Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-01-31 / 6. szám

A 4. HÉT ESEMÉNYEIBŐL ITTHON: • Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására hivatalos baráti láto­gatást tett hazánkban Ali Szalem Beid, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkára. A vendéget Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára tájékoztatta a CSKP XVII. kongresszusán elfoga­dott feladatok megvalósításával kapcsolatos idő­szerű kérdésekről. Ali Szalem Beidet fogadta köz­­társasági elnökünk, Gustáv Husák is. • Ivan Knotek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke fogadta Sidó Zoltánt, a Csemadok KB elnökét és Lukács Tibort, a kulturális szövetség vezető titká­rát. A munkatalálkozón megvitatták a lenini nem­zetiségi politika érvényesítésének időszerű kérdé­seit, hazánk nemzetei és nemzetiségei kölcsönös közeledésének, az együvé tartozás tudatának to­vábbi megszilárdítása érdekében. • A prágai Vencel téren államellenes elemek csoportjai a héten többször is provokációs akció szervezését kísérelték meg. Amikor a nem enge­délyezett demonstráció szocialistaellenes jelleget öltött, s résztvevői nem vették figyelembe a fel­oszlatásra elhangzott ismételt felhívásokat, a Közbiztonsági Testület és a Népi Milícia rendfenn­tartó erői határozottan léptek fel ellenük. A tünte­tés a prágaiak túlnyomó többségénél nem talált támogatásra. • Stefan Murin, az SZSZK miniszterelnökének első helyettese fogadta Maróthy Lászlót, a Magyar Népköztársaság környezetvédelmi és vízgazdálko­dási miniszterét. A találkozón tájékoztatták egy­mást a Gabcikovo-Nagymaros Vízlépcsőrendszer építésének menetéről. A magyarországi vendég találkozott Vladimír Margetinnal, az SZSZK erdő­­gazdasági, vízgazdálkodási és faipari miniszteré­vel, akivel a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos öko­lógiai kérdésekről tárgyalt. KÜLFÖLDÖN: • Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Moszkvában találkozott a Háromoldalú bizottság tagjaival. A nyugati politikusok moszkvai látogatá­sának célja, hogy megismerkedjenek a kelet-nyu­gati kapcsolatok alakulásának távlataival. • A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága jóváhagyó határozatot fogadott el a politikai és a szakszervezeti pluralizmusról. • Bécsben befejeződött az európai biztonsági és együttműködési konferencia résztvevőinek utó­találkozója, melyen 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada külügyminisztere vett részt. • Az amerikai Kongresszus épülete előtt pél­dátlan biztonsági intézkedések közepette beiktat­ták tisztségébe George Busht, az Amerikai Egye­sült Államok 41. elnökét. A CSTK felvétele Az első lépés: a gondok felismerése A társadalmi élet összes területét érintő forradalmi változások folya­matában készül szervezetünk kong­resszusára. A Szlovák Nöszövetség e folyamatban keresi és meg is találja sajátos szerepét. Tevékenységének és működésének új minőségi alapo­kon való fejlesztéséhez új lehetősé­geket nyújt a Nemzeti Front és szer­vezetei aktivizálásáról szóló doku­mentum, amely hamarosan egyéves lesz. E dokumentum főleg azért je­lentős, mert módot ad rá, hogy az NF-be tömörült szervezetek bekap­csolódjanak a politika alakításába, megvalósításába és ellenőrzésébe, a közelebbi és távolabbi jövőnket meghatározó alapvető dokumentu­mok előkészítésébe. Ennek köszön­hetően véleményt nyilváníthattunk többek között az állami vállalatról szóló törvényjavaslatról, a Munka Törvénykönyv tervezetéről, a cseh­szlovák oktatási-nevelési rendszer koncepciójának elemzéséről, lehető­ségünk nyílt arra, hogy kezdeménye­ző javaslatot tegyünk az állami csa­ládpolitikai koncepció megfogalma­zásával kapcsolatban. Törekvésein­ket nem koronázta siker minden te­rületen. A legjobban az bosszant ben­nünket, hogy nem sikerült érvényt szerezni javaslatunknak, miszerint a nőnek legyen módja rövidített mun­kaidőre munkát vállalnia, illetve a rugalmas munkaidőben való munká­ra. Ha fontolóra vesszük, mi volt a kevésbé hatékony beavatkozásunk oka, tárgyilagosan be kell ismernünk, hogy ennek szubjektív alapja is van. Nem sikerült elérnünk ugyanis azt, amiről Jan Fojtík elvtárs a CSKP KB 10. ülésén a progresszív előrehaladás hajtómotorjaként beszélt, vagyis nem sikerült összekötnünk a felülről jövő kezdeményezést az alulról jövő nyomással (illetve az alulról jövő kezdeményezést a felülről jövő nyo­mással). Elvárásaink nem mindig ta­lálkoznak. nem sikerül ezeket min­den esetben akkor és ott hangsú­lyozni, amikor és ahol állásfoglalá­sunk kellő súllyal nyomna a latban. Kire vonatkozik elsősorban ez az ön­bírálat és bírálat? Mindenekelőtt a képviseleti testületekben és a tör­vényhozási testületekben bennünket képviselő nőkre, a Szlovák Nőszövet­ség alapszervezeteivel, járási és vá­roskerületi illetve városi szervezete­ivel. bizottságaival való együttműkö­désükre. Központi bizottságunknak is van adóssága ezen a téren. Miért éppen most mérlegelem fe­ladataik és kötelességeik teljesíté­sét? Egyrészt azért, mert a Szlovák Nőszövetség kongresszusára készül­ve felmérjük, miként teljesítettük az előző kongresszus határozatait, érté­keljük azokat a módszereket és for­mákat. amelyek révén igyekeztünk érvényt szerezni a szóban forgó hatá­rozatoknak. A következő indok pedig az, hogy eltökélt szándékunk minden olyan tényezőnek az érvényesítése, melyet a demokratizálási folyamat kínál számunkra, és melyek szava­tolják szervezetünk hatékonyabb munkáját. így nagyobb tekintélyét is. És erre főleg akkor kerül sor. amikor nemcsak szervezetünk tagjainak irántunk tanúsított bizalmát akarjuk erősíteni, hanem minden nőét. Na­gyon is tudatosítjuk, hogy e támoga­tás nélkül, anélkül hogy figyelembe vennénk a közvéleményt, az „alulról jövő nyomást", bárminemű kezde­ményezésünk célt téveszthetne. És nem elhanyagolható indok az sem, hogy most vagyunk a választási idő­szak félidejében, és figyelembe kell vennünk, hogy a nemzeti bizottsá­gokról szóló módosított törvény kö­telezővé teszi a képviselők számára az öt jelölt társadalmi szervezetnek való beszámolást arról, miként tett eleget képviselői feladatainak. Szer­vezetünket 7 167 nő képviseli a nép­­képviseleti és törvényhozási testüle­tek valamennyi fokozatán rajtuk kí­vül még további több mint 110 ezer nő, közülük 184 nb-elnök. 125 nb­­alelnök, illetve 492 nb-titkár képvi­seli valamilyen fórumon a nőket. Ez olyan ütőerő, amely a Szlovák Nő­szövetséggel együttműködve színvo­nalasabban és energikusabban járul­hat hozzá a nők és a családok élet- és munkafeltételeinek javításához, főleg a fiatal családok stabilizálásá­hoz. az egészséges erkölcsi légkör megteremtéséhez mind a hatásköré­ben, mind az egész társadalomban. És nemcsak hozzájárulhat mind­ehhez, hanem hozzá is kell járulnia. Napjainkban ezek már nem plátói szándékok, hanem reális lehetősé­gek. melyeknek megvalósítását a nemzeti bizottságokról szóló módo­sított törvény és az SZNT 107-es számú törvénye szavatolja, amellyel 1988. július 1-jével módosult és ki­egészítődön a nemzeti bizottságok tevékenységét szabályzó törvény. Miről van szó tulajdonképpen? Elsősorban arról, hogy a nemzeti bizottságok kötelesek szervezetün­ket is bevonni azoknak a dokumen­tumoknak a kidolgozásába, egyezte­tésébe és jóváhagyásába, amelyek a községek, városok, járások és kerüle­tek komplex fejlesztését érintik. A nőszövetséget ezzel kapcsolatban je­lentős jogok illetik meg, és e lehető­ségek kiaknázására különösen járási, illetve városkerületi bizottságaink­nak kell nagy figyelmet összpontosí­taniuk. Hogy miként? Azzal, hogy szerveze­tünk részletesen ismeri a nők, a csa­ládok. az állampolgárok életének konkrét problémáit, de ismeri a mó­dosított törvények nyújtotta lehető­ségeket is. így színvonalasan együtt­működhetnek az illetékes szakembe­rekkel, a többi társadalmi szervezet­tel, és hozzájárulhatnak a nyilvános­ság tájékoztatásához. Hiszen első­sorban mi, lányok és asszonyok va­gyunk alkalmasak arra, hogy felmér­jük, mennyire színvonalas a szolgál­tatások rendszere, az iskolarendszer és a kultúra, az egészségügy és a szociális ellátás, illetve hogy miként ■ teljesítik e területeken nemzeti bi­zottságaink a feladataikat. Az emlí­tett törvénymódosítás értelmében most már önállóan dönthetnek nem­zeti bizottságaink a költségvetési eszközök felhasználásának módjáról, a fejlesztési és tartalékalap kialakí­tásáról és felhasználásáról, az állam­polgárok által nyújtott egyéni szol­gáltatások. illetve az egyéni kisvál­lalkozások engedélyezéséről. Főleg rajtunk múlik, mennyire meggyőzően és érvekkel alátámasztva tudjuk kö­vetelni a tagság megalapozott igé­nyeinek kielégítését, az évek alatt felhalmozódott problémák megoldá­sát. A törvénymódosítással a nemze­ti bizottsági szakbizottságok jogköre is növekedett e segédszervek köte­lező intézkedéseket rendelhetnek el az nb-k által irányított vagy igazga­tott szervezeteknél a fogyatékossá­gok kiküszöbölésére. A polgári bi­zottságok jogköre is növekedett. Számunkra mindez hatalmas lehető­séget jelent: az eddiginél nagyobb mértékben hozzájárulhatunk a nők és a családok érdekeinek érvényesí­téséhez. Most a járási konferenciák előtti időszakban különösen időszerű el­gondolkodni ,A társadalomnak — a családnak — önmagunknak" mozga­lom konkrét céljairól. E vonatkozás­ban is mindig az adott terület sajátos szükségleteiből induljunk ki, szem előtt tartva a járás komplex fejlesz­tésének szükségleteit Arra töreked­jünk, hogy a gyermekintézmények és a szociális szolgáltatások problémá­inak megoldásán kívül a nők sokol­dalú és szocialista irányú személyi­ségfejlesztésével, az ifjú nemzedék és az összes állampolgár lehetősége­inek kibontakoztatásával is törődje­nek. Ez iskolai, testnevelési és kultu­rális létesítmények építésében és fo­lyamatos működtetésében, továbbá a szolgáltatások tökéletesítésében is jusson kifejezésre. A nemzeti bizott­ságok a Szlovák Nőszövetséggel és a többi társadalmi szervezettel, illetve szakegyesülettel együttműködve já­ruljanak hozzá a szabad idő eltölté­sének értelmessé, hasznossá, kultu­rálttá tételéhez. Marx szerint a sza­bad idő a legnagyobb kincs, amellyel egy társadalom rendelkezhet. Szük­ségünk van rá testi és szellemi erőnk felújítása, az önművelés, az érdeklő­dés kibontakoztatása, a családi és az állampolgári kapcsolatok ápolása ér­dekében. Szükségünk van erre bol­dogulásunk érdekében, az élet új mi­nőségűvé fejlesztése érdekében. A szocializmus törekvéseinek éppen ez a fő célja. SILVIA MAJLINGOVÁ. A Szlovák Nőszövetség KB alelnöke nő 3

Next

/
Thumbnails
Contents