Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-03-28 / 14. szám
Kihez forduljunk? „Lakatos-Kovács" jeligével olvasónk azt írja, hogy a bírósági válás után továbbra is meghagyta a férje nevét. Most azonban szeretné visszavenni a leánykori vezetéknevét. Azt kérdezi, hogy lehetséges-e ez, hol kell kérni, kell-e érte illetéket fizetni, s vonatkozik-e ez a névváltoztatás a kiskorú gyermekére is, aki az ő gondjaira és nevelésére lett bízva. A névviselésről és névváltoztatásról szóló 1950. évi 55. számú törvény értelmében a névváltoztatást a járási nemzeti bizottságon kell kérni. Az elvált nőnek a leánykori nevére való névváltoztatását minden további nélkül megengedik, s ezért az ez év januárjában életbe lépett új illetékrendelkezések értelmében csak 20 korona illetéket kell fizetni. A kiskorú gyermek névváltoztatásához a másik szülő beleegyezése is szükséges. Ha nem egyezik bele. akkor a (gyám) bíróság döntését kell kérni. A teljesség kedvéért kell megjegyezni, hogy a bírósági válás jogerősségét követő egy hónapon belül az elvált fél egyszerű bejelentéssel veheti vissza a házasságkötés előtt viselt vezetéknevét, ami illetékmentes. „Tulajdonközösség megszüntetése" jeligével olvasónk azt kérdezi, hogyan szüntetheti meg a társtulajdonosi viszonyt az 1958-ban vett telket illetően, amelyen ő már házat is épített. 1983-ban ügyvédet bízott meg, de mind a mai napig ügyében semmi sem történt. Azt kérdezi, mitévő legyen. A tulajdonközösség bírósági megszüntetésére a Polgári Törvénykönyv 142. paragrafusa vonatkozik. Kérdezze meg az ügyvédjét, hogy milyen lépéseket tett már, és hogyan áll az ügye, beadta-e már a bírósági keresetet. Ha nem tett még semmit, akkor megvonhatja tőle a megbízást, és visszakérheti az iratait, s megbízhat más ügyvédet. Egyébként azt a kérdést, hogy milyen problémák és nehézségek merültek fel az ügyében, és esetleg mi az akadálya az elintézésnek, csak a teljes tényállás és az iratok ismeretében lehetne megítélni. Erre nézve is az ügyvédje köteles olvasóknak kimerítő felvilágosítást adni. V. Judit jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy az 1988. november 2-án született gyermekével meddig maradhat további (fizetés nélküli) szabadságon, és meddig kaphat utána gyermekgondozási segélyt és milyen összegben. Továbbá azt kérdezi, hogy köteles-e a munkaadójánál három évet ledolgozni, mivel szakmunkásképzőt végzett. A Munka Törvénykönyvének ez év január 1 -jén hatályba lépett novellája értelmében az 1989. január 1 -je előtt született gyermekeknél is a gyermek hároméves koráig jár a további (fizetés nélküli) szabadság. A gyermekgondozási segély egy jogosult gyermek esetében egy évig jár, és havi 600 koronát tesz ki. Bizonyos esetekben, amelyeket a gyermekgondozási segélyről szóló 1971. évi 107. sz. törvény 2. §-ának 2. bekezdése sorol föl, e segéry a gyermek kétéves koráig jár. Például akkor, ha a gyermek állandó gondoskodást igénylő rokkant, vagy ha hajadon, özvegy, elvált vagy más okból magányos anyáról van szó, akinek nincs élettársa, vagy ha az anya férje rendszeres tanulmánnyal vagy az előírt gyakorlattal készül a jövő hivatására, vagy ha a férje rokkantjáradékot kap, és nem folytat kereseti tevékenységet. A törvény érvényes szövegét az 1988. évi 106. számú hirdetmény tartalmazza... Ha a munkaadójával a Munka Törvénykönyve 227/a. §-a értelmében érvényes írásbeli szerződést kötött, hogy a kiképzés befejezte után három évig fog ott dolgozni, akkor ebbe az időtartamba ugyan beszámítódik a rendes, fizetett szülési szabadság ideje (28 hét), de a további fizetés nélküli szabadság ideje nem. Vagyis ennek az idejével a vállalt kötelezettség ideje meghosszabbodik. Ez alatt az idő alatt is felmondhatja a munkaviszonyát a törvényes kéthónapi felmondási idővel. Ha azonban az alatt az idő alatt, amelyben még a fenti kötelezettsége fennáll, más szervezetnél lép munkába, illetve tagul lép be valamely ipari termelő szövetkezetbe, vagy egységes földműves-szövetkezetbe, akkor ezek kötelesek az eredeti munkaadójának a kitanrtattás aránylagos költségeit megtéríteni. Ez a megtérítési kötelezettség nem áll fenn akkor, ha pl. a dolgozó orvosi véleményezés vagy az állami egészségügy vagy a társadalombiztosítás illetékes szervének határozata értelmében nem végezheti tovább azt a munkát, amelyet kitanult, vagy az addig végzett munkáját, illetve a ha a dolgozó a házastársát követi annak új lakhelyére. Dr. BERTHA GÉZA Minden napra jusson öröm! A szünetekben a gyerekek szárnyakat kaphatnak: olyan élményeket szerezhetnek, amelyek testi és lelki fejlődésüket kedvezően befolyásolják. Ám ez csak akkor sikerül, ha a szülök odafigyelnek arra, hogy mit csinálnak a gyerekeik, és segítenek nekik jó programokat szervezni. Az óvodás korúaknái feltétlenül kell valamilyen megoldást találni arra, hogy ne maradjanak egyedül. A tízévesnél kisebb iskolásokat is csak alkalmanként szabad magukra hagyni. A serdülők a kényszerönállóságot már jobban elviselik, sőt. minél nagyobbak, időnként annál inkább igényük. A gyerekek viszont nehezen bírják a magányt. Társaságra vágynak, arra. hogy hasonló korú társaikkal játszhassanak. Erre a legjobb lehetőségek a falvakban, a városo1- szélén, a természet közelében vannak. Jó néhány szülő megtiltja. ?Fy gyerekeinek a pa/tásai bejöjjenek a lakásba. Esetleg még sajai gyerekeinek sem engedi meg. hogy máshoz járjanak játszani. Ezzel azonban elszigetelődik a gyerek, és előfordulhat. hogy később kerülni fogja az embereket. Segítséget sem adni. sem elfogadni nem tud. és beilleszkedési zavarokkal küszködik majd. Emiatt például a szobafogság, mint büntetés, súlyos vétség saját gyermekünkkel szemben. Hiszen év közben oly sok a függőség, a korlát. Akit gyakran szobafogsággal büntetnek. az egyszer esetleg kitörhet és rombolhat. Az egyik szobafogságra ítélt gyerekből agresszív felnőtt lehet, a másikból visszahúzódó. Mindez nem törvényszerű, de a kockázat fennáll. Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy sok családban gond a szabadidő ésszerű szervezése, kellemes eltöltése. Sajnos, sokszor sem az iskola, sem a család nem nevel arra, hogy mindenki tudatosan ki tudja választani a neki legjobban tetsző szórakozást Úgy vélem az egyik legnagyobb probléma az. ha a gyereknek leszűkül az érdeklődése. p'Jáu! folyton zenét hallgat, vagy csak egy sportágra koncentrál, esetleg kizárólag olvasással tölti idejét. Ez azért aggasztó, mert a gyermek személyisége még nem alakult ki, így ilyenkor az kell. hogy minél többféle hatás, élmény, érje. hogy egyénisége sokoldalúvá váljon. Akkor tudja majd az élet ezernyi lehetősége közül kiválasztani amire a leginkább fogékony. Mit lehet ajánlani? Sokat segít, ha a szülők a munkából hazaérkezve megkérdezik, mivel telt el a nap. megbeszélik, mi legyen másnap. A jó szülő programokat, játékokat, könyveket ajánl. Lebeszél a dohányzásról. a rossz csínyekről, igyekszik a helytelen terveket meghiúsítani. Ezeknek a beszélgetéseknek igazi célja az lehet, hogy minden napra jusson valami öröm. Az apró örömök teszik boldoggá a gyermekkort, és az ember így tanulja meg szeretni az életet. NANS2ÁKNÉ Dr. CSERFALVI ILONA I Tiszta ivóvizet! Szervezetünk 63 százaléka víz. A víz a szervezetben elsősorban oldószerként szolgát az anyagcsere-forgalomban, a táplálék, oxigén, hormonok, vitaminok és más fontos anyagok szétosztásában. Fontos része a szervezet protoplazmájának is. Naponta 2—2,5 literre van szükségünk belőle. Ebből 1 —1,5 liter folyadék formájában jut a szervezetünkbe, 0,5—0,7 liter a táplálékkal, a többi pedig oxidációs folyamatok révén az anyagcsere-forgalomban keletkezik. Vizelet formájában 1—1,5 liter, bőrön keresztüli elpárolgással 0,5 liter, lélegzéssel 0,4 liter és széklettel 0,1 liter víz ürül ki szervezetünkből. Az említett adatok változnak a külsö hatásoktól, hőmérséklettől, fizikai munkától, egészségi állapottól és más tényezőktől függően. Az ivóvíznek szagtalannak, színtelennek, ízben és egészségügyileg is kifogástalannak kell lennie, nem tartalmazhat semmiféle mérgező vagy szennyező anyagot. Sajnos, ezeket a követelményeket nem tartják meg mindig és mindenütt. Majdnem minden falusi kút baktériumokkal vagy vegyileg szenynyezett. Az ásott kutak vize leggyakrabban Escherichia coli baktériumot tartalmaz. Ez állandó hasmenést vagy más betegséget is okozhat. Gyakoriak a szövődmények: szepsis, középfülgyulladás. E tekintetben legérzékenyebbek a csecsemők és a kisgyermekek. Ha sok szerves anyag szivárog be a kútba, megnő a víz nitráttartalma (például, ha a trágyadomb nagyon közel van). A csecsemőkori nitrit és nitrátmérgezések életveszélyesek is lehetnek. Ezekkel kapcsolatban nem okolhatjuk a nagyüzemeket: közvetlen környezetünket saját magunk szennyezzük. Ajánlatos minél több települést vezetékes ivóvízzel ellátni. Ha ez nem lehetséges, a kutak vizét kell megvizsgáltatni, és a vizsgálat eredménye szerint esetleg fertőtleníteni (klórmésszel — Chloramin B). Ilyenkor egy köbméter vízben 1 —3 grammot számítunk. Az 1 százalékos klórmészoldat 1 —5 percen belül megöli a baktériumokat, a 10 százalékos pedig egy órán belül még a csírákot is elpusztítja. A fertőtlenítés után pár napig várjunk a fogyasztással, hogy a kút vize letisztuljon. Utána ajánlatos még egy vizsgálatot végeztetni a járási közegészségügyi állomáson, hogy a fertőtlenítés hatásos volt-e. A vizsgálatok alapján ki lehet számítani, hogy évente hányszor kell klórozni kutunkat. Sok adat van arra, hogy az ivóvízszennyeződés milyen betegségeket okozhat. A győri megyei kórház csecsemő- és gyermekosztályára 1969 és 1974 között 38 vízmérgezett (sok nitrát és nitrit került az ivóvízbe) csecsemő került. Hatvan százalékuk életveszélyes állapotban volt. Szlovákiában 1971 és 1980 között 1724 csecsemő szenvedett ívóvízmérgezést, és közülük hét meg is halt. Az ok általában az volt, hogy a kutak közelében sok nitrogéntartalmú műtrágyát használtak. A lakosság egy része még most is közkutakból nyeri ivóvizét, s ezeknek a kutaknak a 74 százaléka nem felel meg a higiéniai előírásoknak. Dr. NAGY GÉZA nő 1
