Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-10-17 / 43. szám

mindenek előtt azért, mert minden év­szakban beszerezhető és aránylag ol­csón. A gabonafélék kevés növényi olajat tartalmaznak (zab: 5%, a többi 1-2%). Márpedig szervezetünk zavar­talan működéséhez esszenciális zsírsa­vakra van szükség, amelyek elsősorban a növényi olajak alkotórészei. A müzli olajos magvak formájában pótolja ezt a nélkülözhetetlen tápanyagcsoportot. Az olajos magvak fehérjetartalma sem lebecsülendő, ami ugyancsak kedvező­en egészíti ki a gabonafehérjéket. Na­gyon fontos tudnivaló, hogy csakis friss magvakat fogyasszunk, az avas, keserű olajok ugyanis mérgezőek. Vessünk is­mét egy pillantást a választékra. A hely­zet bizony nem valami rózsás! Mák és dió még viszonylag gyakran kapható, a mogyoróhoz, a mandulához vagy a napraforgómaghoz már szerencse kell. Fehér holló a földimogyoró és a geszte­nye, az olyan egzotikus fajokról, mint a kesu vagy a pisztácia nem is beszélve! Fölöttébb érdekes, hogy a cukrászter­mékekre jut belőlük, a piacra viszont már nem. Pedig már elég régóta tudjuk, hogy a nyalánkságok nem szolgálják egészségünket. Ha már az édességről esett szó, em­lítsük meg a müzli édesítőszereit is. Noha a müzli külön édeskésére általá­ban nincs szükség, az édesszájú fo­gyasztók kedvéért tegyük teljessé a ké­pet. Első helyen a mézet említhetnénk, ami évezredek óta értékes élelemnek számít. A fruktózon és a glükózon kívül számos vitamint, ásványi anyagot, anti­­baktériális vegyületet, sőt enzimeket és hormonokat is tartalmaz. Kiváló tulaj­donságai ellenére fogyasztását ne vi­gyük túlzásba. A másik lehetőség a természetes, barna cukor, amivel szin­tén csínján kell bánni. Egyébként a mértékletesség a müzli valamennyi ösz­­szetevöjére érvényes. Tartsuk szem előtt, hogy jóból is megárt a sok! EPILÓGUS Nem titok, hogy mai táplálékunk ösz­­szetétele nem felel meg élettani igé­nyeinknek. Túl finomított, energiatartal­ma jóval nagyobb a kelleténél, kevés benne a rost és a vitamin-, valamint ásványianyag-ellátással is baj van. A napi egyszeri müzlifogyasztás sokat ja­vítana ezen a helyzeten. Figyelmükbe ajánlunk néhány receptet a 21. olda­lunkon. Az idősebb nemzedék táplálko­zási szokásain nehéz változtatni, ám ha gyerekeinkkel sikerülne megkedveltetni a müzlit, nagy lépést tennénk egészsé­günk megóvása érdekében. DETÁRY ATTILA mmm Gyermekeink természete Mindeddig az emberi természet ál­talános jellemzőit vizsgáltuk, és nem kerestünk feleletet arra, vajon jo­gos-e egy-egy emberről megállapíta­nunk, hogy dolgos — lusta, hirtelen — megfontolt, gondolkodó — ábrán­dozó, támadó — félénk, szerény — agresszív stb. természetű. Kérdé­sünkre csak akkor válaszolhatunk, ha előbb felidézzük, hogy legegysze­rűbb szavainknak is több jelentésük van. Átvitten azt fejezzük ki vele, hogy fejlődése, nevelkedése során valakiben annyira rögződött valami­lyen szokás, tulajdonság vagy visel­kedési mód, hogy már lényegévé vált, s egymaga is lehetővé teszi másoktól való elkülönítését, megkü­lönböztetését. Ezek tehát nem egy­szerűen embervoltának tartozékai, egyéni erényei vagy torzulásai. Az egyéni természet az általános külö­nös és egyedi formája. Az emberi természet jellemzője, hogy: a) passzív, amennyiben mindig, egész életében rászorul más sze­mélyekre (szülők, barátok, taná­rok. orvosok, közösség és közön­ség) és dolgokra (élelem, ruházat stb.). Különös, illetve egyedi lehet passzivitásának foka: visszahúzó­dó, emberkerülő stb. b) Ugyanakkor az ember valamennyi élőlény közt a legaktívabb. Szük­ségletei erős törekvéseket indíta­nak benne, hogy kielégítse őket. Mindenekelőtt állandóan fejleszti szükségleteit, de különös, illetve egyedi, hogy ez a több élelemre, nagyobb lakásra, gépkocsira irá­nyul, vagy magasabb társadalmi, intellektuális, etikai, esztétikai célokat tűz maga elé. c) Ebből következik, hogy az emberi természet „ront vagy javít, de nem henyél", különös, illetve egyedi, hogy tevékenységének milyen az iránya, intenzitása és jellege: a robotolótól a szenvedé­lyes dolgozóig, a munkakerülőtől a munka lázában égőig, a hajcsár­tól az együtt dolgozóig d) Emberi természetünk igényli, hogy munkánkat és annak értéke­it mások elismerjék, de ismét kü­lönös vagy egyedi, hogy ezért tet­szelgők. pózolók vagy szerényen alkotók leszünk-e. Szélső értékek állnak megvalósítási lehetőség­ként minden ember előtt, hiszen mindegyikből válhat szükség ese­tén hős. mártír vagy megalkuvó, sőt áruló is. e) Az emberi természetre jellemző az is, hogy teherbírása minden élőlényét felülmúlja. Fizikai erejét gépekkel képes megsokszorozni, pszichikailag pedig még önmagát is képes felülmúlni. Abban már neveltetésének van döntő szere­pe, hogy ilyen lehetőségekkel „anyámasszony katonája", inga­dozó nádszál vagy a munka hőse válik-e belőle. f) Természeténél fogva kívánja és élvezi az ember az örömöt, a jó­kedvet, a derűt Különös vagy egyedi, hogy miben keresi, és ta­lálja meg. Egyéniségének zabolát­lan kiélésében, mások feletti gúnykacajban vagy belső harmó­niájának kiépítésében és kisugár­zásában. g) Az embert természeténél fogva nézetei, elvei vezérlik. Különös vagy egyedi, hogy valaki csak ta­nul. vagy műveli is magát. Az egyik minél többet szeretne birto­kolni a tudásból, hogy kizárólag egyéni hasznát növelje. A másik helyét szeretné jobban megérteni és megtalálni az emberiség kö­zösségében. Különös vagy egyedi, ha valaki elzárja maga elől a for­rás tiszta vizét, mert se tanulni, se önmagát művelni nincs kedve és igénye. h) Az ember természete a felelősség vállalása, s ennek nem mond el­lent, ha egyesek jobban szeretnek kibújni alóla. Sokan csak a dolgo­kért éreznek felelősséget kevés­bé önmagukért és embertársa­ikért akiknek életébe éppen ezért könnyedén avatkoznak be. Társa­dalmi lényünk minőségét elsősor­ban felelősségtudatunk határozza meg. i) Az emberi természet tudattal ren­delkező természet, s ez nem utol­sósorban azt is jelenti — mint láttuk—, hogy az ember az inge­rek és a válaszok közé tudati kontrollt, fékeket képes beiktatni. Ezek a fékek nem gátolják, inkább magasabb fokon biztosítják ter­mészetünk kiteljesedését. Egyéni természetünk tulajdonsá­gai, sajátosságai beépülnek a szemé­lyiségünkbe. Az egyén rögzült visel­kedési, reagálási módjának megvál­toztatása nehéz feladatot jelent; a szülők, az iskola fáradozásai sem mindig végződnek sikerrel. A rossz természetűnek bélyegzett: gyerekek társadalmilag, pszichésen betegek, mégpedig többnyire az otthoni elké­­nyeztetés vagy elhanyagoltság hatá­sára. Fogékonyabbak a negatív hatá­sok befogadására. Az iskolának kel­lene meggyógyítania őket. Valóság akkor lesz ebből az óhjaból. ha a beteg gyermek szülei itt sem kifogá­solhatják. hogy néha a legjobb orvos­ság — keserű. NANSZÁKNÉ dr. CSERFALVI ILONA Védjük a természetet! Ausztriában is Osztrák jövőkutatók attól tartanak, hogy az elkövetke­ző nemzedékek gyermekei már nem láthatják majd sem a parasztgazdák hagyomá­nyos rétjeit, sem a konyha­kertjeit, hiszen az országban alig maradt már legelő, hegyi legelő vagy sövénykert. Ez indította az osztrák kör­nyezetvédelmi minisztéri­umot arra, hogy a bécsi talaj­tani intézetet megbízza a mai állapot felmérésével. Az első szúrópróbák sze­rint az ilyen — „kultúremlék­­nek” nevezett — tájakra be­ton kerül, rajtuk monokultú­rát létesítenek, vagy lecsa­polják őket. Például a havasi legelő helyét autóutak foglal­ják le. vagy korszerű gépek­kel művelik meg. illetőleg műtrágyázzák őket. Eltűnnek azok a legelők, amelyeken május végétől kezdve tehe­neket szoktak volt legeltetni, azokról a legelőkről pedig, amelyeket mesterségesen vettetnek be, az egykori nö­vényfajták 90 százaléka eltű­nik. A bécsi kutatók min­denekelőtt meghatározzák, hogy melyek az ország hagyományos tájtípusai, s ez az osztályozás lesz az alapja annak az egész Ausztriára ki­terjedő térképezésnek, amely hívatott a még meglé­vő ilyen területeket — lega­lábbis egy részüknek a fenn­tartása érdekében — szám­ba venni. Négyszemközt „EGÉSZSÉGÜNK" jeligére „Azt szeretném tudni, hogy a szülés után visszamaradt pocakomat hogyan tüntet­hetném el. és főleg, hogy a „repedések" a hasamon idő­vel elhalványodnak-e vagy sem ? Ugyanis emiatt nagyon ideges vagyok, és rútnak ér­zem magam, főleg nyáron." Kedves asszonyom! A po­cakját egyedül rendszeres és kitartó tornával fogyaszhatja le. Nézzen utána szakköny­vekben. esetleg női képesla­pokban. hogy melyek a hasat leginkább megdolgoztató, a hasfalat erősítő gyakorlatok. De talán elég lesz az is. ha visszaemlékezik iskolás korá­nak tornaóráira. A repedéseket illetően saj­nos nem tudom megvigasz­talni. Azokra korábban kel­lett volna gondolni, — akár azokon a bizonyos tornaórá­kon—. és főleg a terhesség alatt. Kár. hogy ekkor sem kapott senkitől megfelelő fel­világosítást. hogyan kell a terhesség alatt — mindjárt az első hónaptól — a mellet és a hasat ápolni, tornáztatni és rendszeresen masszírozni, hideg-meleg vizes zuhany­nyal, megfelelő krémezéssel segíteni a bőr rugalmas tá­gulását. hogy a hirtelen nö­vekedés hatására a feszülés­től ne repedjen meg. Most már csak egyet te­het: hogy strandoláshoz ezu­tán egész fürdőruhát vesz. nő ii

Next

/
Thumbnails
Contents