Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-01-13 / 1. szám
A múlt hónapban meghosszabbították a vagyonjegykönyvek érvényesíttetésének határidejét — mégpedig január 31-ig! Azok az állampolgárok, akik érvényesíttették (vagy érvényesíttetni szándékozzák) vagyonjegykönyvecskéiket, bizonyára gondolkoznak azon, hogyan bánjanak a rendelkezésükre álló 1000 befektetési ponttal. A vagyonjegykönyv-tulajdonosok számára bizony ez nagyon fontos kérdés. Megválaszolásában — erőnkhöz mérten — mi is igyekszünk segíteni. Interjúalanyunk Szíjjártó Ilona mérnök, aki egyike hazánk legismertebb auditorainak (könyvvizsgálóinak), s emellett tevékeny részt vállalt a szlovákiai privatizáció előkészítésében. — Kezdjük talán az elején. Mi is a privatizáció? — A privatizáció, talán tudjuk is, nagyjából annyit jelent, hogy az állami tulajdon rovására növekszik a magántulajdon aránya. Namármost a privatizálás nem cél, csupán eszköz, mégpedig a gazdaság talpraállítasának eszköze. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magánvállalkozóit az állami szektornál gyorsabban reagálnak a piac változásaira (mert ha nem reagálnak, csődbe mennek). A privatizálás azonban tőkét igényel, beruházásra fölhalmozott tőkét, ami Csehszlovákiában reknek nincs pénzük részvényvásárlásra. — S ha már itt tartunk, mi is tulajdonképpen a vagyonjegy? — Egy névre szóló értékpapír, melynek névértéke nem koronában, hanem pontokban van megadva. Az árfolyama pedig változó, a privatizálási folyamatok alatt állandóan változni fog. Magyarra lefordítva ez annyit jelent, hogy kuponjainkért (pontjainkért) részvényeket vásárolhatunk, gyárak, üzemek társtulajdonosaivá válhatunk. A különböző vállalatokat persze nem egyszerre privatizálják, eddig két körről tudunk, két privatizációs hullámról. (Az első hullámban részt vevő vállalatok jegyzékét már hozta a napi sajtó.) Az első hullámban kibocsátott vagyonjegyek csak az első hullámban lesznek érvényesek; tehát az első hullám „elvonultával” el kell hogy költsük a rendelkezésünkre álló ezer pontot. (Egy hullámban maximum ezer pontot költhetünk el!) A részvényeket az egyes privatizálási fordulók keretében kínálják föl. A vagyonjegy-tulajdonos a privatizációs forduló első szakaszában értesül a részvények áráról. A második szakaszban elkészíti azoknak a részvényeknek a megrendelését, amelyeket meg szeretne vásárolni. A forduló harmadik szakaszá-Fotó: Prikler László — Természetesen. Hogy csökkentsem a kockázatot, több vállalatnak is adhatok a pontjaimból, valamelyik csak elindul a prosperitás útján... Mi lesz azokkal, akik nem tudják majd követni az egyes fordulókat? — Ők a pontjaikat egész egyszerűen rábízhatják a profikra, a különböző privatizációs alapokra. Ezek a beruházási alapok a privatizálásban tevőlegesen részt venni nem kívánók vagyonjegyeit gyűjtik össze, és oda ruházzák be, ahol a leg-A 30774543-as a nyerő! nincs. Klausék tulajdonképpen ezért találták ki a kuponos privatizációt e módszer keretében az állami vagyon nem pénzért megy át magántulajdonba (mint a kisprivatizációs árverések során), hanem — beruházási vagyonjegyekért. A nagyprivatizáció során tulajdonképpen vállalatokat adnak el, ami, mint tudjuk, nagyon bonyolult folyamat. (A vállalatok piaci árát például — mivel nincs értékpapírtőzsde — nem is lehet megállapítani.) A vagyonjegyes módszerrel „két legyet ütünk egy csapásra, két gondot is megoldunk egyszerre a tapasztalatlanságból eredő problémákat, és azt, hogy az embeban pedig központilag földolgozzák az összes megrendelést... — S mi van, ha túlkereslet következik be bizonyos vállalatok részvényeiből... — Ez csak annyit jelent, hogy azoknak a bizonyos vállalatoknak a részvényei iránt nagyobb a kereslet... Ilyen esetekben a részvénymegrendeléseket semmisnek nyilvánítják, és a következő fordulóban újból fölajánlják a részvényeket. Egy részvényért természetesen már több pontot kémek.. — Egyszerre, ugyebár, több üzem részvényeiből is rendelhetek? nagyobb hasznot remélik. — Hány ilyen privatizációs alap van? — Sok. Én személy szerint a Fundament Invest nevű privatizációs alapot ajánlom. S hogy miért? A felmérések azt mutatják, hogy éppen a magyarlakta területeken a legcsekélyebb az érdeklődés a kuponos privatizáció iránt. Pedig ahhoz, hogy mint kisebbség polgárosodjunk, előbb tehetőssé kell válnunk. Nos, a Fundament részvénytársaság céljául tűzte ki, hogy elsősorban Dél-Szlovákia lakóit informálja a kuponos privatizálás céljáról, elsősorban az itt lakók vagyonjegyeire számít; ennek a régiónak a gazdasági megerősödését szeretné elősegíteni. — Sokan úgy vélik, bogy a bankok által létrehozott alapok a legbiztosabbak... — Ez tévhit! Egy magántársaság számára élet-halál kérdése, hogy az alap működőképességét biztosítsa. A tulajdonjogból eredő funkciókat — s ezt mint szakember mondom — egy magántársaság mindig jobban tudja gyakorolni (a kivétel csak erősíti a szabályt), mint egy adminisztratív módszerekhez szokott banki hivatalnokgárda. — S végül egy személyes kérdés: a mérnökasszony kire bízza kuponjait? — Megrendelésembe a 30774543-as azonosítási számot (ICO) fogom beírni. Én személy szerint a már említett Fundament Invest nevű beruházási alap>nak hiszek. Hogy miért? Élsősorban azért adom beruházási alapnak a kuponjaimat, mert egy ilyen alap több részvénnyel bír, és ezáltal hatékonyabban tud beleszólni a vállalatvezetésbe, mint az egyén. (így tehát nagyobb nyereségrészesedésre is számíthatok!) Másodsorban: szakmabeli vagyok, s az alapxit létrehívó szakemberek személye számomra garancia. S nem utolsósorban: ez az alap azon fog igyekezni, hogy a Dél-Szlovákiában működő gyárak életképességét javítsa, s számomra ez is fontos. NAGYVENDÉGI ÉVA Nő 7
