Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-03-06 / 10. szám
nő Családi hetilap XXXIX. évfolyam Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota Megbízott szerkesztőségi titkár: Bertha Éva Grafikai szerkesztő: Ordódy Dénes Szerkesztők: Friedrich Magda (külpolitika), H. Zsebik Sarolta (belpolitika), Könözsi István (fotóriporter), L Kovács Erzsébet (tördelöszerkesztő), Nagyvendégi Éva (belpolitika), N. Gyurkovits Róza (belpolitika), N. Zácsek Erzsébet (belpolitika), Prikler László (fotóriporter), Tóth Edit (olvasószerkesztő) Kiadja a Szlovák Nöszövetség KB Zivena Kiadóvállalata, 812 64 Bratislava, CsI. armády 4 Szerkesztőség: * 812 03 Bratislava, Stúrova 12 Telefon: 596 84. 596 78 Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Megrendelhető: bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél Előfizetési dij negyedévre: 39 Kcs Külföldi megrendelések: PNS Ústredná expedicia a dovoz tlace, 815 05 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6 Magyarországon előfizethető bármely postahivatalban és kézbesítőnél és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), 1900 Budapest, XIII., Lehel út 10/a Előfizetési díj negyedévre: 169 Ft egy évre: 676 Ft Csekkszámlaszám MNB 215-96-162 A Sím 6/28 engedélyével. Nyomja a Kelet-szlovákiai Állami Nyomdaipari Vállalat, 042 67 Kosice. Svermova 47 Indexszám: 49 413 Kéziratokat és képeket nem őrzőnk meg és nem küldőnk vissza. • Címlapunkon: Tőkés László Budapesten (írásunk a 12—13. oldalon) Prikler László felvétele • Lapzárta: 1990. február 15-én Nőnapon innen, nőnapon túl (avagy: mindent szabad, amit a törvények megengednek, más szóval: mindent szabad, amit a törvények nem tiltanak) Azt írja az újság, hogy kitört a demokrácia. De azt már nem írja, mit is kezdjünk vele. A jámbor, fejét igához szoktatott ember csak néz értetlenül, hogy most aztán senki sem parancsot?! Áll, vár, hátha megnyílik az a bizonyos új kapu, ami mögött ott rejtőzik (bújócskázik velünk) a nagy Titok, s ez testet öltvén fölemeli mutatóujját, és imigyen szól: ezt tedd. azt meg se próbáld. És akkor az ember újból föllé legzik, hát végre, a szívszorító, önfelelösségterhes. nehéz hetek, hónapok után visszatért az idő, amikor megint nem kell felelősséget vállalnunk tetteinkért, szavainkért, gondolatainkért, parancsra cselekedhetünk, s a parancs ellen újfent lázadozhatunk (némán, magunkban, nem dacolva, megszokásból). Mindhiába meresztjük azonban az ellenzőkből kiszabadított szemüket, nem jön megváltás, az új kapu mögött legföljebb többrendbeli szabadságot találunk. Az első pillanatban megrészegít, aztán úgy érezzük magunkat, mint az első nyugati kiránduláson, amikor azt tapasztaltuk, hogy bár az első percben minden elkápráztatott, de kiderül, hogy a szépnél van szebb, a jónál még jobb, az újnál újabb, a korszerűnél korszerűbb, s ha választani kellett volna valamit, nem tudunk dönteni, mert érezzük, hogy tapasztalat híján döntésünk vagy elhamarkodott, vagy hibás. S most, az első szédülésből kijózanodva merült fel: nőnap, vagy nem nőnap, ez itt a Fotó: PRIKLtfi LÁSZLÓ kérdés. Valamikor, a „boldog békeidőkben", amikor a demokráciának még a fuvallata is elkerülte tájékunkat, legföljebb viharfelhőket sodort fölénk néha nap, ez a kérdés komoly vitatémája tehetett egy-egy üzemi gyűlésnek, melyen „megállapítást nyert", hogy a nőnap úgyis a férfiak ünnepe, mert egy magára valamit is adó adófizető anya nem rúg A felelőtlenül a hámból, ennek következtébei nem rúg be még a saját „ünnepén" sen. menjünk hát moziba, nézzünk meg egy érzet gős filmet, sírjuk ki magunkat amúgy nőieset istennő-igazából, máskor úgysincs rá időn/ ráadásul sem a taposómalomban, sem a mt kuskerékben nem szokás sírni (sőt, lásd: síri csak a győztesnek szabad...), utána habzso juk be a rántott húst hasábburgonyával, é futás, futás, futás (mert egy valamirevai versenyen nem a győzelem, hanem a részvéti a fontos, s az életnél valamirevalóbb verset nincs), közben lobogtathatjuk győzelmünk je képét a több századik csomag törlőruhát. Ez volt a múlt, amikor két lehetőség közül választhattunk: igen vagy igen, s ennek var ációiva/ is megütközhettünk: tilos vagy tilo muszáj vagy muszáj stb. De mit tegyünk mos amikor azt mondja a demokrácia, hogy sen mit sem muszáj, amikor nem bújhatunk „parancsra tettem" leple mögé, amikor töt mindent szabad, amikor már nekünk kt választani az igen és a nem között, és mt kell keresnünk a két pólus közti árnyalatoka. Amikor már nem olvashatjuk a szakácsköny bői a receptet, hogy vágy egy szakszervezt gyűlést. Amikor mi magunk dönthetjük < hogy bal lábbal lépünk-e ki, vagy jobbal, mt nem kell együtt énekelni, hogy „aki nem k egyszerre..." GRENDEL ÁGO'i Az FMK országos gyűlése után Február 24—25-én tartotta Komáromban első országos közgyűlését az FMK. A kétnapos tanácskozás során megvitatták és elfogadták a mozgalom alapszabályzatát, megválasztották a mozgalom új vezetőségét (az elnök Tóth Károly lett), döntöttek az ügyvivő testület összetételéről. Lapunkban Grendel Lajosnak a közgyűlést üdvözlő írásából idézünk. A Független Magyar Kezdeményezés, anélkül, hogy létrehívásának pillanatában ezt sejthettük volna, a szlovákiai magyar politikai élet színskáláján az egyik legmarkánsabb, legbefolyásosabb erővé vált. Neve ismert az ország határain túl is. tagjainak száma elég ahhoz, hogy regisztráltassa magát a belügyminisztériumban, s megtartsa első országos gyűlését. Nem tudom, ki hogyan van vele. engem mindenesetre váratlanul értek ezek a fejlemények. November 18-án este, vagyis az FMK megalakulásának óráiban, nem gondoltam. hogy néhány napon belől politikai fordulat következik be az országban, hogy alapjaiban megrendül a sztálinista szocializmus struktúrája, s hogy a politizálásnak merőben új feltételei alakulnak ki. Inkább arra számítottam, hogy az FMK amolyan magyar Charta 77-ként szívós és kockázatoktól egyáltalán nem mentes harcot fog vívni az ország demokratikus átalakításáért, hogy kudarcokkal és rendőri megtorlásokkal egyaránt szembe kell néznie. A november 17-e utáni események hál'lstennek nem igazolták szkepszisemet. Az FMK gyorsan és helyesen reagált az eseményekre a tüntetések és sztrájkok másfél hetében, s legitimitását és tekintélyét ennek a gyors és határozott fellépésnek köszönheti. Ha nincs az FMK, ha nincs Magyar Diákszövetség, a prágai és pozsonyi „gyengéd" forradalom magyar részvétel nélkül zajlott volna le. Az FMK és a VPN viszonya Az FMK a novemberi események első napjaitól fogva együttműködik a VPN-nel, mivel annak alapelveivel csaknem azonos alapelveket vall. Az együttműködés oly szoros, hogy a külső szemlélőben az a látszat keletkezhet, az FMK tulajdonképpen a VPN afféle fiókintézménye. Ez lehet a magyarázata, hogy bár az FMK hangsúlyozza önállóságát. a közvéleményben (főleg vidéken) összemosódik a VPN-nel. Ebben egy kicsit mi is hibásak vagyunk. Nem hangsúlyoztuk eléggé, hogy ugyan a legszorosabb koalícióban állunk a VPN-nel, ám sose fuzionáltunk. Az FMK ebben a tekintetben több hibát is elkövetett. Legkésőbb a regisztrálása és az országos gyűlése után egy olyan megállapodást készít elő a VPN-nel, amely pontosan rögzíti a VPN és az FMK együttműködésének alapelveit és játékszabályait. A kisebbségi kérdés és az FMK viszonya a pártokhoz Amint az előrelátható volt, a sztálinista struktúra megrendülésével egy olyan politikai folyamat indult el a társadalomban, amely a többpártrendszerű demokrácia, a parlamentarizmus irányába mutat. Arra is számítani lehetett, hogy a szlovák—magyar viszonyban meglevő feszültségek és antagonízmusok a forradalmi eufória elmúltával a felszínre kerülnek, s a szlovák—magyar együttélés légkörét megmérgezhetik. Az FMK, mivel alapelvei hasonlóak a VI alapelveihez, valóban beolvadhatna a na szlovák állampolgári mozgalomba. Önáll ságának értelmét abban látom, hogy cs pán így, önálló magyar kezdeményez/ ként képes a magyar kisebbség érdeki nyomatékosan kifejezni, s ezekre az érd kekre felhívni az ország minden számotte politikai erőjének figyelmét. Legnagyobb kere a VPN Koordinációs Bizottságával 1 zösen kibocsátott nyilatkozata, amely a V rejnosf és a Nap hasábjain rögzíti a kiseb ségi kérdés rendezésének alapelveit. Leg kább ez a közös nyilatkozat igazolja az Ff irányvonalának helyességét abban a von: kozásban, hogy a november 17-e utár felszínre került új politikai csoportosulás és pártok közül a VPN-nel áll szövetségi Az ország nagyobb politikai erői közül égi dűl a VPN tanúsított konstruktív, tolerá európai szellemű magatartást a kisebb: gi kérdés kezelését illetően. (...) Még egy fontos kérdésről. Főleg vidék egyre sürgetőbben merül fel egy kisebb: gi színezetű politikai párt megalakításár igénye. Erős kétségeim vannak afelől, he a kialakuló többpártrendszerű demokra ában egy ilyen párt hatásosan tudn képviselni a magyar kisebbség sajátos éri keit. Ezzel szemben az FMK pórtszerí működő állampolgári mozgalom, amel VPN-nel, a kisebbségi kérdésben is a le urópaibb elveket valló ugyancsak állami: gári mozgalommal szövetségben úgy k viselhetné a magyar kisebbség érdek hogy nem szigetelődne el az ország tő fontos politikai erőitől, és az ilyen-amof társaságok nacionalista színezetű mag> ellenes kirohanásait is könnyebben les relné.
