Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-10-17 / 43. szám
CSALÁDI KÖR Ránky Edit Müzlicsemege a natúrkonyhában című könyvecskéjének bevezetőjében a következőket olvashatjuk: „A müzli elnevezése a német kását jelentő szóból, a Musból ered. svájci dialektusban ezt Müeslinek nevezték. A XIX. szábad végéig a svájci parasztok mindennapos eledele kásafélékböl, friss vagy aszalt gyümölcsökből, friss tejből és dióból állt. Ez a táplálkozási hagyomány Svájcban századunk elejére teljesen a feledés homályába merült. A müzlit, ezt a finom, most már főleg reggeliként fogyasztott csemegét 80 évvel ezelőtt egy zürichi orvos, dr. Maximilian Oskar Bircher-Benner elevenítette fel. A müzli azóta meghódította a világot, és az egészséges táplálkozás közkedvelt eleme lett." Ez a hódítás bennünket valahogy elkerült. Pillanatnyilag három termék kapható a hazai piacon. Kiváló minőségű, nyugati behozatalból származó müzlit forgalmaz az ESŐ bolthálózat — véleményem szerint nagyon drágán. A Csehországban előállított Vlocka jóval olcsóbb az import terméknél, ám minősége is gyengébb. A zabpehely kesernyés ízét sem az indokolatlanul sok cukorral, sem a csokoládéval nem sikerült elnyomnia a gyártónak. A szlovákiai Granula izletesebb, de tartok tőle, hogy magas ára nem engedi, hogy mindennapi csemegévé váljék. Ahhoz, hogy a müzli a tápértékének megfelelő helyet foglalhassa el a hazai táplálkozásban, olyan termékekre van szükség, amelyek kiváló nyersanyagokból készülnek, és megfelelnek az átlagpolgár pénztárcájának. Szerencsére a müzli házilag is nagyon egyszerűen elkészíthető, érdemes hát részletesebben foglalkoznunk vele. MIÉRT ELŐNYÖS A MÜZLIFOGYASZTÁS ? Századunk tudományos és ipari forradalma az emberiség életmódját alaposan megváltoztatta. Ez sokak számára kevesebb testmozgást, kevesebb friss levegőt, de annál több feszültséget és megterhelést jelent. Ha ez az életmód helytelen táplálkozással párosul, akkor nehezen kerülhető el az egészségkárosodás valamilyen formája. Az elfogasztott élelem ugyanis nemcsak élvezeti cikk, nemcsak a mindennapi energiát és tápanyagot pótolja, hanem az emberiség legegyszerűbb és legalapvetőbb orvosságaként is felfogható. Ez az „orvosság" az utóbbi 100—150 év alatt gyökeresen megváltozott. Napjaink élelmiszeripara sokkal finomítottabb és koncentráltabb élelmiszerrel lát el bennünket, mint amilyet elődeink fogyasztottak. Ezek biológiai értéke sokszor vitatható. Az ipari feldolgozás gyakorta káros hatását számos példán szemléltethetnénk. A legtipikusabb talán a gabonafélék malomipari feldolgozása. Földünk legelterjedtebb gabonaféléje a búza. Ez a táplálkozástani szempontból rendkívül sokoldalú növény szinte mindent tartalmaz, ami az emberi élethez szükséges: fehérjéket, némi növényi olajat, keményítőt, rostot, számos vitamint és ásványi anyagot. E tápanyagok a búzaszem különböző részeiben nem egyenletesen oszlanak el. A fehérjék nagy része és a keményítő a liszttestben található, a többi főleg a héjban, a héj alatti ún. aleuronrétegben és a csírában foglal helyet. A hagyományos őrlési technológiák ezeket a részeket szétválasztják, hogy „finom" fehér liszt kerüljön asztalunkra. Tény, hogy a kis rosttartalmú fehér lisztből kiváló tészta készíthető, de ez a tulajdonság nem kárpótol a finomítással járó tápanyagveszteségért. Az utóbbi évtizedek táplálkozástudományi kutatásai bizonyítják, hogy a gabonafélék túlságos finomítása több kárt okoz, mint amennyit használ. A búzaszem kémiai összetétele (szárazanyagra számítva) A szem részei A részek súlyaránya %-ban Fehérje Keményítő 9 9 Cellulóz (rost) g Zsír g Ásványi anyagok g Teljes szem 100,00 16,06 63,07 2,76 2,24 2,18 Liszttest 81,60 10,53 63,07 0,13 0,55 0,37 Csira 3,27 1,23 — 0,08 0,52 0,17 Héjrétegek és aleuronréteg 15,13 4,30 — 2,55 1,17 1,64 Dr. Oláh—Kállai—Vadnai: Reformkonyha, Mezőg. K., Bp , 1985, 91. o. Érthető, hogy a szakemberek világszerte a finomítatlan gabonafélékhez való visszatérést szorgalmazzák. A müzlifogyasztás népszerűsítése ezen igyekezet fontos része. A MÜZLI ALAPANYAGAI ÉS ELKÉSZÍTÉSE A müzli alapját a gabonafélék (búza, árpa, zab, rozs, kukorica, rizs, köles) képezik. Alapanyagul természetesen csak tiszta (megmosott és megszáritott), nem vegykezelt (nem csávázott léket, nem kell ragaszkodnunk hozzájuk. Tartósítószer nélküli gyümölcs vagy zöldséglé, ásványvíz vagy gyógytea ugyanolyan jó szolgálatot tesz, mint a tej. Ha a müzlialap örült gabonafélékből áll, legjobb éjszakára beáztatni; a pelyhesített gabonára elég fogyasztás előtt néhány perccel ráönteni a nedvesítő anyagot. A gabonaalapon és a nedvesitöszeren kívül a müzli még három komponenst tartalmaz(hat): gyümölcsöt, olajos magvakat és édesítőszert. A gyógyító müzli vagy permetezett) gabona szolgálhat. Vannak, akik a frissen őrölt gabonamagvak egészségmegtartó erejére esküsznek, mások a pelyhesített gabonaféléket részesítik előnyben. Ez utóbbiak izletesebbek, a müzli pedig gyorsabban elkészíthető belőlük. Lássuk, mi szerezhető be a hazai piacon. A választék elég korlátozott. Néha kapható étkezési búza, teljesvagy Grahamliszt, kukoricadara, barna rizs (Natural) és kivételesen köles. Csupán zabpehelyböl és árpagyöngyból folyamatos az ellátás. Örvendetes hirt közöl ezzel kapcsolatban Tomás Cechticky a Stadion 19. számában: a jeneci állami birtok kizárólag emberi fogyasztásra szánt gabonafélék termesztését és feldolgozását tervezi. A közeljövőben tehát némi javulás várható, igazi jobbulást azonban legalább egy tucat hasonló kezdeményezés hozna. Nem ártana, ha egy-két tipikusan gabonatermesztő csallóközi szövetkezet is hozzájárulna a választék bővítéséhez. A környező országok közül jó példát szolgáltat Magyarország, ahol az évek óta kapható étkezési búzakorpa és -csira mellett az utóbbi években megjelent a búza-, árpa-, rozs- és szójapehely, valamint számos kész müzlialap. A gabonakeverék nedvesítésére (kásásítására) számos lehetőség kínálkozik. Vegyük sorra a müzli nedvesítő anyagait. A tej kedvező hatásáról megoszlanak a vélemények. Sok szakember inkább a savanyított tejtermékek fogyasztását ajánlja. Szerintük a kefir, a joghurt, az aludttej, a savó vagy az író jobban megfelel szervezetünk igényeinek, mint a tej. Egyéni ízlés dolga, hogy ezek közül ki melyiket választja. Mi több, annak ellenére, hogy a tej és tejtermékek jól kiegészítik a gabonafé-A gyümölcs ősidők óta az emberi táplálék fontos eleme. Üdítő hatása, kellemes íze és illata miatt szinte minden ember szereti. A friss gyümölcs átlagosan 80—90 % vizet, sok-sok vitamint és ásványi anyagot, jelentős mennyiségű egyszerű cukrot, rostot és 1 —2 % fehérjét tartalmaz. A gyümölcs hatása akkor a legkedvezőbb, ha érett, és ha minimális mennyiségű vegyszert tartalmaz. Fogyaszthatjuk a müzlibe keverve (szétnyomva, lereszelve, feldara bolva), de ehetjük a kása melló is. Télen, amikor a gyümölcsválaszték kisebb, a müzlit aszalt vagy szárított gyümölccsel egészíthetjük ki. Ennek vitamintartalma kisebb, mint a nyers gyümölcsé, cukortartalma viszont jóval nagyobb, tehát az édesítőszer szerepét is betölti. A hazai piacon mazsola, aszalt szilva és időnként szárított alma szerezhető be. Az alma egyébként a klasszikus müzli nélkülözhetetlen tartozéka nő io
