Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-10-03 / 41. szám

Velika Rudma —- a kőhazak között mintha megállt volna az idő gaslik. A törökök mesterei voltak a gyö­nyörű művészi hidaknak. Ezt a hidat a XVI. század elején Szulejmán szultán híres építésze, Hajrudin építette. Az Oszmán Birodalomnak nem csupán az iszlám elterjedése köszönhető, hanem a híres egyemeletes köházaké is, ame­lyeket a jugoszláv lakosok átvettek, és stílusukat, jellegüket a mai napig gon­dosan megőrizték. Félnapi sétálgatás után újra autóba ültünk, hogy kövessük a Neretva folyót. Lejjebb érve a vidék fokozatosan szelí­dül, már nem vadregényes sötét sziklák, hanem romantikus legelők, dombok övezik. A Neretva deltája még ma is részben mocsaras terület, némely már megművelt része pedig az ország leg­­termőbb vidéke, ahol évente kétszer takarítanak be termést. Itt már nemsokára megpillantjuk a tengert. Most azonban úticélunk Hvar, a napsütéses órák számát tekintve az európai rekordot tartó sziget. A szige­ten szubtrópusi a vegetáció. Lakatlan területek mellett haladunk el. A kövek­kel elkerített kertecskékböl mámorító illat árad, és kísér egész úton: a sziget sajátos növénye, a kék virágú levendula. A levendula kivonatú balzsamot, olajat lépten-nyomon kínálgatják is, mint a fejfájás, reuma, szúnyogcsípés, dep­resszió hatásos gyógyszerét. Annak ellenére, hogy ez az ország Az ébredező Banja Luka volt az első város, amely Jugoszláviában a hatal­mas sziklákat, mély szakadékokat sejte­tő sötétség után ránk köszöntött. Fér­fiad pasa gyönyörű mecsetje alatt pihe­­tentettük a hosszú úton elfáradt testün­ket, lelkünket, hogy újra nekivágjunk a vadregényes útnak. Most már ragyogott a nap, így hát hol gyönyörködve, hol rémülten tekinget­tünk ki az ablakon az elénk tárulkozó változó vidékre. Néha egy-egy hatalmas szakadék fölött le kellett állítanunk a motort, hogy kedvünkre gyönyörköd­hessük a romantikus tájban. Aki ezt az útvonalat választja, az végigkísérheti az egyik legnagyobb Jugoszláviában ere­dő folyót, a Neretvát, a születésétől egészen a tengerig. A folyónak hatal­mas esése van, s a sziklák gyakran szakítják több ágra. Tengert kereső utunk mindenütt egyezett ai bővizű fo­­lyóéval. Következő megállónk Mostar. Már csak 80 km-re vagyunk a tegertől. A 350 éves török uralom nyomai ebben a városban a legszembetűnőbbek. A nők, főleg az idősebbek alul, a bokánál hú­zott cifra török bugyogót, fejükön pedig sötétszínű kendőt viselnek. A városban mintegy harminc aga, bég és pasa me­csetje maradt fenn. A legfőbb neveze­tesség Karadjoz bég mecsetje és a Neretvát átszelő 28 m hosszú török híd, amelynek két végén egy-egy toronyma-JÉ , :W» J: .. :i4f ' H ■ j m y l *4 if oi . A mt V jB i «fe m Vt m mmrnM _ ^ 2 ■* Yrr--1 . i-y * JÉ" "’'"“'>1 1 I i ................... Split — Diocletianus császár fényűző palotáját évente több százezer turista csodálja meg nő 8

Next

/
Thumbnails
Contents