Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-05-04 / 8. szám
ék. A gyerekeket sajnálom, az iskolát magát egyáltalán nem. Mennyit ér egy diploma? Т.-né története egészen másféle. Tizenöt évig tanított angol nyelvet egyik határvárosunk gimnáziumában. Budapesten, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerezte a diplomáját. Egy évet Amerikában töltött. Amikor hazatért az Államokból, bekerült a város gimnáziumának a tantestületébe. Az évek során fizetésemelést alig, ellenőrzést, amint mondja, annál többször kapott. — Volt úgy — vág a közepébe —, hogy a francia szakos tanfelügyelő azt kérte tőlem számon, hogy miért köszöntem fél tizenkettőkor „good morning”-ot az osztályban „good day” helyett. Amit az angol ilyen értelemben, ugyebár, nem használ. Ez persze csupán egy apró példa, s csak arra jó, hogy elmondhassam, a pedagógust nem kell állandóan ellenőrizni, főleg nem a nem szakembernek. Mert mi az, hogy felettes szerv?! Én úgy gondolom, hogy a gyerekek tuéreztem magamat. És nem csupán a pénz miatt, bár Magyarországon már tudják, hogy a végzettséget is meg kell fizetni. Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy az embernek egyetemi, tanárképzői vagy főiskolai diplomája van. Ami pedig a cserbenhagyást illeti, egyre inkább úgy látom, hogy odaátról is tudok segíteni. Rendszeresen vásárolok tan- és szakkönyveket a „régi” iskolámnak, gyakran benézek, nincs-e szükség valamire. Hogyan sikerült bejutnia egy magyarországi gimnáziumba? — Ó, nagyon egyszerűen. Jelentkeztem és kész. Az a helyzet, hogy Magyarországon is kevés a nyelvszakos pedagógus, mert az egyetemet végzettek nagy többsége inkább tolmács, fordító, esetleg tévébemondó lesz. — Ha jól értem, akkor önnek odaát még így is jóval magasabb a fizetése, mint a hazai átlag. — így van. Egy nőnek általában van férje, egy-két gyereke, háztartása. Ráadásul egy nyelvszakos tanár— Hogyan lesz egy iskolaigazgatóból a német Unitrade exportimport nagykereskedelmi vállalat szlovákiai kirendeltségének a vezetője s a ClemCo LTD igazgatónője? — Hogy az elején kezdjem, 1976- ban végeztem Budapesten az Eötvösön magyar-történelem szakos tanárként. Amikor hazajöttem, nem találtam munkahelyet. Nem ismertem senkit, nem voltak pártfogóim, akik segítettek volna. A diplomámmal végül a komáromi Pionírházban sikerült elhelyezkednem, ahol egy idő után igazgatóhelyettes lettem. Az emberek most azt hiszik, hogy a pionírházakban nem történt semmi, az ott dolgozók csak tengtek-lengtek. Nos, az igazság az, hogy mi rengeteg programot szerveztünk a gyerekeknek. A nyolc év alatt, amelyet ott töltöttem, megtanultam a precizitást, ami a szervezés alapfeltétele. 1989 nyarán azután én lettem az izsai alapiskola igazgatója. — Csak úgy, egyik napról a másikra? Szakmai vonalon én mindig ILÁNGOSSÜTŐ PEDAGÓGUSOK?! dása elegendő mérce. — Ilyen okok miatt választott egy magyarországi iskolát? — A dolog rendkívül sokrétű. Éveken át hiányzott az erkölcsi és szakmai megbecsülés, ami egy olyan fizetéssel párosult, hogy egyszerűen megelégeltem. — Idehaza rettentően kevés az idegennyelv-szakos tanár. Nem érezte úgy bogy cserbenhagyja az iskolát, a diákjait? — Volt egy időszak, amikor teljesen mellőztek, szinte fölöslegesnek nak ahhoz, hogy tovább növelhesse tudását, rengeteg szakkönyvre, külföldi folyóiratra van szüksége. Nem akarom bántani az iskolát, tudom, hogy ott sincs pénz, de hát így hová jutunk?! A minőséget mindenütt meg kell fizetni! Dolgozat javítás és milliós üzletek Gondolom, az utolsó mondattal harmadik beszélgetőpartnerem, Klemen Terézia is egyetért, lévén hogy üzletasszony. odafigyeltem a dolgokra, mert nagyon szerettem volna tanítani. Az izsai iskola elég nehéz helyzetben volt, mindenki óvott tőle, mégis vállaltam. Persze a felkéréshez hozzátartozik, hogy akkor már párttag voltam, csak így tudtam közelebb kerülni a szakmámhoz. — Visszatérve a ClemCo vegyesvállalathoz.. — Igen. Nos, a férjem villamosmérnök, aki Budapesten a Műszaki Egyetemen egy müncheni magyar fiatalemberrel hallgatta öt éven Nő 5
