Szabad Nógrád, 1949. szeptember (5. évfolyam, 35-39. szám)

1949-09-29 / 39. szám

V •’ .. r ;■? , ín n •\ ;■ -.'I r '*!• ’Jr . X~J A Rajk-per margóiéra... Rájk és bandájának aljas áru­lása, nemcsak az ipari munkás­ság, hanem a dolgozó parasztság között is megvetést és undort érdemelt ki. A parasztság is izzó gyűlölettel fordul a Rajk-banda felé, amelyik újra az elnyomást, a szolgasorsot szánta neki. A parasztságnak is,van ideológiai meglátása és ezeknek a Birtoká­ban kir tudja értékelni azL hogy milyen következményei lehettek volna a kémbanda munkájának. A szécsényi járás parasztsága örömmel látja, hogy az ipari munkások az imperialisták felé azzal válaszolnak, hogy többet termelnek és ez a példaadás ma- gávl ragadja a járás parasztsá­gát. Többtermeléssel, s minőségi termeléssel muttják meg ragasz, kodásukat a Magyar Dolgozók Pártjához, — annak nagy vezé­réhez, Rákosi elvtárShoz. Termé­szetesen a földművesek nem napról-napra produkálnak a ter­mészeti behatások következtében hanem az évnek időszakonként különböző munkákat végezve, annak gyümölcseit adják a ma­gyar demokráciának, a termény- beadással kapcsolatosan egy fo­kozatos beadási kampány indult meg és nem kis behatással volt erre az ipari munkásság példa- adása, —1 válasz az imperialis­táknak, A beadási kampány 'olyan méreteket öltött, hogy a parasztság nemcsak gabonát ad be, hanem takarmányokat is és arra a helyre juttatja el, ahol tudják hol van arra szükségj ki. pék kell azt átadni. Parasztság alatt természetesen a kis- és középparasztot ércem, A kulákokat semmiesetre sem nevezhetem annak, mert ezek a1 falusi kapitalisták, akik a mun­kát nem becsülik, nem illenek bele ebbe az osztályba. Ahogy az osztályba nem illenek bele, ugyanúgy nem illeszkednek bele a magyar népi demokráciába. Járási viszonylatban is tudunk bemutatni olyan kulákokat, alak a beadásnak nemcsak^ hogy ele­get nem tesznek, de azt még al­jasan szabotálják is. Csak néhá­nyat megemlítek. Itt van Kiss Vince kűri, varsányi lakos, aki '^zécsényből hordja a azabadke- nyeret és ugyanakkor a termény­beadási kötelezettségének nem tett eleget. De nem feledkezik meg panaszkodni arról, hogy neki mennyi beadási kötelezettsége van. Sajnálkozást igyekszik maga mellett kiváltani és ennek leple alatt a beadási kötelezettségének még eleget sem tett. Máa kiss vincék is vannak és a be nem adáson kívül, mással is igyekez­nek ártani a magyar népi demo­kráciának: Bárány István. Bá­rány György, Bárány János liagyhasú kulákok szintén hátul kullognak' járási viszonylatban is a járási versenyben és ugyan­akkor már jól felkészültek az ö éves terv seabotálására. Ez a szabotálás már abban nyilvánul meg', hogy élénken kifogásolják a falu őszi ütemtervét, a terme­lési tervet és nem akarják azo­kat elfogadni, _ Élénken tilta­ko znak a műtrágyázás hasznos­sága ellen, pedig ezek a kuiákok, akik magukat a múltban első parasztoknak tartottál^ tudják azt, hogy a műtrágyázás igen is hasznára válik a gabonának, ha azt időben szórják el a földre. A „bárányok“ pedig nem ezt csi­nálták, hanem éppen a legalkal. matlanabb időben szórták el a Péti sót; amikor is a Peti só a növekvő búzának nem használt, hanem ártot. Ök ezzel nem -ö- í’ödtek, mert úgy gondolták, hoky a fejadagjuk meg lesz és a többivel nem törődnek. Nagyon tévednek, azok a kulákok akik azt gondolják, hogy a kenyér- fejadagjukat ezzel a szabotálás- sal és a szabad-kenyér bevezeté­sével biztosították, mert a jel­szóból valóság válik, — „aki nem dolgozik, az ne is egyék “. A já­rás dolgozó parasztsága egyre inkább menekül a kuták befolyá. sa alól és ezek az emberek, akik eddig ártalmára voltak a ma­gyar társadalomnak, nem a ki­tűzött' céljukat érték1 el, hanem éppen ellenkezőleg, __ megvetést és nevetségessé váltak. A mi pa­rasztságunk példája a szovjet paraszt, aki az első -5 éves terv alkalmával az 5 éves terv sikeré­ért, ha kellett, verejtékével dol­gozott és a jövőbe vetett hittel építette a maga szocializmusát. Ezek a példák azok, amelyek már gyökeret ereszt ittak * a ma­gyar paraszt lelkében, — ezek a példák azok, amelyek munkaver- eenyt és termelési versenyt szer­veznek az életszínvonal emelése érdekében. Demokráciánk ötödik évében óriási utat tett meg a dolgozó parasztság a fejlődés útján. A szocializmus a fejlődésnek leg. magasabb foka. r— Ide akarunk mi eljutni. Nem kétséges, hogy a legközelebbi évek minden fenn­álló akadály, minden rehézség ellenére megint nagy lépéssel fogják előre vinni nemcsak pa­rasztságunkat, de az egész embe­riséget is a demokrácia útján. Megállapíthatjuk, hogy népünk ezen az úton nem fárad ki. ha­nem kitartóan menetel, — így tu­dott az ország népe minőségi munkás lenni. Ebben elsősorban segítségünkre volt a hatalmas Szovjetúniő és annak új, maga­sabb, emberi életszínvonala. Gyarmati fi öaafiásl fellsalszeiíségsa fsSiil mpsm& ta&srtea ferpiaa szabad Az Országos Közellátási Hivatal közli, hogy az 1949— 50. évi ter- méaybeadási kötelezettség, továbbá földadó és a mezőgazdaság fejlesz­tési járulék teljesítésére Szánt bukó. ricát az ország területén az 1949. évi november hó 30. napjáig kell a hatósági terménybe gyűjtőnek (Föld- muvesszövetkezétnek) A. vagy B. vételi jegy ellenében beadni. A földadó, a terménybeadási kö­telezettség és a mezőgazdasági fej­lesztési járulék teljesítésére szüksé­ges mennyiségen felül kukorica fér. galma. felhasználása, továbbá a ku­koricaliszt és a kukoricádéra for. galma szabad. Ha gazdálkodó a földadó, a ter- ménybeadási kötelezettség és a me­zőgazdasági fejlesztési járulék telje, sítésére szükséges mennyiségen fe lül kukoricáját a hatósági termény, begyűjtőnek adja el, a hatósági tér­ménybegyiijtő C. vételi jegyet köte­le^ kiadni. A haősági terménybegyüjtő a gaz­dálkodó által beadott, vagy eladott idei termésű kukoricát az 1919- évi december 31. napjáig csak csöves -állalpottian veheti át. Kivételt képez az ó-kukorica, vagy mesterségesen Szárított — legfeljebb 15 százalékos víztartalmú — idei ermésü kukorica, amelyet morzsolt állapotban is kö­teles a hatósgi terménybegyüjtő a gazdálkodótól átvenni. — A bocsárlapujtői dolgozók szabadtéri színpadot avattak. A ram népe ott szorongott a volt földesül kastély parkjában, és boldogan ve*, te tulajdonába a színpadot. Este a helyi színjátszó csoport nagy si­kerrel adta eíő Afonogenov: „Kis unokám" című színművét. ANYAGI ERŐ V a hémbamdu iránti gyűlölet AZ A LELKES RENDCSINÁLÖ bolsevik munka, amely a nagybuda. pesti kibővített párt-választmány határozata után o-rszágszere rat.’- indult üzemeinkben s amely foly­tatódott azzal a Hoííher-gyáriak ál­tal kezdeményezett, akcióval, hogy a hibák kijavításával, a munka ter­melékenységének fokozásával, ha­táridő előtt teljesítjük 3 éves tér. vünket, a Rajk-banda leleplezése es elítélései óla újabb lendületet nyeri, még mélyebb értelmet kapott. A példák ezreit lehetne felsorolná arról, hogy a dolgozók kitűnően felismerik azt a fegyvert, amellyel a legkeményebben ülhetnek vissza dolgozó népünk, a Szovjetunió el- lensígdrrek, a hazaárúókoak, az knperV:,listá>knaik. Különösen az egyéni verseny éles. fegyverét ra­gadták . meg ezeken,: a napokon. Az öntudatos dolgozók megértették, hogy minden kalapácsütés, minden előrehaladás a 'termelés területén egy-egy csapás az ellenségre. Tu, cárjával érkeznek megyénk üzemei bői az egyéni verseny kihívások és dolgozóink nvndinkább tettekre váltják izzó gyűlöletüket az im­perialisták ©fen, forró szeretetüket a Párt iránt. HATÁROZATBAN MONDOT­TAK ki a salgótarjáni acélgyár dolgozód: i,Üzemünkben a munka­verseny főhibája, hogy nem vált tö­megmozgalommá, hiányzott az egyéni verseny ... Ezért megszer. vezzük műhelyenként, brigádonként és egyénenként a szocialista mun­kaversenyt. Ezzel egyidőb'en tér vünket szeptember 20-'g részletei­re felbontjuk, hogy versenyzőink pontosan ismerjék a terv reájuk eső részét és annak teljesítésére tudják irányítani versenyeiket.” A termelés területén adják meg dolgozóink a csattanós választ az imperialistáknak annál is inkább, mert a Párt az itt mutatkozó hiá­nyosságokra hívta fed a figyelmet. A kémbanda perének tanulságai fo- ■ kozottabb éberségre ösztönzik _az üzemek dolgozóit. ,.Az ellenség, amelyet nyílt politikai harcban meg. Vertünk, most a munka frontján kí­sérletezik és meg akarja bontani a fegyelmet” — mondotta Rákosi elvtárs a Párt választmányi ülésén, Atérezíék ezt a szorospataki bá­nyászok is, amikor erre így vála szolnak: „A munkafegyelem terén a lazaságot megszüntetjük, érvény­re juttatjuk az egyéni felelőssé get. „ Biztosítani fogjuk a több és °I* esőbb termelést.” -j NÉGY ÉVES KEMÉNY HARC és m,uhka eredményei, a Párt vez-e* téséveí eíért újabb és újabb győzel- <rpek élő bizonyítékok a munkás»- osztály, a dolgozók széles tömegei-, előtt arról, hog“y helyes úton já­rj nk, hogy a munka termelékeny­ségének emelése, a szocialista nnuvi kaverseny az a fegyver, amelyet! mindvégig sikert aratunk és amely- lyel végeredményben a döntő csí­pést mérjük elienségeinkre, és a; imperialistákra. Ezek a sorozatni győzelmek, amelyet a mtinikásosa. tély Rákosi elvlárs bölcs vezetési' ve} ért el, tették egyre reménytele­nebbé Rajkók pokoli tervét. Ez tü, ruik ki az összeesküvők mindegyike ne1' vallomásából. Ezért markolja meg most még keményebb kézzel j munkások a kalapácsot, ezért segii tenek az újításokban, a terv rét*z? leire bontásában az értelmiségiek, ezért teljesítik fölül a gabonabe: szolgáltatási kötelezettségeiket « dolgozó parasztok. Dolgozó né,punt hazáját féltő szeretőiét tükröz vissza az a lelkes munka, az m áldozatváffalis, amellyel válaszol « Rajk.banda gyalázatos árulására. A mi népünk ragaszkodik eredményei* hez és nem ákarja, mint az ujiak- lejtőst bánviszok írják: „Hogy megsemmisfibtssék eredményeinket egyik legdrágább kincsünket, a!, kofmárryunkát, amely biztosítja né­pünk hatalmát, hogy mi, bányászok’ a múlt úri tárai,dalom patkányaié: férgei, ne élvezhessük munkánk áll tai fölépített javainkat.” A KÜSZÖBÖN ÁLLÓ 5 EVES TERVÜNK milliók íeleitntjkedésé* n«k, boldogulásának útja, tmely 4 dolgozó népet kész megvédem ' érte minden áldozatot megozn-j,1 Munkásosztályunk válasza fékért* heitetlen. Ez a válasz szilárdat^ teszi azt az alapzatot, amelyre U éves tervünk épül, erősebbé tesz szeretett hazánkat, növeli az impe- rialistaeÜenes, a Szovjetunió últajf vezetett béketábor erejét. Ezért koy veti dolgozó népünk határtalan bií zajommal Pártunkat, ezért válaszd a magyar munkásság a -magyar éj jugoszláv árulóknak és imperialista gazdáiknak népelliehes és szovjetek lenes gaztetteikre a mun,kaverseny kiszélesítésével, a munka termeté,- kmységénak fokozásával. mm Megyénk áolgszéí ’ a Békeeapért Október. 2-iki békenapra megyénk dolgozói városon és falun egyaránt lelkesen -készülnek. Egyakarattat ki­áltják oda a ,,nem”-et az imperia. listáknak, háborús uszítóknak. A Magyar-Szovjet Társaság Salgótarjánban eíőadiássorozaíot indítóit el a múlt héten. Az első előadást Komócsin Zoltán, az MDP központi . kiküldöttje tartotta* mely ben ismeretté a Szovjetunió ötéves tervét. ßz eisä gitárt ás útőr A múlt hetekben Nag-ylóc köz­ségben tüntették ki a megye első törvényhatósági literét élmunkás- jelvénnyel. Az éimunkás kitün­tetés ünnepélyes keretek között tűzte ki a DBFOSz megyei tit­kárságának kiküldöttje Rigó La­jos útőr mellére. A Magyar Dol­gozók Pártja, a DEFOSz, a köz­ségi elöljáróság és a község pa. rasztsága is meleg szeretettel ünnepelte a megye első útörét, RchatraaUval rtpzik ji oiajfitö A balassagyarmati olajütőgyár dolgozói üzeméftekeeletsn fogadták meg, hogy legnagyobb elővigyáza­tos,Sággal fognak dolgozni, mert tudják azt, hogy minden csepp olaj sárba taposott kenyér, amelynek el. vesztése jelentős károkat okoz. Ugyancsak most építik újjá 40 va­gon magot befogadó raktárukat, vatenrkit a gyár előtti teret, mely­nek munkálatait társadalmi munká­val végzik el. a Béfusz mérvéi Iskaiála \ A volt báró Buthler-kastély Ke- iecsényben többé már nem a henyé­lő uraknak a tulajdona, hanem a be­csületes dolgozó parasztoké. Az épületben nyílik meg a DEFOSz megyei iskolája október közepén, mely szeretettel várja a becsületes dolgozó DEFOSz tagokat. Az eáiíá- táauk és szállásuk az épületben biztosítva lesz. itaskot ist! s kczl, ietarttoüák Osagárd községben Agárdi András terménybegyüjtöt letar­tóztatta a hatóság, mert a köz­ség határában tárolt 150 mázsa búza közé 120 kiló homokot ke­vert. Későb aztán újra 160 kiló homokot tett még a búza közé. Az így homokkal összekevert búzát zsákokba rakva adta át a vasútállomáson szállítás végett. A dolgozók jövőévi kenyerét tette tönkre az elvetemült gabona- begyűjtő, amiért méltó büntetést kell hogy kapjon. FELHÍVÁS! A munkaerogazdáikodási hivatal felhívja a tanuluiivágyó fiatalokat, hogy minél nagyobb számban je­lentkezzenek a most meginduló kőműves, ács, állványozó, vasbe­tonszerelő, bádogos, festő és má­zoló, valamint asztalos szakmára. Fiúk és lányok egyaránt jelentkez­hetnek a muinkaerőgazdáikodási hi- vataínái, Salgótarján. Megjelent a Kék könyv mely a Rajk.banda orvtámadá­sának és dicstelen bukásának történetét tartalmazza. A dolgozó nép írásos dokumen­tuma ez a könyv. — A PALFALVAI központi mű­hely dolgozói a 3 éves tervet de­cember 20_ra részleteiben is befe. jezik. A kisteleki bányaüzem dol­gozói üzemi gyűlésen határozták el, hogy december lS-ra fejezik be a tervet és a nagybudapesti Pártbí. zottság határozatait az üzemben is végrehajtják. — Az újlaki lejtősaknánál a szeptember 16-j fizetésnél Zámbó József ifjú 20 forinttal többet ka­pott, amit nyomban visszaadott a fizetőnek. Nemrégiben pedig Máté Gyula Béla 100 forintot adott visz- sza, ami mem őt illette. Az üzem dolgozói dicséretben részesítették fenti két munkatársukat.-~ K«szeg község dolgozó pa­rasztsága szép. példát -mutat a be- szolgáltatásii kötelezettség teljesí- fés© terén. A beszolgáltatok közül 22-e>n 100 és 9-en 200 százalékon felül teljesítették kötelességüket. Szádovszki József 8 holdas gazda beadási kötelezettségét 300 száza­lékra teljesítette. — Felhívja a MÁV salgótarjáni á'iloniásfőnöke az újonnan alakult vállalatokat, cégeket, hogy pontos nevét és pontos lakcímét Salgótar­ján külső állomási örökséggel mi­előbb közölni szíveskedjenek, hogy az őszi 3 és 'félnapos kócsifordu.ó biztosítása érdekében az , áru érke­zését az érdekeit felekkel haladék­talanul éiresíteni tudjuk. —•• Csécsén gyermeknap volt, amelynek alkalmával a falu apró. ságait nagyszerű ünnepségen látta vendégül az MNDSz. — A Magyar Szabadságharcod Szövetség salgótarjáni csoportja Jancsó Józiseí, Cseri Pál, Csépén Lajos, .Poik Ferenc, Ujpál János, Tordai Rezső, Rónai Kornél Géza, Eredics József, Benkő Ignác és Szilágy Antal tagoltat a szövetség-« bői kizárta. — Az Örhalom mellett levő Ml* riajmajor fiataljai azon búslakod­tak, hogy nem tudnak futballozni, pedig pálya is volna, de a labdájuk szétment. A. falujárók, akik éppen akkor ott tartózkodtak, gyűjtést in­dítványoztak- Ennek meg is tetl síz eredménye, mert annyi pénz jötfj össze, amiből egy rendes futballt, tudtak; vásárolni. A fiatalok ígéri nagy örömmel váltak ©i a falujá“ róktól. — Csütörtökön, 29-én feezddi meg ia finomisztjegy 'kiosztását^ Salgótarjánban. A jegyeket a kwj függesztett sorrend aíaipjáni olító*; bér 10-ig lehet kiváltani. —■ Tanévnyitás a „Dolgozók mií«i szaki középiskolájában”, Az ek múlt pénteken ünnepélyes kereelc között nyitották meg a dolgozokí műszaki középiskolájának 1949—50* tanévét. A megyei és városi párt* bizottság nevében Gergely ' Dénesi elvtárs ismertette a jövő műszaki, kádereinek feladatát. . , A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents