Szabad Nógrád, 1948. május (4. évfolyam, 18-22. szám)

SZABAD NÓGRÁD május. 1. Csillét is loptak a munkások, Hatalmas hegyek aljában < húzódik ái a Salgótarján-Zagyvai rakodó és Víz­választó közötti villamos vasút, amelyen a szenet szállítják sok üzem részére. Mint egy hatalmas hernyó, dübö­rögve, minden eresztékében recsegve megy a villamos-gép, maga előtt tolva a hosszú üres kocsisort, • amelyek üresen ásifoznak az ég felé. Á vasútvonal közepén felvigyázó őrbódéhoz közeleg a robogó csillesor, amely egy hatalmas vadkörtefa árnyéká­ban húzódik meg és ágait most a tavasz melege virágossá varázsolta. Az őtház megállást jelez. A hosszú kocsisor lassítva menetét beáll a kitérőre. — Az Isten verje meg! János, már megint megállítottak! — hallatszik a villamos-mozdony felől. — Mi az Pista bácsi ? Miért állunk? — Kiállt az őrház felé a vezető. — Egy üres gép jön Vízválasztó felől — mondja az őrházkezelő. Lassú léptekkel jön Bocsó József villamos-mozdonyvezető. Fején háírafolva sötétkék egyensapkája, amit egy piros szalag fog körbe. A sapka elején aranyo­zott villamosvezetői jelvény. Kezében zsiroskenyereí tart, amit zöldhagymával fogyaszt jóízűen. — Hogy ízlik ? — kérdem tőle, amint kihajolok a szerelvény után kap­csolt személykocsiból. — Hát már 10 óra van. Reggel •6 órától már sokat, megfordultam a vó- "nalon és megéheztem egy kicsit; Most kihasználom a leállítást és megeszem a tízóraimat Ez is olyan fontos mint a fejtés,.. — Van^e sok munka ? — kérdem. — Most már semmi — kezd beszélni. — “Tavasz van, öröm dolgozni a pályán, mert nem csúszik. De télen amikór fa­gyos a pálya, csúszik a mozdony — mondja, miközben a kezében lévő ke­nyérből jóízűen eszik és úgy mondja: — 4 szenet meg sürgetik az üzemek és tud­juk. hogy a mi munkánk legalább -olyan fontos, mint azoknak a mun­káid, akik fejtik a szenei. — A télen — folytatja, — sok -esetben a megengedettnél több csillét kel­lett felkapcsolnunk, bogy ki tudjuk elégí­teni a gyárakat. — Igaz-e? János ! — szól a mel­lette álló fékezőjéhez. Igaz bizony! Akkor aztán vigyázni lceü, mejt az egész szerelvény az egyéb­ként is lejtő pályán lefelé jövel, eltolja a mozdonyt. Aki ügyesebb volt... Sok cselben előfordult, hogy na­gyon sürgős volt a szén és a szállítást nem tudták a rakodó munkások meg­győzni, kevés volt a csille itt álltunk és vártuk az üres kocsikat. hogy biztosítsák az üzemek termeléséi •— Öröm most a munka, mert tud­juk, hogy magunknak dolgozunk és az országunk mielőbbi felépítéséért. Büszkén gondolunk arra, hogy a mi munkánk elsőrendű értékű, mert mi visszük azt, ami a lendítő erőt adja a kerekeknek, melegei az embereknek. A jelzett gép elrobog a mellettünk lévő sínpáron. — Mehettek Jóska ! Szabad a pálya! — kiáltja az őrházkezelő. — Megyünk — mondja — Bocsó József és elhelyezkedik a mozdony bel­sejében. Godó János beiefuj a sípjába és a hang végigfut a zóldelő völgyön. Egy csilingelcs és lassan elindul a hosszú csillesor, hogy biztosítsa az üzemeknek a legfontosabb nyersanyagot a szenet. Csillék jönnek és mennek. Fenn­tartják az összeköttetést az üzem és bánya között. Épül az ország, emel­kedik az életszínvonal, mert a dol­gozók táborának nagyon sok ilyen névtelen katonája van, akik munká­jukat a legfontosabbnak tartják — bobi — — Nem akartuk, hogy az üzem dolgozói azt mondják, hogy meggyőznek bennünket, ezért köztünk, villamos-vezetők között egy verseny alakult ki, hogy ki jut előbb üres csilléhez. Aki szemfülesebb volt az kapta meg az üreset. Valósággal elloptuk egymástól az üres kocsikat Bocsó János kezéből lassan elfogy a kényér meg a zöldhagyma és már halijuk a jelzett gép közelgő dübörgését is, de még elmeséli: 10 éve vagyok a vika. 'os vasútnál, azelőtt 15 kilométerről kelk'tt bejárnom a munkahelyemre akár fújt, akár esett, vagy ‘ havazott. Most azonban a demokráciában közvetlen a gépház mellett van a lakásom. Épül a Szabadságharcos Szövetség otthona Anyáknapja Május 2-án emlékezik- meg a magyar gyermek Édesanyjáról, ki­nek éleiét, kenyerét és oromét kö­szönheti. A Szabadságharcos Szövetség, zászlóbontása óta, munkájában egy pilla­natig sem áüí meg. Politikai és kulturá­lis tevékenysége mellett, tagjai most építik uj ,otthonukat, melynek elkészítéséhez vala­mennyien rohammunkával járulnak hozzá. A Szabságharcosok, uj otthonuknak a Salgótarjánban lévő Ligei-vendéglől (kioszk) választották, mely a város tulaj­donát képezi, de időnként haszonbérletbe volt kiadva. Az elhanyagolt helyiségben szorgos munka folyik. Takarítják a fákat, díszítik a helyiséget, hogy minden tag az uj otthonban jól érezze magát. A munkálatokkal megbízott Pintér százados bajtárs. nyilatk02»k. Szeretnénk, a város egyik kiemel­kedő pontjává varázsolni otthonukat. Igyekszünk arra, hogy minden szórakozási lehetőséget megtaláljanak a bajíársaink. Tervbe vettük lő- és tekepálya felállítását, továbbá színpad építését. A nyár folya­mán sorozatosan fogunk kultrelőadásokat tartani.« . , A megnyitást tnájbs 9 re tervezik, Budapestről lehívott művészek közremű­ködésével és ■ remélik, hofy-nemtsak a bajtársaik, hanem pártoló tagjaik is fel keresik gyakran az uj< helyiséget és ezer keresztül támogatják a Szabadságharcos Szövetséget. Az év legszebb hónapjának eiso. vasárnapját, már hosszú időkön ke­resztül állították emlékül az Édes­anyáknak. Annak az Édesanyának, akit a kapitalista rendszer urai gép­embernek tekintettek, kinek köteles­sége volt véres verejtékkel világfa- hozott és felnevelt gyermekét, a ka­pitalisták egyéni, profiihajhászó ér­dekeiért vágóhidra, — a háborúba küldeni. Nem azzal törődtek, hogy az az anya, hogy az a szüld, m mi neveli fel gyermekét, milyen nehéz­ségekkel kell megküzdenie, hány éj­szakája volt nappal, amíg biztosí­totta magzatának a kenyeret és | hányszor vont el saját szájától egy falatot, hogy gyermeke rendes ru­hába és cipőbe járhasson iskolába. Nem ez volt a fontos, Hanem az, hogy minél előbb elérje azt a kori: amikor megtaníthatják gyilkos szer­számokat forgatni és kezelni. A „Magyarország nyugat védőbás­tyája3 förtelmes jelszóval hajszoltak háborúba a kapitalista, feudal i&k és klerikális reakció össiés árv\ á- lataia magyar fiatalokéi, hogy ez­rek és ezrek pusztuljanak el, diriig ők otthonról bársonyszékből íriSfnyi}- ják a számukra, c profitszerzésHejj- kifizetőbb módját — a háborút. ' ingyenes jogvédelem a Itadünglyelmak! A volt Hadifoglyok Bajtársi Szö­vetségének nógrádmegyei irodája a szövet­ség tagjainak hadifogoly ügyekben telje­sen díjtalanul,, egyéb ügyekben- pedig 5O«/0 -os kedvezménnyel biztosit jogvé­delmet. A megyei- tanácsadó irodán (Salgótarján, Szabadság-tér 5.) kiállított utalvány ellenében Salgótarjánban Dr, Papp Dezső ügyvéd (Rákóc i-uf 39.) Balassagyarmaton Dr. Cziiczer György ügyvéd (Deák Ferenc-utca 4.) Szécseny községben Dr.. Strömpel József ügyvéd (Rákóczi-u. 84.) mindenki rendelkezésére áll. • Ma már megváltozott a hely- zet A magyar népi demokrácia fel számolta és felszámolja ezeket o- eleméket. A magyar. Édesanyáknál pedig olyan helyzetet teremt, amely méltó lesz hivatásukhoz. Az uj tár­sadalomban az Édesanyák feladató is megváltozott■ Nem pusztításra nem háborúra kell gyermekéi ne­velni, hanem kötelességtudásra a? dolgozók uj világának megbecsülé­sére és arra, hogy az uj rend épí­tésében minden tudásával és erejé­vel részivégyen., . ttunka, tanulás —úí a szocializmushoz A SZÍT munkaversenye A felszabadulást követő hárem esztendőn át hiába mesterkedett a reak­ció, hiába próbálta minden erejével az ifjúságot az uj demokratikus országgal szembeállítani. A dolgozó ifjak megtalálták egymást és hatalmas szervezeti egységbe, a SztT-be tömörültek. így a salgótarjáni gépgyár ifjúmunkásai és tanoncai is egy­ségre léplek. Még múlt év augusztusában megalakították a szervezetei, amelynek most 205 tagja van — ennek fele nő! Államosítás — főbb élet „ — Eddig is igen élénk szervezeti életet éltünk, — beszéli Szabó elvtárs, SzlT titkár. — De lényegesen megjavult a helyzet amióta állami tulajdonba került a gyár. . . Egy teljes football felszerelést kaptunk és az uj munkás igazgató támo­gatásával még a héten megindul a SzlT szeminárium. Másodpercek a tanulásban — Benne vannak a „Harc a má­sodpercekért“ mozgalomban ? — Igen! — feleli Földi István ifjúmunkás. — De nemcsak a munkában harcolunk a másodpercekért, hanem igyekszünk -fejleszteni tudásunkat is. Minden -második csütörtökön SzlT napot tartunk. A könyvekből, füzetekből önma­gunkat képezzük — és mindjárt elő is vesz a gép alól egy prossurál, amely gyűrött, olajos — látszik saokat van hasz­nálva. Ebéd közben mindig olvasni szok­tam — igy használom ki a másodperceket. — Azt is elértük — szól közbe Szabó elvtárs* — hogy a gyárban dol­gozó if lanonc minden nap Ingyen kap ebédel és a nyáron valamennyinket Pestre viszik egyhetes tanulmányútra a gyár költségén. Jobb munka — nyaralás — Egészen máskép van most, mint a múltban — vélekedik Bottyán Erzsébet és pillanatra megállítja a gépet. Homlo­káról letörli az olajos, poros izzadságot. — Tudja elvűre nem szeretek munka közé ben megállni, <k az! meg akarom „mon­dani, hogy a nyáron 100 ifjúmunkás ti lanonc megy tőHárk két hétre nyaraiul* Balatonra. . . Persze ások, akik a műn kában előtárnak. . , Én iá köztük ssr rélnék lenni I — Már indítja Is a fúró gépéi. A munkának menni kéD I . , A zúgó, zakatoló gépek mellett a munkaversenyen kívül a tudás, hozó könyvekből és előadásokba tanulva uj, harcos ée egységes ifjú ság női fel, hogy biztos kézzel épitm jövőjét és következetesen haladjot előre azon az aton, melyet apáitú kezdtek el és amely a szocializmasbi vezet! . , — bal. ~ 95 ezer forint közmunkákra Április hónapban Nógrádmegyében a munkanélküliség enyhítésére a köz- munkaváltság alapból 20 napon keresztül 238 főt foglalkoztattak. Á közmunkák keretén belül a letkési Ipoly átmetszés elzárása 15 ezer, a Herencsény-kutásói bekötőút földmunkálatainak folytatására 10 ezer, a Vác-Ipolyság közötti utón kőtörésre és kőfejtésre 20 ezer, a balassa­gyarmati fűzfelep munkabér költségeire és Nyirjes-pusztán savanyító üzem létesí­tésére 30 ezer, az ecsegi hídépítés költ­ségeire 10 ezer, a szécsényi Szentlélek patak szabályozására ugyancsak 10 ezt forintot fordítottak. A SALGÓTARJÁN VAROS TÉGLAGYÁRBAN KISMÉRETŰ ÉGETETT TÉGLA HATÓSÁG ÁRON KA PHAT < I. oszt tégla 1000 drb. 190'— Frt II............ 1000 „ 170-— . Ili „ „ 1000 „ 135- „ A feotí árakhoz 5 •/* forgalmiadó és 2 °/'o anyai gazdálkodási hozzájárulás és számla bélye számítandó.

Next

/
Thumbnails
Contents