Szabad Nógrád, 1949. szeptember (5. évfolyam, 35-39. szám)

1949-09-29 / 39. szám

1 RÁKOSI: „Népi demokráciánk minden sikerének, minden eredményének kiinduló pontja a Szovjetunió felszabadító harca, és az a segítség, amelyet a magyarság megértő, nagy barátja Sztálin nyújt nekünk“ ffepan támogatták az álEamkelcsöniik az ötéves tervet Megmozdult a szovjet nép A szovjet emberek felajánlják megtakarított pénzüket A Szovjetunióban a népgazdaság újjáépítésének és fejlesztésének cél­jait Szolgáló államkölcsön összege legutóbb 20 miHárd rubel volt, 20 év tartamra- A kötvények címlete 25^-500 rubelig terjedt. A kölcsönre befolyó összegeket nyeremények formájában visszatérítik- A nyere- niéuyck húzása évente kétezer tör­ténik összege a kötvények névérté. kének 2—SO-szereséig terjed, bele­értve a kötvény névértékét is. A kölcsön egész tartama alatt a köt- véuyek egybarmadát sorsolják ki ilyenformán, a többit névértéken váltják be­A dolgozók munkások, tisztvi­selők, egyéb alkalmazottak — a köt- vények értékét fizetésükből, tízhayi részletben fizethetik meg. lerroé- íetesen a Szovjetunióban az állam- köles Önből befolyó összeg nem je­lent rendkívüli forrást az áUamház- Iartás költségeinek fedezésére. A szovjet állam költségvetése nem is­mer hiányt, a bevételek állandóan meghaladják a kiadásokat. Ez a tény egymagában meghatározza a Szovjet kölcsönöknek a kapitalista államok­ban nyújtott kölcsönöktől eltérő jellegét. ' •„ ... .... A Szovjetunióban a kolcSonokbol befolyó összegeket a termelés cél­jaira fordítják- A kölcsönök tehát a tőkeképződés új forrásai. Az első Ötéves terv (1928—1932) idején a kölcsönökből 5-9 milliárd rubel, a második ötéves terv (1933—1937) aiatt 19 milliárd, a harmadik ötéves terv háborúelőtti három és féléve alatt (1938—1941) 24-9 milliárd ru­bel folyt be. ' Az első ötéves terv kezdete előtt __ 1927-ben — kibocsátott, a Szov­jetunió iparosítását célzó kölcsönt kb- 6 millió ember, a második öt­éves terv végén — 1937-ben — ki­bocsátott kölcsönt már több mint 50 millió ember jegyezte. A rákövet, kézé években a köles ön jegy zés foly­tonosan emelkedett és a háboruelőti időben már úgyszólván a Szovjet­unió egész lakosfiagara kiterjedt­A Szovjet tömegkölceönök a nép­gazdaság fejlesztésére irányuló sztá. 1 lei tervek velejárói. A kölcsönöket új gyárak, nagyüzemek, mezőgazda­sági vállalatok létesítésére, a közle kedés és a népgazdaság más ágaza­tainak fejlesztésére fordítják- A köl­csönök elősegítik a kultúra felvirág­zását, a nép jólétének növekedését. Ezért oly népszerűek az egész la­kosság körében­Az áUamkölcsönök visszatérített nyereményei jelentékeny jövedelmet biztosítanak sokmillió embernek a kölcsönjegyzők közül. így a második világháborúig a nyeremények kisor- Solása utján több mint 7-5 milliárd rubelt osztottak ki a kölosönjegy. fők között. Említettük már, bogy a második világháborúig terjedő békés munka tizenhárom és féléve alatt úgyszól. ván a Szovjetunió egész lakossága belépett a kölcsönjegyzők közé és t jegyzések alapján mintegy 50 mil­liard rubel folyt be- A Nagy Hon­védő Háború alatt kibocsátott hadi- kölcsönt már a kibocsátást követő pehány napon belül túljegyezték. A bájmrúptánj új kölcsönt, amelynek »4 Szovjetunió népgazdaságának újjáépítésére és fejlesztésére irá. pynló kölcsön« nevet adták, már az el*Ő két napban túljegyezték- Mivel a jégyzés toyább folyt, g túlfizetés fokozottabb arányú vplf, mint az «cäzö években­Az említett államkölcsön jegyze­téinél Új erővel trust atkozott meg a Szotjet nép hazaszeretetének mély ség« é? őszintesége. A szovjet tár iníbflfW pripden dplgogójg tudatú­ban van annak, hogy minden rubel, ame-yet a népgazdaság újjáépítésére és továbbfejlesztésére, az ötéves terv idő előtti teljesítésére az államnak kölcsönöz, tízszeresen visszatérül nemcsak az esetleges nyeremények formájában, hanem a Szocialista építés nyomán fakadó jólét emelke­dése révén is. A Szovjetuniónak A Szovjetunió népgazdasága újjá­építésére és fejlesztésére szolgáló államkölcsön kibocsátásakor a szov­jet szakszervezetek tanácsán eV el­nöksége határozatot hozol A határozat rámutat arra, ho>gy a szovjet nép önfeláldozóan küzd az ötéves terv határidó' előtti teljesíté­séért. Ezt bizonyíják a terv első bá­rom évében elért sikerek. Szocialista iparunk, közlekedé­sünk, mezőgazdaságunk új, hatol- mos lpndiHetet veit mondja a ha­tározat. — Azoknak a gazdasági si­kereknek eredményekéjjpen, amelye­ket a Szovjetunió dolgozói az ötéves terv eddig eltelt éveiben elértek, továbbá az iparcikkek és élelmisze­rek árának állandó csökkentése kö­vetkeztében egyre nő a Szovjet nép életszínvonala és emelkedik a dol­gozók reálbére. A határozat ezután szóról-szóra így folytatja: *Az ipari és közlekedési vállala­tok, valamint a gép- és traktorállo- mások munkásai, tisztviselői és más dolgozói, akik széleskörűen kiépí­tették a szocialista munkaversenyt, ünnepélyesen ígérik a szovjet nép vezérének, a nagy Sztálinnak, hogy munkát és fáradságot nem kímélve az ipar és mezőgazdávág terén újabb sikereket érnek el ebben az évben és a Szovjetunió hatalmát még job­ban megerősítik. A Szovjetunió újjáépítését és nemzetgazdasága fejlesztését Szol­gáló államkölcsön igen nagyjelentő­ségű a háborúutáni ötéves lerv Ulő- clötii teljesítése, a szovjet állam tnifáhhi erösí’ésp és a szovief név nincs egyetlen polgára sem, aki ne tudná, hogy' a Szocialista államköl­csön az emberi haladás, a tartós béke, a magasabb kultúra nemes céljai szolgálj... A szovjet államkölcsön nagy si­kere kifejezi a szovjet nép feltétlen bizalmát a Szovjet kormány és an­nak bölcs vezetője, Sztálin iránt. anyagi jólétének és kultúrájának emelése szempontjából, A szakszer­vezetek tanácsának elnöksége felkéri az összes szakszerveseteket, hogy tevékenyen vegyék ki részüket az államkölcsön jegyzésűnek levezeté­sében a munkások, tisztviselők, más értelmiségiek és a Szovjetunió vala­mennyi dolgozója körében. A szakszervezeteknek széleskörű mozgalom keretében kell felvilágo­sítani.i minden do’gazát, mit jelent a kölcsön a szovjet gazdaság minden egyes ágának fejlesztése és gyors újjáépítése, a Szovjet állam erejé­nek és hatalmának fokozása, a ki­tűnő minőségű áru bőségének meg­teremetése, a lakosság kulturális é!) más követelményé nek jobb és telje­sebb kielégítése szempontjából. A szakszervezetek tanácsának el­nöksége felhívja az iitarban és köz­lekedésben dolgozó valamennyi mun­kást és munkásnál, a mezőgazdasági dolgozókat, tisztviselőket, mérnökö- I két Ás műszaki alkalmazóitokat, a tudomány és művészet nuinkásait, a Szovjetunió valamennyi dolgozóját, hogy egyön'eiüen ajánlják fel há­rom, illetve négyheti keresetüket « Szovjetunió államkölcsöne javára.« A szovjet Szakszervezetek tanácsa elnökségének felhívás,, r szavakkal zárult;, »A Szovjetunió nemzetgazdasága újjáépítésére és fejlesztésére Szol­gáló államkölcsön javára történő egyhangú és általános felajánlások­kal újra hitet tgSziink arról a hatétr- alan odaadásról és szereteti öl, amelyet a Bolsevik kűri, a szovjet kormány és nagy vezérünk és taní­tónk, Sztálin elviárs iránt érzünk•« A Szovjetunió pénzügyminiszté­riumainak jelen ése Szerint a május 3- án húsz milliárd rubel névérték­ben kibocsátott államkölesönt májú» 4- e estéjéig 21Ó9I millió rubellel túljegyezték. E* a a»ám nemcsak a kölcsön ra. gvogó sikerének bizonyítéka. Vissza­tükröződik benne a szovjet nép rendíthetetlen egysége, szocialista hazaszeretete, az állam érdekeinek mélységes megértére, szoros fel Sora- kozása Lenin és Sztálin pártja mellé­A munkások, parasztok, értelmi­ségiek, a sokmilliós szovjet állam, ban élő valamennyi nemzetiség, lel­kesen üdvözölte a kölcsön kibocsá­tását. A tömeges és szervezett jegy­zékkel bizonyúották, nem sajnálják erejüket a Szovjetunió gazdaságának é* kuMurjának további felvirágozta, t ásótól. Minden kizsákmányoló rendszer­ben a népi tömegek és az állam, Hétfőn műsoros ünnepség kére. tében adta át a MSzT központi ki­küldöttje, Osvári elvtárs a szovjet írók szocialista szereietébó'l aján­dékozott százkötetes könyvtárt az acélgyári üzemi szervezetnek és ott HATÁROZAT Az Építésügyi és Köz-munkaügyi Miniszter Ur "36.027/1949. számú rendeletével a Salgótarjáni Erőmű NV, Zagyvaróna javára a zagyva­rén-a» ipartelepének lakótelepéhez szükséges ingatlanok megszerzése végett ez 1881. XII. te. §a értei­mében az 1.700/1948. Korai. sz. rendelet alapján kisajátítási jogot engedélyezett és a kisajátítási el­járás megindítását a hivatkozott törvény 32. §-a értelmében elren­delte. Nógrád és Ho-nt vármegye köz. igazgatási bizottsága az 1881. Xii. te. 33. §-a alapján a kisajátítási bizottság megalakítását és kikül­dését elrendeli. • A kisajátítási bizottság elnökévé dr. Ivánka György, két tagjává: Fonódy Pál és Uliczky József, jegyzőjévé pedig Mamusish György körjegyzőt jelöfi ki. A tárgyalás határidejéül f. évi október hó 8. napjának 9 óráját tűzi ki, a tárgyalás helyéül pedig a zagyvarónai községházát jelöli meg. A kiküldött bizottság hatásköré­hez tartozik:, határozni mindazon igények és észrevételek felett, amelyeket a felek a kisajátításról szóló törvény I. fejezete alapján netalán emelnek. A vármegyei közigazgatási bi­zottság a kisajátítási bizottság ki­küldéséről, valamint a tárgyalás idejéről Zagyvaróna község elöl­járóságát — a terv közlés© mel­lett — azzal a meghagyással érte, siti, hogy a tervrajzot és össze­írást a községházán a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 napig közszemlére tegye ki, erről és a tárgyalás idejéről az érdekelt fe­leket a helyi szokásokhoz képest haladéktalanul értesítse. A bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett akkor is érde­mileg határoz, ha az érdekeltek közül senki sem jelenik meg. Meghagyja a vármegyei közigaz., gatásá bizottság végül Zagyvaróna község elöljáróságának, hívja fel a Salgótarjáni Erőmű NV Zagyva­róna, Igazgatóságát, hogy a hír,/ mint engeSz el-tetedenül cüüméges erők állnak egymással szentben. Ä Szovjetunió az első állam a világon, ahol a nép és az ál'ara érdekei tel jcfc összhangban vannak, ahol az ál­lam, annál erősebb, minél tevéke­nyebben vesznek részt építésében » széles tömegek és ahol a néptömegek, élete annál szebb, minél gazdagabb és erősebb az állam- A mi külc-.ü. neírk a szocialista állam további megszilárdítására szolgálnak, amely­nek érdekei a dolgozó előtt mind« nokfelctt állanak. Ez az oka, begy a szovjet kölcsönök olyan óriási népszerűségnek örvedenek a öolao zók körében. A szovjet emberek megtakarított pénzüket államkölcsönbe fektetik, hogy a háborúutáni ötéves terv ba­táridő előtt valósuljon meg, hogy biztosítsa aa ország gazdasági él*óé. nek új felvirágzását és még jobban meggyorsítsák az ötéves terv vé s re­i hajtását. működő tizem- MSzT-nak. A dol­gozók a legnagyobb lelkesedéssel méltatták a szovjet írókat. Nagy örömüknek adtak kifejezést ezért a nemes megnyilvánulásért. detirvény a Magyar Közlönyben egy ízben, a Szabad Nógrádban pe­dig három ízben tegye közzé. Balassagyarmat, 1949. aug. 25. Dr. Kovács Jenő Árverési hirdetmény Dr. GerHczi I. és dr- Beoyevszky István budapesti ügyvéd által kép­viselt Országos Szövetkezeti Hitel- intézet budapesti bej. cég javára 5000 forint tőke és több követelés és járulékai erejéig, amennyiben követelésre időközben részletfizetés történt, annak beszámításával, a budapesti tszék. 1049. évi P. 30.2 i s sz. végzésével elrendelt Meiégitú-á végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől 1949. évi január hó 27-én lefoglalt 6306 forintra b-v csőit ingóságokra a salgótarjáni já­rásbíróság fenti sz. végzésével az árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi XLI. te. 20. §^a alapján a kővetkező megnevezett, továbbá- a foglalási jkönyvbő] ki nem tűnő más foglaltatok javára is az árve rés megtartását elrendelem, de csak arra az esetre, ha kielégítési joguk ma is fennáll cs ha ellenük halasztó hatályú igénykereset tó, lyamatban nincs, — végrehajtón szenvedő lakásán, üzletében; Kó' terenye községben, Szent István ti. 4, szám alatt leendő megtartására határidőül 1949. évi október hó 11. napjának d. a, 9 órája tűzetik ki, amikor a bit átlag lefoglalt ‘butofo- kat, 5 drb szekrényt, 1 fürdőkádé, 1 drb. rádiókészülékei, J drb, há­romajtós szekrényt, íróasztalt, mat, pacokat, s egyéb ingóságokat $ legtöbbét Ígérőnek, d© legalább 3 becsár 2/j részéért, készpénzfizetés mellett el fogom adni még akkor is. ha a bejelentő fél a helyszín« nem jelenne meg, hacsak ellenkező kí­vánságot írásban nem nyilvánít. Salgótarján, 1949 szeptember 13. Pk. 604—949, sz. 5630 Ft. bee;-., értékű szarvasmarha, sertés, zab, tengeri daráló, mérleg ős szekrény Karancsalján, üyurtyártos pusztán f. évi október hó 1-én d, ti. 17 óra kor elárvereztetik, Salgótarján» /V, rásbiróság. Lelkesen folyik a köfesönjegyzés a falvakban Mihail Antonov’cs, a zsitomir-környéki Ruzsin-kolhoz parasztja, amikor megtakarított pénzét az állatnkölcsönre fordította, ezeket mondotta: — Nincs a világon hatalmasabb ország a mienknél. Zs’tomir és a mi falunk is sokáig hevert romokban. Most nézzetek szét elvtár­sak. A kormos rontok helyén újra kivirágzott az élet, minden szebb és kedvesebb, mitot volt. Munkánkkal és munkával szerzett rubelünk­kel tesszük még erősebbé hazánkat, amely a béke támasza az egcsz viágon. Alekszej Palamancsuk, egy földmövesbrigád vezetője így beszélt: — A mi brigádunk a tavaszi vetések szocialista versenyében első helyen van. Megdolgoztunk a bő termésért. De nemcsak munkával, rubellel is növeljük országunk hatalmát, Az új kölcsön kibocsátása — a m' ünnepünk, Kalinin környékén, a ,,Kraszi<oílotyec”-koIhozban a kölcsön első aláírója a legöregebb kolhozparasztnő, Jekatyerina Jovtifejovna volt. Hajlott kora ellenére még tele var) életörömmel. Maga vezeti háztar­tását és dolgozik a gazdaságban is. Elsőnek sietett a kölcsön aláírásának helyére. — Ráírjam-e a I'stára tt vezetéknevemet is? r- kérdezte a listát elébe nyújtó írnoktól. Nekem is, mint valamennyiünknek, van meg­takarított pénzem. Én Is, mint mindnyájan, jó szolgálatot akarok term', az államnak. Jó szívvel adom rubeleiméi kölcsön a kincstárnak. Jekatyorina Jovtifojovna egy percig visszaemlékezett a múltra. Aztuán újra megszólalt: — Kedveseim, jól élünk mi a kolhozban. Minden ember e}őtf ny’tva minden út és mindennel foglídkozhatunk. öröm az élet. Az öregasszony észre sem vette, hogy sokan ájlnak már körü­lötte, sokan halhatják. Amikor befejezte, viharos tapssal ünnepelték. Mindannyíuknak a szívéből szóltak Jokatyerina szavai. Szívesen, lelkesen jegyezték a kölcsönt a szoyjet falvakban. Á szovjet dolgozók mozgósítása az államkölcsön jegyzésére A szovjet írók ajándéka a salgótar jáni dolgosóknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents