Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-10-17 / 43. szám

Gucsa Kvarachelia. a Grúz Tudomá­nyos Akadémia Nyelvtudományi In­tézetének tudományos főmunka­társa Vera Rogozsina. az SZTA szibériai tagozatán működő földké­regkutató intézet tudományos főmunkatársa Tatyjana Szmonyina, a magadani 17. számú középiskola igaz­gatója. Hja Jegorova. az Altaj-vidéki klinika osztályvezetője (jobbra) kellene kezdeni? Hiszen csak névleg család­fők, az asszonyoknak legalább annyit-kell törődniük a családi jólét megteremtésével. Lehetőséget kellene adni nekik, hogy többet dolgozzanak, többet keressenek ... T. G.: — A választókkal folytatott beszél­getésekből kiderült, a nők már nagyon várják azt a rendeletet, mely szerint az anya a gyermek hároméves koráig otthon maradhat. Ez most már tényleg elengedhetetlen. És nem csak ez. Tegyük fel, hogy a nők otthon maradhatnak akár a gyerek nyolcéves koráig, amíg be nem fejezi az első osztályt. Ám az asszonyok ezzel a lehetőséggel nem fognak élni, mert elveszítik a munkaviszonyukat, ami feltétele a nyugdíjnak. Szüntessék meg ezt a korlátozást is. A családban végzett munka is munka, jogosítson fel a nyugdíjra és a beteg­lapra, ha a háztartásbeli netán megbeteged­ne. A „kerékasztal" egysége ezen a ponton valamelyest felbomlott: — Honnan vesszük a munkaerőt? — Sokan csak ücsörögnek a munkahelyü­kön azzal, hogy „ezért a pénzért..."! — Valaki azt mondta nekem: úgy szeret­nék élni, mint Japánban ... És úgy is dolgo­zol, mint Japánban? — A női munkahelyek száma nem azonos Zinaida Szavosztyina, a Cseljabinszk Megyei Könyvtár igazgatója Fotó: archív a nők foglalkoztatottságának mértékével.. . — Elvtársak! Miközben a programhoz kapcsolódó javaslatainkról beszélünk, ne fe­ledkezzünk meg arról, hogy ígérni akár aranyhegyeket is lehet... De realistáknak kell tellünk. Az erkölcs mégiscsak a kor ter­méke, és igaza van Bulgakov egyik hősének: a lakáskérdés teljesen tönkreteheti az embereket. Ma pe­dig mindenütt a válság hányféle jelével találkozunk! Számos vonzó javaslat hangzott el a választási kampány során, amelyek célja a család gazdasági helyzetének a javítása. Lehet, hogy ezekben több a széplelkűség. mint a realitásérzék? Másrészt nem erő­sebb-e nálunk az egyoldalú takaré­kossági szemlélet mint az átgon­dolt népesedési politika ? Annyi mindenesetre világos, hogy a hu­mánus társadalomnak nem szabad szegénynek lennie. De az sem meg­oldás. ha arra várunk, hogy megtel­jék a pénztárca. Sokáig hittünk ab­ban. hogy egyszer majd jobban megy a sorunk, s akkor aztán min­dent megadunk a nőknek, amit. csak kívánnak. Amíg mi ebben hit­tünk, más országok gazdagodtak. Talán ezért, mert többet gondoltak asszonyaikra. Kinek a zsebéből ? Sz. H.: — Ezeket az anyagi gondokat köny­­nyebb helyben megoldani. Az önfinanszíro­zás bevezetésével számos vállalat jutott sza­bad pénzösszeghez. Vannak esetek, amikor a vállalat jóval többet nyújt a nőknek, mint amit mi most az államtól követeltünk. G. K.: — A Rusztaveli Társaság demográ­fiai alapjának az elnöke vagyok. Az alap a nők problémáival szorosan összefüggő kér­désekkel foglalkozik. Nemrég létesült, egye­lőre több a tervünk, mint a munkánk. Az az elképzelésünk, hogy többfajta szerződést kötünk a fiatalokkal. Saját pénzünkből épí­tünk nekik lakást, pénzzel támogatjuk őket, ha a családban megszületik a harmadik gyerek. Társadalmi szervezetünknek saját fo­lyószámlája van, erre érkeznek azok a külde­mények, melyeket szervezetek, vállalatok. vagy munkánkat segíteni kész egyszerű em­berek szánnak nekünk. Van egy intézet, mely munkatársai fizetésének egy százalékát utal­ja át nekünk, és így elég komoly összeg gyűlik össze. Végül Znakomsztvo nevű szö­vetkezetünk is jól jövedelmez. V. R.: — Itt vannak a szövetkezetek — sok közülük csak súlyosbítja 4 hiányt, ahelyett, hogy enyhíténé. A hús eltűnik a piacról, az üzletekben a2tán háromszor glyan drágán lájjul^viszont. És mi lenne, ha a nötanács aktivistái vállalnák, hogy gyermekélelmezési szövetkezetei alapítanak? Olyan helyen, ahol bőven terem zöldség, gyümölcs, ahol a la­kosság megszokta, hogy a kisegítő gazda­ságban marhát tart. Megfizethető árakkal lehetne dolgozni, a helyi tanácsok adóked­vezménnyel segíthetnék a munkát. A keres­let oly nagy lenne, hogy a kudarc szinte kizárt. Csak arra van szükség, hogy az embe­rek ne legyenek harácsolok. Ilyenek talán nincsenek? És ezek a szövetkezetek segít­hetnének a nötanácsoknak. I. J.: — A nőtanácsoknak jogi személlyé kell válniuk, saját számlájuk kell hogy legyen. Akár tagdíjat is lehetne szedni a nőktől, egy ilyen ügyért ugyan ki ne áldozna ? Vonhatná­nak el pénzt erre a célra a vállalatokról és a szövetkezetektől is, miért ne? A. N.: — Régóta gondolkozom azon, ho­gyan lehetne megteremteni a köztársasági nötanács pénzügyi alapját. Segíteni kell a kórházak, szülőotthonok építését. Kimondani is szégyen: a köztársaságban hetven év alatt mindössze három tipusszülőotthon épült. ... /ff valaki közbeszólt: ..Nem a mi dolgunk, hogy helyettesítsük a helyi tanácsokat!" Valaki így felelt: „A tanács mi vagyunk." A ,.kerék­asztal" ezzel még nem ért véget, csak hát nem lehet mindenről be­számolni. A találkozón beigazoló­dott: szükség van a nőket segítő széles körű állami intézkedésekre. Egy nemzedék — az állam tőkéje, csak nem az a fajta tőke, amely gyorsan megtérül. A nyereség szá­zaléka a társadalom életképessé­gén múlik. Befektetésekre van szükség. Ám a képviselőnek nem az a dol­ga, hogy szemléletesen leírja a ne­hézségeket, követeljen és várjon. A nők sorsának megkönnyítését szol­gáló számos változat keresése köz­ben formálódik napjaink nőpolitiká­ja. 1 (A Lányok, asszonyok nyomán) 3 VERSENY J VERSENY ^ VERSENY J Kedves Olvasóink! Az NDK megalakulásának 40. évfordulója alkalmából meghirdetett versenyünk kérdéseire összesen 479 megfejtés érkezett. Ebből 342 volt helyes. Ezek mind bekerültek abba a szerencsekerékbe, amelyet ünnepélyes keretek között forgat­tak meg szeptember 25-én az NDK Bratislavai Kulturális és Információs Központ­jában. Az egyes fordulók után szerkesztőségünkben kisorsoltunk három-három nyertest, akiknek az ígért hanglemezt ugyancsak a központ küldi el. Akiknek a szerencse az 1. fordulóban kedvezett: Sipos Anna (Királyhelmec — Král'. Chlmec), Gyurkó László mérnök (Ipolyság — Sahy), Vámos László (Királyhelmec); a 2. fordulóban: Bán Erzsébet (Gömörpanyit — Gemerská Ranica), Szőcs Tiborné (Királyhelmec), Zachar Éva (Tornaija — Safárikovo); a 3. fordulóban: Baranová Marika (Kassa — Koáice), Lőrinc Mária (Érsekújvár — Nővé Zámky), Soltész Mária (Ágcsernyő — Cierna nad Tisou); a 4. fordulóban: Kontár Valéria (Felsőszeli — Horné Saliby), Szabó Tamás (Nagymagyar — Zlaté Klady), és Ziliz Józsefné (Fülek — Fil'akovo). Az NDK Kulturális és Információs Központ sorsolásában nyertek: Ha/gas Ildikó (Kulcsod — Kl'ucovec) — játékkártyát, dr. Czáp Mária (Matyóé — Mafovce) — szólásmondások gyűjteményét, Csémi Lajos (Kulcsod — Kl’uőovec) és dr. Csata Mária (Várkony — Vrakún) — W. Busch képes kiadványt, Fucsek Szilvia (Feketenyék — Cierna Voda) és Hanuliak Júlia (Nyárasd — Topol'níky) pedig a Max és Moritz című könyvet. A nyerteseknek gratulálunk! nő 9

Next

/
Thumbnails
Contents