Szabad Nógrád, 1949. április (5. évfolyam, 14-17. szám)

1949-04-28 / 17. szám

Magunkról — oimtUtokmk Egyére» a Szabad Nógrád Egy esztendeje bontotta ki zász­laját a Magyar Dolgozók Pártja ve­zetésével a »Szabad Nógrád«, me­gyénk politikai hetilapja. Egy év távlatából tekintünk vissza a meg­inti útra. az elért eredmények és , hiányosságokra- Vájjon betöltő ttce lapunk hivatásit ezen egy év alatt <s szolgálta-e valóban a dolgozók érdekeit? Munkánkban a tilejőségee Bolsevik Párt tanításait követve és vezérünk, Búkosi Mátyás útmntatásak laem előtt tartva haladunk. Mindenkor a dolgozók szava voltunk, a munkás- o.-ztály érdrkeit képviseltük. Harcba sxáiltunk a reakció mesterkedéseivel 0 kiálltunk a kis. és középparasztot kizsákmányoló kulák elé, hogy meg védjük Pártunk programja szerint az elnyomottakat Feltártuk a demokrácia ellenségei r ek szándékait, odavittük a dolgo­zók elé, hogy lássák és ók mondja, nck ítéletet. Hogy volt« eredménye a munkánknak, bizonyíthatjuk. Nem a dicsekvés hangja szól itt, hanem az a kötelez« teég, amellyel tarto­ttunk Pattunknak és minden olva­sónknak. _ Megismertettük a pálfalvai Bog. »őr fondorlatait a klsparasztokkal szemben, lelepleztük a balassagyar u.ati Gellény Barnabást, és megtisz­títottuk a MOSzK kirendeltséget, a tzecsényi földnuvesselivetkezetet. — felszólaltunk a Somoskőujfalnba gya­logjáró bányászok érdekében, hogy kellő vermi menetrendet állítsanak Le, rámutattunk az iskola államosí­tása ellen agitálok káros rémhíreire, hlepleztük a kis ée középparasztok között élő Horvátok aknamunkáját, felfedtük megyénkben » Miudszenty lámogatóit. Menjünk azonban oda, ami ré­szünkre a legfontosabb: a* ország épíítése. Nem kisebb szerepet töltött he lapunk^ a munkaversenyek meg­szervezését, tudatosítását óm megszilárdítását, mint a hrlgáldok eredményeinek is. mertetését. Akkor fordultunk a dől. gozókhoz, amikor a legnagyobb szük­ség volt arra, högy munkájuk fon­tosságáról felvilágosítsuk, eredmé­nyeiket megdicsérjük éa hibáikat feltárjuk. Egy szóval azt u feladatot igya. kéziünk betölteni, bogy lapunk a szocialista építés fegyvere legyen, 1 ogy megismerje ország világ a dol­gozó magyar nép gigászi küzdelmét az ország építésében és a reakció elleni küzdelmében. Nem volna teljes egyéves évfor­dulónkról szóló beszámolónk, ha nem tárnánk lel hibáinkat is. A múlt év májusától lapunk m miyiségi növekedése rohamléptek­kel halam előre. Az egy évvel ez előtti kétezres példányszám helyett ina 17—18 ezer példányszámnál tar­tunk. Túlnyomó többségben az ön- tudatosabb ipari dolgozók olvassák :aptmkat, azonban ismerik megyénk valamennyi községében, falujában ’'■anyájában is. Tudjuk, hogy mennyiségi fejlődé tünkkel nem haladt egyenlő arány­ban minőségi fejlődésünk. Tudjuk, hogy ezen a téren még sok tenni­valónk van, de éppen azért baladunk i Bolsevik Párt tanításai és Rákosi Ml) ás útmutatása alapján, hogy pótoljuk a mulasztásokat. Lapunkat a politikai hírszolgálat egyszerű ipparátusából a tömegek gazdasági ál nevelésének eszközévé fogjuk ten­ni. Hétről-hétre ismertetjük olva- ióinkkal, hogyan kell újmódon dol­gozni, hogyan lehet kevesebb mun­kával több eredményt elérni. Egy »sióval kevesebb politikai fecsegést, szellemeskedő véleményt — köze­lebb jutni az életbíz! Több figyel, met szentelni annak, hogy a munká­sok és parasztok a valóságban a hét­köznapi életükben valami újat épí; lenek. A levelező kikbe* akarunk szólni befejezésül. A szovjet dolgozók é# a szovjet sajtó viszonyának példájá­ból kiindulva azt kell mondanunk, hogy megyénk dolgozói ezen a téren még nem teljesítették maradéktala­nul kötelességüket. Hagy szóljunk először a bányákban és a» üzemek­ben dolgozó elvtársiunkhoz, alcik napi munkájuk maliéit dolgoznak hétről-hétre azon, hogy lapunk mindenüvé «1 jusson, vagy éppen tájékoztassák lapunkat az eseményekről. Hogy ez a munka még értékesebb legyen, még többen kell, hogy bekapcsolódjanak a sajtó, tudósítás «»ép munkájába. Szólunk azonban paraszti levele­zőinkhez, akik he>enkint nyújtják he közléseiket megyei lapjuk «si­mára. Rajtuk keresztül ismeri meg mindenki « falu éle4#, vidámságát és gondját. Legvégül, de nem utolsó torban lapunk terjesztőihez el:arunk szólni, akik az elmúlt esztendő alatt egy. másntán hatoltak he a múlt rendszer által sötétségbe taszított községekbe. Vitték a felvilágosodást, a sajtét, hogy mindenki tájékozódjék az új­világ építléeéről, hogy Szirákon, Rét ságon, Sjobon, Szécsényben, vagy éppen a két központi helyen, Salgó turjánban és Balassagyarmaton lás. sák a parasztok, mit művel az ipari dolgozó, a bányász és az értelmiség. Éppen úgy Mízserfán, vagy Ságujfa- lnn, az acélgyárban vagy a gépgyár­ban lapunkon keresfetül ismerték meg az ipari dolgozók a parasztság küzdelmes életét és eredményes munkáját- Az elismerés szava illeti ezeket és köszöntjük őket az egy­éves nehéz, de eredménye* munka után. Évfrodiilónk alkalmából három, szögletií vándorzászlóval ajándékoz­zuk mag azt a megyei községei, ahol a legtöbb előfizetőt gyűjtötték- Az eddigi eredmények szerint Rimóc község az, ahonnét a zászló elindul útjára: rajta a Magyar Dolgozók Pártjának jelvénye, ami lendületet ad mindéit elöfiaetőgyiijtönek, min­den sajt ótudó silónak, mert munka jukkái a Póri, a dolgozók ügyét, a szocializmus építését viszik előre­Titzfóség? verseavisea o nipestszségürfek Dejtár, Érsekvadkert, Cserhát, surány, Hercncsény, Drégelypalánk, Nógrádmarcal, Csitár, Mohóra, Szügy, Hugyag és Örhalom köz­ségben népegészségőri tanfolyamot tartottak. A kiképzettek munkába is álltak és ők irányítják, illetve ellenőrzik a falvakban a tisztasági versenyt. 1939. A hatalmas luxusautó csf. korogva fékez a Délibáb-utcai villa előtt. Egyenruhás sofőr ugrik ki a volán mellől, mélyen meghajolva kinyitja a kocsi hátsó ajtaját. Jól­öltözött, magas, ő-sziilőhajú ,.úr" lép ki az autóból, majd észre sem véve a sofőr alázatos „jóéjszakát méltóságcs uram” köszöntését, sie­tős léptekkel a villa felé indul. Kulccsal kinyitja a vasrácsos kaput, végigsiet a gondozott kerti úton. Pillantásra sem méltatja a fényár­ban úszó lépcsőház ragyogóra tisz­tított, porcelláriburlcolaíú ialát, a tükörfényes, hófehérre lakkozott aj­tókat. Kalapját, felöltőjét az elő­siető Iibériás inas kezébe nyomja és rohan a márvánnyal cssmpézctt fürdőszobába. A méltóságos „úr”, a Senator 'cigarettapapírgyár vezérigazgatója siet. Félóra múlva szmokingban, hófehér ingben, mosolyogva nyit be a nagyterembe. A vendegek már szép számban összegyűltek, az estélyi ruhás hölgyek körül frak. kos, szmókingos urak. Az óriási termet nappali világítással árasztják el a csillárok. A jazz-zene halk tan­góba kezd. Az összefonódó párok andalogva ringatlak a kermnitkoc- kákkal kirakott padlójú teremben. Salgótarján építkezik A háborús hadműveletek folya­mán Salgótarján nagyobb méretű rombolásokat nem szenvedeít. Ami kár volt, azt a visszavonuló német hadsereg okozta. Mégis az elmúlt négy év alatt sok minden olyan újat építettünk városunkban, vagy hoztuk létre a lerombolt régit, amely kétségtelenül hozzájárult vá­rosunk fejlődéséhez. Már 1945 elején az ideiglenes kormány által nyújtott 700 ezer pengő segélyből több mint hatvan lakás és üzlethelyiség lett használ­ható állapotba téve. Kétszázezer forintos költséggel építettek 1947. ben új víznyerő helyeket. Ugyan­ebben az évben már új járdák is készültek és megkezdődött a 14 lakr'jos városi bérház építése ís. A műit esztendőben 24 lakásos bérház és lő különálló családi lakó­ház építésére került sor. Tovább bővítették és fejlesztették a városi vízmüveket. Persze ezek néhány kiragadó fontosabb példák. Ezen­kívül még sok más feladatot haj. tottunk végre a négy esztendő alatt, amelyek a dolgozók érdekeit szolgálják. A 3 éves terv még hátralévő részében sor kerül 3 darab, egyen- kint 12 lakásos városi bérház épí tésére, Uj napközi otthont építenek a Szilárdi-féle magtár területén ugyancsak ebben az évben. Kölcsö­nök folyósítását vették tervbe, amelyekből a dolgozók családi há­zat építhetnek. így hosszúlejáratú hitelekből mintegy 30 ház kerülne felépítésre. Az 1949. évf beruházási pro­gramban szerepel még hidak, alul­járók építése, patakok szabályo­zása és a város parkosítása. Nem kis munkát végzett a négy év alatt Salgótarján város szociális osztálya sem. A szociális ügyosztály á vá­rosi konyháján — amely még az infláció alatt jött létre - 40 hó­napi működése alatt 200 ezer in­gyen ebédet osztottak ki a rászo­rultaknak. Ha figyelembevesszük a napi 2 tál étel felszolgálásához szükséges tányérok mennyiségét, akkor Salgótarjántól Budapestig az országút mindkét oldalát fehér tá­nyérok szegélyeznék, A dolgozó anyák gondjait kiseb­bítette a 80 ezer forintos költségen felépített Petőfi bölcsödé ahol naponta 30 gyermek nyer el­helyezést és bőséges ellátást. Itt kell beszélni még a 100 ezer forin- tos beruházással létrehozott kollé­giumról, ahol 100 fiú és 300 leány részére nyújtanak nyugodt otthont. A 3—6 éves gyermekek nevelé­sének biztosítására 8 napköziotthottos óvoda működik városunkban, ahol jelen­leg 600 gyermek részesül óvodai oktatás mellett napi többszöri étke­zésben. Az iparos tanulók otthoná­nak biztosítására vásárolta meg a város a volt Pannonia-szállót 20.0Ö0 forintért. Jelenleg 34 tanuló lakik az otthonban. A »regény, it középparasztság ér­dekeinek saun élőn tartásával kor mányzatunk új adózási rendszert ve­zetett be. Ennek a rendszernek a lényege az, hogy az adó progressive emelkedik, vagy» íokoza'osan emel­kedik a földek nagysága arányában ée amellett, ba figyelembe vesezük a pengőnek forintra való átsiámitásá hoz használt ötös ezorzószámot, ak­kor láthatjuk, hogy aa 1938-ban fi­zetett adóknál jóval kisebb összeg leea megállapítva. Néhány példával rámutatunk, hogy miképpen is alakul az adózás a sze. gényparaeztmít és mit fiáét as 50 holdas gazda: 1958 ban 3 kát. hold «tán 64 pen­gőt fizettek, most 231 forintot kell A hazafért hadifoglyokat is hathatós támogatásban részesítette a szociális ügyosztály, 330 személy, 27.120 forintot kapottj Ugyanakkor sokan ruhát, cipőt kaptak, vagy üdülőbe, gyógyfürdő* be, szanatóriumba kerültek egész* ségiik helyreállítása céljából. Fenti néhány kiragadott példa ar* ról tesz bizonyságot, hogy a felsza* badulús utáni 4 esztendő alatt de. .mokráciánk többet tett a dolgozók­ért, — sőt összehaáonlíthatatlanuf sokkal többet — mint annakeiőlld az uralkodó osztály bármikori fizetni. Ila figyelembe vesszük a* ötszörös szorzószmot, akkor ma 350 forintot kellene fizetni a szegény- párasainak 3 kát. hold után- Tehát mintegy 120 forinttal* kevesebb adót fizet* Mi a helyzet 59 kát. holdnál?, 1938-ban 50 kát- hold titán az adó 511 pengő volt most 5959 forint. Vizsgáljuk meg, hogy miképpen ala­kul itt a szorzószám. Ha az 511 pengőnek ax ötszörösét vennénk, ak­kor 2555 forintot kapnánk, vágyig az 50 holda; gazda a földjének nagy­sága arányában több adót fizet. Szegény, és közép parasztságunk ebből a két példából láthatja, hogy érdekeit a demokratikus korai o-y- zat mennyire magáévá tette. Egy zsák dollár, de jé volna: Gyerünk gyorsan kapjuk el, S a kötélen megindulnak Bevitt, Churchill két iker. Marshall úr utánuk táncot, Botja végén leng a zsák, Abban csörgeti a Wall-Streef Összeraboií aranyát Arany szava csengő szózat Fut utána két pribék S nem látják, hogy lábuk a'att Ott tátong a szakadék. Az új adópolitika a szegény és középparasztok érdekeit védi Qíjf tidajjd&nműk etw Q)éiihá 1% -utca i tiiUáhau Az asztal körül ülő vendégeket libé* riás inasok hűsítő italokkal, ciga­rettával, szivarokkal kínálják. Reg. gelte részegen tántorog az egész úri társaiig: a gyárban már meg­kezdődött a munka, amikor a vezér- igazgató urat ágyba segítik a cse­lédek. 1949. A délibáb-utcai villa vas- rácsos kapuját 18 éves fiatalembei nyitja be. Hóna alatt aktatáska, fajéit vüröscsiltagos, sötétkék SzIT- sapka. Felszalad a lépcsőkön, sze. mét jólesoen végigfuttatja n )é- nvesre tisztított keramitkockákluil burkolt falakon. A burkolatot bom­bák tépték a háború alatt: helyre­hozták. Az első emeleten az „Ebédlő” felírású ajtón lép be. A hatalmas teremben, melynek padló­ját is keramitkockákkal rakta ki a gondos építész, a hosszú asztal kö­rül fiatal gyerekek fogyasztják a háromfogásos ízletes vacsorát. Hús­leves van ma, sült disznóhús búr. gonyával. Az aktatáskás fiatal­ember — Kocó Gyula a neve — vacsora után átmegy a szomszédos szobába, melynek ajtaja fölé ..Ol­vasóterem” feliratú táblát szegez­tek. Kinyitja a könyvszekrény4, válogat. Marx: A tőke, Makarenko- Az új ember kovácsa Lenin müvei, a világirodalom legjelesebbjeinek alkotásai között keresgél, aztán az egyik könyvvel a kezében leül az asztal mellé egy kényelmes karos­székbe. Kocó Gyula, aki most kényelme­sen oivas: parasz‘fiú. Apja nincs­telen napszámos, a nógrád-hont. megyei Szokolya község kőbányá­jában dolgozik. Dolgozott ott Kocó Gyula is, pedig már akkor 16 éves korában is szeretett volna szakmát tanulni. Csak úgy ragyogott a szeme, amikor a közeli utón autót látott elsuhanni. Mindig, már gyer­mekkora óta autószerelő akart lenni. De hiába, nem lehetett. Miből? Apja nem keres, csak any- nyit, hogy családiát szegényesen eltartja. Hogy a fiat Pestre küldje? Ahhoz pénz kellene, rengeteg! La­kást bérelni, kosztol fizetni: nagy teher. És Kocó Gyula kívánsága egy­szer mégis teljesült. Mert a háború után a felszabadulás jött, azután a hír: Pesten tanoncotthonokba ke­rülhetnek azok a fiatalok, akik szakmát kívánnak tanulni és akik — mert szegények — másként r ém győznék. Á többinek már rövid a története. Kocó Gyua évek óta la. kik ebben a délibáb-utcai villában 80 társával, munkások, parasztok fiaival együtt. Nyolc órát dolgoz'k, aztán olvas, dolgozik a SzIT-ben, tanul, képezi magát. Autószerelő lesz belőle. Lehet végre, megkapja a szükséges támogatást a népi de* mokráciától. mint 80 társa ugyan, itt, sokezer' pedig az ország több! tanoncotthonában. Kocó Gyula, ha befejezte az ol* vasast, felmegy egy emelettel fel­jebb a szobájába. A tisztaság min* deiiütt egyforma, a parkett ragyog« a falakon Lenin, Sztálin, Kossuth, Petőfi, Rákosi képe, festmények« Az ablakon függöny. A Délibáb-utca lámpái mcgvilá« gitják a felírást a hajdani vez^r- 5’azgató villa falán: „Zalka Máté tanuló- és ifjúmunkás otthon.”.

Next

/
Thumbnails
Contents