Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-10-10 / 42. szám
CSALÁDI KÖR A kutatók sokat tanulmányozták a távoli vadonokban, mindentől messze eső, elzárt helyeken, kedvező körülmények között és fenyegetettség nélkül élő állatokat. Megfigyelték, hogy ilyen esetekben például az elefántoknál mindig egy idős. tapasztalt nőstény a vezér. Ám amint megbomlott a természet egyensúlya, kevesebb lett a táplálék, vagy ember képében megjelent a veszély, a vezetést azonnal egy hím vette át. Igaz tehát a régi, bölcs aforizma: a ház az asszonyvilága, a világ a férfi háza ... — Hova tűntek az erős, megbízható, támaszul szolgáló férfiak ? Még egy szöget sem tudnak beverni. Minden a nők vállán van. A munka meg a háztartás is... Nemritkán hallottam hasonló véleményeket fiatal lányoktól. Sokszor a lány még meg sem ismerkedett jövendőbelijével, nem tudja, hogy szőke-e vagy barna lesz, de máris meg van róla győződve, hogy az illető pipogya, segítségre szoruló, nőies alak... Ugyanez a helyzet a váláskor is, melyet napjainkban már gyakrabban kezdeményeznek a nők. A nő nemcsak az adott férfitól, volt férjétől válik el, hanem mintegy az egész férfinemtől. A lányok korábban kezdik Az esetek többségében idealizált a kép: a férfi erős, határozott, uralkodó típusú, még az sem baj, ha egy kicsit despota. A nö gyöngéd, kedves, félénk, segítségre szoruló. A kemény, erős, büszke tölgy és a törzse köré csavarodó, hajlékony borostyán ... Sokak szerint ez a plasztikus hasonlat meglehetős pontosan fejezi ki a férfiasság és nőiesség fogalmának lényegét. A dolgok néha addig fajulnak, hogy a nőknek ezt tanácsolják: legalább mutassák ilyennek magukat, vigasztalják azzal az illúzióval a férjüket, hogy nélküle elvesznének a világban. De miből induljunk ki a kereséskor? Hol találhatjuk meg a férfiasság és nőiesség valódi mintáit? Az irodalomban? Vagy épp ellenkezőleg: a futurológiái prognózisokban ? Aligha véletlen, hogy a férfi-nő viszonnyal kapcsolatban is gyakran emlegetjük a természetet: „A természet arra teremtette a nőt, hogy..." „A természet arra predesztinálja a férfit, hogy ..." Ezek szerint tehát az első dolog az, hogy a kérdést biológiai szempontból vizsgáljuk meg. Ebben Vigen Artavazdovics Geodakjantól, a Szovjet Tudományos Akadémia egyik biológiai kutatóintézetének fömunkatársától kértem segítséget. Geodakjan hosszú évek óta dolgozik egy sajátságos evolúciós elmélet felállításán, mely új megvilágításba helyez a nemekkel kapcsolatos számos kérdést, beleértve a legfontosabbat is: miért osztotta ketté a természet az élővilágot, az egyik félnek férfi-, a másiknak női tulajdonságokat adva. Egyáltalán miért van szükség a nemekre? A természetkutatók leírták a férfi és női szervezet sajátosságait, lelkiismeretesen felsorolták az egyező és különböző jegyeket, de nem magyarázták meg, mi az oka és mi az értelme e különbségnek. A nemek szerinti kiválasztódás elméletét már Darwin kidolgozta, hangsúlyozva, hogy a szépség előnyt jelent a szerelemért folyó harcban. A természetben azonban sok olyan dolog van, ami ezzel nem magyarázható. Például a belső szervek felépítésének különbözősége. Ugyancsak nyilvánvalóak, ám sok mindenben talányosak a férfiak és nők közötti biológiai különbözőségek, különösen azok, melyek közvetlenül nem függenek össze az új élet születésével. Érettség tekintetében a lányok a születéskor egy hónappal előzik meg a fiúkat. Korábban kezdenek járni, beszélni. A későbbi években a különbség növekszik, és a serdülőkorban már eléri a két évet, majd amikor a fizikai növekedés befejeződik, a hármat is. Az öregség hamarabb köszönt be a nőkhöz, mint a férfiakhoz. Ám a nők átlagéletkora hosszabb. Ebből az következne, hogy az igen idős emberek között többségben vannak a nők. A valóságban ez éppen fordítva van. Mikor születnek az öregek? Geodakjan szerint a női tulajdonságok eredete a reakciók jóval szélesebb területével és normájával függ össze, vagyis a környezetnek a nőkre gyakorolt erősebb hatásával. A környezet és a női tulajdonságok közötti erőteljes kapcsolat a jobb adaptációs készséget, a külső világban végbemenő változásokhoz való tökéletesebb és főleg árnyaltabb alkalmazkodást biztosítja. A férfiak válasza az „igen" vagy a „nem", a pusztulás vagy egy váratlan, zseniálisan sikeres átalakítás. Geodakjan ennek megvilágítására a következő példát mondja: egy és ugyanazon kedvezőtlen külső tényezőre (például arra, hogy az éghajlat zordabbá vált) a férfi és a nö különféleképpen reagál. A nőnél megvastagodik a bőr alatti kötőszövetben a zsírréteg, a férfi pedig felfedezi a bundát, megtanul tüzet gyújtani, lakóhelynek használja fel a barlangot. A két nem olyan, mint két szakosodott alrendszer, melyek biztosítják a biológiai faj, az egységes evolúciós rendszer szilárdságát és ellenállóképességét. Az egyik alrendszer őrzi a konzervatizmust, a másik a változást hordozza. A férfinem lényege, hogy ők a faj „evolúciós felderítöi". A férfiegyedek találkoznak először a kedvezőtlen hatásokkal. A természet rajtuk végzi „kísérleteit". A női nem az utóvédben halad, és sok mindent készen kapva, a tökéletesség, a hibamentesség vonásait testesíti meg, ám ugyanakkor az „apróságok" kidolgozása, az alkalmazkodás a pillanatnyi változásokhoz az ö feladatuk. nö 10 >