Szabad Nógrád, 1949. április (5. évfolyam, 14-17. szám)
1949-04-28 / 17. szám
...................... 1 l * „...a meglett feflődés felér egy úf honfoglalással. Csak most vette birtokába hazáját a dolgozó nép, most nyílt meg elöMe szabad jöv6...u '($/ fait, Ahogy Salgótarjánból kiindulva Zagyvapálfalvánál északnyugat felé veszed az utat, alig 30 kilométer után furcsa kép tárul eléd. Előtted a dombon magas, városias épületek meredeknek az ég felé. Város.e, fa!u-e — nem lehet megállapítani. Szécsény ez. Maguk a környék lakói Ifc úgy mondják: Szécsénybe megyünk, a városba. Széles köve. zett utca, járda, kaszinószerű építkezések, emeletes épületek, főúri kúriák. Feltűnő még ebben a se fítlü, Se városban, hogy a középületek magasan kiemelkednek a zsel- lérházak közül, amelyek olyanok, mintha félelmükben a hatalmasok mellett nem mertek volna nagyobbra nőni. l£y is volt az! Csak azért épültek a házak a főúri kastélyok kőié, hogy legyen azoknak olyan Is, aki kiszolgálja őket. Kételkedsz olvasó? Hát nézd!, */ viselőválasztás. Hát érdemes volt varsányiak, rimóciak?... Beszélnek a híres tivornyákról, amik az egész országban ismertek voltffr. Jöttek a négyes fogatok, egy léthűtőt meg a dámát hózták magukkal. Estétől reggel vlrradtálg szóit a zene. A kis zsellérházak lakói pedig a • szennyes dunyha alá bújva fogták be füleiket, vagy megfeszült egy kötél a kisemmizett középparaszt nyakán, aki bánatában elköltözött az élők világából. A zene azonban tovább szólt. Emlékszik Pista bácsi...? A vérgőzos háború vetett véget a tivornyáknak, kizsákmányolásnak, a léha életnek. A háború úgy dühöngött Szécsény felett, mintha tudná, hogy mennyi könnyért keil bosszút állni. Elpusztult minden. A parasztnak még az is elveszett, ami volt. Mit mondtatok akkor, szécsé. nyiek? Nem lesz itt élet többé soha. Azonban nem ez történt. Megkezdődött a földosztás. Fellendítette az életet. Megindult az építő munka. Kivette ebből a részét mindenki. A kisiparos, az értelmiség, a paraszt, minden dolgozó. Nem is csodálkozik ezen senki, hiszen egy újat, egy jobbat építettek. Maguknak dolgoztak. Ott volt iír Orosz _Jenő földbirtokos, 57C0 me gvbOO hold tulajdonosa. Velic nővérek 700 hold tulajdonosa. Nem a nővérek művelték földjüket, ha. nem bérlőjük, Szabados üyuia. Burta István, a kulák, akinek minden célja az volt, hogy az 1000 holdasok társaságába kerüljön. Kinek a bőrére mént ez? A szegény zsellérére! De menjünk tovább ... Itt van rrMf Ppjaegm/iia a politikai szélhámos, blekl már a föld nem volt kedves, mert sokkal előkelőbb, ha a „gróf úr” a parlamentben díszeleg. Ott vannak még Vancsor, Ruszinkó és a Pintérek. Hát ezért néz ki Szécsény nagyközség, ami-! kor messziről megnézed — városnak. Ezeknek az uraknak járda kellett. Kastély kellett. Ezért épültek fel a hatalmas kastélyok. Viszont fezért épültek fel a zsellérházak, Uo inert nekik szolgák kellettek!. . .y Ír Mi Is lehetett volna más a sze. gény paraszt. Hiszen alig maradt' részükre egy nadrágszíjnyi föld.i fia mégis több volt, akkor ott vöt lak a fiskálisok, — akik mint koncra vadászó hiénák lepték el Bzécsényt — meg a járásbíróság, fcsak egy intés kellett és kiforgat, fák a középparasztot vagyonából.. Vannak Szécsényben elegen, akii ízekről sokat tudnak mesélni. Es. énként meg vasárnaponként, amitor összejönnek a Szövetkezetben, (lpanaszkodgatnak egymásnak a Mindennapi nehéz életükről, a sok Munkáról. Aztán emlékeznek, régi pők emlékei elevenednek meg. Mitor a Grosztól kukoricát loptak, fogy éhségüket csillapítsák, mert fiindent elvett tőlük, ami volt. Em. fjkszlk Károly bácsi? . : , gyermeke’ tanulnak benne egv iobb világ felépítését. Épül a Szentlélek.patak hídja. Felépül még azonban a Fő-utca többi része is. Ma már a szécsényiek a termelés terén is az elsők között járnak. Kulturális téren is előhaladlak. Vannak éjszakák, amikor szól a zene, de nem búj előle már senki, mert maga a nép szórakozik . . . Ékesen hangzik fel a dalárda ajkán aZ „Elnyomás, szolgasors, ez volt a rend ezer évig...” Vígan táncolnak a mííkedvelőszínjátszók, hogy szórakozást nyújtsanak a munkában elfáradt parasztoknak. Épül a község A járási székház 5000, óvoda 15 ezer, gazdaképző iskola 56 ezer forint költséggel felépülve vár -a a népet. Tizenegy újgazda épített új házat. Hét ifjú a Kossuth Akadémián ,es a rendőrségen fanul. — A lóállomány 174. Szántási hitelben S60 gazda részesült.* Sorolhatnánk tovább még mindazokat, amiben a feudalizmus alól felszabadult szécsé- nyieket a népi demokrácia részesítette. Már suttogják a közrégben, hogy a demokráciában megv dósul a földesurak által félredobott iparo. stíási terv, felépül a gyár. Szécsény határában vígan megy a munka. Nem tétlenkedik azonban a községben dolgozó nép sem. A határban pöffögnek a traktorok, húznak az igá3 állatok. Szánt az eke. Uj mag kerül a földbe. A faluban nyílnak a bol1 ajtók, kopognak a kovácsok. Olykorolykor amikor idegeik felzajlanak a dolgozóknak, fetzúg ajkukon az elégedetlenség. Csak egy pillanatig tart ez, mert tudják, hogy élet csak akkor kezdődött részükre, amikor felszabadultak az elnyomás elől. * Bob ál Gyula Tanulmányi segélyek kiosztása Salgótarjánban Nógrád-Hont vármegye á I lattenyésztésének fejlődése A' gépek, traktorok használata mellett az állatállomány igénybe, vételének van még napjainkban igen nagy jelentősége a mezőgazdaságban. Az állattenyésztés biztosit a gazdának megfelelő pénzbevételt, szolgáltatja a szükséges élelmiszereket és nem utolsósorban iiasznot jelent az általa nyert trágya is. Vármegyénk területén az állat, tenyésztés I a felszabadulást követő időben siralmas képet .mutatott. Mind. össze 5702 ló, 23.951 szarvas- marha, “21.273 sértés;" 2179 juh, \ 4560 kecske és 41.103 baromfi piaradt meg a pusztító háború után. A gazdáknak nehéz helyzetükbe!} a kormányzat sietett s gítségá-é. A különböző állatakciók keretében lehetővé tette, hogy a gazdák fajtiszta állatokhoz jussanak. Ezeknek az akcióknak keretében került kiosztásra 281 magysrtarka fajtájú szarvasmarha, 19 szőkeman. gaiic.a fajtájú kocasertés, 103 magyarfésűs merino juh és 22 Svájcból importált tenyészkecske. Leire, tővé vált, hogy Hétfőn délután a salgótarjáni acélgyári iskola tornatermét zúgás zaja tölti be. Leányok, fiúk tolonganak az ülőhelyek felé. Vidám kacagás, csevegés hallatszik innen is. onnan is. A megjelent szülők arcára is derűt varázsol a gyermekek önfeledt boldogsága. A Köz- társasági induló hangiaí csendülnek fel az úttörö'k ajkain. Az elnöki emelvényen ott van az MDP megyei és városi kiküldöttje, a város polgármestere, Lovas Márton a szaktanács kiküldöttje, a tömegszervezetek és szakszervezetek kiküldöttjei az acélgyári igazgató és az iskolák igazgatói. Tátrai Pál nyitotta meg az ünnepséget, majd utána Lovas Márton központi kiküldött mutatott rá a műit rend. szer iskolapolitikájára és párhuzamot vont a múlt és jelenlegi iskolapolitika között. Megállapította, hogy a dolgozók gyermekeinek fi* ltolai nevelése most jó kazekbeú van. A Magyar Dolgozók Pártja által javasolt segélyezést kormány, zatunk magáévá tette és ez a ee. gélyezés nem az első és nem az utolsó. A jövőben is a rászorulókat és jó tanulókat segélyezésben fogja részesíteni a kormányzat. Ismer, tette az ifjúság feladatait és minta« képül Rákosi elvtársat állította! eléjük, A beszéd elhangzása után sor ke« ríilt a jutalmak kiosztására. Az ünnepség emelkedett hangú, latban ért véget. Az úttörők indu« lója hangjait még dúdolva ragyogd arcú gyermekek mentek haza, ka« zükben a kiosztott segélyekkel éa azzal a tudattal, hogy a demokrácia megbecsüli és értékeli az ő mua. kájukat. 1 Függetlenségi népfront gyűlései lüáiiis 1-és Bányászbíró Ságuftalun A közelmúltban tartotta meg Ság- újfalu község a bíróválasztást, ahol egyhangúlag Fodor Simont választották meg bíróvá. Az alig 26 éves bíró a felszabadulás óta tagja az MDP-nek és 1947-től párttitkár volt Fodor elvtárs. Politikai képzett, sége biztosíték arra, hogy Ságéi, lalu fejlődését nagy lépéssel viszi előre. Édesapja bányász éa maga ia a ságújfalui bánya vájárja. 1949-ben 43 milliót fordítunk építőipar gépesítésére egyéni vásárlások útján is felfrissíthessék, illetőleg szaporíthassák állatállományukat. Ebbe a munkába a vármegyei állattenyésztési szakszolgálat úgy kapcsolódott bele, hogy tájékoztatást és szak- véleményt adott az egyes gazdák, nak azokról a területekről, ahol a fajtiszta állatok beszerezhetők voltak. Ma már ott tartunk, hogy megyénk állatállománya a közvetlen háború utáni állománynak közel a háromszorosát érte cl. Ló 13.556, szarvasmarba 51.875, sertés 51.704, juh 11.812, kecskrf 9528 és baromfi 82.250 darab vam\ Az életszínvonal emelkedése is* megköveteli azonban, hogy ezzel s mennyiséggel na érjük be. Minden lehetőség meg van arra, hogy ezt az állományt szaporítsuk. A Függetlenségi Népfront és az 5 éves terv ezT mind biztosítani fogja. Az 5 éves tervben, az áltat állomány növelése érdekében a takarmánynövények vetésterületét megnövelik és így az 1938-as áU3göt is felülmúljuk. ^ Az építésügyi minisztérium 1949.. L-en 43 millió forintot irányzott elő az építőipar gépesítésére. Ebből 20 millió forintért magyar gyárakban készítenek építőipari gépeket. Az ötéves terv első három évében 100 millió forintot fordítunk az építőipar gépesítésére. Az építőipar gi* pesítése gyorsabbá, olcsóbbá teszi az építkezést és kíméli az emberi munkaerőt. Jól szerepeltek a gyarmati színjátszók Az elmúlt hetekben mutatta he a balassagyarmati színjátszó kultúrcsoport a „Kisuinkám“ című színművet. Az eladással a kultúr- gárda hatalmas sikert aratott Gyarmaton és célul tűztek lei, hogy rövidesen Salgótarjánban fogják a dolgozók e'őtt újra színre vinni a müvet. Kiveszi a részét a kút* túrcsoport azonban a válasz* túsi munkákból is. Vasárnap» tói kezdődően 9 csoportra taP gozódnak és versenyszerűen járják a falukat, ahol a v5« lasztások előtt előadásokká? szórakoztatják a falu dolgozd népét. Megjeleni „Népfronttal, boldog, erős, független Magyarországért” címmel Rákosi Mátyás beszéde a Magyar Dolgozók Pártja angyalföldi választási nagygyűlésén 1949 április 19-én, A Függetlenségi Népfront minden hívének olvasnia kell ezt a füzetet, hogy megismerje eredményeinket és a követendő utat, melyet Rákosi Mátyás, a Népfront elnöke mutat a dolgozó magyar népnek. 32 oldal ára 30 fillér. Kapható: MDP pártszervezetekben, Szikra bizományosoknál. Megrendelhető: Propagandaanyag terjesztő, Budapest, IV, Deák Ferenc-utca 15. Zászlót avatott i zagwpll- falvsi központi műhely MDP pártszervezete A zászlóavatási ünnepséget vá* sárnap, április 24-én tartották. Pa* litikai beszámolót An3ó Gyula ja* rási biz. tag mondott. A zászló» anyai tisztséget özv. Hortobágyi Károlynó töltötte be. < — Mátraverebély községben erSjí sem mutatkozó vízhiány leküzdé* sére több kutat létesítettek. Most 9 község irányt vett a.cigány telepi létesítendő kút építésére. — Nőtincs községben a volt H3» nich-féle kastélyban, mintegy ftO.QOffl forintos államsegéllyel általános körzeti iskola létesült. Az iskolába]) ezideig 15 jó előmeneteli! paraszt, gyermek kapott az iskolában benti! lakásos ellátást ' Mi maradt a háború után? . , ; Harmincöt szarvasmarha. Mi van ma?... 461. Hires ma már az egész országban. Talátez-e még gazdát, aki állat nélkül van? Nem ... Eek az emberek mindazok, akik valamikor elkeseredésükben a halál felé lesel, kedíek, vagy azok, akik a szennyes dunyha alá bújtak, hogy ne hallják a tivornyák hangját. A középületek felépültek. Dolgozókból leit vezetők irányítják a nép ügyét! Az iskolák felépültek. Do'gozók Beszélnek arról f, hogy iparosodásnak indult haj-* lan "Szécsény. Gyárat akartak. A Burák azonban, amikor észbekap, lak, hogy nem lesz cseléd, ha a fyárba mennek dolgozni, megálli*, ptták a tervet. j,Emlékszik, Józsi bácsi?” Mikor jfrosdyné képviselőválasztása volt U a csendőrök ott sétáltak a fel— »klatott tömegek között. Amikor Varsányiak és rimóciak nem bir- ík idegekkel tovább és toroksza. , adtukból kiáltották: Éljen Orosdy- é! De m&t nem azt kiáltottak, ogy: Krúdy, csaptak közéjük* a sendőrök, mint a juhok közé. Még zt a hétéves kis gyermeket is elmosták, amikor szaladtak a csend- rök elől. Pedig az csak nézett és MS tudtOj hogy, gij is aj j kép. Karancskeszi, Homakterenye, Szé-1 csény, Mátraszele, Ipolytarnóc. Nő. grádszakál, Liltke, Rimőc, Varsány, örhalom, Szügy, Cserháthaláp, Nó-1 grádmarcal, Detke, Csesztve, Nó. grádkövesd, Galgaguta, Mohora, I Rétság, Nógrádkeszely, ösaglrd, Nagyoroszi, Tolmács, Nagymaros*. Nógrádverőce. Kismaros, Szokolya, Lőrinci, Jobbágyi, Cserhálszentlváq, Kozárd, Szarvasgede, Ecseg c9 Csécse községekben.
