Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-06-19 / 25. szám
CSALÁDI KÖR — Az előadásokból többek közön kiderült, hogy a fiatal családok problémáinak gyakori oka a szülök beleszólása a fiatalok életébe. Ez azért érdekes, mert Dél-Szlorákiában is van néhány olyan járás, ahol a válóokok listáján a nemzedéki ellentét vezet... Kóger Erzsébet: Szerintem ez általános probléma. Nagyon gyakran találkozom vele. A fiatalok egzisztenciálisan kiszolgáltatottak, mert egy embernek egész életén keresztül kel! dolgoznia ahhoz, hogy fedél legyen a feje fölött. Ez az önálló élet minimuma, s ehhez is a szülők kemény támogatása szükséges. A szülök viszont úgy érzik, hogy ennek fejében joguk van beleszólni a fiatalok életébe, joguk van arra. hogy felnőttként is gyereksorban tartsák őket. Más szempontból viszont ez mindenkinek kényelmes, mert elmosódik a felelősség, és a feladatok is valahogyan clkenödnek. A harmadik dolog, hogy az emberek gyakran elégedetlenek felnőtt gyermekeikkel, nem tetszik nekik a saját nevelésük eredménye, s úgy érzik, ilyen ..se!ejtekre"-re nem bízhatják a következő nemzedék nevelését. Pihegyi Ferenc: Én a lelki szempontokról szeretnék szólni. Szerintem a szülők nagy része nem tudja mindazt megadni a pici babának, amire annak szüksége van. Nem adja önmagát, nem adja az idejét, nincs vele. Dolgozik, hogy a gyereknek anyagilag mindene meglegyen. de azért furdalja a lelkiismeret. Ahogy a gyermek nőni kezd. akkor próbál a szülő „törleszteni”. És akkor követi el a második nagy hibát. Tehát először nem nyújt biztonságot a picinek, a serdülőt viszont fogja, nem engedi felnőni. A gyerekek egv része ezt nehezen viseli el. s itt jön a következő probléma, a házasságba menekülés. Mert egy házasságkötést az is motiválhatja, hogy szabadulni akarok a szülői háztól, mert azt a légkört nem bírom ki. És ez nem jó alap a házassághoz. De nem jó alap az sem. ha fülig szerelmesek vagyunk, holott évszázadokon át azért küzdöttek az emberek, hogy' szerelmi alapon lehessen házasságot kötni. Ez nagyon szép. csak hát a szerelem nem tartós anyag. A szex. a másik előnyös tulajdonságai, a társadalmi helyzet. a vagyon sem az. mert mindezekben könnyen bekövetkezhet változás, s akkor oda a kapcsolat. Ugyanígy kérdéses a jó párválasztás ..tartóssága" is. Hisz az esküvővel csak kezdődik valami. Sokan nem tudatosítják. hogy a házasság munka, amihez energiabefektetés kel*, hogy végig tudjuk csinálni — A családterápiás esetbemutatások második tanulsága számunkra, hogy a látszólag apró problémák mögött is az okok micsoda bonyolult szövevénye rejtik. A bemutatott esetek közül szinte valamennyi tipikusnak mondható. A hétköznapok folyamán milliószor találkozunk ilyenekkel. és elsiklunk fölöttük, mert azt gondoljuk, ez a normális házasság, ilyen ez élet. A kérdés azért is fontos, mert ha a jövőben valaki családterapeulához akar majd fordulni, esetleg így morfondírozhat: *az én problémám nem is igazi probléma, ez csak apróság ”, és végül úgy is dönthet, hogy mégiscsak megpróbálja maga megoldani, ha pedig nem megy. él vele tovább. Ez pedig nem jó. Ráadásul. Ikt családterápiával segíthetünk a bajon. Mógor Ilona: Én gyermek ideggondozóban dolgozom. s nehéz meghatároznom, hogy melyik probléma jelentkezik apró vagy nagy dolog formájában. Mert azokra a problémákra hamar felfigyelünk, amelyek miatt magatartászavar, -változás lép fel a gyereknél, hisz az agresszív' vagy deviáns viselkedés a felnőttet is zavarja. Ezek komoly tünetek, hamar orvoshoz fordulnak velük. S épp ezért, no meg azért is. mert a kirívó tünetek mögött gyakran nem is olyan nagy problémák rejtőzködnek, könnyebb segíteni. Az apró tünetek sokszor jóval súlyosabb problémát, funkcionális zavart, depressziót, neurózist jeleznek. Egy szorongó gyereknél gyakran régóta tartó családi problémák vannak a héti érben. s ezeknél okvetlenül be kel! avatkoznunk. Pálhegyi Ferenc: A saját házasságomból hoznék egy példát. A feleségem évekkel ezelőtt egyszer arra kért. hogy szerezzek dugót a mosdókagylóba. Ez régi típusú kagyló volt. hiába kerestem bele dugót, nem kaptam. A feleségem zsémbes volt. én meg nem bírtam megérteni, hogy lehet ebbő! akkora ügyet csinálni, ami hetekig mérgezi a kapcsolatunkat. Végül rájöttem, hogy az én reakcióimból azt érzi ki a feleségem, hogy ő nem fontos nekem. Tehát nem a dugó volt a valódi ok. Az apró dolog valami mélyebbet jelzett! Kóger Erzsébet: Mindennapi életünkben számtalan ilyen dolgot követünk el de ezt többnyire csak egy kívülálló képes felmérni. Például nagyon sok házasságban mindig ugyanarról veszekednek, csak a házaspár hiszi, hogy mindig másról. A veszekedésnek mindig más az alapja, de a vita kivétel nélkül arról szól. hogy nem szeretik egymást igazán. Persze, belülről korántsem könnyű felismerni, hogy mi az apróság és mi a valódi probléma, de épp itt van jelentősége az elfogadó külső segítségnek, amely rá tud ébreszteni a lényegre. Horváth József: Az érzelmi viszonyulást nagyon meghatározza. hogy van-e a feleknek korábbi érzelmi adóssága. A kölcsönös, nem is egészen tudatos mulasztások nagyon meg tudják mérgezni a kapcsolatot. Ilyenkor van az. hogy látszólag banális esemény nagy sérckmmc válik. Épp ezért a milánói terápiás iskola nem is annyira a családszerkezet megváltoztatására törekszik, mint inkább arra. hogy' az érzéklést. észlelést, érzelmi minősítést változtassa meg. Hogy egymás hántását ne olyan tragikusan éljék ál. ellenben érzelmi adósságaik rendezésével tudjanak természetesen viszonyulni egymáshoz. Horváth Józsefné: Franki, bécsi pszichiáter, a logoterápia megteremtője mondja „És mégis mondj igent, az életre” című könyvében: .jakkor lehetünk igazán önmagunk ha ehnerüBtetünk a másik szeretetében”... Azt hiszem mindnyájan ugyanerről beszélünk. — A családterápia fontos feladata, hogy az .,egészségesekkel”, „normálisokkal" elfogadtassa a „másokat” olyannak, amilyenek. Mennyiben része a családterápiái folyamatnak önmagunk megszerettetése, elfogadtatása? PáMiegvi Ferenc: Itt nagyon fontos, hogy mit értünk szercteten. Szerintem a szeretet egyik oldala a másik ember feltétel nélküli elfogadása: szeretlek, függetlenül attól, hogy te milyen vagy. hogyan viselkedsz stb. A másik okla! önmagunk feltétel nélküli odaadása. Ez nem nagyon megy az embernek. Ezt a fajta szeretetet ragyogóan adja vissza a Szeretet himnusza. Ha elolvasom. első gondolatom, hogy én képtelen vagyok így szeretni. A második, hogy ez nem is az én szeretetemrő! szóL így csak Isten vagy Jézus szerethet. De akkor mit tudok tenni én? Megint a Bibliából idéznék: ^nz Isten szeretete kiönteten a mi szivünkbe". De ez csak úgy megy. ha leteszem a fegyvert és beismerem, hogy nekem magamnak ez nem sikerül. Mert az ember önmagában nem ál! meg. rá van utalva az eredeti energiaforrásra. Ha vek marad kapcsolatban, képes a xzeretetre. Nyilván nem folyamatosan. El fog bukni, lesznek kudarcai, de lesz hová visszafordulnia és érdemes lesz élnie. Újra Frankira utalnék, aki szerint az élet értelmét meg kel! találni, mert szükségünk van egy célra. A koncentrációs táborokban is apnak volt nagyobb esélye a túlélésre, akit várt valaki vagy valami. Az éfclct végigjárni is annak van nagyobb esélye, aki tudja, hogy miért él. Horváth Józsefné: Alkohológiai osztályon dolgozom, ahol az alkoholbetegekkel rendszeresen hallgatunk komolyzenét. s nagyon sokszor előbukkan az Isten-élmény. Az emberben" mint minőségben minden készen áll erre a változásra. Az alkoholbetegek is. akiket mi sokszor elítélünk, érzékenyen rezonálnak a szépre és sokszor mély gondolatokat fejeznek ki. Pl. egy ősi héber himnusz hallgatása közben mondta az egyik beteg, hogy arra gondol, nagyanyjával valamikor járt templomba, s talán másként alakult volna az élete, ha nem tér le arról az útról. Sajnos, bennem nem volt annyi bátorság, hogy megerősítsem őt ezen a vonalon. S azért tartom csodálatosnak a mostani konferenciánkat, mert akinek van füle a hallásra, és meri vállalni, hogy elindul efelé az energiaforrás felé. annak szabad útja van. Mi meg közben csinálhatjuk, amit a szakmából eredően csinálni tudunk. Horváth József: A szeretet — és ezt a keresztény vallás kihangsúlyozza — elsősorban nem érzelem, hanem egy állandó jóra való törekedés. aminek jelentős akarati eleme is kell. hogy legyen. Horváth Józsefué: Igazából abban kel! megerősíteni a betegeinket, hogy semmive! sem rosszabbak a többi embernél Ugyanazok a minőségeik, s ezen belül minden árnyalat megtalálható bennük. A terápia hatása abban rejlik, hogy' tudatosítják, mi van bennük és egymás közi is megtapasztalják az emberségei Sokszor nő 10
