Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-04-25 / 18. szám

A korszerű, fejlett társadalom korszerű, fejlett szolgáltatószférát feltételez. A foglalkoztatási szerkezet olyan összetételét, mely növeli a dolgozók arányát ebben az ágazatban, igy (is) teremtve feltételeket a közvetlen termelésben dolgozóknak ahhoz, hogy minden erejűket munkájukra, annak termékére fordíthassák. De hát a mi szolgáltatóvállalataink közismerten veszteségesek, nehezen boldogulnak az extenzív gazdasági fejlesztés és a megcsontosodott termelési szokások közepette. Változtatni pedig nehéz. Hogy miért az, arról megoszlanak a vélemények. A gazdaság elméleti szakemberei — a külföldi tapasztalatokat is figyelembe véve — kidolgoztak már lehetséges fejlesztési módokat, természetesen, a kívánatos válto­zások irányában. Az utóbbi években szület­tek párt- és kormányhatározatok, törvények is arról, hogy léphetne előbbre ez az ágazat. Településeinken tehát elsősorban helyi kér­dés, hogy napjainkban milyen szolgáltatáso­kat nyújtanak a lakosságnak. A korábbi szol­gáltatóvállalatok lehetőséget kaptak rá, hogy tevékenységüket olyan vállalkozásokkal egé­szítsék ki, melyek összességében nyeresé­gessé tehetik őket, a nemzeti bizottságok kisüzemeket hozhatnak létre kedvező pénzü­gyi feltételek mellett, s ha nem is tökélete­sen, de alapjaiban szabályozott a magánsze­mélyek szolgáltatóként való legális fellépése is. Ez utóbbira a felmérések szerint nagy szükség van. Szlovákia településszerkezete olyan, hogy más körülmények között nem nagyon képzelhető el a szolgáltatóhálózat bővítése. A népesség fele falun él, sok az aprócska település, ahol egyetlen vállalat fodrásza vagy varrónője sem keresné meg még a rezsijét sem, ráfizetéses hát munka­erőt tartani ott. De nem ráfizetéses például egy ott lakó fodrásznak iparengedélyt kiadni, hogy élhessen a lakosság ezzel a szolgálta­tással. Javulás az elméleti szakemberek sze­rint csak akkor várható, ha a helyi adottsá­goknak megfelelően mindenütt szaporodnak a nemzeti bizottsági kisüzemek, a helyi ter­melőüzemek is vállalnak szolgáltatói tevé­kenységét, és a kiegészítő szolgáltatási for­mák is kellő mértékben meghonosodnak. A cseh országrészekben napjainkban már biz­tató a helyzet, a magánszemélyek szolgálta­tói munkavégzésre benyújtott kérelmeit ru­galmasabban, kedvezőbb légkörben Ítélik meg és intézik el. mint Szlovákiában. Nálunk nehezebben megy az új dolgok átültetése, s nagymértékben az adott területi egységek közigazgatási illetékeseinek nézetétől, véle­ményétől függ, hol milyen gyorsan és milyen mértékben szaporodnak a magánszolgálta­tók. Egy járás vázlata A Nyugat-szlovákiai kerületben területileg legnagyobb a Senicai járás. Hat város és hetvenegy különböző méretű falu található benne. Szolgáltatásokat négy vállalat, tizen­két ipari szövetkezet, egy lakásszövetkezet, harmincöt nemzeti bizottsági kisüzem és néhány földműves-szövetkezeti mellék­üzemág nyújt a 148 000 lakosnak. 1988- ban számokban kifejezve ez évi 640 korona értékű munkát tett ki fejenként. A járási nemzeti bizottság felmérte a helyzetet, piac­kutatást végzett, ennek alapján szabja meg a helyi nemzeti bizottságoknak, milyen új szol­gáltatásokat kell megszervezniük vagy újra-Pavol Grimm: — Szocialistaellenesnek tartom. .. Senicai Vnb elnöke, aki egyáltalán nem híve a magánszolgáltatásoknak, bár hivatala a közelmúltban 143 engedélyt állított már ki. — Szocializmusellenesnek tartom visszaállí­tani a magánszektort. Akkor minek államosí­tottuk a kis javítóműhelyeket is a háború után, ha most meg vissza akarjuk állítani őket?! És egyáltalán: milyen elvtársi eljárás az, hogy az üzemektől, a vállalatoktól, ahol nagy szükség van a jó szakemberekre, éppen a legjobbak lépjenek ki a mi engedélyünk alapján?! És azt ki mondja meg, hogyan fogjuk mi megakadályozni a maszekok jogta­lan meggazdagodását? Az elnök közel sem engedi magához a gondolatot, hogy tisztességes jövedelemhez is hozzájuthat az, aki vállalkozik rá, hogy a saját gazdája legyen. Büszkén mondja, ha Gerhard Bilka „csak" maszek. szervezniük. Elkészítették a fejlesztési tervet is, konkretizálva, hol és meddig hozzák létre az üzemegységeket. A nemzeti bizottságok vezetőinek és illetékeseinek tanfolyamon mondták el, mi hogyan intézendő, hogy az eljárás mindenütt egyforma legyen. Főleg a magánszemélyeknek kiadandó engedélyek intézése során legyen a lehető legobjekti­­vebb a döntéshozatal. Jaromír Pláteník mérnök, a jnb alelnöke elmondta, elvileg ők a vállalatok által nyúj­tott szolgáltatásokat támogatják, beleértve a kisüzemeket is, s annak ellenére, hogy a járásban 510 engedélyt adtak ki magánsze­mélyeknek, ez az összmennyiségnek csak mintegy 2 százalékát teszi ki. Az 510 engedélyből 211 szól saját termé­kek árusitására. Ezek között virágon, cukrá­szati termékeken túl akad szuvenír is. meg bőrdíszmű és lószerszám, valamint kerámia. Mivel a járásban sok családi ház épül. egyre több építőipari szakember vált ki engedélyt a melléktevékenységre. — Meggyőztük az embereket, érdemes legálissá tenni a munkájukat, adót fizetni, mert a bevételük arányában növekszik majd a nyugdíjuk is — mondja Pavol Grimm, a HOCVHNIS rajta múlna, ilyesmit nem engedélyezne. De nem rajta múlik. Felsőbb határozat, amit teljesíteni kell. S ö teszi a dolgát. Igaz. abban senki nem segít neki, hogy bérbe adható helyiségeket teremtsen az érdeklődőknek ... De később kiderül, nincs olyan sok bérlőként fellépő érdeklődő. A legtöbben nem adják fel munkahelyüket, csak másodállásban „ma­­szekolnak". így végeznek ablakszigetelést, szönyegtisztítást, üvegcsiszolást és tükörké­­szitést, igy javítanak hűtőszekrényeket, var­rógépet. fényképezőgépet... Egy főállású magánszolgáltató G'í'hard Bilka munkáját már akkor dicsé­rik. amikor először kerül szóba a neve. A vnb elnöke ugyan sorolja kifogásait, legfőbb fenntartása, hogy aki 17 évig a Koreta szol­gáltató állami vállalat javítójaként kereste kenyerét, és építette ki kapcsolatait, attól nem szép, ha elmegy „magánzónak”. Ám a társaságunkban lévő helybéli újságíró rögtön elmondja: Bilka jól dolgozik, gyorsan, házhoz megy — és jóval olcsóbb, mint a szerviz. És mit mond Gerhard Bilka ? Túlságosan is szerény műhelyében csak a legszükségesebb felszerelések, meg néhány szétszedett, nagyjavításra váró hazai gyárt­mányú automata mosógép. — Nézze, nekem már a Koreta alkalma­zottjaként is annyi volt a mellékes munkám, hogy alig győztem. Ráment minden szabadi­dőm, szombatom-vasámapom ... A mosó­gép mindenkinek naponta kellhet, hát jöttek, nem tudják hónapokig nélkülözni. Kértek, még ezt az egyet, most az egyszer... Volt nő 4

Next

/
Thumbnails
Contents