Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-03-28 / 14. szám
HA SZÓT KAPNÉK. SPISÁK MÁRIA, A ROZSNYÓI (ROZNAVA) JÁRÁS KÜLDÖTTE — Nekünk olyan gondjaink vannak, amelyek bizonyára másutt is megtalálhatók, éppen ezért úgy gondolom, beszélnünk kell róluk, mert ha hallgatunk, nem foglalkozik senki a megoldásukkal, A mi falunkban. Barkán (Bőrka) nincs olyan ülésterem, klubhelyiség, ahol a tömegszervezeti tagok öszszegyülhetnének. E nélkül pedig semmilyen tevékenységet nem tudunk kifejteni. A lehetőség ugyan adva van, csak élni kellene vele: községünkben van egy régi kastély, melynek rendbetétele utón gondjaink megoldódnának. Csak hát tatarozásra nincs pénz, és senki sem jár utána, hogy legyen. Jelenleg ugyan még ennek egyik termében tartjuk üléseinket, de fűtése nagyon körülményes. Hiányzik a viz, a mellékhelyiség, úgyhogy „komolyabb" összejövetelekre nem kerülhet itt sor. Tavaly főzőtanfolyamot szerveztünk — a cigányasszonyaink kérték, tanítsuk már meg őket is különleges ételek készítésére—, de a vizet otthonról kellett cipelnünk vödörben. Hogyan tartsunk előadást számukra arról, mennyire fontos a higiéniai követelmények betartása, ha a gyakorlatban erre nincs mód? Pedig nekünk, nőszervezeti tagoknak foglalkoznunk kellene a cigány lányokkal, asszonyokkal; az akarat megvan bennük a tanulásra, csak hát hiányoznak a feltételek hozzá. Sokszor jönnek utánam: Marika néni olyan jó lenne, ha meg tudnék varrni egy-egy szoknyát nadrágot a gyereknek, mikor szervez már számunkra is varrótan folyamot? És én mit felelhetek rá? Ha lesz hol, azonnal. A Nemzeti Front helyi bizottságának elnökeként is tudom, hogy hasonló gondokkal küzd a többi tömegszervezet is. 1972-ben a nemzeti bizottság képviselőiévé választottak, ekkor kaptam feladatul a helyi nőszervezet megalakitását. Ugyan régebben már működött a falunkban, de nem fejtett ki jelentős tevékenységet. Nos, negyven tagot sikerült megnyernem. Egy év múlva megválasztottak a nöszövetség járási bizottsága plénum tagjává, Így jól ismertem azokat a feladatokat, amelyek teljesítését elvárták a helyi szervezetektől. Többek között szerepelt benne a faluszépités is — megtisztítottuk a patak partját, amely addig szemétlerakóhelyként szolgált. Ez a feladat azóta is a miénk — persze most már inkább a meggyőző munka, a tisztaság megőrzése a lényeg. Meglehet, valakinek ez csekélységnek tűnik, de nem is olyan könnyű nálunk elérni, hogy mindenkinek a háza körül rend legyen, és ügyeljenek a tisztaságra a közterületeken is. A cigányokkal e téren még ma is sok problémám akad. de azért nem panaszkodhatom. hallgatnak rám ... Jelenleg szervezetünknek harminc tagja van, községünkben ma már kevés fiatal marad, sokan járnak Rozsnyóra vagy Szepsibe (Moldava nad Bodvou) dolgozni, aztán oda is költöznek. Az öregek alig mozdulnak ki a faluból, ezért kellene, hogy jó legyen az üzletek ellátása, a szolgáltatások, de ez nincs igy. Az élelmiszerüzletben nem engednek zöldséget árulni, ezért amilyen hosszú az év, hozzánk nem kerül se narancs, se citrom, de még paprika és paradicsom sem. Pedig itt, a hegyek között, késön érik be a zöldség, gyümölcs, nekünk is jó lenne néha a primőr áru ... Az üzletben két elárusítónö dolgozik, de ha az egyik megbetegszik, vagy szabadságon van, a másik csak a tejet, kenyeret adja ki az ajtóból, mást nem. Gyakran előfordul. hogy a falu népe két héten át is kényte-Spisák Maria len utazgatni a napi élelmiszerért. Ha egy családtag naponta utazik Rozsnyóra munkába, ott bevásárol, de az időseknél, akik egyedül élnek, ezt ki teszi meg ? Mint nemzeti bizottsági képviselő, ezt szóvá teszem, csak hát mindig akad valami ok, ami miatt nincs javulás. Az is gond a falu lakosainak, hogy lezárták a szádellöi völgyet, autóval nem lehet keresztülmenni rajta. Most, ha Szepsibe akarunk utazni, meg kell kerülni a Szoroskőt... Legalább a három község lakosságának — Barka, Lúcska (Lúcka), Kovácsi (Kovácová) — engedélyezhetnék az „átjárást", ha már a turistáknak megtiltották. E három községnek kellene, hogy érdeke legyen a turistaforgalom fellendítése ezen az attraktív helyen, ami a községek számára is hozhatna egy kevés nyereséget. Jelenleg ezekről a gondokról beszélünk a legtöbbet a szervezeti üléseken, ezeknek a megoldását tekintjük a legsürgősebb feladatunknak. Lejegyezte: H. ZSEBIK SAROLTA A SZERZŐ FELVÉTELE GAÁL ÉVA, A DUNASZERDAHELYI (DUNAJSKÁ STREDA) JÁRÁS KÜLDÖTTE Éva asszony négygyerekes családanya, munkahelye a Csehszlovák Állami Bank helyi fiókja. — Miért tartja fontosnak a nőmozgalmi munkát ? Pontosabban fogalmazva: Ön miért csinálja ? — Mert magaménak érzem a célkitűzéseit. Az én véleményem szerint a nöszövetségnek érdekképviseleti szervezetnek kell lennie. a nők sajátos érdekeit kell megfogalmaznia és képviselnie — tehát az enyéimet is. Azt hiszem, az én nemzedékem, a mai negyvenesek nemzedéke az a nemzedék, amelyik leszámolt az illúziókkal, és reálisan nézi a világot. Nem várjuk, hogy a társadalom az otthoni gondokat majd leveszi a vállukról, hogy a gyermekeinket fölneveli helyettünk a bölcsőde, az iskola. Mi, ha néha behozhatatlan restanciákkal is, de meg akarunk felelni az elvárásoknak. Az igazság,hogy a nők nagy része elfogadja ezeket az elvárásokat, tehát megpróbál tökéletes anya, tökéletes háziasszony, tökéletes munkaerő lenni — és szenved, ha valamit nem sikerül teljesíteni. Mezőgazdasági mérnök vagyok, sokáig dolgoztam a termelésben, elnököltem a mezőgazdasági munkabizottságunkban. Jól ismerem a vidéki családok életét, a vidéki asszonyok sorsát. Rohanás a mi asszonyaink élete. Lehúznak nyolc órát a munkahelyen, ahol sok esetben csak azért, mert nők. anyagilag. egzisztenciálisan eleve hátrányban vannak; utána rohannak a kertbe fóliázni (legalábbis mifelénk); sötétedéskor pedig elkezdik a konyhában a harmadik műszakot. Nincs idő a gyerekekre, nincs idő a családra, nincs idő semmire. Néha én is azon kapom magam, hogy ezt tartom természetesnek. Holott talán nem is az! A négy gyerek gondjával a nyakamom (ezt nem panaszképp mondom) pár évre otthon is maradhattam volna— mert bizony fél év után mindig visszamentem dolgozni! A családos anyák nagy része nem választhat; lassan már munka és munka között sem, olyan nehéz a környékünkön munkát találni. A nők munkakörülményeinek és életkörülményeinek a javítása — nem is javítása, változtatása! — szerintem ezekben a kérdésekben kell ügyködnie a nömozgalomnak. — Ha esetleg szót kap a kongresszuson, miről fog beszélni? — A mozgalmunk tekintélyéről szólnék. Erőteljesen hangsúlyoznám a partneri viszony jelentőségét, azt, hogy el kellene érnünk: minden szinten partnernek tekintsenek bennünket. Nagy hátrányt jelent, hogy a mozgalom csupán javaslattevő és véleményező jogosítvánnyal bír, tehát csak kérhet és javasolhat. Sokan tehetetlenséggel vádolnak bennünket (és bizony még mindig túlteng a szervezetben a formalizmus); azonban olyan dolgokat nem lehet tőlünk számon kérni, aminek elvégzésére sem fölhatalmazásunk, sem lehetőségünk nincsen. A szervezetnek nagyobb autoritásra van szüksége — bár hozzátenném, ez nem elsősorban az alapszervezeteken múlik. A központi bizottság és a fölsőbb szervek részéről a nők különböző rétegeivel való intenzivebb kapcsolattartást hangsúlyoznám, a tájékozódás forrásai ne kizárólagosan a jelentések legyenek! Jó lenne az is, ha a KB és a munkabizottságok jelentései nagyobb nyilvánosságot kapnának, helyi szinteken is, akár a járási lapokban stb. Az asszonyokat ugyanis csak akkor tudjuk megnyerni ennek a munkának, ha rugalmasak és mozgékonyak leszünk, ha eredményeket tudunk fölmutatni — ha a nöszövetség olyan tényező lesz, amelyikkel a döntéshozataloknál komolyan számolni kell. Nagyvendégi Éva ________/ A Szlovák Nöszövetség KB hetilapja XXXVIII. évfolyam Főszerkesztő: PÁKOZDI GERTRÚD Helyettes főszerkesztő: NÁDASKYNÉ ZÁCSEK ERZSÉBET Megbízott szerkesztőségi titkár: BERTHA ÉVA Grafikai szerkesztő: ORDÓDY DÉNES Kiadja a Szlovák Nöszövetség KB Zivena kiadóvállalata, 812 64 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 812 03 Bratislava, Leninovo námestie 12. Telefon — titkárság: 334 745 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési dij negya^£)£e 36,40 Kcs. — Külföldi megrendelések: Rosta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaíe, 810 05 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Hírlapelöfizetési és LapefiátaWtedánál (HEUR) — 1900 Budapest, XIII., Lehel út 10/a. Előfizetési díj: évi 180,— Ft — Csekkszámlaszám MNB 215—96 162 — A SUTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaciame. z. p.. 042 67 Koáice, Svermova 47. Indexszám: 49 413 Kéziratokat és képeket nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza! Címlapunkon: Megmenthető még a természet? Nádirigó család (Josef Hlavácek felvétele) nő 2
