Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)

1992-01-27 / 2. szám

S hogyan vélekedik minderről egy ízig-vérig természetvédő? — Sajnos, az egykori vezető személyiségek nem számoltak a környe­zetszennyezéssel. Az ere­deti tervezetnél részben ezen spóroltak. Elég szá­mításba venni a légúti megbetegedések miatt ki­hagyott munkaórákat vagy a megkárosított me­zőgazdasági területeket, s rájövünk, mi ennek a szűklátókörűségnek az ára — mondja Bogoly János, a Szlovákiai Természet- és Tájvédelmi Szövetség nagykaposi szervezetének tagja. Az összeg, amelyet a vajáni hőerőmű kártérítés­ként fizet, csepp a tenger­ben. A legtragikusabb vi­szont az, hogy a befizetett pénzösszeg nagyobb ré­szét az egykori tőketere­­besi jnb-nek utalták át, a fennmaradót pedig a nagymihályinak. A szeri nyezödéssel leg i n - kább sújtott területek pedig egy vasat sem kaptak! Kérdem én, hova lettek a nekünk járó mil­liók? — folytatja indula-Fotó: Nagy László tosan. — Nem kérünk plusz dolgokat, csak ará­nyosságot! A nagykaposi szennyvíztelep megépíté­sére a kormánytól kértünk támogatást, de kérésünket leseperték az asztalról. S Királyhelmecnek sem ju­tott pénz a szeméttároló létesítésére. Míg a másik oldalon egyes falvak álla­mi dotációból építenek szatellitantenna-hálózatot, Tőketerebes állami pén­zen alakítja át a régi kul­­túrházat, mi beledöglünk a szennyeződésbe! Megemlíti még, hogy az előző rendszerben szá­­monkérhették a levegő szennyezésért befizetett pénz felhasználását a jnb­­től. S most? Ez az út egy­szerűen megszűnt! 1991. ja­nuár elsejétől már a Kassa­­vidéki járás gyűjti be a büntetéseket, amelyeket az állami környzetvédelmi alapra utalnak át. — Mindig más kezében van a döntés. Miért nem mi döntjük el, mire hasz­náljuk föl a pénzt? — tesz pontot beszélgetésünk vé­gére Bogoly János. A nagykaposi poliklini­ka főorvosa, Lakatos Vla­dimír nem titkolja, a hő­erőmű levegőszennyezése már akkora méreteket öl­tött, hogy az egészségre is ártalmas, sőt... — Figyelemre méltó, hogy a rákos megbetege­dések száma a vajáni hő­erőmű közvetlen közelé­ben levő települések lako­sainál jóval magasabb. Tü­dőrákos tünetek főleg a fiatalabb korosztálynál ta­pasztalhatók, és nemcsak a dohányosoknál fordul elő. A kimutatásaim szerint a bajt a szennyezett levegő is okozza. Miről árulkodnak a járá­si közegészségügyi állo­más mérései? Az asztalon egy halom táblázat hever, rajta a mé­rések eredményei. Tekin­tetem végigpásztázza a ti­zenhárom érintett község határvonalát, s közben „ki­rajzolódik” a szennyező­dés „térképének" határvo­nala is. Ami a Nagymihályi járás Szeretva falujánál kezdődik, s lehúzódik egészen a Bodrogköz köz­pontjáig, Királyhelmecig. A harmincnaponkénti mé­rések aritmetikai átlaga alapján leginkább sújtott területek sorrendje is vál­tozik. (No nemcsak azért — mint kiderült —, mert a hőerőmű időnként ke­vesebb szenet éget el, ha­nem mert a legtöbb eset­ben a méréshez szükséges edények elkallódnak. Esetleg idő előtt valaki ki­üríti a felgyülemlett port.) S ezek után mégis igazat kell adnunk Bogoly Já­nosnak, aki a problémák gyökerét a mérések pon­tatlanságában látja. Elkép­zelése szerint objektív ké­pet csak akkor nyerhe­tünk, ha a méréseket a ké­ményen és a megkárosí­tott terepen végeznék. A közegészségügyi állomás jelentései alapján a szennyezés 150 — 200 négyzetkilométeres körze­tet érint. S a kis' és na­gyobb lélekszámú közsé­gekben összesen kb. húsz­ezer lakos él. Elindulok tehát megke­resni a milliókat! Az egy­kori jnb dolgozói Anton Václavskyhoz irányíta­nak, aki hosszú éveken keresztül a jnb pénzügyi osztályának vezetője volt. A változások szele több Nő 5

Next

/
Thumbnails
Contents