Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-02-24 / 4. szám
т т т ш. л Ma már nem ritkaság, hogy az e célra szakosodott szülészeteken testen kívül fogant gyerekek születnek. Időről időre mégis történnek olyan szenzációszámba menő esetek, melyek újfent felkeltik a közvélemény érdeklődését a téma iránt. Ilyen volt legutóbb a magyarországi lombikbébi-ikerszülés, amely kapcsán az Élet és Tudomány című közismert hetilap a „lombikbébi-kész'ttés” mikéntjéről írt: Habár a lombikbébi szó világszerte elterjedt, mégis pontatlan elnevezése a testen kívül fogamzott gyermeknek, A bébi csak annyiban lombik, hogy a petesejt megtermékenyülése a női testen kívül, valamiféle lombikban megy végbe, s itt néhányszor osztódik. De ezután visszahelyezik az anyaméhbe, s tovább már természetes körülmények közt fejlődik. Persze a női szervezetet először alaposan fel kell készíteni a terhességre, azaz be kell avatkozni hormonális rendszerébe. A nő olyan hormont kap, melynek hatására a petefészekben egyidejűleg több tüsző indul fejlődésnek. A petesejteket közvetlenül a tüszőrepedés előtt kell kiemelni. Mivel a petesejt a nő legsérülékenyebb sejtje, a leszívás után megfelelő hőmérsékletű, valamint széndioxid- és oxigénnyomású tápoldatba helyezik. Általában három-négy egészségesnek látszó petesejtet hoznak össze az előkészített hím ivarsejtekkel. Mikroszkóp alatt jól látható a találkozás. Ezután a megtermékenyített petesejtet 48 óráig megfelelő hőmérsékletű helyen tárolják, miközben három osztódáson megy át, azaz a 48 óra múltán 8 sejtből áll. Ekkor helyezik vissza a befogadásra felkészített anyaméhbe. Ahhoz, hogy a nyolcsejtes embrió beágyazódjon, nemcsak arra van szükség, hogy a sejtjei épek legyenek, hanem arra is, hogy a méh nyálkahártyája alkalmas legyen a befogadásra. Ezt hormonális kezeléssel érik el. A behelyezés legegyszerűbb módja, hogy az előkészített embriókat a méhszájon át a méhüregbe fecskendezik. Ha a beavatkozás eredménytelen marad, megkísérelhetik a petesejt petevezetékbe juttatását. Ez csak műtéti úton lehetséges, s mivel az anya megterhelése sokkal nagyobb, csak ritkán végzik. Ráadásul az eredményesség sem elég meggyőző. 10 Nő Az embrió behelyezése után következik a várakozási szakasz. A fő kérdés, hogy beágyazódott-e az embrió, s ha igen, miképp alakul a terhesség. Ami az eljárás eredményességét illeti, a szakemberek megkülönböztetik a teherbe esési arányt (ez a beágyazódás gyakoriságát jelenti) és azt, hogy hány újszülöttet vihetnek haza a szülők. Á kettő közt ugyanis nagy különbség van. Az előbbi akár 30-40 százalék is lehet, míg a hazaviteli arány 10-20 százalék között mozog. Ezek az adatok egy ciklusra vonatkoznak. Több cikluson át megismételt beavatkozásnál javulhatnak az esélyek, de a vetélések gyakorisága így is jóval meghaladja a természetes fogamzás során tapasztalt arányt. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a lombikbébiprogramban a nem teljesen egészséges ivarsejtek is esélyt kapnak arra, hogy részt vegyenek a szaporodás folyamatában, s a későbbiek folyamán választódnak ki. A fejlődési rendellenességek aránya a lombikbébik körében még így is nagyobb egy kicsit, mint a természetes úton fogant csecsemőknél. Eddig a „technikai rész". Persze van itt egy kérdés: mi lesz a többi embrióval, ha netán mind a három vagy négy beágyazódik, ami elvben és gyakorlatban is előfordulhat? A válasz számomra a cikk legmegr döbbentőbb része, ezért szó szerint idézem: „Legföljebb két embriót hagynak életben, s közülük is majdan az egyiket — ha csak az anya nem ragaszkodik az ikrekhez — megsemmisítik, mégpedig úgy, hogy ultrahangos készülék vezérlésével célzottan átszúrják az embrió szívét" (kiemelés tőlem). Most már értem, hogy egyes tudósok számára miért tudományetikai kérdés a lombikbébis kísérlet! —Izsu— „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa.” (Márk,10,14) — Ön nemrég tért haza Svájcból, ahol egy három hónapig tartó gyermekmissziós tanfolyamon vett részt. Csehszlovákiában azonban keveset tudunk a Gyermekmisszióról, a Gyermekevangelizációs Közösségről... — A Gyermekevangelizációs Közösséget (Child Evangelism Fellowship — CEF) 1937-ben alapították az Egyesült Államokban. Ma ez a legnagyobb misszió a világon. Az első misszionáriusok 1946-ban érkeztek Európába, s először Svédországba, maid később Dániába és Csehszlovákiába látogattak el. Nálunk a cseh származású Mildred Droppa nevéhez fűződik a gyermekmissziós tevékenység kibontakoztatása. Droppa azonban 1948 februárjában az akkori politikai események miatt kénytelen volt elhagyni Csehszlovákiát. Ezután évekig nem működött itt misszió. Isten kegyelméből a hatvanas években ismét misszionárusok érkeztek Kelet-Európába, s újból megkezdődött a hittérítői munka. — Saztán Csehszlovákiában hivatalosan is megalakult a Gyermekmisszió. — Igen, tavaly márciusban. Jelenleg négyen dolgozunk főállásban, s mindnyájan egyháztagok vagyunk. A csehszlovákiai Gyermekmisszió vezetője, Jozef Kovác az evangélikus egyház tagja. Két munkatársam pedig hitoktatást is tart az evangélikus gimnáziumban. Kezdetben helyiségünk sem volt, de ez nem csüggesztett el bennünket. Munkatársaim felajánlották, hogy az összejöveteleket a lakásukon is megtarthatjuk. — 6&V tudom, most már van egy Örömhír Klubuk is. — Pozsonyban, az YMCÁ-ban kaptunk egy Helyiséget. Minden héten szerdán szlovák nyelvű hittérítést tartunk 6-12 éves gyermekek számára. Klubunkba először is azokat a gyerekeket hívtuk meg, akikkel nyáron ismerkedtünk meg egy szabadtéri evangelizáció kapcsán. De ettől függetlenül bárki eljöhet az összejöveteleinkre, aki szeretne jobban megismerkedni a bibliai igazságokkal és keresztényi élettel. — Mi a Gyermekmisszió célkitűzése? — Fő célunk a gyermekek hitéletre való nevelése és a lelki gondozás. Szeretnénk minél több gyermeket elvezetni az Úr Jézushoz. De ez csak küldetésünk egyik része. A legfontosabb feladatunknak a gondozói munkát tartjuk. Hiszen a gyerekekkel elfogadtatni az Úr Jézust, mondjuk, harminc percig tart, de az utógondozói munka — ami tulajdonképpen a keresztényi életre való ne-
