Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-04-20 / 7. szám
RECEPT NÉLKÜL Egy (kullancs)csípés és más semmi (?) A meleg megjöttével egyre többet tartózkodunk a zöldülő természetben. Erdőt-mezót járva, hétvégi házunk körül kertészkedve nemcsak testünket eddzük, hanem olykor-olykor az egészségünkre ártalmas „potyautasokat” is felszedhetünk. A bőrünkbe észrevétlenül belekapaszkodó kullancsokról nemrégiben derült ki, hogy nem csak a ritkán előforduló agyvelőgyulladás vírusát, hanem egy sokkal gyakoribb kór, a Lyme-betegség kórokozóját is terjesztik. A Lyme-betegség nevét egy amerikai kisvárosról kapta, melynek környékén először figyeltek fel a kullancscsípést követő megbetegedésekre. Ismerve a kullancs szerepét az agyvelőgyulladás vírusának terjesztésében, a kutatók először egy újabb, a kullancs testében élő vírusra gyanakodtak. Nem kis meglepetésre azonban W. Burgdorfer 1982-ben a kullancsok középbelében egy új mikrobát fedezett fel, melyet később felfedezőjéről Borrelia burgdorferl-nek, a betegséget pedig Lyme-borreliózlsnak nevezték el. A meglepetést csak fokozza az a tény, hogy a felfedezett mikroba „közeli rokona” a vérbajt okozó Treponema pallidum-nak. Ennek megfelelően a Lyme-kór lefolyása is sokban emlékeztet a szifilisz (vérbaj) szakaszos, évekig „fejlődő”, változó lefolyására. Típusos esetben a borreliával fertőzött kullancs csípése után pár napon, esetleg héten belül a csípés helyétől kiinduló gyűrűszerű bőrgyulladás jelentkezik. A gyűrű közepén a gyulladás rövidesen csökkenni kezd, színe a vörösesből lilába-kókbe vált míg a széli részeken a vöröses szín egyre nagyobb kört hoz létre. A bőrorvosok „vándorló bőrpírnak" nevezik ezt a tünetet, melynek kialakulását hőemelkedés, láz, levertség, esetleg nyaki fájdalmak, tarkókötöttség is kísérheti. A megfelelő kezelés elmaradása esetén, néhány hét vagy hónap leforgása után, különféle szövődmények léphetnek fel. Gyakoriak az idegrendszeri tünetek, melyeknek alapja az agyhártya vagy a környéki idegek gyulladása. Az eddig „reumás" eredetűnek tartott arcidegbénulás hátterében is gyakran borrelia-fertőzés áll. Ritkább szövődmény a szívizomgyulladás, mely leggyakrabban szabálytalan szívverés formájában jelentkezik. Érdekes, hogy az Amerikában gyakori ízületi gyulladás a mi tájainkon ritkábban sújtja a kullancscsípés áldozatait. Szerencsére a Lyme-kór jól gyógyítható betegség. Nagy adagú és a szokásosnál hosszabb ideig alkalmazott antibiotikum-kezeléssel teljes gyógyulás érhető el, illetve megelőzhető az említett szövődmények kialakulása. Természetesen ez esetben is könnyebb a bajt megelőzni, mint a már meglévőt gyógyítani. Igaz ugyan, hogy nem minden csípés jelent fertőzést — a kullancsoknak csak mintegy 10-20%-a hordozza magában a borreliát —, gyakorlati szempontból azonban helyes minden kullancsot potenciális betegségterjesztőnek tekinteni s ezért kerülni a kullancscsípés veszélyét. A kullancs nem szereti a fényt, ezért a fedetlen, napsütötte testrészeken ritkán csíp. Fák, bokrok közt haladva, dolgozva viseljünk jól záródó ruházatot. Célszerű a nadrág szárát a zokni alá betűrni. Ellentétben a közhiedelemmel, a kullancs nemcsak az erdőkben, hanem a gondozott kertekben, parkokban is előfordul. Sétánk, munkánk végeztével zuhanyozzunk le és alapossan nézzük át bőrünket különösen a hajlatokban (lágyók, hónalj). Ha az így megtalált pici élősdit 24 órán belül eltávolítjuk, a fertőzés veszélye minimális. Legcélszerűbb csipesszel megragadni a kullancs testét, és lassú, de folyamatos húzással, esetleg enyhe csavaró mozdulatokkal „kicsavarozni” a parazitát. Nem kell megijedni, ha esetleg beszakad a kullancs feje, hiszen az pár nap múlva — mint a bőrünkbe törött tüske — kilökődik. A beszakadt fej már nem fertőzhet hiszen a borreliákat tartalmazó gyomrot letéptük róla. Mindenképpen érdemes azonban feljegyezni a kullancs eltávolításának dátumát! 28 N6 Dr. Kiss László A magánkereskedők jóvoltából már nem a kiwi az egyetlen egzotikus gyümölcs, amely eljut a zöldséges-gyül mölcsös pultokra. Kapható már mangó és avokádó is, s csak idő kérdése, mikor vásárolhatjuk meg a guavét, papáját, esetleg a kujavát is. Nem árt tehát megismerkedni velük. A mangó Indiából származik. Az érett gyümölcs világoszöld vagy sárga, belül egy nagy mag található. A mangó íze az őszibarack és a szőlő ízéhez hasonlít. Fogyaszthatjuk nyersen (lehámozva), de gyümölcssalátákban vagy bundásan is. Óvatosan együk, mert a mangó leve nem megy ki a ruhából! Fontos tudnivaló: mangófogyasztás után tilos szeszes italt inni, az érzékeny gyom-NE FÉLJÜNK