Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-03-28 / 14. szám
A hauszák vidéki házai mintha csak Livingstone és Holub idejéből „felejtkeztek" volna itt szer meríthettek a forrás vizéből, s azt is csak áldozathozatal árán. Egyszer azonban idelátogatott egy Bajadzsida nevű ifjú herceg, megölte a kígyót, és lecsapta a fejét. Több ifjú kihasználta az alkalmat, s azt állította, hogy ö a hős, ö az óriáskígyó — a Serki legyőzője. Ám amikor Bajadzsida felmutatta a kígyófejet, a vitának vége szakadt. Feleségül vehette a királylányt, s ezentúl Makas-serkinek, vagyis Kígyóölőnek nevezték. Mind a hét fia a hauszák fent említett királyságainak uralkodója lett. A hauszák bukását szétdaraboltságuk és az idézte elő, hogy a fülbe nép uralma alá kerültek. A két népcsoport között végül is szoros együttműködés bontakozott ki. A hauszák csakhamar alkalmazkodtak az űj helyzethez, érvényesítve számos közmondásuk egyikét: „Bármennyire is megalázzák, az oroszlán mégsem válik soha disznóvá". A hauszáknál mindig az apa a családfő. A vagyon és a jogok is apai ágon öröklődnek. A férfiaknak általában több feleségük van, de hivatalosan legfeljebb négy lehet. A feleségek száma a ház urának anyagi helyzetétől függ, mivel minden új feleség és esküvő több száz naireba kerül. A feleségek közül a főszerep az elsőt, a legidősebbet illeti meg. Meglehetősen nagy a korkülönbség közöttük, mivel időbe telik, amíg összegyűlik az új élettárs megszerzéséhez szükséges összeg. Amikor már megvan a pénzösszeg, a hausza férfi kiválasztja magának az ifjú, gyakran mindössze tizenöt éves, vagy még annál is fiatalabb hajadont. A férj parancsol feleségeinek, viselkedését azonban bizonyos hagyományoknak rendeli ÉLET HAUSZA MÓDRA A szavanna háromféle megélhetési lehetőséget nyújt: a vadászatot, az állattenyésztést és a földművelést. A vadászat manapság inkább közösségi esemény, a gazdagabb rétegek szórakozási lehetősége. A vadállomány olyan gyér, hogy nem tudná biztosítani egy népessebb réteg élelmét. Marad tehát az állattenyésztés és a földművelés. Érdekes, hogy ezen a vidéken bizonyos mértékű törzsi szakosodásra, munkamegosztásra került sor — a fülbe törzsek kizárólag állattenyésztéssel, a hauszák pedig jobbára földműveléssel foglalkoznak. E megoszlásuk olyannyira meghatározó jellegű, hogy a fülbe népcsoport tagjait nyugodtan tekinthetjük Nyugat- Afrika pásztorainak, a hauszákat pedig földműveseinek. Afrikában gyakran előfordul, hogy a gyarmati hatalmak által megvont határok következtében egyes népcsoportok tagjai több országban élnek. A hauszákat is érinti ez, akik egyaránt élnek Nigériában, Csádban, Kamerunban, Nigerben, és Burkina-Fassoban. A hauszák e szétdaraboltság ellenére magasfokú nyelvi, vallási és kulturális egységet értek el. Csupán politikailag nem voltak soha egységesek. Nyilván egyik vezérük sem tudott döntő fölényre szert tenni, hogy egyesíthesse az összes hauszát. Évszázadokon át megosztva éltek több kis államban, melyek közül a legfontosabbak Kano, Zaria, Daura, Katsina, Rano és Biram voltak. Keletkezésükről számos rege maradt fenn. A legenda szerint Daura lakosai nem tudtak elbánni Serkivel — a forrásnál élő hatalmas kígyóval. Az emberek csak hetente egyalá. A muzulmán törény szerint azonos időt kell töltenie mindegyik feleségével. Minden kivételezés, például a fiatalabbik előnyben részesítése, az idősebb, féltékeny asszonyok felháborodását váltja ki, ami hangos szóváltáshoz elégedetlenséghez és családi perpatvarhoz vezet. A feleségek mindegyikének saját háza vagy legalábbis szobája van, ahol a gyermekeivel él, s nagymértékben felelős az eltartásukért. Az anyának egyébként minél több gyermeket kell szülnie, mivel hausza köz-A hausza stílusban épült városi házat vályogból emelték Hausza asszony a földeken A szerző felvételei
