Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-12-19 / 51-52. szám
A kép, amelynek részletéről szólnánk - és am« elindította gondolatainkat, s elindított Betlehem fe -, a középkori németalföldi festészet egyik legn gyobb alakjának, az idősebb Pieter Brueghelne a bécsi Művészettörténeti Múzeumban látható nag méretű táblaképe, a Gyermekjátékok. Ezt 1559-6 ban festette, egyidöben a hasonló felépítésű komponálásé Közmondásokkal és a Farsang i a Nagyböjt csatájával. Erről a képről 1981-b a gyermekek számára egy szépen illusztrált köny\ jelentett meg a Móra Könyvkiadó, amelyet Lukác András látott el bevezetővel és magyarázatokk Úgy emlékszem, hogy először ö hívta fel a figyelrr met a kép bal sarkában látható apró, jelentéktele nek tűnő kis részletre. Itt a nyitott ajtón keresztül e szobabelső látszik: két babázó lányka csücsül a f dön - általában ennyit vesz észre a szem, ha leltár veszi az eseménydús képet -, fölöttük barna po amelynek alsó, nagyobbik polcán egy kis zöld szír fedeles bölcsőcske látszik, előtte egy térdeplő, b na ruhás férfi agyagfigurája. Olyan apró ez a részi hogy a zsúfolt képen csak a jó megfigyelő veszi é; re, és látja, hogy a bölcsőben, „mint valami Bet hemben, ott a csecsemő Jézus”. A képnek ez a részlete azóta mindig karácso estéjét, a Betlehemet és a betlehemi történetet j tatja eszembe, a bölcső pedig a bölcsőcske név ismert, a karácsonyi ünnepkörhöz tartozó, dram; kus, énekes szokást. A bölcsőcske szokása - amelynek szerep A Józsefet alakító fiút kivéve leányok voltak, s ne' a bölcsőt vivő Máriáról kapta - „a karácsonyi rek dációnk kései biedermeier hajtása” - írja Bálint S dór, majd megállapítja, hogy „van valami ideger jellege" is. Ez az idegen (német, szláv) jelleg, vs hatás arra, vagy azokra a dallamokra érvényes el sorban, amelyet a szokás gyermekszereplői énei nek. Egyébként az énekek szövegét - Volly lst\ feltételezése szerint - valószínőleg M Adolf (1855-1939), győri kanonok írta, aki te betlehemesjáték-szöveget is létrehozott. Ha ez ic akkor Győrtől a Mezóségig, a katolikusoktól a re mátusokig nem is olyan nagy a távolság, miként a szokás és ének elterjedése mutatja. Az ein években megjelent Észak-Mezőségi Magyar Nép ne című lemezsorozat egyikén a reformátusok la Búza falu énekes és hangszeres népzenéje hall tó. Ezek között fellelhetjük a bölcsőcske szol énekét is. Ez is, a többi változat is jól mutatja, h< a verset és a dallamot Dunántúltól Erdélyig sokl tudják ma is, és kántálnak is véle. 1. Betlehem kis falujában Karácsonykor, éjféltájban Fiú-isten ember lett, Mint kisgyermek született. 2. őt nevezték Jézuskának, Édesanyját Máriának, Ki pólyába takarta, Befektette jászolyba.
