Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-12-19 / 51-52. szám
MÓRICZ ZSIGMOND (Részlet) Akkor jött mfír a karácsony. Difi azt mondta, hogy a karácsonyfát direkt neki hozza a JéZuska Árvácska meg nem látott karácsonyfát, és nagyon szerette Volna látni. Neki még úgy sem hozott senki ajándékot, de az édes Jézuska jobb. mint más. Azt biztosan ismeri az édesanyja is. mert az is álomban lakik Valahogy. Hösvétkor találkozott vele. akkor fényes palásttal feküdt sebesülten az oltár mellett a fényes űri koporsóban, de karácsonykor kicsi és jó. Bízott benne. ..Édesanyám mondd meg Jézuskának. küldjön nekem valami szép ajándékot, mert nincsen, aki nekem adjon, mert én csak egy kis állami vagyok, és nehéz volt a kosár, pedig egy jó ember segített hozni." Mást nem tudott mondani, csak nézte. Hogy ég a kis gyertya lángja, és libben, libben, mint a temetőben, ahol a szél Hbbentgeti. Sokáig volt itt. már Itt is nagyon hideg volt, fázott, akkor hallottá a kiáltást, hogy:- Hé. hol vagy? Hé. Hamar kiment a kamrából, és a konyhába sietett, és égve hagyta az édesanyja halotti gyertyáját, ha híják.- Mért nem szólsz! Mennyit kell üfárta kiabálni. Nem felelt, csak ment be. = Most megvacsorázhatSíf és íefekhetsz. De erre nagyon elbámult, megijedt.- Még énhözzám nem is jött a Jézuska. Ézt meghallotta Difi. és nagyon kezdett kacagni.- Egv ilyen rüheshez menjen a Jézuska. Már itt volt a Jézuska. nekem hozott két szép ruhát, egy pár s^ép cipót, egy kabátot, három pár fehérneműt meg szalagot meg sok sok cukrot, még többet, mint a Mikulás. Aj. az semmi, amit a Mikulás fűti. jézuska az igazi. Éz a kunszt.- Nekem mit hozott?- Mit hozott Volna egv államinak! A kis Árvácska elkedvetlenedett. Akkor kinyitotta valaki az ajtót, s amit odabent látott, attól még a szeme is elkápfázott. Ott Volt az asztal közepén egy csudálatos ezüstfa. estipa fehér és csillogó tárka szépség. És cgtek rajta a villanygyertyák, mert a gépész felszerelte Villanygyerfyákkal, hogy nekik ingyen volt a Villany.- Mit bámulsz, te marha, hát még nem láttál ilyet? Árvácska elkezdett sírni, s azt mondta: Még nem láttam.- Eredj ki innen, nem szabad a karácsonyfa alatt sírni - mondta á műtér. - Eredj, feküdj le.- De én szeretném a jó Jézúskáf megvárni, nekem is hoz.- Már itt vöít a Jézuska. nem hozott netted semmit- Neked nincs anyukád, efiggy a fenébe, ne bosszants - kiáltott rá Difi. S újra elkezdett dicsekedni, hogy neki mi mindent hozott. De Csőre a sírástól nem halfötta..-Akkor a műtér levett egV cukrot a fáról.- No. nesze, neked ezt küldte a Jézuska. Erre a kislány szíve megtelt hálával, egészen megkönnyebbült, s már kezdett örülni, hogy hozött'neki is a jéZüska.- No most eredj ki az udvarra, járd körül háromszor a kutat, gyere Vissza. Akkor teljesedik, amit kfVártsz. Árvácska azt kívánta, hogy az édesanyja jöjjön el érte. és vigye el a nagy fényességbe, az égbe. Szót fogadott, kiment, háromszor körüljárta a kutat, akkor visszafelé ment a házba. Azt hitte, hogy az édesanyja már meg is jelent a nagy fényességben, s a ház ereszét látta, hogy csak úgV lobog és ragyog, mint az igazi karácsonyfa. éS szikrázik is. De hem gondolt semmire, hogy főz vart: neki most be kell thenni, gondolta, hát He iS merit. Már akkor az egész tető égett. A kamara egészen ki volt már gvúlva. és odabent a kislány mondani akarta, hogy nagyító rtagy fényesség volt odakint a házon. De rákiáltottak, hogy ne beszéljen ostobaságokat. Akkor éjjel megindult a hóesés. A fekete karáeSony átváltozott Szép fehér karácsonnyá. Három nap múlva már mind kialudt a tüzes gerenda, s vastagon lepte a hó a törmelékei. Nyoma sem látszott annak, hogy itt ház állott, éS hogy abban emberek éltek, s azok az emberek itt elmúltak a hó alatt. Élíhúfi a hangjuk és a mozgásúk, elmúlt a rosszaság és elmúlt a kegyetlenség. Mindén békésiéit. átalakult, másfajta valamivé az egész élet. A nyelvekből öSz.ök lett. s- a sértegetésekből főst és pára. Tudjátok-e, hogy a keresztény hívők számára a karácsony azt jelenti: „Krisztus-ünnep”? A Biblia szerint december 25-én, karácsony éjszakáján Betlehem városában egy barlangistállóban született meg Szűz Mária gyermeke: Jézus Krisztus. Édesanyja pólyába takarta és jászolba fektette . . . Isten Fia, az Úr Jézus azért jött el, hogy segítsen az embereken. Mindenkivel csak jót tett. Küzdelmes életével és kínhalálával fizetett az emberiség bűneiért. Jézus születésnapján az emberek fenyőfát állítanak fel otthonukban. Csillogó gyertyái Jézust jelképezik. Kedves szokásként a fa alá helyezik a betlehemi istállót, Jézus születése helyének mását. A templomokban is van „betlehem”. Ilyenkor mindenki megajándékozza szeretteit. Ez a krisztusi szeretet jele. Kedves gyerekek! Kis Jézuska, ím, köszöntünk... (Szlovák népköltés) Völgy, völgy, kies völgy, szép vagy, eleven. Mért nem hagysz aludni te, Kelemen? Kelj fel, Jakab, kelj fel hamar, vagy nem látod, hogy a hajnal fénnyel veri tanyádat? Farkas tépi a nyájad. Lesz már brindzád elegendő, megtelik vele a bendő, bárányköröm is lesz hat, kelj fel hamar, már virrad. Kis Jézuska, ím, köszöntünk e csöpp ólban, hull a könnyünk. Hoztam néked szőlőt -kosárkányit, hozzá édes mézet is -tálkányit, ráadásul hoztam egy almácskát, mint a szívem, csupán akkorácskát. Fogadd el, vedd el, adom szeretettel! TÓTH ELEMÉR FORDÍTÁSA Induljunk már, menjünk, jaj, nehogy felverjünk! Aludjál csak, aludjál, puha szénán, jó szalmán. Keresztények, ide, ide, Betlehembe föl, izibe, lábatokat kapkodjátok, királyotok fogadjátok! Igaz, jó pásztor született, minden nyájat megőriz, meg, Betlehemben, de nemcsak ott, örvendezzetek, bojtárok. J Ide, ide, keresztények, kis Urunkat köszöntsétek, járuljatok a jászlához, ajándékkal traktáljátok: friss túróval, édes tejjel, bánjatok jól a kedvessel. Induljunk már, menjünk, ne lopjuk a napot, a hajnalcsillag is kovácsne längstem Erzsébet regen leáldozott. illusztrációja nő 37