Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-01-03 / 1. szám
5ffl §5 m \ Ea\ »1, » v:j * 5# —r öf vfc 3 Megjelent a Nő 1990-es évkönyve „Engem elűztek, kiforgattak és én tehetetlen vagyok! Mert mondja csak, ki fog engem megvédeni, mikor körülöttem minden úgy van berendezve, hogy a feleségemet védje — ellenem?" — kérdi a riportertől a negyvenes őszülő férfi az évkönyv A házasság vaskos bástyái című írásában, és az izgalmas téma, vagyis a nagyok együttélése folytatódik a Gyermekkori magány avagy Tanácsok szülőknek gyerekekről cimü írásban, amelyben gyerekek mondanak véleményt szüléikről. Egy tizenkét éves fiú például ekképpen: „Ha szüleimnek nem sikerül valami, lehordanak, hogy szemét vagyok és állat.. „Míg az anya elsősorban a gyerekeiben leli boldogságát, addig az apa az anyában, a nőben félti, óvja gyerekeit" — mondja Josef Svercar világhírű orvosprofesszor, aki prágai otthonában magyarul fogadta az évkönyv munkatársát, és az anyaságról, a családról, a szeretetröl beszélgetett vele. „Mintegy negyvén százalékban sikerül leszoktatni pácienseinket a dohányzásról, de már az is jó eredmény, ha a napi hatvan cigarettát sikerül ötre csökkentenünk, mondja a riporternek a Bratislavai Egyetemi Kórház akupunktúra osztályának főorvosa a „Tűzzel és fémmel" írásban, amely aprólékosan foglalkozik az új gyógymód alkalmazásával. Miről olvashatnak még az évkönyvben ? Nyugdíjakról és arról, milyen mértékegységeket használunk; arról, hogyan készítsünk finom falatokat zöldségfélékből; az évkönyv disznótoros recepteket és a zöldségfélékből készített ételek elkészítési módját is közli: megtudhatják, hogyan szaporíthatok a kaktuszfélék, és azt is, hogyan alakítható ki a szép lakókert; bemutatja, milyen szerepe lehet a fehér színnek egy négyszobás lakótelepi lakásban, és eredeti ötleteket kínál a szobanövények „felöltöztetéséhez". Közöl divatot: például teltkarcsúaknak ruhákat, komplékat, továbbá vidám bohókás ötleteket megunt ruhadarabok felújításához, kötött divatot és horoszkópot, keresztrejtvényeket, fejtörőket az egész családnak. Mindenki, aki kezébe veszi a Nő 1990-es évkönyvét, talál benne olvasnivalót. Ezért ne hiányozzon egyetlen családból sem a Szlovák Nőszövetség Központi Bizottsága Zivena kiadóvállalatának kiadványa. Kapható az újságárusoknál és a könyvesboltokban. Ára 19 korona. Magyarországon megrendelhető a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) — 1900 Budapest, XIII., Lehel út 10/a. KAPJUK VISSZA EMBERI MÉLTÓSÁGUNKAT! Barak László a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom képviselője a Dunaszerdahelyi járásban. — A közvélemény számára már többé-kevésbé ismertek a mozgalom céljai. Ön mégis mit tart a legfontosabbnak? — Már sokszor és sokan elmondták, hogy a mi mozgalmunk egy alulról — a népből — szerveződő kezdeményezés. Célunk nem más, mint hogy az emberek visszakapják emberi méltóságukat, öntudatukat. Hogy az a tömeg, amelyben egyénenként ugyan eddig is megvolt a szabadságra, függetlenségre való törekvés — hatalmi eszközökkel lefojtották benne — visszanyerje egyéni arculatát. Nem véletlen, hogy a mozgalomban elsősorban azok az érdekek, törekvések kerültek előtérbe, melyek eddig egyáltalán nem kaphattak nyilvánosságot. — Számtalan levelet kapunk, melyben az emberek tanácsot kérnek: szeretnék megalakítani a mozgalmat, de nem tudják, hogyan kezdjék ... — Ez is egy régi beidegződés: az emberek még most is várják, hogy valaki majd fölülről megmondja, szájbarágósán megmagyarázza, mit hogyan csináljanak. Nem! Mi senkit nem utasítunk. Ez a kezdeményezés nem a sztálinista modellek példájára szerveződik, amelyben mindig van egy egy központ, mely dönt, irányít és utasít. Nálunk nincs elnökség és „sorkatonaság". A Nyilvánosság nem hierarchikus fölépítésü, horizontálisan „gyűjti egybe" az akaratokat. A koordinációs bizottság (már az elnevezésből kitűnik) tulajdonképpen csak „egybegyűjti", számon tartja azokat a gondokat, problémákat, melyeket a különböző csoportok, munkahelyi kollektívák, kisebbségek stb. már megfogalmaztak. Ezért is olyan nagyon fontos, hogy a mozgalom munkájába csak azok az emberek kapcsolódjanak be, akiknek tekintélyük van a társaik előtt, szavuknak van súlya, hitele; akik képviselni tudják azoknak az érdekeit, akik közül jöttek, és felelősséget tudnak vállalni a következményekért anélkül, hogy személyes vagy önös érdekeikre tekintettel lennének. Nemegy helyen, üzemben, faluban az emberek azt várják a mozgalomtól, hogy majd elintézi, megoldja a problémáikat, leváltja a korrupt vezetőket, igazgatókat stb. Ez tévedés! A mozgalom se végrehajtói, se ellenőrző hatalommal nem rendelkezik, illetve egyetlen — ellenőrző — hatalma a nyilvánosság, ami viszont sokkal hatékonyabban működik, mint működött azelőtt bármely perzekúció, pártfenyegetés stb. A mozgalom semmiféle munkahelyi problémában nem tud segíteni, azokat az adott munkahelyeken kell megoldani! Vagyis egyféleképpen tud segíteni: fölhívja a munkásokat, lakosokat, készítsenek csomagtervet, „gyűjtsék egybe" azokat a problémákat, gondokat, melyek fékezik a termelőmunkát, a békés, szabad életet, és tegyék a vállalati, állami vezetők asztalára. Ezt ugyanis kizárólag az ott élők, az adott munkahelyen dolgozók tehetik meg, ezt egyik gyár, üzem, falu helyett sem végezheti el a koordinációs bizottság. És a különböző, magukat már korrumpált igazgatók, elnökök stb. visszahívásának is megvan a törvényes útja: tessék jogászokhoz fordulni! Nem győzzük azonban hangsúlyozni: az ilyen irányú kezdeményezéseknél a vízválasztó mindig a szakmai rátermettség, alkalmasság kell hogy legyen. — Az Önök járásában hogy dolgozik a mozgalom? — Járásunkban is éledeznek ezek a kezdeményezések, és helyenként nagyon jól dolgoznak. Attól pedig, hogy a mozgalom idővel „megereszkedik", lelohad, úgy hiszem, nem kell tartanunk, hiszen az emberek kezdenek már lassan rájönni, hogyan /is/ lehet és /kell/ politizálni. Félnünk mástól kell! Metternich mondotta még egykoron, ha nem tudsz egy mozgalmat elfojtani, állj az élére. Ez a veszély fenyeget bennünket is. Nemegy üzem akad járásunkban, példának említhetném a szerdahelyi Másospolt, ahol a magukat már lejáratott vezetők áltak a mozgalom élére és a mozgalom vagy egy önhatalmúlag kinevezett sztrájkbizottság nevében terrorizálják a dolgozókat, s régi, parancsuralmí módszerekkel dolgoznak továbbra is. Tulajdonképpen így próbálják „átlopni" magukat ezekbe a „más" időkbe, s bomlasztani a mozgalmat már csak azáltal is, hogy erőszakot tesznek egy erőszakellenes szervezet nevében. Mi ezekben az esetekben sem akarunk a folyamatokba beavatkozni, azt tartjuk, hogy a dolgozók közül kell kiválasztódniuk azoknak az autonóm személyiségeknek, akik elmondják az igazságot, elmondják, hogy mindez csalás — és a többiek majd követik őket. — Az alkotmány negyedik cikkelyének módosítása milyen következményekkel járt a Szerdahelyi járásban? — Azt hiszem, a gondok országosak. Annak ellenére, hogy hazánk alaptörvényéből töröltetett a párt vezető szerepe, az állami és gazdasági irányításba annyira beépültek a pártapparátcsikok, hogy a tényleges irányítás még mindig az ö kezükben van. Nemegy helyen például még mindig elvtársaknak szólítják a dolgozókat, mintha mi sem történt volna. Ugyanez vonatkozik a párt és a nép egységét hirdető jelszavakra, melyek lélektanilag okoznak kárt a mozgalmunknak. Vagy például a szimbólumok, a vörös csillag stb., melyek negyven év óta — hiába élt meg közben egy-két történelmi vihart az ország — ugyanazon a helyen állnak, ahova annak idején odarakták őket. Lélektani szempontból fontos, hogy ezek eltűnjenek, az emberek csakis akkor hiszik el, hogy valami megváltozott. — Az emberek azonban itt, a Csallóközben, azt is kérdik, mi lesz a magyarsággal, milyen irányba fordul sorsunk. — A kérdésre mint a Független Magyar Kezdeményezés egyik szóvivő, válaszolnék. Elvi nyilatkozatunkba egyértelműen kitűnik, hogy elképzelt seink szerint helyzetünk rendezési csakis egy parlamentális demokrác szavatolja. Ami magyarul annyit jelen ha itt demokrácia lesz, akkor remény lesz, ha viszont nem lesz demokráci, akkor — semmi sem lesz. Most legfontosabb, hogy a szlovákiai demol ratizálási törekvéseket támogassuk, mi kiindulási pontunk elsősorban a d( mokrácia, nem pedig a magyar kisebt ségi követelések. Számunkra a legfőb érték az egyén szabadsága, a tolerai cia, és a szolidaritás. Leszögezzü hogy a nemzetek és a nemzeti kisebt ségeket kollektiv jogok illetik meg. nemzeti hovatartozás emberi jog. Ezé a kollektiv jogok a nemzetek és a nen zeti kisebbségek minden egyes tagj: megilletik. Az FMK a kezdetektől fog\ részt vállal a Nyilvánosság az Erösz; Elleü mozgalomban, olyannyira, hoc egyik képviselőnk. Szigeti László, a ki ordinációs bizottságnak is tagja, s minőségében a kormánnyal is tárgy; Éppen ennek a következetes együttmi ködösnek az eredménye, hogy a mo galom tizenkét pontos követelése ki zött a tizedik pont hangsúlyozott; kiemeli a nemzetiségek jogainak rei dezését a teljes és tényleges jogegyei löség alapján. — Milyen a viszonyuk a Csem, dokhoz? — Tévedés ne essék, mi nem a Csi madok helyett és ellen jöttünk létr Társadalmunk pluralizálódik, az érdi kék és érdekképviseletek is pluralizi lódnak. Rajtunk kívül magyar szerveze nek számít még a Magyar Diákszöve ség, a Dobos László által vezetett Fi rum stb. Elnevezésünkben a függetlc kifejezés azt jelenti, hogy függetlennc tekintjük magunkat hatalmi pártoktc struktúráktól. Mi a megújult Csemadi kot fontos és jelentős kultúraszerve; erőnek tartjuk, és bizonyos keretek ki zött az együttműködésbe is hajlandi vagyunk vele. Egyáltalán, elvi nyilatk zatunkból következik, hogy minden di mokratikus gondolkodású egyénnel i demokratikus alapállású szervezett hajlandók vagyunk az együttműki désre. — Köszönöm a beszélgetést! NAGYVENDÉGI ÉV FOTÓ: PRIKLER LÁSZ nő 4
