Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-04-06 / 6. szám
RECEPT NÉLKÜL Gyógyíthatatlan, de megelőzhető: a veszettség Mindig beleborzongunk, ha a TV - ben elhangzik a felhívás: jelentkezzen annak a kutyának a gazdája, amelyik ekkor és itt megharapott egy gyereket. Nem tudhatjuk ugyanis, lesz-e foganatja a felszólításnak. Ha a gazdi hallott valaha a veszettségről, biztosan jelentkezik, hogy a kutya oltási igazolványának felmutatásával megmentse a kis sérültet a veszettség elleni oltás nem éppen kellemes procedúrájától. Ellenkező esetben, a nagyobb bajt megelőzendő, a törvény a megharapott egyén védőoltását rendeli el. A TV bevonása, a törvényre való hivatkozás sejtetik, hogy nem akármilyen betegségről van szó. „Az ebdüh, veszettség, víziszony egyik azon betegségek közül, amelyek ellen még semmi bizonyos és bátorságos gyógyszer nem találtathatott, ha már valakin egyszer kiütött" — olvassuk egy 1830-ban megjelent népnevelő könyvben. Bármilyen hihetetlen, e sorok ma is igazak: a veszettség napjainkban sem gyógyítható, kitörése után pár nap alatt halállal végződő kór. 1830-hoz képest van azonban egy lényeges változás. Pasteurnek köszönhetően — ő találta fel 1885-ben a veszettség elleni védőoltást — ma már megakadályozható, hogy a betegség „kiüssön” a veszett állat harapását követően. A veszettség ősidők óta ismert, az egész világon előforduló fertőző betegség. Kórokozója vírus, mely nagy mennyiségben található a beteg állat nyálában. Az embert a veszett állat harapása, azaz a fertőző nyál sebbe jutása fertőzi meg. A kór lényegében egy heveny agy- és gerincvelő-gyulladás, melynek egyik fő tünete a víziszony. Kezdetben a víz ivása, később már a víz megpillantása is súlyos, fojtogató garatgörcsöt vált ki. A beteg, nehogy a görcs ismétlődjék, kézzel-lábbal küzd a vízivás ellen: a szó szoros értelmében iszonyodik a víztől. A halál oka a légzésbénulás. A veszettség fő terjesztője sokáig a kutya volt, napjainkban azonban a legnagyobb veszélyt a kóbor macskák jelentik. Ezt a tényt külön hangsúlyoznunk kell, mert míg a kutyák veszettségének lehetősége a laikusok előtt is ismert, a kedves kis cirmosokról csak kevesen tudják, hogy harapásuk a veszettséget is terjesztheti. Mikor tételezhető fel a macskáról, hogy veszett? Ha látszólag ok nélkül, 28 Nő nagyon agresszíven támad. Nem ritkaság, hogy a veszett állat ráugrik az őt simogatni akaró gyermekre, s rendkívül veszélyes, harapott, karmolt sebet ejthet annak arcán, fejbőrén. A tűhegyes fogakkal ejtett mély és szűk sebek alig véreznek, gyorsan összezáródnak, ami csak növeli a sebbe került fertőző anyag „megfogamzásának”esélyeit. A nagyobb sebet ejtő, bőven vérző kutyaharapás ezért kevésbé veszélyes. A két háziállaton kívül a harmadik veszélyforrás a róka, különösen az év első hónapjaiban. Az emberre terjedés veszélye nem a vadászokat fenyegeti, akik jól informáltak a róka betegségeiről, hanem azokat az erdőben, természetben sétáló, síelő gyermekeket, akik minden rókában Vukot látnak. Figyelmeztessük őket: az a róka, amely meglepően „szelíd”, bevárja az ember közeledtét, valószínűleg beteg! Ne akarják őt megfogni, megsimogatni! Fertőző lehet az elhullott róka is, ezért ne áhítozzunk a prémjére, mert azzal együtt könnyen veszettséghez is hozzájuthatunk, Mi a teendő állatharapás esetén? Ha a harapás ruhán, kesztyűn keresztül történt, s nem keletkezett nyílt seb, a fertőzés veszélye minimális. Ha fedetlen testrész sérül, minél közelebb esik a sérülés a fejhez, agyhoz, annál nagyobb a fertőzés veszélye. Gyakori hiba a sérült, illetve hozzátartzói részéről, hogy a támadó állatot megölik. Sokkal okosabb dolog a gyanús kutyát, macskát biztonságos helyre zárni, s állapotát — az állatorvossal együttműködve pár napig megfigyelni. Ha az állaton 14 nap alatt nem tör ki a veszettség, a megharapottat nem fertőzhette meg. Az agyonütött, lelőtt állat teteme átadandó az állatorvosnak. Az elpusztult állat agyának szövettani vizsgálatával ugyanis megállapíható, veszettségben szenvedett-e vagy sem. Mivel a veszettség nem gyógyítható, rendkívül fontos a megelőzés: gyermekeinket okos, tartózkodó állatszeretetre neveljük. Idegen, kóbor állatot, bármily kedves, szelíd is, ne simogassanak, ne etessenek. Ha az idegen, ismeretlen állattal való kontaktus következménye karcolás, seb, nyállal való befrpcskölés — forduljunk orvoshoz. Ő döntsön a további teendőkről. Dr. Kiss László NÉGY ARCKétféle fürdő vart tisztálkodás céljából végzett és a relaxálódásra szánt fürdő. Most ez utóbbiról ejtünk szót, hiszen nagy szükségük van rá a munkában megfáradt, agyonhajszolt nőknek. Jó egy kicsit visszavonulni a fürdőszobába, ahol csend van, ahol nem kell szüntelen kérdésekre válaszolni, ahol az ember meghányja -vetheti további teendőit, elidőzhet a nap egy-egy kedves epizódjánál — esetleg nem gondol semmire. Egyszerűen pihen. Mi kell egy kellemes fürdőhöz? Egy jó erős hátkefe a fáradt izmok masszírozására, a vérkeringés felpezsdítésére, továbbá egy puha, lehetőleg természetes szivacs, pipereszappan, fürdősó (akinek száraz a bőre, annak fürdőolaj), hőmérő, hiszen a 36 fokos víz felfrissít, a 38 fokos elernyeszt és pihentet. A képen látható praktikus tálcára odakészíthetjük kedvenc regényünket is (amelyet sose bírunk végigolvasni, mert mindig elalszunk fölötte). Ha kedvünk van, kisebb tomagyakorlatokat is végezhetünk a lábunkkal, váltakozva emelgethetjük, és derekunkat is kifeszíthetjük. A kellemesen eltöltött óra végén hideg-meleg-hideg zuhannyal fejezzük be a fürdést. —cse—
