Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1990-01-03 / 1. szám

5ffl §5 m \ Ea\ »1, » v:j * 5# —r öf vfc 3 Megjelent a Nő 1990-es évkönyve „Engem elűztek, kiforgattak és én tehetetlen va­gyok! Mert mondja csak, ki fog engem megvédeni, mikor körülöttem minden úgy van berendezve, hogy a feleségemet védje — ellenem?" — kérdi a riportertől a negyvenes őszülő férfi az évkönyv A házasság vaskos bástyái című írásában, és az izgalmas téma, vagyis a nagyok együttélése folytatódik a Gyermekkori magány avagy Tanácsok szülőknek gyerekekről cimü írásban, amelyben gyerekek mondanak véleményt szüléikről. Egy tizenkét éves fiú például ekképpen: „Ha szüleimnek nem sikerül valami, lehordanak, hogy szemét vagyok és állat.. „Míg az anya elsősorban a gyerekeiben leli boldog­ságát, addig az apa az anyában, a nőben félti, óvja gyerekeit" — mondja Josef Svercar világhírű orvos­­professzor, aki prágai otthonában magyarul fogadta az évkönyv munkatársát, és az anyaságról, a család­ról, a szeretetröl beszélgetett vele. „Mintegy negyvén százalékban sikerül leszoktatni pácienseinket a dohányzásról, de már az is jó ered­mény, ha a napi hatvan cigarettát sikerül ötre csök­­kentenünk, mondja a riporternek a Bratislavai Egyete­mi Kórház akupunktúra osztályának főorvosa a „Tűz­zel és fémmel" írásban, amely aprólékosan foglalko­zik az új gyógymód alkalmazásával. Miről olvashatnak még az évkönyvben ? Nyugdíjakról és arról, milyen mértékegységeket használunk; arról, hogyan készítsünk finom falatokat zöldségfélékből; az évkönyv disznótoros recepteket és a zöldségfélékből készített ételek elkészítési mód­ját is közli: megtudhatják, hogyan szaporíthatok a kaktuszfélék, és azt is, hogyan alakítható ki a szép lakókert; bemutatja, milyen szerepe lehet a fehér színnek egy négyszobás lakótelepi lakásban, és ere­deti ötleteket kínál a szobanövények „felöltöztetésé­hez". Közöl divatot: például teltkarcsúaknak ruhákat, komplékat, továbbá vidám bohókás ötleteket megunt ruhadarabok felújításához, kötött divatot és horoszkó­pot, keresztrejtvényeket, fejtörőket az egész család­nak. Mindenki, aki kezébe veszi a Nő 1990-es év­könyvét, talál benne olvasnivalót. Ezért ne hiányozzon egyetlen családból sem a Szlovák Nőszövetség Köz­ponti Bizottsága Zivena kiadóvállalatának kiadványa. Kapható az újságárusoknál és a könyvesboltokban. Ára 19 korona. Magyarországon megrendelhető a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) — 1900 Budapest, XIII., Lehel út 10/a. KAPJUK VISSZA EMBERI MÉLTÓSÁGUNKAT! Barak László a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom képviselője a Dunaszerdahelyi járásban. — A közvélemény számára már többé-kevésbé ismertek a mozgalom céljai. Ön mégis mit tart a legfonto­sabbnak? — Már sokszor és sokan elmondták, hogy a mi mozgalmunk egy alulról — a népből — szerveződő kezdeményezés. Célunk nem más, mint hogy az embe­rek visszakapják emberi méltóságukat, öntudatukat. Hogy az a tömeg, amely­ben egyénenként ugyan eddig is meg­volt a szabadságra, függetlenségre való törekvés — hatalmi eszközökkel lefoj­tották benne — visszanyerje egyéni arculatát. Nem véletlen, hogy a mozga­lomban elsősorban azok az érdekek, törekvések kerültek előtérbe, melyek eddig egyáltalán nem kaphattak nyilvá­nosságot. — Számtalan levelet kapunk, melyben az emberek tanácsot kér­nek: szeretnék megalakítani a moz­galmat, de nem tudják, hogyan kezd­jék ... — Ez is egy régi beidegződés: az emberek még most is várják, hogy valaki majd fölülről megmondja, száj­barágósán megmagyarázza, mit ho­gyan csináljanak. Nem! Mi senkit nem utasítunk. Ez a kezdeményezés nem a sztálinista modellek példájára szerve­ződik, amelyben mindig van egy egy központ, mely dönt, irányít és utasít. Nálunk nincs elnökség és „sorkatona­ság". A Nyilvánosság nem hierarchikus fölépítésü, horizontálisan „gyűjti egy­be" az akaratokat. A koordinációs bi­zottság (már az elnevezésből kitűnik) tulajdonképpen csak „egybegyűjti", számon tartja azokat a gondokat, prob­lémákat, melyeket a különböző csopor­tok, munkahelyi kollektívák, kisebbsé­gek stb. már megfogalmaztak. Ezért is olyan nagyon fontos, hogy a mozgalom munkájába csak azok az emberek kap­csolódjanak be, akiknek tekintélyük van a társaik előtt, szavuknak van súlya, hitele; akik képviselni tudják azoknak az érdekeit, akik közül jöttek, és fele­lősséget tudnak vállalni a következmé­nyekért anélkül, hogy személyes vagy önös érdekeikre tekintettel lennének. Nemegy helyen, üzemben, faluban az emberek azt várják a mozgalomtól, hogy majd elintézi, megoldja a problé­máikat, leváltja a korrupt vezetőket, igazgatókat stb. Ez tévedés! A mozga­lom se végrehajtói, se ellenőrző hata­lommal nem rendelkezik, illetve egyet­len — ellenőrző — hatalma a nyilvá­nosság, ami viszont sokkal hatéko­nyabban működik, mint működött aze­lőtt bármely perzekúció, pártfenyege­tés stb. A mozgalom semmiféle mun­kahelyi problémában nem tud segíteni, azokat az adott munkahelyeken kell megoldani! Vagyis egyféleképpen tud segíteni: fölhívja a munkásokat, lakoso­kat, készítsenek csomagtervet, „gyűjt­sék egybe" azokat a problémákat, gon­dokat, melyek fékezik a termelőmun­kát, a békés, szabad életet, és tegyék a vállalati, állami vezetők asztalára. Ezt ugyanis kizárólag az ott élők, az adott munkahelyen dolgozók tehetik meg, ezt egyik gyár, üzem, falu helyett sem végezheti el a koordinációs bizottság. És a különböző, magukat már korrum­pált igazgatók, elnökök stb. visszahívá­sának is megvan a törvényes útja: tes­sék jogászokhoz fordulni! Nem győzzük azonban hangsúlyozni: az ilyen irányú kezdeményezéseknél a vízválasztó mindig a szakmai rátermettség, alkal­masság kell hogy legyen. — Az Önök járásában hogy dolgo­zik a mozgalom? — Járásunkban is éledeznek ezek a kezdeményezések, és helyenként na­gyon jól dolgoznak. Attól pedig, hogy a mozgalom idővel „megereszkedik", le­lohad, úgy hiszem, nem kell tartanunk, hiszen az emberek kezdenek már las­san rájönni, hogyan /is/ lehet és /kell/ politizálni. Félnünk mástól kell! Metternich mon­dotta még egykoron, ha nem tudsz egy mozgalmat elfojtani, állj az élére. Ez a veszély fenyeget bennünket is. Nemegy üzem akad járásunkban, példának em­líthetném a szerdahelyi Másospolt, ahol a magukat már lejáratott vezetők áltak a mozgalom élére és a mozgalom vagy egy önhatalmúlag kinevezett sztrájkbizottság nevében terrorizálják a dolgozókat, s régi, parancsuralmí mód­szerekkel dolgoznak továbbra is. Tulaj­donképpen így próbálják „átlopni" ma­gukat ezekbe a „más" időkbe, s bom­lasztani a mozgalmat már csak azáltal is, hogy erőszakot tesznek egy erőszak­ellenes szervezet nevében. Mi ezekben az esetekben sem akarunk a folyama­tokba beavatkozni, azt tartjuk, hogy a dolgozók közül kell kiválasztódniuk azoknak az autonóm személyiségek­nek, akik elmondják az igazságot, el­mondják, hogy mindez csalás — és a többiek majd követik őket. — Az alkotmány negyedik cikke­lyének módosítása milyen következ­ményekkel járt a Szerdahelyi járás­ban? — Azt hiszem, a gondok országosak. Annak ellenére, hogy hazánk alaptörvé­nyéből töröltetett a párt vezető szere­pe, az állami és gazdasági irányításba annyira beépültek a pártapparátcsikok, hogy a tényleges irányítás még mindig az ö kezükben van. Nemegy helyen például még mindig elvtársaknak szó­lítják a dolgozókat, mintha mi sem történt volna. Ugyanez vonatkozik a párt és a nép egységét hirdető jelsza­vakra, melyek lélektanilag okoznak kárt a mozgalmunknak. Vagy például a szimbólumok, a vörös csillag stb., me­lyek negyven év óta — hiába élt meg közben egy-két történelmi vihart az ország — ugyanazon a helyen állnak, ahova annak idején odarakták őket. Lélektani szempontból fontos, hogy ezek eltűnjenek, az emberek csakis ak­kor hiszik el, hogy valami megváltozott. — Az emberek azonban itt, a Csal­lóközben, azt is kérdik, mi lesz a magyarsággal, milyen irányba fordul sorsunk. — A kérdésre mint a Független Ma­gyar Kezdeményezés egyik szóvivő, válaszolnék. Elvi nyilatkozatunkba egyértelműen kitűnik, hogy elképzelt seink szerint helyzetünk rendezési csakis egy parlamentális demokrác szavatolja. Ami magyarul annyit jelen ha itt demokrácia lesz, akkor remény lesz, ha viszont nem lesz demokráci, akkor — semmi sem lesz. Most legfontosabb, hogy a szlovákiai demol ratizálási törekvéseket támogassuk, mi kiindulási pontunk elsősorban a d( mokrácia, nem pedig a magyar kisebt ségi követelések. Számunkra a legfőb érték az egyén szabadsága, a tolerai cia, és a szolidaritás. Leszögezzü hogy a nemzetek és a nemzeti kisebt ségeket kollektiv jogok illetik meg. nemzeti hovatartozás emberi jog. Ezé a kollektiv jogok a nemzetek és a nen zeti kisebbségek minden egyes tagj: megilletik. Az FMK a kezdetektől fog\ részt vállal a Nyilvánosság az Erösz; Elleü mozgalomban, olyannyira, hoc egyik képviselőnk. Szigeti László, a ki ordinációs bizottságnak is tagja, s minőségében a kormánnyal is tárgy; Éppen ennek a következetes együttmi ködösnek az eredménye, hogy a mo galom tizenkét pontos követelése ki zött a tizedik pont hangsúlyozott; kiemeli a nemzetiségek jogainak rei dezését a teljes és tényleges jogegyei löség alapján. — Milyen a viszonyuk a Csem, dokhoz? — Tévedés ne essék, mi nem a Csi madok helyett és ellen jöttünk létr Társadalmunk pluralizálódik, az érdi kék és érdekképviseletek is pluralizi lódnak. Rajtunk kívül magyar szerveze nek számít még a Magyar Diákszöve ség, a Dobos László által vezetett Fi rum stb. Elnevezésünkben a függetlc kifejezés azt jelenti, hogy függetlennc tekintjük magunkat hatalmi pártoktc struktúráktól. Mi a megújult Csemadi kot fontos és jelentős kultúraszerve; erőnek tartjuk, és bizonyos keretek ki zött az együttműködésbe is hajlandi vagyunk vele. Egyáltalán, elvi nyilatk zatunkból következik, hogy minden di mokratikus gondolkodású egyénnel i demokratikus alapállású szervezett hajlandók vagyunk az együttműki désre. — Köszönöm a beszélgetést! NAGYVENDÉGI ÉV FOTÓ: PRIKLER LÁSZ nő 4

Next

/
Thumbnails
Contents