék az alapszervezeteket, hogy a tagfelvételt Pártunk Szervezeti Szabályzatának szellemében, a Központi Vezetőség május 31-iki határozatának megfele­lően hajtsák végre. A PÁKT HARCOLT, a pámít győzött 1918 november 20. ég 1925 novem­ber 26. Két dátum, két egymástól elválaszthatatlan évforduló. Az előbbi a Párt születését, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalaku­lását jelenti, a másik szeretett taní­tónk, bölcs vezérünk, Rákost elvtárs statáriális bírósági tárgyalásának napja az osztálybíróság elölt. Két dátum, két nap azon a dicső­Hiányok a salgótarjáni acélgyár oktatási munkájában Pártunk Politikai Bizottságának ha­tározata az oktatás kérdéséi az egész pártmunka középpontjába helyezte. Az egész országban a dolgozók legjobb­jai vesznek részt az oktatásban, száz­ezrek tették magukévá a Párt fefhí- vását, ezzel is kifejezésre jutva ra­gaszkodásuk a Párthoz és annak bölcs vezetőjéhez Rákosi elvtárshoz. Az üzemi dolgozók szemináriumo­kon és az oktatás különböző formái­ban fejlesztik marxista-leninista tudá­sukat. Ezek a tények igazolják a munkásosztály növekvő öntudatát és ennek az öntudatnak segítségével fel­ismerték a tanulás jelentőségét. Fel­ismerték. hogy csak a marxista elmé­let birtokában tudják az elébük tű­zött feladatokat helyesen megoldani. A munkásosztálynak nemcsak a feladatai, hanem az igényei is meg­nőttek. Az üzemi dolgozók igényei megkövetelik, hogy az üzemekben az oktatás színvonala az élenjáró elmé­let követelményeinek megjeleljen. Minden kommunista vezetőnek köte­lessége, hogy a dolgozók tanulási igényeit a legnagyobb mértékben kielégítse és biztosítsa az oktatás legmagasabb színvonalát. Ahol az oktatás kérdéséi a vezető funkcionáriusok döntő fel­adatnak tekintették, ott az eredmé­nyek jók, a pártmunka javult, a ter­melés emelkedik. A Politikai Bizottság határozata rámutat arra, hogy sok esetben lebe­csülik a párt funkcionáriusok az okta­tás jelentőségét, csak mellékes jel­adatnak tekintik. A salgótarjáni acélgyárban a Párt és a szakszervezet vezetői mellékkér­désként kezelték az oktatás munká­ját. A saját elméleti képzésüket is la­zán kezelték. Például a Pártbizottsági szemináriumot más elfoglaltság miatt elhalasztották, amikor megtartották, felkészületlenül mentek el, hivatkozva nagy elfoglaltságukra. Így természe­tesen a gyár dolgozóinak az oktatását is lazán kezelték. Nem fektettek elég súlyt az oktatás megszervezésére. Nem fordítottak elég gondot a munka ellenőrzésére. Rusznyák elvtárs, a volt oktatási felelős íróasztal mellett dolgozta ki munkatervét, elszakadva a dolgozóktól, és nem vonta be őket az előkészítés munkájába. Így az acélgyárban az oktatási munka nem elégíti ki a dolgozókat, mert a szemi­náriumok hallgatói minden alkalom­mal változnak, de nemcsak a hallga­tók, hanem az előadók is mások a szemináriumon. A főmíihelyi ,.Vörös sarokéban megtartott szemináriumon előfordult — ahol Jancsi János volt az előadó —, hogy nem tudták ellenőrizni hány elvtársnak és kiknek kellett vol­na résztvenni azon a szemináriumon. Jancsi elvtárs nem tudta az anya­got visszakérdezni, mert kiderült, hogy a hallgatók közül még sokan nem hallották azt az anyagot, amit kér­dezett. Viszont kiderült az is, hogy egyes elvtársak már többször foglal­koztak külön azzal az anyaggal. A szervezés lazaságára mutat az a tény, hogy párttagjaink rá vannak kény­szerítve, hogy mindig oda menjenek el, ahol éppen szeminárium van. De nemcsak ezen a téren mutatkoznak hibák. Az előadókkal a pártbizottság nem foglalkozik, nem tartanak elő­adói értekezleteket. Ez megmutatkozik az előadók felkészültségén, illetve fel­készületlenségén. Például a hideghen­germűben megtartott szemináriumon Fehér János elvtárs az előadás meg­tartása helyett ,,A Lenin Októbere“ cimű filmet tűzte ki vitatárgyává. Itt is az a helyzet állt elő, hogy az általa előző héten levezetett sze­mináriumon csak egy elvtárs volt je­len, aki megnézte a filmet. Nem érte el a célját, nem politikai előadás volt a film eseményeinek nem értékelése, hanem egyszerű elmesélése volt. Ezek a viszonyok a párttagságban elégedet­lenséget váltanak ki és máris jelent­kezik ennek a hatása. Nem jelennek meg a szemináriumokon és a ^morzsolódás máris igen nagy. Rusznyák elvtárs kimutatásában megjelölt számoknak, csak a töredéke jelenik meg a szemi­náriumokon. Például a G. Sz. üzem­ben a haladó szemináriumon, ahol Kivádi elvtársnő volt az előadó, 24 helyett csak hatan voltak jelen. Vagy a vasöntödében, ahol hárman jelenlek meg. A szakszervezeti oktatás kérdé­sében azonos a helyzet. A szakszer­vezet oktalási bizottsága azonos mó­don szervezte meg a szakszervezeti oktatást. Az oktatás ilyen körülmények kö­zött nem biztosítja sem a párttagság, sem a pártonkívüliek elméleti képzé­sének továbbfejlesztését. Ellenben ilyen munka az oktatás lejáratásához vezet. Ezért a felelősség elsősorban a pártvezetőséget illet', amely elmu­lasztotta a kötelező gondosságot az ellenőrzés terén, megelégedtek azzal, hogy a papiroskimutalás alapján el­lenőrizzék az oktatást. Bíztak a szép grafikonok bűvös erejében, hogy he­lyettük meg fogja oldani a kérdése­ket. Nem veitek maguknak fáradságot arra, hogy gyakorlatban ellenőrizzék és a dolgozók véleményét kikérjék az oktatás munkájáról. A szemináriumok ellenőrzése fényt derített az acélgyári oktatás hiányosságaira Feltárta az oktatási aparátus hibáit, lehetővé tette a hibák menetközbeni kijavítását. Az acélgyárban lefolyta­tott ellenőrzés, amely a hibákat a fel­színre hozta, nem azonos a régebbi felszínes ellenőrzéssel, amelyek felüle­tes áttekintést biztosítottak. Az ellen­őrzés kiterjedt az oktatás egész terü­letére, szervezésére, az oktatási bizott­ság munkatervére, munkamódszerére. Az ellenőrzés a gyakorlatban, a hely­színen történt, a dolgozók széles kö­rének bevonásával, akik javaslataik­kal hozzájárultak a problémák helyes megoldásához. Az üzemi pártbizottság és a mellette dolgozó oktatási bizott­ság által megoldatlan problémákat a dolgozók segítségére támaszkodva meg lehetett oldani. Ez bizonyítja, hogy a feladatokat csak a tömegekre támasz­kodva lehet és kell megoldani. A salgótarjáni acélgyár példája komoly figyelmeztetés minden pártfunkcioná­riusnak, hogy vizsgálja meg viszonyát az oktatás kérdéséhez, helyezzen na­gyobb súlyt az ellenőrzésre, mert ez a biztosítéka az eredményes munká­nak. A salgótarjáni acélgyár pártszerve­zeténél nemcsak a szemináriumok megszervezésénél voltak hibák, de nem fektettek súlyt a középkáderek nevelésére, nem vonták be a műszaki értelmisé­get kellő mértékben az oktatásba. Nem teremtették meg a dolgozók kul­turális fejlesztéséhez szükséges le­hetőségeket. A könyvtár el van ha­nyagolva. Kevés a marxi irodalom és még kevesebb a szovjet szépirodalmi könyv Ahhoz, hogy a pártbizottságok az eszmei és politikai kérdését fejleszteni tudják, vérükké kell tenni Pártunk Politikai Bizottságának határozatát és gondoskodni kell annak gyakorlatban való maradéktalan megvalósításáról. Csak ezen kei észtül válik lehetővé, hogy Pártunk, a dolgozó nép előtt álló feladatokat eredményesen meg­tudja oldani. MDP Központi Szervezési Osztály munkatársai: Szűcs Lajos, Rózsa Andor, Kiss József, Écjető Lajos. MDP Megyei Oktatási felelős: Mrázik János. séges győzelmes úton, ami elvála-szt- hatatlanul fonódott egybe a kizsák­mányolok, az elnyomók elleni kérlel­hetetlen harccal és ami ma a dolgo­zók életének megjavításáértj a szocia_ liztnu* építéséért folyik. A Párt született 1918 november 20-án, Lenin és Sztálin nagy pártjá­nak, az orosz bolsevikoknak gyözel- . me, az Októberi Forradalom diadala felnyitotta a világ dolgozóinak sze­mét, bebizonyítva, hogy megdönthetö a kapitalista rend, hogy a munkás­osztály képes a hatalom gyakorlá­sara, a magyar kommunisták Lenin tanításait követve., amely a munkás- osztály szervezett, egységes élcsapa­tára vonatkozik — ennek a tanítás­nak alapján jött létre a kommunis­ták pártja is, A Párt már 31 éves, harcokban edzett és győzelmek soro­zatát megvalósító hatalmas párttá fejlődött, Amikor 1925 november 16-án Rákosi, elvtárs a statáriális bíróság élőt/ a vádlottak padjára ál­lította az egész úri rendet, ezeket monda Ha: „A Kommunisták Magyaror. szági Pártja 1919 óta a szenvedé­sek és megpróbáltatások lángteh- gerén ment keresztül, de meg. semmisíteni még sem tudták, mert a mi Pártunk a jövőt, a szocialista forradalmat képviseli, mert a mi Pártunk a dolgozók Tártja és a dolgozók minden áldó. zatra képesek Pártunkért.“ Lenin és Sztálin leghübb magyar tanítványa, a mi Rákost elvtársunk már akkor tisztán látta, hogy az uralkodó rend fennállása csak idő. leges, hogy a hanyatló régi rend az utolsó kapálózásokat teszi elpusztu­lása előtt. Rákosi elvtárs, mint a magyar kommunisták első harcosa, aj vádlottak padján nem, saját, magát védte, dc sZcm beszállt azokkal a rá­galmakkal, amiket az osetálybírósdg t felhozott a magyar kommunistákkal, a magyar dolgozókkal szemben. — Az ügyész mindenféle sze­metet összehordott a szocialista mozgalomra — mondotta Rákosi elvtárs — és különösen a magyar, országi dolgozók 19!9.es forradal­mára Az éjién föladatom Magyar, országában az ügyész úr ezt bűn. tétlenül teheti. De aknüt ügyész, ki annak idején a Párisi Kom. miint is maroknyi csavargó ka. landjának nevezte. Ma mégis az egész világ Zarándokol a Párisi Kommiinárdok sírjához. A ma. gyár kommünárdok sírjához is zarándokolni fognak a dolgozók. Se szuronnyal, se statáriummal nem lehet feltartóztatni a szocia­lizmus győzelmét . . . Figyelmes, tetem az ügyész urat és akiket O. let, hogy elmúltak az idők, ami. kor a Szovjetuniót büntetlenül le. h.et rágalmazni Rákosi elvtárs szavai azóta beiga­zolódtak. a vjiág béketábora. a Szov­jetunió köré tömörülő népek, olyan hatalmasak le'tek, amely tény büsz­keséggel és ö ömmel tölthet el min­den magyar dolgozót.. Mi is ehhez a béketáborhoz, a szocializmust építő országok nagy családjához tartozunk és ezen az úton a kommunisták pártja, a Magyar Dolgozók Pártja é Rákosi elvtárs vezetett és vezet tv nünket.

Next

/
Thumbnails
Contents