Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-09-12 / 38. szám
Megyek Terkához. Térkénéi voltam. Lég (Lehnice) apraja-nagyja csak Így hívja Engler Teréziát, az iparcikkbolt vezetőjét. Ez a bizalmas megszólítás öt egyáltalán nem zavérja, azt mondja, érzi benne az emberek szeijetetét, megbecsülését. Engler Terézia csendes, halk szavú, nehezen kitárulkozó ember, ám aki jobban megismeri, tapasztalhatja: kitartó, lehetetlent nem ismerő, céltudatos. Élete összekapcsolódik az üzlet életével. Családi hagyományt követve lépett kereskedői pályára 1964-ben, bár szíve szerint inkább óvónő lett volna. 1969-ben elvégezte az égyéves vezetőképzőt, s ugyanekkor esti tagozaton leérettségizett. 1970 óta vezeti az iparcikkboltot, mely ez év július 11-ig egy 4X9m-es, vagy százhúsz éves, leromlott állagú épületben volt elhelyezve. Amikor 1985-ben a szomszédságban lévő kocsma épülete kiürült. Tériké kérelemmel fordult a hnb-hez. alakítsák át számára az épületet. Mivel választ nem kapott, 1988-ig folyt a „papírháború'', a kérvényezés jobbra-balra. A cél: az üzlet újjászületése volt. A múlt év júniusában végre megmozdult valami. A helyi jóhírű szövetkezet első lépésként kijavította a tetőt, a további munkákat a Felsöpatonyi (Homá Pót ón) Efsz kőművesbrigádja, a belső javításokat a Jednota fogyasztási szövetkezet szakemberei végezték. A bolt berendezésének megszerzése is nehezen ment, így végül a régi élelmiszerüzlet bútorai kerültek át ide, melyeket asztalosok és festők alakítottak át. A takarítások során sok segítséget nyújtottak a Jednota helyi alapszervezetének tagjai. Árva János, Tóth Márta, Vörös Angéla, Janikovics Mária és férje, Sanyi bácsi, Student Erzsébet, Engler Zsuzsa és Hodosi Erika elárusítónő. Utolsó lépésként az áruválasztás került sorra. Tériké személyesen ment áruért az érsekújvári (Nővé Zámky) nagyraktárba, hogy senkinek ne kelljen nemmel válaszolnia, ha vásárolni jön ide. Sajnos, mégis maradtak hiánycikkek.. . A tábasabb, szebb boltnak Engler Terézia örül, de azért aggódik is: nincs még fűtésük. Az ígéretek szerint ősszel az üzletet is rákapcsolják a falu gázvezetékére. Hát csak úgy légyen, s időben elkészüljön ez a munka is. ! Engler Terézia örül, hogy húsz év után tető alá került a boltja, s hogy bizonyítani tudott — magának, a falunak és mindazoknak, akik nem hittek benne, nem bíztak abban, hogy ügye sikerrel járhat. CS. KERTÉSZ LÍDIA Párkányban (Stúrovo) egy éve üzemel a régi fürdő helyén az új városi kisfürdö, mely szép tiszta környezetben, kellemes, kényelmes körülmények közt nyújt komplex szolgáltatásokat. Üzemeltetője, a szolgáltató vállalat, szállodát, faházakat is fenntart a távolabbról érkező vendégeknek, főzési és szórakozási lehetőséget is biztosítva nekik. A hosszabb időt itt töltő turisták mellett naponta 150 „hazai" fürdözö is bejuthat a strandra, idényen kívül az iskolák itt tartják úszótanfolyamaikat, s nemcsak a városból, hanem a környező falvakból is. HAJTMAN KORNÉLIA Gora Tibor felvételén a fürdő új szállodája “ A minap a bölcsődében az egyik, unokáját Öltöztető nagymama arról érdeklődött, hogy a: őszre óvodába kerülő, majdnem négyéves unokájára milyen szabályok vonatkoznak majd. ha megszületik a kistestvére. A nővér elmondta, hogy a szülés után 6 hétig, míg az anyuka felépül, járhat a gyerek óvodába. A nagymamát azonban ez a válasz egyáltalán nem nyugtatta meg. — Mégiscsak hallatlan! — mondta. — És azután?! Azután mi lesz a nagvobbik gyerekkel, mit fog vele az édesanyja egykét évig kezdeni a lakótelepi lakásban, ha nem hordhatja óvodába?! Bevallom, meglepett a dolog. A mai rohanó világban nem foglalkozunk annyit gyermekeinkkel, amennyit kellene, amennyit szeretnénk. Egy’ dolgozó nő munka után sem szentelheti minden percét a gyerekeknek, hiszen ott a háztartás is. Gyermekgondozási szabadságon viszont jut ideje mindenre, persze ha jól beosztja napi programját. Nem értem, miért kellene azokat a gyerekeket is elhelyezni az óvodában, akiknek édesanyja otthon van a kisebbik testvérrel, amikor úgy sincs elég óvodai férőhely. Első kislányom 15 hónapos volt. mikor megszületett a másik, tehát tapasztalatból tudom, hogy két kisgyermek nevelése egyáltalán nem könnyű. De szerintem élni kell a lehetőséggel, hisz később egyre kevesebb alkalom nyílik majd az állandó együltlétre. A gyermekgondozási szabadság kitűnő alkalom arra. hogy a két testvér összeszokjon, hogy a nagyobbikül apróbb feladatokkal bízzuk meg. Hiszen ha „segít” pl. a kistestvér öltöztetésénél, fürdetésénél, ő is fontosnak érzi magát, nem lesz féltékeny a kis jövevényre, aki egy ideig bizonyára a család, a rokonság figyelmének középpontjában áll. S a lakótelepi lakásban sem kell „unatkozni”, ha naphosszat otthon van is az ember. Két kicsivel is ki lehet menni sétálni, homokozni, hintázni, vásárolni, télen szánkózni, hógolyózni. Bent pedig olt vannak a játékok, alkalom nyílik zenehallgatásra, lehet rajzolni, énekelni és még sorolhatnám. Lehet, hogy a nagyobbik gyermek az óvodában több verset, éneket tanulna meg ugyanennyi idő alatt, de szerétéiből, gondoskodásból 30—40 társa mellett biztosan nem jutna neki annyi, amennyit otthon, szüleitől kaphat. FUTÓ CSABÁNÉ Épül és szépül Királyhelmec (KráL Chlmec). Fejlődik. Már hétezrén felül van a lakosság száma. Természetesen, rontanak — bontanak is. Többek közt elkezdték az utcákban lefektetni a gázvezeték csöveit. Ehhez természetesen fel kell. hogy bontsák az úttestet. Hosszú gázcsövek itt. hosszú gázcsövek amott. Az útkereszteződéseknél terelőtáblák. Az ilyen munkálatoknál az eddig gondozott rózsatövek, fácskák is megsérülnek, elpusztulnak. A gép kanala jön és emeli a földet, a követ az aszfaltot. Kanalazza oldalra. Közben látom, hogy a vezető — aki forgószéken ül a kabinjában — erősen figyel: előre, hátra. Egyszer előre megy. egyszer hátrafelé, mint a rák. Szeme mint a sasé. Mellette legények szorgoskodnak. Kapával, ásóval, csákánnyal. Egyengetik a gödröu mélyítik a csőnek. A másik kettő viszont hegeszt. Beszélgetnek: — Jól csináld, nehogy ugorjon a százas! Inkább futtasd kétszer. — Ne félj! — mondja a barátja. — Inkább most csinálom meg jól, mert aztán bontani kell. — Itt viszont telefonkábel van — mondja a másik. — Még jó. hogy nem vettem mélyre a kanalat — jegyzi meg a gépkezelő. Járkálva a városban, még sokáig nézem a gázvezeték lerakóit. Egyes házakba már be is kötötték ... Gyönyörködöm a munkájukban. Felfigyelek aztán a nemrég felépült új postahivatalra, mely körül csend honol. Hogy mi az oka. nem tudom. Csúszik a határidő? Szorgalmasan folyik a munka a kórház fűtőháza körül, naponta elindul a betonkeverő és szépen haladnak előre. Egy új kis kórház épül. Lassan kész is. Az ablakokat is berakták. De aztán mégis csak elindulok a hegynek, a szőlőskert felé — ahova tulajdonképp indultam —. hogy megnézzem jól kapáltam-e. Itt is kerülőútra vezet egy tábla, mert egy új épülettömbnek fektették le az alapjait. A kétezer éves szőlőutacskára rátolta a buldózer a hegy egy részét. Az eső is megtette a magáét... Imitt egész kis tó keletkezett, amott elverte a homokot. Ez a lakótelep lesz a város legszebb része. A nép Furcsának keresztelte el. Hogy miért, az rejtély számomra. Az új háztömb helyén, amíg lehet még járkálnak az emberek és a gyerekek. Kerülgetik a betonalapokat... Szép ez az ütemes fejlődés, és hogy az utca járdái a munkálatok befejezte után aszfaltozva lesznek, hiszem és remélem. Hogy a kétezer éves szőlőutacska ismét rendbejön a felépült beton háztömbök alatt, azt is. Mert ez az út a Nagyhegy mélyároki részéhez vezet, a gyönyörű víkendházakhoz és a mélyárok kis csörgedező forrásához. Ha még csörgedezik .. . Régen jártam arra. A munkások azt mondják ez az út már elveszett Volt, nincs! Jöttek a mérnökök és mértek. Az út őket nem érdekelte. De mint a végén hivatalos helyről értesültem róla ez nem igaz. Ezt a „FURCSÁT” a michalovcei magasépítő vállalat terebesi (Trebisov) 32. számú üzemegysége építi. 15 épület van készen, általában 480 lakás, melyekben kb. 2 000 ember lakik. Papíron ki van már utalva minden lakás. Épül még bölcsőde, óvoda, üzletközpont és emeletes garázs. A távlati tervek szerint pedig iit folytatódik a lakásépítés 1991 után is. A régi Királyhelmec már a múlté. A toldozott-foldozott főutcai aszfaltot is felszedték egy új tehnikájú géppel, és újat. simát öntöttek a helyére. Hát így fejlődünk, fejlődgetünk .. . DEMJÉN FERENC — Jó napot kívánok! — köszönök az egyik házbeli asszonynak, s már rohannék is tovább a dolgomra. — Jó napot! Hogy van? — mosolyog rám édeskésen, s megfogja karomat, jelezve, hogy egykönnyen nem szabadulhatok. Megérzésem beválik, mert már darálja is: — Mit szól a Nagyságához? (A Nagysága lakótelepünk „házisárkánya".) Már megint mindenkibe beleköt. Tegnap is a Kovácsné gyerekeit kergette el a ház elől. Kiabált is vele a Kovács, hogy mit képzel. Nem szereti a gyerekeket a Nagysága. Ki sem állhatja a gyerekzsivajt. Nem jó ember az ilyen! Nem igaz? Mindenkit csak piszkál. Az egyiket azért szidja, mert az ő helyén parkol a kocsijával, a másikat azért, mert a biciklit nem tolja be a helyére, a harmadikat meg azért, hogy nem kapálja be a virágoskertet. Azt hiszi, mert a munkahelyén vezető, a házban is mindenkinek parancsolgathat. Hiszen épp ezért ki nem állhatja őt senki! Igazuk is van! Kiállhatatlan egy nőszemély, az már biztos! És mondaná tovább, mint a vízfolyás, de közben megjelenik az emlegetett Nagysága, így hát az asszony arckifejezést vált I — Jooónapot kívánok! Hova, hova? Milyen jól néz ki ebben a kosztümben. Na és ez a kalap! Igazán elragadó. Hol vette. Pesten? Remekül néz ki, kedvesem .. . A „Nagysága" mosolyog a hízelgő szavak hallatán, én pedig lelépek. Még a köszönésemet sem hallják meg a dicsérő szóáradat közben. T. I. nfl 7
