Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-08-14 / 33. szám
„Két hét múlva szólt az egyik barátom, hogy embert keresnek a helyemre. S nemsokára azt is megtudtam, kit találtak. Altkor aztán fölhívtam LenőéSt, hogy miről van szó. Jöjjön be holnap! — ezt válaszolta." NAGY VENDÉGI ÉVA A szégyen pírja, AVAGY milyen elégtételt kap P. Csaba? A SZÉGYEN PÍRJA 1. Pásztor Csaba telefonszáma és lakcíme Sellyén. Három mondat egy tépett cetlin: 'mindössze ennyi útravalóval indulok a riportra. Egy fiatalembert átszervezés címén egyik munkakörből a másikba helyeznek — a történet, ami a szorosan vett tényeket illeti, csupán ennyire szorítkozik. A fiatalember szőke. gyerekarcú. és néha meglepően pontosan ..analizálja’’ az eseményeket. A történetet, amely rendkívül sokat mond el az egészről, ami mostanság körülöttünk van. Mert eddig túlságosan . is könnyű volt. Eddig csak kézen fogtuk egymást és elindultunk törpe kis országunkban. hogy rámutassunk a lobünösökre — akik miatt idáig jutottunk. Lassan azonban, sajnos, kiderül, hogy itt mindenki vétkes, itt senki sem hibáztatható a másik nélkül, itt még a jó is csak a rossz jóvoltából lehet jó: hogy tudtukon kívül „beszerveztek” valamennyiünket — és még a legtisztességesebb szándékunk is a szétrothadt építményt toldozza-foltozza. S éppen ezért csöppet sem szeretném, ha P. Csaba története a Jó és a Rossz, a Megbántottak és a Gonoszok ostoba képletévé egyszerűsödne — ahelyett, hogy betöltené egyetlen értelmes funkcióját: tisztázná és javítaná a helyzetet. S hogy milyen ez a helyzet? Pásztor Csaba például úgy látja: az ő számáramár nincs esély. Az ő helyzete — az üzemen belül — már nem megoldható. Ami pedig a többit illeti: lényeges javulás csak a lényegen való változtatástól várható. Lássuk tehát a lényeget! 2. LenééS mémöl)pt először a szerkesztőségből hívom föl. — Halló. Pásztor Csaba ügyében szeretnék beszélni Önnel... —■ Nem nyilatkozom! — hangja visszautasító és sértődött. — Ne tessék haragudni: a sajtótörvény értelmében . . . — Már megmondtam: nem nyilatkozom. Nekem ilyesmire, sajnos, nincs időm. 3. A rendész kiírja a belépőcédulákat, a sorompót fölhúzzák, megnyílnak előttünk ti Duslo gyártelepei. Csípős szag terjeng, pedig pár perce még üdítő nyári zápor zuhogott (Mert ez is idetartozik: állítólag kimutatták, hogy a kiáramló dioxin miatt három évvel alacsonyabb az átlagéletkor a környéken.) A benső ..főutca” végén jobbra kanyarodunk. a Gépszerelő Üzem (SMZ) fabarakkjai hoz. Itt konstruktőri; ódik június elsejétől Pásztor Csaba. Kesernyés mosoly. — Nem hiszem, hogy rajtam segíteni fognak — mondja.' — Rajiam, úgy hiszem, nem is lehet segíteni. Meg talán a soTőijeim már vissza se fogadnának. Vagy ha mégis, nem lenne tekintélyem, a bélyeget már viselem: egyszer már kirúgtak! De azt talán meg lehetne írni. mennyire felemás a helyzet itt az üzemben, hogy kik bújtak meg a VPN háta mögött, s kik kerültek ismét hatalomra .Általában ugyanis az. volt a jellemző, hogy a VPN-ben a funkciókért folyt a harc; s mióta megvan a funkció, minden megv a régiben. Meg persze, olyan összefüggések — és összefonódások is vannak, melyeket én sem látok tisztán. — Kezdjük talán az elején. — Két és lel éve vagyok a Duslóban. Közlekedési középiskolát végeztem, utána Pozsonyban dolgoztam. Csak aztán megnősültem, közelebbi munkát kellett keresnem. így’ kerültem ide. a forgalomirányításra főnöknek. Tizennyolc embernek parancsoltam, akik között mindenféle akadt, olyan is. aki megfogja a munka végét, solyan is. aki iszákos, lógós, szóval, nem volt könnyű. V elején problémáin is voltak: Táncossal. az ökonómussal például többvör iv összeszólalkoztunk. Végül a pártgyűlésen megszavazták, hogy a részlegünk közvetlenül az igazgató irányítása alá kerül. S részben meg is szűntek a problémáim. KvasriovskyL a régi igazgatót két hónapja váltották le. s ;tz ő helyére került, LenféS. Lényegében én esak három hétig dolgoztam a keze alatt. Még az elején behívatott mindenkit. hogy őszintén táljuk föl a hibákat legyünk javaslatokat stb. Nem volt rendes udvarunk, műhelyünk, a emberek a fizetésekkel sem voltak elégedettek, jóval a duslós átlag alatt kerestek, igazságtalan volt a bérdifferenciálás stb. Én is jártam nála. elmondtam hát. milyen elképzeléseim vannak, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a munkát — azokat a javaslataimat melyekre Kvasriovsky rendszerint azt válaszolta, hogy ne löijem magam, mert ..le is út föl is iíi”. Szóval, bizakodtam. — S ehelyett három hét múlva áthelv ezik... — Annak idején a bizalmi szavazáson bizalmat kaptam. A módszert tartom tisztességtelennek, ahogy eljártak velem szemben. Egy hét után Lencés kijelentette, hogy elégedetlen velem. Ha pályázatot írnak ki a helyemre, s vesztek, belenyugszom. A szituációt persze, mindjárt nem ismertem föl. Két hét múlva szólt az egyik barátom, hogy embert keresnek a helyemre. S nemsokára azt is megtudtam, kit találtak. Jöjjön be holnap! — ezt válaszolta. Nem mennék-e el konstruktőrnek? — kérdezte aztán, majd gondolkodási időt adott. S ezalatt mindent meglett, hogy lejárasson, szakmailag lehetetlennő 6
