Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-01-31 / 6. szám

Áldozathozatal A misszió 53 hideg nyara Az idei filmszemle dramaturgiai célja nem változott: a Dolgozók Téli Filmfesztiválja az igényes néző mozija, a lehető legújabb alko­tásokkal szemlélteti a filmművészet mai állá­sát, fejlődésének jellegzetességeit, irányait. Ami változott: hogy a gazdag, tartalmas és élvezhető kínálat ennek a törekvésnek mara­déktalanul meg is felel. Összesen tizennégy ország huszonhat filmjét láthatjuk a film­szemlén, amelyet akár világhírű rendezők nagydíjas alkotásai bemutatósorozatának is tekinthetünk. A teljesség igénye nélkül íme néhány filmkocka. A hazai filmgyártás legújabb darabjai kö­zül Dusán Klein rendező A jómadarak min­dig visszatérnek című filmje emelkedik ki. Dr. Ladislav Pechácek azonos című regénye nyomán készült, rendkívüli tárgyilagossággal és valósághűséggel alkoholbetegekről és ápolóikról szól. Az alkoholelvonó-intézetben válogatottan jó társaság gyűlik össze. Van itt festőművész (Miroslav Machácek), történész professzor (Zdenék Rehof), pap (Marián La­­buda), zöldségesként dolgozó lecsúszott mi­nisztériumi tisztviselő (Vladimír Mensík) és gyógyulni kívánó színházi fűtő, aki a film főszereplője (Milan Knazko). Egy szadista föápoló szerepében Rudolf Hrusinsky nyújt élvezetes alakítást. A Koliba Filmstúdió a nepáli Royal Film Corporationnal közös pro­dukcióban, Jan Pi roh rendező irányításával forgatta a filmszemlén szereplő Sagarmatha című filmet. A világ „tetejére" törő fiktív expedíció történetéről van szó. Ott, ahol az ember élete csak egy hajszálon múlhat, a nagyon is reális, az emberi közösséget ösz­­szetartó, vagy éppen ellenkezőleg romboló erőkről, értékrendszerről, a hegymászás és egyúttal tágabb értelemben véve az élet értelméről van szó. A mai magyar filmművészetet Mészáros Márta rendező két filmje is képviseli a film­szemlén. Nagyon jó, hogy így, egymás mel­lett láthatjuk a Napló gyermekeimnek (1987-ben Cannes-ban a zsűri különdíját nyerte) és a Napló szerelmeimnek c. filme­ket. Életrajzi ihletésüek a filmek, melyekben egy megárvult kamaszlány — aki se nem magyar, se nem orosz, s aki gyermekkora óta filmrendező szeretne lenni — története pe­reg a vásznon az ötvenes évek Budapestjén és Moszkvában. A film főszereplői Czinkóczí Zsuzsa és Jan Nowicki. Alekszander Proskin 53 hideg nyara című kitűnő alkotásán kívül még egy szovjet filmet láthatunk a szemlén: Alekszander Pankratov rendező ugyancsak az ötvenes évekbe helyezett szerelmi törté­netét, a Viszontlátásra, barátaim c. filmet. Tavaly Karlovy Varyban kínai film, Szien Tyin rendező Hibiszkuszvárosa nyerte el a nagydijat, a Kristály Glóbuszt. A mély gondo­latisággal jeleskedő film a kulturális forrada­lom visszásságát tekinti át. A lengyel Feliks Falk legújabb filmje. Az év embere tulajdonképpen ott kezdődik, ahol az 1978-ban forgatott Bálrendezö c. alkotá­sa befejeződött. Danielak (Jerzy Stuhr) a tévéből akkor kidobott showman visszatéré­sének lehetünk tanúi. Az ö ötlete az év emberének megválasztása. Ő maga pedig leginkább csalással, ámítással, manipuláci­óval tör sikerre és reflektorfénybe. A hetve­nes évek után. most, a nyolcvanasakban úgy tűnik, hogy a baljóslatú mechanizmusok pontosan úgy működnek, mint korábban, de csak addig, míg Danielak nem kezd önmagá­ban is kételkedni. A film erőssége a határo­zott jellemábrázolás, a lélektani és társadal­mi folyamatok megragadására való törekvés. vannak. A film főszereplői: Catherine Dene­uve, Danielle Darrieux és Victor Lanoux. Andrej Tarkovszkij életének utolsó alkotá­sa, a filozofikus, a svéd—francia koprodukci­óban forgatott Áldozathozatal (1 986), mely egy férfi közel két és fél órás vallomása, vívódása önmaga és a világ dolgai fölött. Erland Josephson tolmácsolja az idő előtt elhunyt rendező gondolatvilágát, Tarkovszkij véleményét a sorsszerűségről, erkölcsi érté­kekről, az élet eseményeiről. A konformista. Az utolsó tangó Párizsban, a Huszadik század világhírű alkotójának. Bernardo Bertoluccinak legújabb filmjét, Az utolsó császár t is vetítik a filmszemlén. Ez az egyedülálló és mindamellett hiteles törté­net szinte testközelbe hozza a Távol-Kelet gondolatvilágát, s ebben nem kis része van a film képi ábrázolásának is (operatőr: Vittorio Storaro). Wemer Herzog, az új NSZK-beli film jeles képviselője. Ghánában forgatta kalandfilm­jét, a Zöld Kobrát. Kedvenc színészére, Kla­us Kinskire bízta a patologikus személyiség­­jegyekkel „megáldott" múlt századbeli rab­szolgatartó hírhedt alakját. Bár a kor és a helyszín is más, mégis több szempontból hasonlít ez az alkotás és főszereplője Herzog korábbi filmjeire a Nosferatura, a Fitzcarral­­dóra. Woody Allen világa kel újra életre a Han­nah és nővérei c. filmben. A rendezőtől megszokott módon, vagyis árnyalt, finom humorral, bár most még némi szkepszissel beszél egy New York i családról, melynek talán egyetlen tartópillére Hannah (Mia Far­row). A filmet Carlo di Palma fényképezte és három Oscar-díjjal tüntették ki. Ugyancsak Oscar-díjas film a Sydney Pol­lack rendezte Távol Afrikától, amely Karel Blixen dán írónő életrajzi regényéből készült. Az Afrikára, egy házasságra és egy szerelem­re való nosztalgikus visszatekintés főszerep­lői Meryl Streep, Robert Redford és Klaus Maria Brandauer. Az Isten elfelejtett gyermekei című film egy süketnéma-intézetben játszódik, szerel­mi történet egy tanár (William Hurt) és az iskola volt diákjai között (Marlee Matlin), aki gyönyörű, független, magányos és megköze­líthetetlen. Szerelmük őszinte és mély, ám a rendezőnő. Ronda Haines azt domborítja ki, hogy kapcsolatukba mégsem egyenlő esé­lyekkel léptek. A női főszereplő, Marlee Mat­lin süketnéma színésznő alakítását Oscar­­díjjal jutalmazták. Az angol filmet Roland Joffé A misszió című második, egész estét betöltő filmje képviseli. A 18. században, Dél-Amerikában játszódik, ez a Cannes-ban, 1986-ban Arany Pálmát nyert látványos szuperprodukció. A spanyolok és portugálok térhódításáról szól a kontinensen, s a jezsuiták hittérítő igyeke­zetéről az indiánok körében. A főszerepek­ben Robert de Niro és Jeremy Irons láthatók. A bemutatósorozat február végéig tart Szlovákiában. A filmeket azonban már már­ciustól fokozatosan műsorukra tűzik az után­játszó mozik is. —fm— Sagarmatha Franciaországból, mint már több éve, is­mét krimi érkezett. Most az egyszer lélekta ni. André Techine rendező Tetthely című filmjében egy asszony tanúja lesz egy gyil­kosságnak, találkozik a gyilkossal, aki tetté­vel az ő fia életét mentette meg. A találko­zásnak további tragikus következményei is Hibiszkuszváros Az év embere A jómadarak mindig visszatérnek Napló gyermekeimnek Isten elfelejtett gyermekei Hannah és nővérei Távol Afrikától Az utolso császár F Zöld Kobra TÉLI FILMFESZTIVÁL

Next

/
Thumbnails
Contents