Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-03-28 / 14. szám

u £ ' t't «will Nemcsak részeredmények születtek... Elena Litvajová, az SZNSZ KB elnö­ke minisztériumi és kutatóintézeti dolgozók jelenlétében értékelte szö­vetségünk „A társadalomnak, a csa­ládnak, önmagunknak" mozgalmát, melynek célja javítani a nők életkörül­ményeit. A nöszövetség elsősorban a szol­gáltatások területén várt jobb ered­ményeket. Számos városban meg­hosszabbították a szolgáltatóházak nyitvatartási idejét, illetve új szolgál­tatásokat vezettek be. A részeredmé­nyekhez nagymértékben hozzájárultak a magánvállalkozók és a kisiparosok. Szolgáltatásaik javítják a lakosság el­látását viszont az is igaz, hogy a központi értékelő bizottság nem ta­pasztalt javulást az üzemek által nyúj­tott szoláltatások minőségében. To­vábbra is gond például a tömegközle­kedés kulturálatlansága. A mozgalom figyelemmel kísérte az üzemi büfék áruválasztékát. Elena Lit­vajová elismeréssel szólt azokról az üzemekről, ahol a büfék kínálatát bő­vítették liszt, tej, cukor, kenyér, olaj, tehát alapélelmiszerek árusításával is. A beszámoló foglalkozott a Jednota és a Restaurácie vállalatok kezdemé­nyezéseivel. Hozzájárulásukkal a múlt évben 14 512 tanulónak nyílt lehető­sége éttermekben ebédelni, és 8 000 diáknak biztosítottak tejtermékekből készült tízórait. Az említett vállalatok félkész termékek előállításával is fog­lalkoznak. Habár az elmúlt időszakban több járásban javult e téren az ellátás, a választék még így sem felel meg az igényeknek és a keresletnek. A moz­galom célkitűzése a gyermekekről és a fiatalokról való gondoskodás is. Saj­nálatos, hogy a múlt évben a gyerekek 47 %-a nem részesülhetett napközis ellátásban, férőhelyhiány miatt. Vi­szont kiváló eredményeket ért el a mozgalom a természeti-honismereti skolák szervezésében. A múlt évben 71 000 diák részesült efféle gondos­kodásban, legtöbben Bratislava ll-es kerületéből és a Ziar nad Hronom-i járásból. Eredményes volt a mozgalom az idős és beteg embereknek nyújtott szociális gondoskodás területén is. Művelődési házakban, régi iskolaépü­letekben összesen 31 nyugdíjasklubot létesítettek. Ragyolcon (Radzovce), Klenócon (Klenovce) és más falvakban egésznapos ellátást biztosítanak a rá­szorultaknak. Dunaszerdahelyen (Dunajská Stre­­da), Trnavában, Piesfanyban, Ziliná­­ban nagy sikere volt a „Legszebb balkon", a „Legszebb kert" elnevezé­sű versenynek. A központi értékelő bizottság a leg­eredményesebb járásoknak a Zilinai, a Topofcanyi, a Spisská Nová Ves-i járásokat találta. Ebben a csoportban ezüstérmes lett a bratislavai lll-as ke­rület, továbbá a Trnavai, a Liptovsky Mikulás-i. a Tőketerebesi (Trebisov) járás, bronzérmes pedig a Lévai, a Prievidzai és a Vranov nad Topfou-i járás lett. A városok és a falvak kate­góriájában a következő volt a sorrend: 1. Gúta (Kolárovo), Cieme, Vysné Ruz­­bachy; 2. Szögyén (Svodín), Nová Bana, Svit; 3. Dolany, Újbást (Nová Basta), Kassa IV-es kerülete (Kosice). Oklevéllel jutalmazták a bratislavai ll-es kerület, Alistált (Hrobonovo) és Hertnik községet. H. KUBIK KATA FOTÓ: P. ZAHRADNÍK Helytállni a munkahelyen és a családban Bratislavára, Szlovákia fővárosára jellemző többek között, hogy itt él a legtöbb fiatal, és itt a legnagyobb arányú a nők foglalkoztatása. Ezek­kel a mondatokkal kezdte beszámo­lóját Jolana Herzková professzor, a nőszövetség városi bizottságának el­nöke, és ez a két tény szabta meg a konferencia mondanivalóját is. A ta­nácskozás mérlegelte mindazokat az eredményeket, amelyeket a főváros nőszövetségi tagjai az utolsó két év­ben elértek, és rámutatott a még megoldásra váró feladatokra. A kon­ferencián részt vett Elena Litvajová, a SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nöszövetség elnöke, vala­mint Éva Budilová, a Csehszlovák Nőszövetség titkára is. A fővárosban 117 alapszervezet működik, több mint 13 900 taggal. Évente átlagosan ezer új tag kéri felvételét a szervezetbe de ugyan­ekkor mintegy hatszázat tesz ki azoknak a száma, akik valamilyen okból lemorzsolódnak. Főleg a lakó­telepeken sok még az olyan nő, aki eddig nem kapcsolódott be a szerve­zeti élebe. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a jelenlegi átlagban 100—150 tagot számláló alapszer­vezetek túl nagyok ahhoz, hogy a minden taggal személyes kapcsola­tot tartunk, minden tagot aktivizál­junk. Felmerült a gondolat, nem len­ne e helyesebb kisebb alapszerveze­tekre bontani a meglévőket, és olya­nokat kialakítani, amelyek egy-egy lakótelepen két-három utcát ölelné­nek fel, s az itt élők konkrét gondja­ival foglalkoznának. A nőszerveze­tekre a jövőben is azon feladatok megoldása vár majd, amelyek legin­kább érintik a nők munka- és életfel­tételeit; ezek között első helyen a szolgáltatások bővítése, az üzletek jobb ellátása, a bölcsődék, óvodák számának növelése, a környezet vé­delme és szépítése áll. Ezekre a hi­ányosságokra pedig a helyi lakosok, nőszervezeti tagok — a nemzeti bi­zottságok képviselőivel — tudnának a legjobban rámutatni. A nők eleget tesznek munkahelyi kötelességeiknek, helytállnak a csa­ládban a társadalmi munkában és tisztségekben, de még mindig nem kapják meg azt a társadalmi támoga­tást, amit megérdemelnének. A szol­gáltatások színvonala a fővárosban korántsem felel meg a követelmé­nyeknek. Rengeteg időt vesz el a dolgozó nőtől a hosszantartó, kultú­rálatlan utazás a munkahelyre, a dél­utáni sorban állás az üzletekben. Gyakran fordul elő, hogy alapvető élelmiszerekre — tejre, kenyérre — keli várni, silány a tejtermékek vá­lasztéka, és kevés a zöldség. Minde­zeket azok a felmérések is bizonyít­ják, amelyeket a nőszövetség tagjai végeztek egy-egy lakótelepen. Az ál­taluk észlelt hiányosságokkal ugyan foglalkoztak a nemzeti bizottságok, de lényegesen javulás még mindig nem történt. Sok még a panasz a kereskedelemben és szolgáltatások­ban dolgozó nők munkafeltételeire is. főleg a városközpontban lévő kis üzletekben hiányzik a szociális helyi­ség, a pihenő sarok, nincs meleg ételük, rossz a helyiségek fűtése stb. A konferencián sok szó hangzott el a család szerepéről, a dolgozó nőről mint anyáról, akinek gondoskodnia kell a családról, a jövő nemzedéké­nek formálásáról. A nőszervezetek a Kis családi iskola keretében nyújta­nak ehhez segítséget, adnak választ gyermeknevelési problémáik megol­dására, főleg a fiatal anyáknak. A nőszövetség tagjai figyeltek fel egy olyan jellegzetesen bratislavai prob­lémára is, mint a főiskolások anyai szerepe és gyermekgondozási nehéz­ségei, amely nagyon sok diákotthon­ban élő házaspárt érint A konferencián hangsúlyozták a nőszövetségi alapszervezetek által javasolt nemzeti bizottsági képvise­lők szerepét, akik sokat tehetnek lakóhelyük gondjainak megoldásá­ért. Vagyis szükség van a többi társa­dalmi szervezettel való együttműkö­désre, valamint a szakszervezetekkel kialakított jó kapcsolat ápolására is. A konferencián kitűzött feladatok között szerepelt a nők széles körű aktivizálása munkahelyi kötelessé­geik teljesítésére, a munkafeltételek javítására (főleg a kereskedelemben, szolgáltatásban, iskola- és egészség­ügyben, ahol jelenleg a legtöbb nő dolgozik), a választási program telje­sítésére, a „Társadalomnak — csa­ládnak — önmagunknak" mozgalom terjesztésére, a fiatal nemzedék ne­velésére, a családok szilárdítására, a szabadidő megfelelő kihasználására, és még sok minden másra, amely tartalmasabbá teszi életünket. A konferencia résztvevői megkö­szönték Jolana Herzková professzor­nak, a nőszövetség városi bizottsága elnökének és Elena Zelenková titkár­nak eddigi sokéves munkáját. He­lyükbe Ludmila Ledererová elnököt és dr. Kvetoslava Maruáincová tit­kárt választották.-zsebik­nő 3

Next

/
Thumbnails
Contents