Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-08-01 / 32. szám
TÁJOLÓ KÖNYV Vérbosszú Csalóka a cím, nem történnek ebben a könyvben vérengző események. Inkább ízes történeteket, meseszerű elbeszéléseket olvashatunk Fazil Iszkander szovjet-abház író nemrégiben magyar nyelven megjelent kötetében. A válogató és fordító — Árvay János — a 60. életévét betöltő író elbeszéléseinek legjavát adja az olvasók kezébe. E „legjava" közt természetesen bőven találunk Csik-történeteket is, minthogy az író ezekkel a történetekkel szerezte hírnevét, de más művének a színtere is szülőföldje, Abházia. Ravasz falusi pásztorokról, kisvárosi emberekről ír izes népi nyelven, bő humorral. A cimadó elbeszélése is népi ihletésű, szinte a mesék világába illő történet: hogyan áll bosszút az apa (egy falusi pásztor) kisvárosi rokonán, aki megbecstelenitette a lányait. Ősi törvényt hajt végre a pásztor, hiszen addig nincs maradása a földön, amíg meg nem bünteti a vétkezőt. A börtönben pedig arról elmélkedik, hogy ha innen kikerül, most már fiúkéit fog nemzeni, talán nem lesz túl öreg hozzá. A kötet nyolc hosszú elbeszéléséből öt Csik-történet. Ezekben a humorral telített elbeszélésekben gyermekkori világát eleveníti fel az iró, s kifogyhatatlan a tárháza, hiszen sokadik könyvét írja erről a bátor, okos kisfiúról, akinek legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy ugyan mindig jót akar, de általában balul sülnek el a dolgok. A könyv egyik remek elbeszélése, a Csík hőstette is egy ilyen epizódra épül. Csik bosszút esküszik a városukban tevékenykedő sintér ellen, aki aljas módon csalogatja magához a kóbor kutyákat, s egy nagy határban viszi el őket. Csik természetesen nem nézheti ezt tétlenül, efiatározza. hogy kiszabadítja a kutyákat. Komoly tervet dolgoz ki. Ennek végrehajtásához előbb el kell lopni a szomszéd, a Gazdag Szabó ruhaszárító kötelét, be is kell azt festeni, hogy a szomszéd ne ismerjen rá, aztán ki kell fundálni, hogy a batár irtózatosan nagy lakatját miképp lehet leszakítani. Egész napjába tellett, amíg ezt kigondolta. Ezen a napon természetesen az iskolatáska egy bokor alján pihent, s a tanító hiába várta Csiket iskolába. A kutyák kiszabadítása fontosabb, mint az iskola. Legalábbis igy gondolja ezt az abház kisfiú, aki egy távoli világ hőse, szemünkben szinte egzotikus tájakról való. Figyeljünk csak: a lakat leszakitásánál mi sem egyszerűbb; a kötél végére kampót kell szerelni, azt beleakasztani a lakat fűiébe, a kötél másik végét pedig egy keritéslécre rögzíteni. Minden simán is ment, csak egyre nem számított Csik: hogy a lakat erősebbnek bizonyul, mint a ló! Amint a kötél megfeszült, a ló leállt. Hiába noszogatták az öreg gebét, nem bírt mozdulni... A sintémek bizony nem kis erőfeszítésébe került, hogy a lovat ismét indulásra bírja. Ezzel a lendülettel azonban leszakadt a lakat, és a kutyák kiugráltak a határból. Csik szájtátva nézte, nagy örömében még elbújni is elfelejtett. A sintér csakhamar rájött, hogy mi történt, üldözőbe vette Csiket, s bizony nagy baj történt volna, hiába menekült fel kertjük legmagasabb fájára, ha nem kerül elő a nagyapja, aki harminc rubellal kifizette a kárt. Ilyen és hasonló történetek találhatók ebben a könyvben, egy távoli világ életével ismerkedhetünk meg. Megismerkedhetünk Csikkel, aki nagyon leleményes. Például, amikor a város közepén legelteti a tehenet, és a rendőr letartóztatja ... Hogy mi történik tovább és a többi elbeszélésben, megtudhatjuk a nagyszerű író, Fazil Iszkander most megjelent Vérbosszú című könyvéből, amely aránylag olcsón kapható könyvesboltjainkban. (Európa Zsebkönyvek — Madách) MÉSZÁROS KÁROLY HANGLEMEZ Lakodalmas rock Üstökösként tűnt fel a nyolcvanas évek derekán ez a stílusirányzat. Lényege a magyar nóták, vidám lakodalmas szerzemények és giccses szövegű dalocskák elektronikus hangszerekkel történő előadása. Ez a stílus a jugoszláviai Vajdaságból indult hódító útjára. A Bugyi testvérek ötlete rövid időn belül jelentős gazdasági hasznot hozott a 3 + 2 együttesnek. A Vajdaságban a Hetes fogat. Sógorok, Erídanus együttesek, Magyarországon a Betti duón kívül inkább szólóénekesek próbáltak szerencsét. Egymás után váltak „híressé” kisszövetkezetekben felvett méregdrága, sok esetben gyenge hangminőségű kazettáikkal a Kadkrtt Karcsik. Nyakas Lacik, Lagzi Lajcsik, és sorolhatnám tovább a botcsinálta művészeket. A lemezeladásban az 1986-os és 1987-es években szinte kiszorították a lemezpiacról az összes egyéni pop-rock és diszkó előadókat és együtteseket. A 3 + 2 együttes lemezei hiánycikkek lettek. Keresettségüket a budapesti emlékezetes fellépésük alkalmával (nemrég közvetítette felvételről a Magyar Televizó) pótolták be, ahol néhány száz forintos belépővel sem riasztották vissza rajongóikat, sőt, teltház előtt játszottak. Lakodalmas rock szerzemények vitték a prímet a táncmulatságokon, ifjúsági rendezvényeken, bálokon, sőt. még a közkedvelt diszkókban is elhangzott a Csipkés kombiné. Sárgul már a kukoricaszár és egyéb nóták elektronikus feldolgozása. Kezdetben elég volt a három gitár, villanyorgona és a dob, később már előkerült a szaxofon és a tangóharmonika is, hogy jobban érzékeltessék a lakodalmas hagulatot. A szövegek egyre inkább giccsesedtek, itt-ott megváltoztatták az eredeti nótaszövegeket, és a trágárabb kifejezésektől sem idegenkedtek az előadók. Most, a nyolcvanas évek végén mintha csökkent volna a lakodalmas rock lemezek és kazetták iránti kereslet. Újra felkapottak lettek a diszkó és rocksztárok. Igényesebbek lettünk vagy meguntuk volna a lakodalmas zenét? Talán az utóbbi állítás a valószínűbb, mert amikor egy stílus már nem tud semmi újat nyújtani, feledésbe merül. Sebaj. Művészi értéke nem volt. CSALA SÁNDOR FILM Reméljük, lány lesz Mario Monicelli rendező az olasz film nagy veteránjai közé tartozik már. lévén hetvennégy éves. Műfaja, melyben eddig többször is tökéleteset alkotott, a vígjáték. Gondoljunk csak a Brancaleone ármádiájára, a Mortadellára vagy a Barátaim két részére. Monicelli humora fanyar, kesernyés, s a 60-as és 70-es években alkotott filmjeire az jellemző, hogy humora egyáltalán nem öncélú, komédiáiban igen gyakori volt a társadalombirálat, olykor pedig a tragikomédia elemeivel is élt. Az utóbbi években viszont mintha már nem lenne annyira igényes; mintha elsősorban az a cél vezérelné, hogy rávegye a közönséget, hogy bemenjen a moziba. Aki pedig bemegy most a moziba a Reméljük, lány lesz című filmre, amolyan nyári, pihentető, ám melodramatikus — tegyük hozzá: moniceNisen melodramatikus — vég felé igyekvő családi freskót láthat, melyet a rendező négy évvel ezelőtt forgatott. A filmet nőalakok népesítik be (ellentétben például a Barátaimmal, ahol az erősebb nem körül forgott minden), mégpedig Toscanában, egy családi nemesi birtokon. A kissé lerobbant birtokon él Leonardo gróf (Philippe Noiret), felesége Elena (Liv Ullmann), két lánya, egy szobalány a lányával, s többek közt megfordul itt még a nagynéni is (Catherine Deneuve) és a szerető is (Stefánia Sandrelli) stb. stb. Csak a család feje jár haza ritkán, úgyhogy valójában az egyetlen férfi a házban a szklerotikus és éppen ezért elég veszélyes nagybácsi. Gugho (Bemard Blier). Leonardo hazatérései mindig valamilyen bonyodalommal járnak, s hirtelen halála — talán mondani sem kell — kiborítja az egész népes családot. A család minden nő tagja abban a pillanatban a saját lábára kíván állni, ónálló és főleg új életet kezdeni. Szóval mindenképpen másmilyet. mint a „nyugodt és békés" vidéken. Itt derül ki, hogy ezek a nők valójában magányosak, s a társhoz tartozás bennük lakozó vágya, igénye, álma mennyire el volt nyomva. A magány nyomasztó tudatát ugyan kénytelenek elviselni, de ugyanakkor legalább meg tudnak kapaszkodni a lét derűjében. Monicelli itt egyben nőpárti, hiszen azt is mondja, hogy a férfiak ugyanebben a helyzetben sokkal inkább vetkőznek ki énjükből, érzéketlenek, vagy éppenséggel bugyuták. A párhuzamot, s annak szükségességét, hogy azért a férfiak férfiak, s a nők nők maradjanak, jól érzékelteti a profi szereplőgárda. Monicelli mindig is szeretett sztárokkal dolgozni (a felsoroltakon kívül még Giuliana De Sió és Giuliano Gemma is játszik a filmben), ez esetben is bizonyára miattuk vált jegyet a néző a filmre, mert ha csupán a sztorira hagyatkozna, hát. ki tudja ...?!' FRIEDRICH MAGDA RÁDIÓ A kassai polgár Márai Sándorhoz hasonló típusú polgári író nincs még egy a magyar irodalomban. Egyszeri, megismételhetetlen jelenség. Ez a művész az idén egy revolverlövéssel végleg megszökött az életből. A magát mindvégig kassai polgárnak tartó Márainak nem ez volt az első menekülése. Miután már nem érezte jól magát abban a világban, amely 1945 után számára hazájában kialakult. 1948-ban végleg elindult egy saját maga választott úton. A Földközi-tenger, majd az óceán partjára. Kaliforniába költözött. Igaz. a századdal egyidős művész azt vallotta: .Az ország még nem haza. Nincs más haza, csak az anyanyelv." Egy művész igazán csak anyanyelvén képes magát kifejezni, más nyelveken csak dadog. Ez az örökké menekülő ember az osztályát is elhagyta. Ezt bizonyítja a nagysikerű, még 1934-ben írott Egy polgár vallomása című munkája is. A magyarországi Írókkal teljesen lezárta kapcsolatát, de nyugaton élő pályatársaival is csak ritkán érintkezett. Igazi remete volt. Egy önálló világot, szerepet talált ki magának. S ebben segítségére volt felesége. Lola asszony is. Bár müveivel nem kívánt megjelenni Magyarországon. az ott zajló eseményeket állandóan nyomon kisérte. Tartása is mindvégig megmaradt. öngyilkosságában is. Félt az öregségtől. Alighanem úgy érezte, joga van eldönteni, mikor elég. Nem akart kaliforniai magányában kiszolgáltatottá válni. Czigány Lóránt szerint igazi műfaja a napló volt, amit 1943-tól rendszeresen vezetett. Abban is leginkább a klasszikusokkal kívánt társalogni, kortársait lenézte. Az intellektuális iró műveiben erős az önéletrajzi ihletettség, még akkor is, ha meggyőződése szerint „nem tanácsos visszanézni semmire, amit szerettünk". Ahhoz, hogy életének utolsó negyven évéről többet tudhassunk. Naplóját kellene elolvasnunk. Minderről a népszerű Társalgó adásában Czigány Lóránttól hallhatott a rádió műsorai iránt érdeklődő hallgató. ZSEBIK ILDIKÓ nö is
