Szabad Nógrád, 1949. április (5. évfolyam, 14-17. szám)
1949-04-28 / 17. szám
Magunkról — oimtUtokmk Egyére» a Szabad Nógrád Egy esztendeje bontotta ki zászlaját a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a »Szabad Nógrád«, megyénk politikai hetilapja. Egy év távlatából tekintünk vissza a meginti útra. az elért eredmények és , hiányosságokra- Vájjon betöltő ttce lapunk hivatásit ezen egy év alatt <s szolgálta-e valóban a dolgozók érdekeit? Munkánkban a tilejőségee Bolsevik Párt tanításait követve és vezérünk, Búkosi Mátyás útmntatásak laem előtt tartva haladunk. Mindenkor a dolgozók szava voltunk, a munkás- o.-ztály érdrkeit képviseltük. Harcba sxáiltunk a reakció mesterkedéseivel 0 kiálltunk a kis. és középparasztot kizsákmányoló kulák elé, hogy meg védjük Pártunk programja szerint az elnyomottakat Feltártuk a demokrácia ellenségei r ek szándékait, odavittük a dolgozók elé, hogy lássák és ók mondja, nck ítéletet. Hogy volt« eredménye a munkánknak, bizonyíthatjuk. Nem a dicsekvés hangja szól itt, hanem az a kötelez« teég, amellyel tartottunk Pattunknak és minden olvasónknak. _ Megismertettük a pálfalvai Bog. »őr fondorlatait a klsparasztokkal szemben, lelepleztük a balassagyar u.ati Gellény Barnabást, és megtisztítottuk a MOSzK kirendeltséget, a tzecsényi földnuvesselivetkezetet. — felszólaltunk a Somoskőujfalnba gyalogjáró bányászok érdekében, hogy kellő vermi menetrendet állítsanak Le, rámutattunk az iskola államosítása ellen agitálok káros rémhíreire, hlepleztük a kis ée középparasztok között élő Horvátok aknamunkáját, felfedtük megyénkben » Miudszenty lámogatóit. Menjünk azonban oda, ami részünkre a legfontosabb: a* ország épíítése. Nem kisebb szerepet töltött he lapunk^ a munkaversenyek megszervezését, tudatosítását óm megszilárdítását, mint a hrlgáldok eredményeinek is. mertetését. Akkor fordultunk a dől. gozókhoz, amikor a legnagyobb szükség volt arra, högy munkájuk fontosságáról felvilágosítsuk, eredményeiket megdicsérjük éa hibáikat feltárjuk. Egy szóval azt u feladatot igya. kéziünk betölteni, bogy lapunk a szocialista építés fegyvere legyen, 1 ogy megismerje ország világ a dolgozó magyar nép gigászi küzdelmét az ország építésében és a reakció elleni küzdelmében. Nem volna teljes egyéves évfordulónkról szóló beszámolónk, ha nem tárnánk lel hibáinkat is. A múlt év májusától lapunk m miyiségi növekedése rohamléptekkel halam előre. Az egy évvel ez előtti kétezres példányszám helyett ina 17—18 ezer példányszámnál tartunk. Túlnyomó többségben az ön- tudatosabb ipari dolgozók olvassák :aptmkat, azonban ismerik megyénk valamennyi községében, falujában ’'■anyájában is. Tudjuk, hogy mennyiségi fejlődé tünkkel nem haladt egyenlő arányban minőségi fejlődésünk. Tudjuk, hogy ezen a téren még sok tennivalónk van, de éppen azért baladunk i Bolsevik Párt tanításai és Rákosi Ml) ás útmutatása alapján, hogy pótoljuk a mulasztásokat. Lapunkat a politikai hírszolgálat egyszerű ipparátusából a tömegek gazdasági ál nevelésének eszközévé fogjuk tenni. Hétről-hétre ismertetjük olva- ióinkkal, hogyan kell újmódon dolgozni, hogyan lehet kevesebb munkával több eredményt elérni. Egy »sióval kevesebb politikai fecsegést, szellemeskedő véleményt — közelebb jutni az életbíz! Több figyel, met szentelni annak, hogy a munkások és parasztok a valóságban a hétköznapi életükben valami újat épí; lenek. A levelező kikbe* akarunk szólni befejezésül. A szovjet dolgozók é# a szovjet sajtó viszonyának példájából kiindulva azt kell mondanunk, hogy megyénk dolgozói ezen a téren még nem teljesítették maradéktalanul kötelességüket. Hagy szóljunk először a bányákban és a» üzemekben dolgozó elvtársiunkhoz, alcik napi munkájuk maliéit dolgoznak hétről-hétre azon, hogy lapunk mindenüvé «1 jusson, vagy éppen tájékoztassák lapunkat az eseményekről. Hogy ez a munka még értékesebb legyen, még többen kell, hogy bekapcsolódjanak a sajtó, tudósítás «»ép munkájába. Szólunk azonban paraszti levelezőinkhez, akik he>enkint nyújtják he közléseiket megyei lapjuk «simára. Rajtuk keresztül ismeri meg mindenki « falu éle4#, vidámságát és gondját. Legvégül, de nem utolsó torban lapunk terjesztőihez el:arunk szólni, akik az elmúlt esztendő alatt egy. másntán hatoltak he a múlt rendszer által sötétségbe taszított községekbe. Vitték a felvilágosodást, a sajtét, hogy mindenki tájékozódjék az újvilág építléeéről, hogy Szirákon, Rét ságon, Sjobon, Szécsényben, vagy éppen a két központi helyen, Salgó turjánban és Balassagyarmaton lás. sák a parasztok, mit művel az ipari dolgozó, a bányász és az értelmiség. Éppen úgy Mízserfán, vagy Ságujfa- lnn, az acélgyárban vagy a gépgyárban lapunkon keresfetül ismerték meg az ipari dolgozók a parasztság küzdelmes életét és eredményes munkáját- Az elismerés szava illeti ezeket és köszöntjük őket az egyéves nehéz, de eredménye* munka után. Évfrodiilónk alkalmából három, szögletií vándorzászlóval ajándékozzuk mag azt a megyei községei, ahol a legtöbb előfizetőt gyűjtötték- Az eddigi eredmények szerint Rimóc község az, ahonnét a zászló elindul útjára: rajta a Magyar Dolgozók Pártjának jelvénye, ami lendületet ad mindéit elöfiaetőgyiijtönek, minden sajt ótudó silónak, mert munka jukkái a Póri, a dolgozók ügyét, a szocializmus építését viszik előreTitzfóség? verseavisea o nipestszségürfek Dejtár, Érsekvadkert, Cserhát, surány, Hercncsény, Drégelypalánk, Nógrádmarcal, Csitár, Mohóra, Szügy, Hugyag és Örhalom községben népegészségőri tanfolyamot tartottak. A kiképzettek munkába is álltak és ők irányítják, illetve ellenőrzik a falvakban a tisztasági versenyt. 1939. A hatalmas luxusautó csf. korogva fékez a Délibáb-utcai villa előtt. Egyenruhás sofőr ugrik ki a volán mellől, mélyen meghajolva kinyitja a kocsi hátsó ajtaját. Jólöltözött, magas, ő-sziilőhajú ,.úr" lép ki az autóból, majd észre sem véve a sofőr alázatos „jóéjszakát méltóságcs uram” köszöntését, sietős léptekkel a villa felé indul. Kulccsal kinyitja a vasrácsos kaput, végigsiet a gondozott kerti úton. Pillantásra sem méltatja a fényárban úszó lépcsőház ragyogóra tisztított, porcelláriburlcolaíú ialát, a tükörfényes, hófehérre lakkozott ajtókat. Kalapját, felöltőjét az elősiető Iibériás inas kezébe nyomja és rohan a márvánnyal cssmpézctt fürdőszobába. A méltóságos „úr”, a Senator 'cigarettapapírgyár vezérigazgatója siet. Félóra múlva szmokingban, hófehér ingben, mosolyogva nyit be a nagyterembe. A vendegek már szép számban összegyűltek, az estélyi ruhás hölgyek körül frak. kos, szmókingos urak. Az óriási termet nappali világítással árasztják el a csillárok. A jazz-zene halk tangóba kezd. Az összefonódó párok andalogva ringatlak a kermnitkoc- kákkal kirakott padlójú teremben. Salgótarján építkezik A háborús hadműveletek folyamán Salgótarján nagyobb méretű rombolásokat nem szenvedeít. Ami kár volt, azt a visszavonuló német hadsereg okozta. Mégis az elmúlt négy év alatt sok minden olyan újat építettünk városunkban, vagy hoztuk létre a lerombolt régit, amely kétségtelenül hozzájárult városunk fejlődéséhez. Már 1945 elején az ideiglenes kormány által nyújtott 700 ezer pengő segélyből több mint hatvan lakás és üzlethelyiség lett használható állapotba téve. Kétszázezer forintos költséggel építettek 1947. ben új víznyerő helyeket. Ugyanebben az évben már új járdák is készültek és megkezdődött a 14 lakr'jos városi bérház építése ís. A műit esztendőben 24 lakásos bérház és lő különálló családi lakóház építésére került sor. Tovább bővítették és fejlesztették a városi vízmüveket. Persze ezek néhány kiragadó fontosabb példák. Ezenkívül még sok más feladatot haj. tottunk végre a négy esztendő alatt, amelyek a dolgozók érdekeit szolgálják. A 3 éves terv még hátralévő részében sor kerül 3 darab, egyen- kint 12 lakásos városi bérház épí tésére, Uj napközi otthont építenek a Szilárdi-féle magtár területén ugyancsak ebben az évben. Kölcsönök folyósítását vették tervbe, amelyekből a dolgozók családi házat építhetnek. így hosszúlejáratú hitelekből mintegy 30 ház kerülne felépítésre. Az 1949. évf beruházási programban szerepel még hidak, aluljárók építése, patakok szabályozása és a város parkosítása. Nem kis munkát végzett a négy év alatt Salgótarján város szociális osztálya sem. A szociális ügyosztály á városi konyháján — amely még az infláció alatt jött létre - 40 hónapi működése alatt 200 ezer ingyen ebédet osztottak ki a rászorultaknak. Ha figyelembevesszük a napi 2 tál étel felszolgálásához szükséges tányérok mennyiségét, akkor Salgótarjántól Budapestig az országút mindkét oldalát fehér tányérok szegélyeznék, A dolgozó anyák gondjait kisebbítette a 80 ezer forintos költségen felépített Petőfi bölcsödé ahol naponta 30 gyermek nyer elhelyezést és bőséges ellátást. Itt kell beszélni még a 100 ezer forin- tos beruházással létrehozott kollégiumról, ahol 100 fiú és 300 leány részére nyújtanak nyugodt otthont. A 3—6 éves gyermekek nevelésének biztosítására 8 napköziotthottos óvoda működik városunkban, ahol jelenleg 600 gyermek részesül óvodai oktatás mellett napi többszöri étkezésben. Az iparos tanulók otthonának biztosítására vásárolta meg a város a volt Pannonia-szállót 20.0Ö0 forintért. Jelenleg 34 tanuló lakik az otthonban. A »regény, it középparasztság érdekeinek saun élőn tartásával kor mányzatunk új adózási rendszert vezetett be. Ennek a rendszernek a lényege az, hogy az adó progressive emelkedik, vagy» íokoza'osan emelkedik a földek nagysága arányában ée amellett, ba figyelembe vesezük a pengőnek forintra való átsiámitásá hoz használt ötös ezorzószámot, akkor láthatjuk, hogy aa 1938-ban fizetett adóknál jóval kisebb összeg leea megállapítva. Néhány példával rámutatunk, hogy miképpen is alakul az adózás a sze. gényparaeztmít és mit fiáét as 50 holdas gazda: 1958 ban 3 kát. hold «tán 64 pengőt fizettek, most 231 forintot kell A hazafért hadifoglyokat is hathatós támogatásban részesítette a szociális ügyosztály, 330 személy, 27.120 forintot kapottj Ugyanakkor sokan ruhát, cipőt kaptak, vagy üdülőbe, gyógyfürdő* be, szanatóriumba kerültek egész* ségiik helyreállítása céljából. Fenti néhány kiragadott példa ar* ról tesz bizonyságot, hogy a felsza* badulús utáni 4 esztendő alatt de. .mokráciánk többet tett a dolgozókért, — sőt összehaáonlíthatatlanuf sokkal többet — mint annakeiőlld az uralkodó osztály bármikori fizetni. Ila figyelembe vesszük a* ötszörös szorzószmot, akkor ma 350 forintot kellene fizetni a szegény- párasainak 3 kát. hold után- Tehát mintegy 120 forinttal* kevesebb adót fizet* Mi a helyzet 59 kát. holdnál?, 1938-ban 50 kát- hold titán az adó 511 pengő volt most 5959 forint. Vizsgáljuk meg, hogy miképpen alakul itt a szorzószám. Ha az 511 pengőnek ax ötszörösét vennénk, akkor 2555 forintot kapnánk, vágyig az 50 holda; gazda a földjének nagysága arányában több adót fizet. Szegény, és közép parasztságunk ebből a két példából láthatja, hogy érdekeit a demokratikus korai o-y- zat mennyire magáévá tette. Egy zsák dollár, de jé volna: Gyerünk gyorsan kapjuk el, S a kötélen megindulnak Bevitt, Churchill két iker. Marshall úr utánuk táncot, Botja végén leng a zsák, Abban csörgeti a Wall-Streef Összeraboií aranyát Arany szava csengő szózat Fut utána két pribék S nem látják, hogy lábuk a'att Ott tátong a szakadék. Az új adópolitika a szegény és középparasztok érdekeit védi Qíjf tidajjd&nműk etw Q)éiihá 1% -utca i tiiUáhau Az asztal körül ülő vendégeket libé* riás inasok hűsítő italokkal, cigarettával, szivarokkal kínálják. Reg. gelte részegen tántorog az egész úri társaiig: a gyárban már megkezdődött a munka, amikor a vezér- igazgató urat ágyba segítik a cselédek. 1949. A délibáb-utcai villa vas- rácsos kapuját 18 éves fiatalembei nyitja be. Hóna alatt aktatáska, fajéit vüröscsiltagos, sötétkék SzIT- sapka. Felszalad a lépcsőkön, sze. mét jólesoen végigfuttatja n )é- nvesre tisztított keramitkockákluil burkolt falakon. A burkolatot bombák tépték a háború alatt: helyrehozták. Az első emeleten az „Ebédlő” felírású ajtón lép be. A hatalmas teremben, melynek padlóját is keramitkockákkal rakta ki a gondos építész, a hosszú asztal körül fiatal gyerekek fogyasztják a háromfogásos ízletes vacsorát. Húsleves van ma, sült disznóhús búr. gonyával. Az aktatáskás fiatalember — Kocó Gyula a neve — vacsora után átmegy a szomszédos szobába, melynek ajtaja fölé ..Olvasóterem” feliratú táblát szegeztek. Kinyitja a könyvszekrény4, válogat. Marx: A tőke, Makarenko- Az új ember kovácsa Lenin müvei, a világirodalom legjelesebbjeinek alkotásai között keresgél, aztán az egyik könyvvel a kezében leül az asztal mellé egy kényelmes karosszékbe. Kocó Gyula, aki most kényelmesen oivas: parasz‘fiú. Apja nincstelen napszámos, a nógrád-hont. megyei Szokolya község kőbányájában dolgozik. Dolgozott ott Kocó Gyula is, pedig már akkor 16 éves korában is szeretett volna szakmát tanulni. Csak úgy ragyogott a szeme, amikor a közeli utón autót látott elsuhanni. Mindig, már gyermekkora óta autószerelő akart lenni. De hiába, nem lehetett. Miből? Apja nem keres, csak any- nyit, hogy családiát szegényesen eltartja. Hogy a fiat Pestre küldje? Ahhoz pénz kellene, rengeteg! Lakást bérelni, kosztol fizetni: nagy teher. És Kocó Gyula kívánsága egyszer mégis teljesült. Mert a háború után a felszabadulás jött, azután a hír: Pesten tanoncotthonokba kerülhetnek azok a fiatalok, akik szakmát kívánnak tanulni és akik — mert szegények — másként r ém győznék. Á többinek már rövid a története. Kocó Gyua évek óta la. kik ebben a délibáb-utcai villában 80 társával, munkások, parasztok fiaival együtt. Nyolc órát dolgoz'k, aztán olvas, dolgozik a SzIT-ben, tanul, képezi magát. Autószerelő lesz belőle. Lehet végre, megkapja a szükséges támogatást a népi de* mokráciától. mint 80 társa ugyan, itt, sokezer' pedig az ország több! tanoncotthonában. Kocó Gyula, ha befejezte az ol* vasast, felmegy egy emelettel feljebb a szobájába. A tisztaság min* deiiütt egyforma, a parkett ragyog« a falakon Lenin, Sztálin, Kossuth, Petőfi, Rákosi képe, festmények« Az ablakon függöny. A Délibáb-utca lámpái mcgvilá« gitják a felírást a hajdani vez^r- 5’azgató villa falán: „Zalka Máté tanuló- és ifjúmunkás otthon.”.
