Szabad Nógrád, 1948. május (4. évfolyam, 18-22. szám)
1948. május 1. SZABAD NÖORÁD a EGYESÜLT ERŐVEL Irta MÁRKUSZ LAJOS, Végre elérkeztünk a nv gyár munkásmozgalom legnagyszerűbb pillanatához, az egyesülési*, z. A sok évtizedes kettősség ut£p a n: agyar szocialista mozgalom — tisztas va az- ideo 16,iai differenciákat, — a Marx által megjelölt egység útjára iépe t A Magvar Szociáldemokrata Part 36. kongresszusán ieliántotta magáról az opportunista-revizionista és szentimentális sallangokat. Meg íszlulva a népi demokráciái adta viÍHikozások között a tiszta marxi, lenini eszmei út a tért. Ez a határozott állásfoglalás tel e leh. tővé, hogy a kongjess ,us után srerv ze ilrg is megtisztuljon a szo- c áldemnkr. ta mozgalom, mind zon elem kiöl, amelyek személyes érdekeiben át, vagy heEte éti vezetésüknél fogva, igyekeztek a mo galmat a jobboldaliság ú ja a terelni. Nemcsak a magyar munkásmozgalom, de anyu gáti sz -ctáldemök'öt p r ok is hasonló betegségektől íe -főző iek és "mindaz a nehé/ség, amely a proetaíáius ősz- tá yharca körül, vi'agviszo-ylatuan meg- unrtatHozik, főleg a nyugati szoct Ide- mokrata ve érek megalku ó és osztályú uló politikájának tudható be. Nálunk, M gyarorízágon a Be- v nek és S ragatok törpe utánzói,^ Bánok, a Kétbly, a Szöíigek, a Pe- yerek és Kelemenek hason ó szellemben kiséile eztek a kapital zmussal való kiegyezéssel, pozíciók konzerválásával es nemzetáruló polúikájukkal teremtetek nehé ségéket a tépi demokrácia e.edmáuy*-i ek f kozásánál. Hogy mégsem sikerűit bomlasztó ú unkájukkal aláásni a demokrácia Vívmányait, ez egy dűl a Magyar Kommunista Pántnak és Szakasd's elv á?s ak az élen,-a •ba’oldali szociáldemokraták- n .k tud ató be. 1947. augusztus eáején indult útjára Nógiád megyeben a Ssocöl- deiaokrata Párt hetilapja, a „Nögs gaí Hírek *. Vármegyénk tör énetóben ez volt az első szociáldemokrata sajtó- term k, amelynek s.zaya eljutott a megye minden kő cégébe, ü<u iné-be, iio .ájáfca, hogy hirdesse az oszt-ly- ha e megnesn alkuvó, c>ak a inuuk*s- osztály érdekeit képviselő poH lkát. Céljául tüz e ki a proletariátus nevelését, politikai és gazdasági érdekeinek istépolá át, a d IgozóR tájékoztatását a világ folyásáról. Azt t, ütik feladatunk* kui, hogy a forradalmi szociriizmus jegében e lapon kér. s/.tüi is összefogjuk a.dolgozókat, hogy biztosan muta ó iránytűként vezethessük Nógrád-megye munkásságát a politika útjain. Ügy érezzük, hogy eme vállalt kötelezet ségü knek ungíelel ünk. Az elei! kik ne hón p Matt, lapunk óva-, sótábóia allanc.oan felfc é ívelő tzapo- ■ rul-.tot mutatott. Á dolgozók szinte ösztönösei! í merték f> 1 e lap berniben r jlő igazságok a: és sidozatkészrégük- kii bizoi.-yitoiték be es tették lehetővé annak iennmaradzsát, A lap szerke. z- tőgárdája ped g minden igyekezettel azon volt, ho^y az eün íúskor vállalt kot lezeítségén. k a mozgalommal, a dolgozókká^ ts- az olvasókkal szemben e eget tegyen. Azt, hogy n.inden ] ü sö- támogatás néikü , csi p n pártunk tagjaira lámaszkidva msgbirt ózhatunk a, nehézségek kel, műdéinél szebben bizonyít,a, hogy bivmásáimk megfelelt. M st, hr gy a magyar ntunk-ás- mogalomés így a nógrádnu gyei nuzga (4u i a ^ eg>vsíi es zaba záLa é*t, a Negyed Kirík, éppúgy, mint tg ortöbbi iíOCiáiiistii oju:ata lapja, m, eg-, séges .magyar niunkásmozg löm irányvonalában egy? sül a M gyár Koma unista Part nógrád megyei sajtó- orgá uinava , a „Nógrádi Ujsag“-gal. A két hetilap egvesitésé.eí uj tóm alatt „Szabad Nógrád ‘ néven jelenik met Magyar lapunk, melynek hasábjain a Dogozók Paitja inatxsU, leninista irányelve ' »'apján a tiszta szocialv t-a ideo óg át kívánja szolgálni. Amikor mindezeket a ,,Sz-.bad Nóg ád ‘ tlő szá pában elvtársaink al t datjuk, kö szünetünket és elismerésünk« t fejezzük ki az áldozatos mellenk- áilásért, elvtá si kézszorításunkat küldjük a szocialista munkáért, m lye a jobboldal légy üré.-e érdeké ben és- az egység megteremtése' é de kében velünk egv fitt kifejtettek. A Magyar Dogozók Pártj % most már va amennyi tzotialdemokrtia és koulmunis a parasztot, munkást és ha ladó értelmiséget egyesit és nemcsak szervezetileg, de t eszmeileg is egy széttörhet* tin, ütőképes; harci t gysé- get képez. Ez a párt a „Szab d Nógrád n” k-résétől m.gyénk dolgozóin, k sója m ja m ndazokat a luunív. lókat, melyek a megyei munkásmozg lmaí. é intik és amelyen kér. sztüí mindín kal b egységes szel einű lesz a ke-1őrségből egységbe tömő ült tabor. A magy.r munkásmozgal m nem először csinál történelmet és ebben a torién«leinformál sban népitek mindéi b-lo'daí szoc áldemokratája és ig.»z. koinmuni tája, lelke minden hevü’eté vei, őszin e örömmel ve z réc/t. Hiszen csak az osztály tudatos dolgozók értéke ik ig zán azokat az. eredményeket, melyeket a hároméves demókrá cíá k felmutat. Csak mi tudjuk ig zán mit jelent számunkra‘a nagy Szovje nép fiai alt 1 adományo-ott szabadság és a Vörös Had ;> reg iránt hálát első sor an a*magyar s ocia ista proletár, k mulatnak. Eire az ingyen-keg?.elemből kapott szabadságra azi-nb n cs k úgy válunk méltóvá, ha népi demokráciánk épité ében m'nden szellemi és f zikai erőnk latbavetéiével veszü&k részt Ha minél nagyobb tömegekben tuda to jfjuk a D Igozók Pártján, k célkítii zé. eit, ka megmondjuk nekik, hogy ez a p-rt a proletarosztaly élcsapata, amelynek munkájában résztvenni kü lö ős kitünet, s és amely n unkát elvégezni mmdea d lg? zó számára pro le tar köt . lcrség. A hároméves tervünkben ize lelni értékei : két frontba dobjuk és arra törekszünk, hogy a több ermelesse c inéi előbb c yan életszinvonalat te remt ünk, amely al p;át képezi , egy minél mrgisabb fokú kuliurnivó meg teremtésé:.ek. « *A d arc u 15-én trlindult o szá gos inu;-kpveison} ekb. n pedig mifii cenki arr* vágyik, h> gy eís© lágyé *z JsŐ, közűit és * nemes vétóiké déffatl nemesek mennviségik-g, h ne n inőiégleg i-. neveljük a tereidé t. Ebb. » az igaz, emberi célki ű- zísb n ma mar iirm csak a M gya; Dogozók Párjai egyesülnek, de mit din pártunkon kívül áló becsületei magyar dogozó, mert •« a eél, he pártuí kon ktresz'üi is, az egy etemes magyar nemzetet szolgálja. S, k sok májú» elseje jegyeztetett- f 1 a m agyar forradalmi muokásmozELTŰNT A NIK DEFICITJE üj fejezet kezdőd k május 1-én i rnagysr nehezip r törtlneimében A 17 hónappal e előttálian o itot gy#r-k sok mii iö forintba kerültek a/. kiiam- uak. Toraié é ük nem volt arány ban a befő y összegekkel és á defiei et mindannyiszor az á l maak kellett kiegyenlítenie. At. nban a NIK dolgozói megértették, hogy ezen a kgröv.űebb időn belül csak egyedül ők segíthetnek. A eredmény nem maradt el. Az üze*e. du gírzói az élmuniások, és a munkí versenyek hőseivel az élen hatalnu munkát vég ztek. Az államosított nt hézipari Vállalatok havi 67 millió termelését 166 millió forintra emelté ftó és ez el dyfici mentes.é tették NIK-et. ■ Éltizem lesz az acélgyár Az eddigi, anég hiányos státisz- iikai adató» aira mutatnak, hogy a többlermelésért vívott küzdelemben a salgótarjáni acélgyár halad s-z éles a NiK vállalatok „éluzem*'-e lesz. Az első tervévben előirányzott 3400 vagonon termelésből már idáig 2271 v&- gont legyá toltak. Sőt arra is Ígéretet tettek, hogy május elsejére a múlt év augusztusi 260 vagont 350-re emelik fel és igy túlhaladják az 1938-as termelési átlagot, Az április félhavi eredmények arra engednek következtetni, Olcsóbb árut hogy a dolgozók ez' 37, Ígéretüket t is váltják. De nemcsak a mennyisége hanem a minőségre is ügyelnek. Má cius hónapban az össztermelés 1.7 szí, zaléka selejt. Lényegesen csökkente ték az igazolatlanul mulasztott műnk napok számát is. A téli hónapokba a ledolgozott munkanapoknak 7 szí zaléka esett mulasztásokra, még márciusban csak fél százalék esett betegség miatti k maradásra és egy ezrelék igazolatlan munkanapokra. a piacra Hogy az acélgyár elnyerje az „é’üzem 1 tómét, ahhoz nagymértékben járult hozzá a dolgozók műnk*tempóján és akarat*« kívül a gyár 61 ész- szerüsitőjr, akik között 30 ezer fori«to osztottak ki. Az a tény tehát, hogy * NI ö május elsejétől nem szorul állami hitelre, a nehézipari dolgozóknak, köziül kiváitkép a saigóta jani acélgyár dől gozóinak köszönhető. Azonban a ne- úézipari vállalatok előtt álló megoldásra váró hatalmas feladatok á 3 éves terv végrehajtásának szilárd bázisai és ezé a NlK-ct nemcsak def eitmeatessé ke tenni, hanem azt kell elérni, hogy c csóbb iparcikkeket adha&soa a magy, . faárak. n pedig a többterm- lés, vagy az újítás terén kiváló eret fflényt felmutató munkásokat Bud{ pestr* viszik. Az ünneplés melybe őket odafent részesítik bizonysága au «ak, hogy a n*pi demokrácia kást éa munkáját megbecsüli. « sut 385 ezer forint új napkig otthonokra eg uj A Nemzeti Segély és az. MNDSz idit vány ára a Népjóléti Minisztérium 365 ezer forintot engedélyezett Nógrádinegyében uj napnözi otthonok léiesi ésére. Ebből az összegből Z a b a r öz.ség 95 ezer forintot kap, Homokere n y e, Mátraszele és N a gyá t o n-S z o ro s p a t a k pedig 90-90 napkő: ezer forinttal indítja otthona építését. Az újonnan létrehozott napko: otthonokban ismét nagyon sok szegény sorsú munkás kisgyermeke részéi biztosítsák majd napközben a neveiét és szórakozást. gslom évkömveiber, cie a mostani május elsejét srany betűkkel írják majd nemcsak a magyar, h nem a világ szocialista munkásmozgalom történetébe is. Olyan egységet nem mulatott meg a magyar szocialKta mozga* h-m, mint «milyen ti évben Magyarországon, száz évvel a Kommunista Kiáltvány megjelenése után, kialakult. Éz az egység megbonthataFanná forrná lódult az őszinte viták tü ében és amikor a májusi ünnepségekre vonulunk, a két munkáspárt közé t leomlott válaszfalakon keresztült.: posva menetelünk. Ebbe az együttes lábdubbanásb«, a |2iy#katók és «gyaknak egysége belé hazai é rezdületéhe remeg külföldi r-aktó6 és ez teszi nugabtzé vá a mí lionyi proletár seredet. Ebbe íZ ünnepi hangu‘»th*n emeljelek ft tüntető oizatodásva! a1 május elseje megjeíenő egysége« lapunkat, a „Sza bad Nógraü"-ot, olvassátok, adjáto kézről hé"*e, ho„y kicsiay»e benyf »icsüúkhől lobogó fáklyává «öve. bt yiláíU#» a s?,ocfejlzmu5 dMgfatt
