Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-09-05 / 37. szám
Demeter Jenő fia, Albert 1977-ben nősült. Nemsokára megszületett az első gyermekük. A családi fészek kezdett szűk lenni. Elhatározták hát, hogy a szülök támogatásával házat építenek a kert végében, a második szomszédjukhoz hasonlóan. Szándékukat papírra vetették, s ezt a Rozsnyói (Roznava) Járási Nemzeti Bizottságra továbbították. Csakhamar kiderült, hogy a kert az apa nevén szerepel, előbb a telket a fiúra kell íratni, ha ő akar ott házat építeni. Ennek persze semmi akadálya ... Csak az idő telt gyorsan közben, már 1983-at írtak, amikor a geodéziától megkapták a kivonatot, miszerint a telek Albert és felesége nevére Íródott. Közben — 1982-ben — elkészült a falu távlati fejlesztési terve, melyben az előírásoknak megfelelően szakemberek határozták meg, milyen irányban terjeszkedhet a falu; hol, milyen körülmények között nyílhat utca, hol kell a, „foghíjas" helyeket új házakkal kitölteni. E szerint Demeterék, valamint alsó és felső szomszédjuk kertjében — vagyis a három telken — két családi háznak kell elférnie. Ez a gyakoriatban azt jelentené, hogy Demeterék kertjéből öt métert a felső szomszédnak kell adni, ennek helyébe pedig megkapnák az alsó Egy levél nyomában Milyen egyszerű az egész: Megházasodik a fiú, saját fészekre vágyik. Gyakorlatilag semmi akadálya, hiszen a kert végében új utca nyílik; apja telkére házat építhet. így diktálja a józan parasztész. A saját kertjében ugyebár azt csinál az ember, amit akar. Különösen ha a szomszédok is hasonlóan járnak el. Felépítik a házat, aztán majdcsak lesz valahogy... Végtére is senkit sem károsítanak vele, hiszen saját tulajdonukról van szó. Ilyen egyszerű lenne az egész, ha nem lennének előírások, paragrafusok és mindezek felett szigorúan őrködő, buzgó hivatalnokok. Ám megvannak, és így a józan parasztész helyett a sokszor időt, ideget, pénzt őrlő, bár közösségi érdeket előtérbe helyező eljárások érvényesülnek. Mint alábbi esetünkben is, amely Szádalmáson (Jablonov nad Turnou) történt. HEH ELED AIO SZÁNDÉK szomszéd kertjének egy részét. Ez a cserebere nem a szomszédok között zajlana le, hanem a tulajdonosok és a helyi nemzeti bizottság között, amely megvenné az építkezési telkeket, s ezt továbbadná az építkezni szándékozónak. Csakhogy ebbe a kerttulajdonosok nem akartak beleegyezni. Az ügyintézés húzódott, az idő pedig telt. Demeterék sürgették volna a dolgot, hiszen már hét év eltelt azóta, hogy megkezdték a házépítéssel kapcsolatos intézkedéseket, ezért 1985. május 4-ei keltezéssel, ügyvéddel íratott kérvényüket elküldték a jnb területrendezési és tervezési szakosztályára. És várták, hogy végre megkapják az engedélyt az építkezésre. Újból eltelt több mint két év, amikor 1987 augusztusában végre eljöttek kimérni a házhelyet. — Ekkor már szinte naponta bejártam a nemzeti bizottságra. Kértem, könyörögtem, csináljanak már valamit, hogy elkezdhessem az építkezést, különben minden tégla, faanyag — ami már lassan tíz éve ott áll előkészítve — tönkremegy. A válasz mindig kitérő volt: most nincs idő rá, jöjjek máskor emlékezik vissza Demeter Albert. — Azon az augusztusi napon a fiamat a mezőröl hívták haza. hogy végre kimérik neki a házhelyet. Ki is mérték, de úgy, hogy a bejárat a szomszéd kertjén át lett volna. Albert meg csak hallgatott, nem tiltakozott, elhitte a járási és helybeli vezetők ígéretét, hogy ök majd rendezik a szomszéddal az ügyet, csak ássa nyugodtan az alapokat, néhány nap múlva kézhez kapja az építkezési engedélyt. Csakhogy amikor ezt a szomszéd megtudta, átkozódott, kiabált, hogy agyonüti a fiamat, ha ásni kezd a kertjében. Bevallom, mi sem értettük, miért kell a szomszéd kertjét elfoglalnunk, amikor itt van rá a sajátunk?!.. . Hogy a békesség megmaradjon, tovább toltuk a karókat a mi telkünk közepére — magyarázza levélírónk, Demeter Jenőné. S ezt nem kellett volna. Magukra haragították mind a helyi, mind a járási illetékeseket. Ezután már nem adták ki nekik a megígért építkezési engedélyt. Helyette — 1987. november 7-én az engedély nélküli építkezés megkezdéséért — ötezer korona bírságot róttak ki rájuk, hangsúlyozva a tényt: Demeter Albert önkényesen úgy ásta ki a ház alapjait, hogy ezzel a másik parcellán lehetetlenné tette egy további családi ház építését. Az előírások a tényeket veszik figyelembe. E szerint a ház alapjai építkezési engedély nélkül készültek, melyből kifolyólag a birság jogos. Sőt mivel nem tartották be a területrendezési előírásokat sem — nem ott helyezték el a ház alapjait, ahol ezt kimérték —, a nemzeti bizottság és a járási területrendezési szakosztály a büntetésbe a meglévő alapok likvidálását is belefoglalhatta volna. Ettől azonban eltekintettek. — Rendes, jó gyerek az Ali. A szövetkezetben dolgozik Demeter Albert: Miért éppen én?... Tíz évig tartott, amíg megkapták az építkezési engedélyt Szanyi László (jobbról) és a Demeter szülők: A vádaskodásnak nincs értelme Prikler László felvételei nő 4
