Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-11-06 / 45. szám
arra a kérdésre, hogy miért múlik el a szerelem. Nézzük meg a véleménykülönbség újabb iskolapéldáját, amelyet szintén a berögzödött viselkedés váltott ki: Tegyük fel, a feleség Így szól a férjéhez: „Rettenetesen rosszul érzem magam." Ugyanakkor a tekintette, a mimikája, a gesztusai, a mosolya azt sugallja, hogy elhagyatott, védtelen, együttérzésre vágyik. Vajon hogyan reagál ilyen helyzetben a férj ? Sztereotip „üzeneteinek" négyféle változata lehet, de mind a négy egyformán konfliktushoz vezet: 1. Férj: „Nagyon sajnálom, fordulj orvoshoz." Feleség: „Elmés válasz, mint mindig. Van is nekem időm orvoshoz járni!" 2. A férj, a mosolyra reagálva: „Nem hiszem; ma egész jól nézel ki!" Feleség: „Mi mást várhat tőled az ember, mindig is ilyen szívtelen voltál!" 3. A férj már megszokta, hogy „úgysem tud elég tapintatos lenni", ignorálja felesége szavait, s olvassa tovább az újságot. A feleség: „Na, tessék. Te fütyülsz rám, mint mihdig!" 4. Férj: „Nem értem, azt mondod, hogy rosszul érzed magad, erre mosolyogsz. Már megint ez a színlelés!" A feleség: „Persze, mást se hallok tőled egész életemben, csak azt, hogy mennyire megjátszom magam!" Nos, a legelső, amit mi, nők tehetünk magunkért és a férjünkért: leküzdeni a szokás hatalmát, kilépni a sztereotípia szorításából. A első és legfontosabb: összhangba hozni a három kommunikációs rendszert. Mondjuk ki hangosan, amit gondolunk, mondjuk azt, amit magunknak mondanánk, mimikánk, gesztusaink, pózunk fejezze ki őszinte érzelmeinket. Ha ez sikerül, nagyon hamar ráébredünk, hogy életünk, családtagjainkkal való kapcsolatunk egyszerűbbé, szabadabbá, természetesebbé válik. A legfontosabb tudnivaló ehhez: „Én — én vagyok." Az egyenlőség pozíciójából, egyéniségünk átértékeléséből teremthetjük meg az esélyt, hogy újjáépítsük rombadöltnek hitt kapcsolatainkat, kiutat találjunk a legkilátástalanabbnak hitt élethelyzetekből, hidat építsünk magunk és a tölünk eltávolodott emberek közé. Ebből az alapállásból megtehetünk bármit, ha azt őszintén tesszük. A különbség csak annyi, hogy levetkőztük a gépiesen ismétlődőt, következésképpen szabadokká váltunk. Mit ad ez nekünk és családtagjainknak? Ha valamiben tévedtünk, bátran beismerhetjük tévedésünket és bocsánatot kérhetünk partnerünktől. S ha a férjünk követte el a hibát, csak viselkedését bírálhatjuk, nem puszta létezéséért fogjuk vádolni őt, vagy a szüleit. Ha egyenrangú partnerként kezeljük, nem fogunk neki előadást tartani, megszégyeníteni, vagy az erkölcsre hivatkozni. Ez esélyt ad nekünk arra, hogy azt tegyük, amit valójában jónak látunk, ne TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT E héten A 1 \ válaszol: pedig azt, amit elvárnak tőlünk. Férjünket is egészen más színben fogjuk látni ezentúl, s az ő érzéseinek is több figyelmet szentelünk majd. Érdekesebbé és könnyedebbé válik vele a társalgás. Egyre inkább egyéniséggé válunk, aki elfogadja és megbecsüli önmagát, ezzel együtt megbecsülünk, tisztelni tudunk másokat. Eljutunk odáig, hogy szíwel-lélekkel elfogadjuk férjünket, felismerjük abszolút értékét, s felértékeljük a vele való találkozást. „ÉN - ÉN VAGYOK." Nincs a földön még egy olyan nő, aki pontosan olyan lenne, mint én. Te — te vagy. Nincs a földön még egy olyan férfi, mint te. Én azért jöttem erre a világra, hogy a legteljesebben érvényesülni tudjak a magam választotta úton. Nem azért születtem, hogy a te elvtrásaidnak megfeleljek. Te is azért jöttél erre a világra, hogy érvényesíthesd legjobb képességeidet, nem pedig azért, hogy megfelelj az én elvárásaimnak. És ha már egyszer találkoztunk, a legfontosabb, amit tehetek érted, hogy naponta megerősítem egyediséged, egyszeri és megismételhetetlen voltodat. Ha képes vagyok segíteni neked abban, hogy az lehess, aki vagy, az azt jelenti, hogy szeretlek. Ez fordítva is igaz. Ha nem így van — nincs mit tenni." Ilyen találkozásra a férjünkkel bármely pillanatban sor kerülhet. Még akkor is, ha már leéltünk egymás mellett jónéhány évet. Ez az igazi találkozás átalakíthat bennünket, de nemcsak bennünket, hanem férjünket is, és a családot általában. Milyen gyönyörű bemenni egy olyan házba, ahol ez a találkozás férfi és nö között létrejött! Itt mindenki biztos lehet abban, hogy örömmel és érdeklődéssel hallgatják meg. Itt mindenki tudja, hogy számítanak rá, nyíltan megbeszélik örömeiket, bánatukat, nem titkolják sikereiket és kudarcaikat. Ilyen családban nem félnek kockáztatni, mert biztosak lehetnek abban, hogy a család segít, s hogy az új keresése tévedésekkel is járhat. Az érzelmileg egészséges családban mindenki tudja a helyét, szeretett szerepét. Itt mindenki tudja: ha nem hallgatják meg most, az nem azért van, mert nem szeretik, hanem azért, mert most nincs rá idő. Ilyen családban jól érzik magukat a családtagok, nem titkolják gyengeségüket, egymás dolgairól nyíltan beszélnek. A szülők irányítják a családi életet, de nem érzik magukat gazdának vagy vezérnek. Fö szülői szerepüket abban látják, hogy gyermekeiket megtanítsák embernek maradni minden körülményben, ezért nem titkolják haragjukat, felháborodásukat vagy jókedvüket. Óriási szerencse: megszeretni saját férjünket, találkozni vele. A reményt soha ne veszítsük el... A. C. SZPIVAKOVSZKAJA, PSZICHOLÓGUS A JOGÁSZ 7 „Az első házasságomból egy gyermekem van. aki most 11 éves. Férjemtől 1984-ben elváltam. Már előzőleg külön éltünk, nekem élettársam volt akitől 1983-ban gyermekem született. Minthogy a válásunk még nem volt jogerős, a gyermekem a volt férjem nevén szerepel. Élettársamat közben négyévi börtönbüntetésre ítélték, amelynek letöltése után már nem fogadtam vissza. Az első gyermekemre a volt férjem havi 400 korona tartásdijat fizet, de a második gyermekemet csak magam tartom el a havi 1 400 koronás fizetésemből és a családi pótlékokból, amelyet a gyermekeimre kapok. Kihez kell fordulnom, hogy a második gyermekemre is valami segélyt kapjak ? Vagy jár neki tartásdíj T Egy tanácstalan édesanya A Családjogi Törvény értelmében a házasság fennállása alatt és a házasság megszűnésétől számított 300 nap .elteltéig született gyermek apjául az anya férje tekintendő. A férjnek joga van a bíróságon az apaság megtagadása iránt keresetet indítani az anya és a gyermeke ellen, mégpedig attól a naptól számított hat hónap alatt, amikor tu-domást szerzett arról, hogy a feleségének gyermeke született. De ilyen megtámadási joga van az anyának is, amely keresetet a gyermek születésétől számított hat hónapon belül kell a bíróságon beadnia. E határidő eltelte után, már csak a legfőbb ügyész adhat be az apaság megtámadása iránti keresetet akkor, ha ezt a társadalom érdekei megkívánják. Csak az apaság megtagadása iránti per sikeres befejezése után lehet a gyermek természetes apja ellen apaság-megállapítási keresetet beadni, tehát akkor, amikor a bíróság már jogerősen kimondta, hogy az anya férje nem a gyermek apja. A jelen helyzetben a második gyermekére tartásdijat csak a volt férjétől, mint törvényes apától követelhet. Ha a gyermeke jogállását rendezni akarja, akkor forduljon a legfőbb ügyészhez (Generálny prokurátor SR, Bratislava, Ulica CsI. Armády 8.) és kérje, hogy adjon be a gyermeke és a gyermeke apja ellen apaság-megtagadási keresetet. A beadványában írja le részletesen a tényállást, ajánljon fel bizonyítékokat az állítására és indokolja meg, hogy miért nem adott be apaság-megtagadási keresetet. A legfőbb ügyész az esetleges előzetes vizsgálat (az érdekeltek meghallgatása, vérvizsgálat) alapján majd dönt, hogy él-e ezzel a jogával és beadja-e az apaság megtagadása iránti keresetet, vagy nem. Csak ha az apaság megtagadása iránti kereset sikerrel jár és bíróság kimondja, hogy a volt férje nem a gyermeke apja, akkor indíthat majd a gyermek természetes apja, a volt élettársa ellen az apaság megállapítása iránt keresetet, és ennek sikere esetén követelhet majd tőle tartásdíjat. De a tartásdíjat csak az apaság megállapítását kimondó ítélet jogerösségétől számított három évre visszamenőleg követelheti. A nemzeti bizottságtól segélyt gyermekére csak akkor kérhet, ha a tartásdijra kötelezett személy nem teljesíti tartásdíjfizetési kötelezettségét. Dr. BERTHA GÉZA nö ii