Szabad Nógrád, 1949. november (5. évfolyam, 44-47. szám)

1949-11-19 / 46. szám

4 SZABAD NÖGRAD 1949 tiovemitev 19. ELŐRE AZ „ÚJ VILÁG” PÉLDÁNYSZÁMÁNAK KISZÉLESÍTÉSÉÉRT Két hete tart az Uj Világ nagyará­nyú előfizetési kampánya. Az eddigi eredmények azonban máris azt mutat­ják, hogy a Magyar-Szovjet Társaság aktívái és tagjai, de nem kevésbbé a tömegszervezetek is megértették az Uj Világ terjesztését és fontosságát. Az egész ország területén mindenhol ha­talmas méreteket ölt és öltött már ed­dig is a lap terjesztése. Egymásután bontakozik ki az előfizetési verseny. Ez a verseny nemcsak a fővárosban fejlődött ki, de kifejlődött nálunk is Salgótarjánban. Az MSZT aktívák egymást hívják ki versenyre. Az acél­gyári Magyar-Szovjet Társaság aktí­vái versenyre hívták ki az összes üze­mek aktíváit és elhatározták, hogy nem csak az előirányzott mennyiséget fog iák beszervezni, hanem jóval fölül. Ezt a versenyfelhívást minden Magyar-Szov­jet Társaság aktívája és tagja elfo­gadta. Kifejlődött egyének között is a ver­seny. Szombat este az aktíva ülésen egymásután emelkedtek szólásra az MSZT-aktivák és biztos tudattal jelen­tették be, hogy Sztálin elvtárs hetve­nedik születésnapjára 100 százalékkal fölül fogják a kampányt teljesíteni. Egymásután mondták: én 60 előfizetőt szerzek, én negyvenet és ígv sorban mind a 65 aktíva vállalta 25 Uj Világ- előfizető beszervezését. A lelkes munka láttán, mely az Uj Világ-kampány- nyal kapcsolatban országszerte folyik, az MSZT elhatározta, hogy azokat a szervezeteket és csoportokat, egyéne­ket, akik a terjesztésben élenjárnak, jutalomban részesítik. Minden ver­senyző, aki 10 előfizetőt szerez díszes kiállítási oklevelet kap, minden további 10 előfizető után pedig egy-egy szov­jet szépirodalmi könyvet. A legkivá­lóbb egyéni versenyzők megkapják ezenfelül az MSZT aranvkoszorús jel­vényét. Azok az MSZT szervezetek, melyek az előirányzatot 10 százalék­kal túlteljesítik, vöröszászlót kapnak, 50 százalékos túlteljesítés esetén pedig kis könyvtárat. A négy legjobb eredményt elérő szervezet nagy könyvtárat, a szo­cialista verseny nyertese pedig még egy hangos filmvetítőgépet és egy ki­vonulási vörös zászlót fog kapni. Az MSZT természetesen nemcsak saját alapszervezeteit kívánja jutalmazni, hanem az egvéb tömegszervezefeket is. így a legjobb tömegszervezeteket, illetve csoportokat oklevéllel tüntetik ki. Két tömegszervezeti alapszerv szov­jet írókmüveibó'l összevághatott MSZT- kölcsönkönyvtárat, a legjobb szervezet pedig vörösz^szlót kap. Előre hát a szovjet-magyar barátság kiszélesítéséért és az Uj Világ hatai- mos olvasótáboráért. Megyénkben megnyílt a Szülők Iskolája Megyénk területén is megkezdte mű­ködését a Szülők Iskolája. Az iskola hivatása, hogy a kapitalizmusban az emberiségre nevelt szokásokat, ame­lyek a: emberi önzést, az érdekhajhá- szást tették az élet központjává, mi­nél előbb kiküszöböljék Ez a kapita­lista nevelés rányomta bűnös bélye­gét a gyermeknevlési módszereinkre is. Tehát a Szülők Iskolájának első­rendű harci feladata, hogy megértesse a szülők széles tömegeivel, hogy az elnyomó nevelés elavult és helytelen eszközeivel nem lehet szabad és bol­dog embereket nevelni. a Megyénk területén nagy érdeklő­déssel fordulnak a szülők az iskola felé, mert tudják, hogy hatalmas iram­ban épülő országunk fejlődése meg­kívánja, hogy művelt és magas szo­cialista kultúrájú emberek vezessék. Nézzünk körül egy kicsit a zagyvapá! falvai főjegyző irodájában Egyszerű irodahelyiség ez így az első pillanatra. Asztalok, székek, egyéb irodai felszerelések találhatók benne. A falon egy emléktábla „Sze­retett Sörös Ernő körjegyző úr" emlé­kezetére állították fel, aki 1918-ban halt hősi halált az olasz fronton. Az egyik könyvespolcon könyvek vannak Találomra kinyitjuk az egyiket: „Pót­lás Magyarország helységnévtára 1937 évi kiadásához". A magyar statiszti­kai hivatal kiadásában. A második könyv címé „A magyar közigazgatás szaknaptára és tiszti címtára" című könyv. Ez érdekes lehet, nézzük csak meg közelről... „A magyar királyi belügyminiszter úr . ..' az összes köz- igazgatási hatóságnak megvételre ajánlja" 1943-as kiadás. Kinyitjuk, „Városok tiszti címtára". Következő cím „Vitéz Nagybányai Horthy Mik­lós őf'óméltóságának címsorozata" kö­vetkezik egy oldalon keresztül, felso­rolva a máltai lovagrend nagykereszt- jétöl kezdve a tanganyikai „törzsfő­nök" érdemrendjéig minden. A múltnak, keserű, rothadó illata csao felénk a könyvek lapjai közül. A halálraítélt kapitalizmus dögszaga. Elképzelhetetlennek találjuk, hogy egy ilyen könyv meg mindig a főjegyzői irodában van. Ott, ahol már a szebb élet építésének terveit beszélik meg, a múltnak ilyenirányú emlékei még mindig fennmaradnak? Vagy talán „emlékbe" tették et?. Ugylátszik még mindig vannak emberek, akik szeret­nének „a múltra" emlékezni. BERTA BARNABÁS TSzGs könyvelő. Tarntrló.ssöreikrsoti csoportot alakítottak a pösttgónpusstai y/ úttörők A pöstyénpusztai általános iskola úttörő cs'apata a szovjet fiatalok útjára lépett. A komolytalan sem­mitevés helyett a lelkes fiatalok, termelőszövetkezeti csoportot ala­kítottak. Az úttörők részére kijelölt terület egy holdon fekszik, amin 28 úttörő fogja végezni a munkát. Az ifjak termelőszövetkezeti cso­portjának földjét november 6-án a zsunypusztai traktorállomás gépje ünnepélyes keretek kö­zött szántotta föl. ; (Oaiai kép s&mííaéiztk. kiállítása A salgótarjáni acélgyárban vasár­nap nyitották meg a Vasasok acél­gyári szakszervezetének képzömüv?. szeti képkiállítását. A vasas képző­művészek ébrei kiállítása nagy sikert aratott a közönség előtt. A képekben nagyrészben megmutatkozott a rea­lista művészet. Általában a kiállítás anyaga azt mutatta., hogy kellő kép­zés mellett, a jövőben még gazda, gr.bb kiállítást tudnak összehozni az acélgyári képzőművészek. Emlékszem, kisfiúkoromban nem­csak a szegényember rrieg a fele­sége robotolt, hanem a gyerekek is dolgoztak, ha akadt munka. A fér­fiaknak volt aránylag a legjobb so­ruk, mert munkaidejük egy részét — a kocsmában tölthettek. A mun­kaadó nem vette rossz néven, ha a férj elitta, amit az*asszony és gyer­mek kínos fáradsággal megkere­sett. Ellenkezőleg! Legtöbbször ma­ga a vállalkozó nyitott csapszéket az üzem közelében, hogy a munkás­nak alkalmat adjon munkaidőben is be-benézni egy kis pálinkára, sörre, borra. Kinek mire futotta. Ha kifo­gyott a pénz, szívesen adott hitelbe, de az elfogyasztott ital árát szom­baton szigorúan levonta a hetibér­ből. Sokszor megtörtént, hogy a kocsmában számoltak el a munká­sokkal, így a gazda mindenkit rendre megkopasztott. Ilyenmódon amit egyik kezével kifizetett, a má­sikkal visszavette. A gyermekek legtöbbje úgy nőtt fel, hogy azt sem tudta, van-e édes­apja. Reggel, ha felébredtek, már elment hazulról és ha este megjött, az anya gondoskodott, hogy a gye­rekek ne legyenek útban, mert hi­szen nem lehetett tudni, milyen ál­lapotban kerül haza. Az én apám vasárnaponként délig aludt, aztán felöltözött és *>lment barátaihoz. Nagynéha ma>udt csak otthon, ilyenkor idegenkedve néztük s alig mertünk szót ejteni előtte. Még in­kább elszomorított, mikor láttuk, milyen máskép lehetne minden ... ÉDESAPÁM 3tfa : Jflatiin cAmlt rs en - (He ső Környékünkön újfajta emberek bukkanak fel. Mintha egy különös szekta tagjai lettek volna. Gyűlésekre jártak, ahol énekeltek és beszédeket mondtak s vasárnapon­ként — csodák csodája — nem a kocsmában ültek, hanem kirándul­tak az erdőbe asszonyostól, gyere­kestől. Nem voltak alázatosak, mint a vallásos szekták tagjai, ellenkező­leg! Bátran, nyíltan szembeszálltak az elnyomó hatóságokkal, tüntető felvonulásokat rendeztek, amelyek­nek élén vörös zászlót lengetve ha­ladt a vezető és maguk akarták megállapítani munkabérüket. Anyám és a többi asszony úgy beszélt ró­luk, mint olyan emberekről, akiknek nincs helyén az eszük és őrültsé­gükben fel akarják forgatni a régi rendet. Ezek nem itták el keresetü­ket és nem tűrték, hogy asszony és gyerek munkába álljon. Ott laktak a szegénynegyedben, ahol mi. Gyerekeiket „vörös köly- köknek” csúfoltuk, de csak irigység­ből. Szívesen cseréltünk volna ve­lük. Többet és jobbat ettek, mint mi, önérzetesek voltak és bátrak. Nekem a legjobban az fájt, milyen jóbarátságban él az ilyen „vörös kö­lyök” az édesapjával. Bevallom, majd elsírtam magam, mikor lát­tam, hogy a kisebbeket az apjuk nyakába vette, úgy „lovagolta” haza. Egy szombat este csoda történt! úra cipő úra ruházol éli sponQoz a sportszer Rsv-t®i Salgótarján, Rákóczi-út 37 Édesapám hosszú távoliét után visszatért Jütlandból és új munkát vállalt a közeli mészégetőben. Mint­ha idegen férkőzött volna a család­ba, megint ügyelnünk kellett min­den szóra, nehogy megharagítsuk. A hét lassan lemorzsolódott, eljött a szombat és a keserves gond: ha­zahoz-e valamit a fizetéséből és mennyit? Bizony, ez döntötte el jö­vőheti sorsunkat, ez szabályozta a zsíroskenyerek nagyságát. Édesanyám csendben ült, arcát kezébe temette, mi, gyerekek, félősen álltuk örül. Egyszer csak sietős lé­péseket hallottunk és belépett apánk, akit még a kocsmában véltünk. Arca mosolygós volt s még a járása is más, mint a múltban. Lassú moz­dulattal levette sapkáját, azután hozzánk lépett és telemaroknyi pénzt tett az asztalra. Tíz koronát, az egész .heti keresetét! — Na feleség — mondta elfogó- dott hangon és nem nézett egyi­künkre sem —, igyekezz, készíts va­lami rendes ételcsomót, holnap ki­rándulunk! Anyám szólni sem tudott örömé­ben, de sietve elkészítette a csoma­got és mi másnap együtt indultunk a szabadba. Hol voltunk? Mit tö­rődtem vele?! Nekem csak az volt fontos, hogy apámmal vándoroltam az cidei utakon és odavoltam a bol­dogságtól. Kemény - ökle, amely olyan erősen tudott ütni, most gyön­géden fogta sovány kis kezemet. Azon tűnődtem, vájjon visszatérő­ben lovagolhatok-e majd én is apám vállán, vagy ezt mégis csak a „vö­rös” gyerekeknek szabad? Szólni nem mertem, csak azon igyekeztem minden erőmmel, hogy apámmal lé­pést tarthassak. De nem sokáig bír­tam. Már azon voltam, hogy sze­gye főelemben elpityeredem, mikor láttám, hogy anyám odasúg vala­mit apámnak. Egyszerre csak azt éreztem, hogy repülök, repülök a magasba, lovagló ülésben helyezkedem el apám vál Ián és két karommal szorosan át karolom a nyakát. Sokáig ez ma radt eleiem legboldogabb pillanata amely sok szűkölködésért kárpótolt Az üzemi műszaki csoportok megalakításáról Pártunk határozatának megfele­lően, november 15-e után az üze­mekben, különösen a műszaki ér­telmiség nevelése a szocialista munkaversenybe való mozgósítása, továbbá érdekvédelme céljából úgynevezett műszaki csoportokat kell létrehozni, amelyek a szakszer­vezetek üzemi szervezetének szer­ves részét képezik és az ÜB-k irá­nyítása alatt dolgoznak. Mi teszi szükségessé e csoportok létrehozá­sát? Rákosi elvtárs a Nagybudapesti Pártválasztmány ülésén a műszaki értelmiséggel kapcsolatban a kö­vetkezőket mondotta: „Ha most újra azt tapasztal­juk, hogy az értelmiség ellany­hult, hogy mégis csökken az ér- y deklődése a szocializmus építése iránt, úgy ez nemcsak abból ered, hogy helyenként nem meg­felelően kezelik őket, hanem ab­ból is, hogy látják, helyenként a rossz igazgatás mellett csökken a munkafegyelem. Az természe­tes, hogyha a munkásigazgató nem tart fegyelmet, akkor az érelmiségi mérnök, vagy üzem­vezető ezt még kevésbbé fogja tenni. Az értelmiséget jobban meg kell becsülni, mint ahogy ez eddig történt.” A mi megyénk területén is fel kell számolnunk Rákosi elvtárs bölcs útmutatásai nyomán azokat a hibákat, amelyeket az értelmiségi réteghez való viszony, bánásmód tekintetében nem egyszer elkövet­tünk. Megyénk területén is a műszaki értelmiség felé irányuló munkában alapvető hiányosságok mutatkoz­nak szakszervezeteinken belül. Ezeket a hiányosságokat három pontban foglalhatjuk össze: 1. Mindezideig az értelmiség, különö­sen a műszaki értelmiség politikai és szakmai nevelése ipari szak- szervezeteinkben nem volt meg­felelően biztosítva. 2. Az ipari munkások között nem ve?®tünk elég tervszerű, szívós, politikai nevelő-munkát a tekintetben, hogy megértsék az értelmiség szerepét a szocializmus építéseben. Politikai vonalon nem vettük fel elég hatá­rozottan a harcot az értelmiséget lebecsülő szektáns irányzatokkal szemben. 3. A műszaki értelmiségi dolgozókat nem tudtuk kellően aktivizáin ia szocialista munkaver­senyben való részvételre, az ahhoz szükséges műszaki előfeltételek biztosítására. Az értelmiségi dol­gozók egyes helyeken megszerve­zett munkaverseny mozgalmát nem tudtuk szervesen összekapcsolni az egész munkaverseny mozgalom­mal. Üzemi szakszervezeteink , a szakszervezeti munka többi terüle­teire sem tudták kellően aktivi­zálni a műszaki értelmiségeket. Azonban ezeknek a hibáknak részben maguk az, értelmiségiek is okai, mert nagyon sok esetben passzív magatartást tanúsítanak az ipari szervezeteken belül a munkaverseny szervezése és a szakszervezetekben folyó szakmai és politikai nevelőnmnka kérdései­ben. Szeretnénk rámutatni arra. amit Sztálin elvtárs is és Rákosi elvtárs is az alkotmánnyal kap­csolatos beszédében, valamint a Nagybudapesti Pártválasztmány előtt tartott referátumában a mű­szaki értelmiség felé mondott: „Meg kell ismerniük értelmi­ségi dolgozóinknak Sztálin elv­társnak a technikai értelmiségről szóló beszédeit, írásait. Tudatá­ban kell lenniök annak, hogy Népköztásaságunk megbecsüli, értékeli, kitünteti a néphez hű műszaki dolgozók munkáját. Megtisztelő kötelesség a műszaki értelmiségiek számára, műszaki vonalon vezetni és irányítani a termelékenység állandó növelé­séért vívóit harcot.” Rá kell, hogy mutassunk, me­gyénk üzemeiben dolgozó műszaki értelmiségieknek is arra, hogy előttük soha nem látott fejlődés, felemelkedés áll az ötéves terv so­rán. Mint Rákosi elvtárs is mon­dotta: „A szocializmus számban és jelentőségében rendkívül meg fogja növelni az értelmiséget.” A műszaki értelmiségnek tehát forradalmi lendülettel kell felszá­molnia a kapitalista vezetés mód­szereit, behatóan, elmélyülten kel! tanulmányozniok a szovjet értel­miség munkamódszereit és munka- szervezési tapasztalatait. A fenti feladatokon kívül bizto­sítani kell szervezetileg is a mű­szaki értelmiségiek összefogását és helyes irányítását. Ezért hozzuk létre a gyárakban, üzemekben a szakszervezetek műszaki csoport­jait, amelyeknek tagjai lesznek az összes mérnökök és technikusok, vagy az ilyen munkakört betöltők, a többi gazdasági funkcionáriusok (főkönyvelő, könyvelő, osztályve­zető), valamint az üzemvezetők, művezetők. A szakszervezetek üzemi szerve­zetei műszaki bizottságának létre­hozása azonban nem jelentheti az ÜB reszortbizottságának értelmi­ségi tagjának megszüntetését. Te­hát az az értelmiségi, aki jelenleg is tagja az ÜB-nak, az továbbra is megmarad funkciójában. Mi a feladata a műszaki értelmiségi bi­zottságnak? A műszaki csoportok segítik az OB-ot termelési feladataik megol­dásában, támogatják a fizikai dol­gozók szakmai képzését, az újító és élmunkás-körök munkáját, elő­segítik a műszaki értelmiségi dol­gozók politikai nevelését, szakmái továbbképzését. Rendszeresen fog­lalkoznak az értelmiségi rétegek bérkérdésével, munkaviszonyaival, egyéb saociáiis kérdéseivel, ellen­őrzik a kollektívszerződés rájuk vonatkozó határozatainak végre­hajtását, tanácsokkal támogatják az ÜB-k egyes reszortbizottságai­nak munkáját, bevonják a műszaki dolgozókat a különböző problémák megoldásába, A műszaki csoportok megalakí­tása november 15. és december 15. között fog megtörténni. Üzemi pártbizottságainknak és a szakszer­vezeti ÜB-ainknak létniok kell a kérdés nagy jelentőségét. Látniök kell azt, hogy itt lényegében a Nagvbudapesti Pártválasztmány egyik határozatának végrehajtásá­ról van szó. Az értelmiségieknek pedig idézzük Sztálin elvtársnak a mondását: „Nekünk nem akármilyen ve­zető emberek és mérnöki és tech­nikusi erők kellenek. Nekünk olyan vezető emberek, mérnökök és technikusok kellenek, akik meg tudják érteni országunk munkásosztályának politikáját, képesek azt a politikát magukévá tenni és készek azt lelkiismerete­sen megvalósítani.”Pintér Gábor Rövid - közép - hosszúhullámon remekül hona az állomásokat ez az omolt 320 -as ridió. Minden dolgozó könnyen hozzájuthat: óra 1000 Ft. és risztéire iS kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents