Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-01-12 / 3. szám
TÁJOLÓ KÖNYV Dokumentumok József Attila életének utolsó hónapjairól A könyvkiadók tavalyi termésében ismét akadt szép számmal sikerkönyv. Ezek egyike lllyésné Kozmutza Flóra tollából került a kíváncsi olvasók kezébe. Méltán használhatjuk ez esetben a kiváncsi jelzőt, hiszen immár 50 esztendeje, egészen pontosan 1937. december 3-a óta foglalkoztatják a közvéleményt József Attila öngyilkosságának körülményei és okai. A költőóriáshoz életének utolsó kilenc hónapjában ez a rendkívül intelligens, józan gondolkodású, művelt nö állott a legközelebb, ö testesítette meg a költő életének utolsó szakaszában a szerelmet jelentő kedvest és a szeretet jelképező, oly fájdalmasan korán elveszített anyát egy személyben. Nem véletlen, hogy ötven évet kellett vá runk erre az önvallomásokkal teli dokumen tumgyüjteményre. Ahhoz, hogy mindezt papírra vessék. Flóra asszonynak súlyos és fájdalmas sebeket kellett feltépnie magában, hisz legtitkosabb érzelmi életét tárja most a nyilvánosság elé. Egyrészt az elmúlt öt évtized során sok-sok vád érte őt és férjét a történtekkel kapcsolatban (Flórára rásütötték a József Attila gyilkosa bélyegét), másrészt környezetében állandóan élt az igény arra, hogy mint a legilletékesebb, feltárja féltve őrzött titkait. S e két tényező végül lllyésnét írásra sarkallta. Illyés Gyula özvegye emlékei idézésekor gondolatban 1937. február 20-ig nyúlt viszsza, mert ezen a napon ismerte meg József Attilát. Az első találkozástól az első telefonig, az első meghitt beszélgetésig, mindkettőjük váratlan betegségéig, házasságkötésük tervéig, ill. az öngyilkosság fényéig szinte az időszak minden napjáról szólva, időrendi sorrendben mutatja be az eseményeket, hol csak egy-egy dokumentumként szolgáló levél segítségével, hol pedig részletesebben kifejtve, kommentálva azt. S eközben egyre emberközelibbé válik a költő, egyre érthetőbbé válnak Flóra reakciói. A kölcsönös szimpátia két sors összefonódásának akaratává mélyül. De az idő múlásával egyre vészterhesebbek ennek a kölcsönös kötődésnek a lehetőségei és perspektívája. Egyre inkább megsejtjük József Attila betegségének diagnózisát, lelki változásainak kínjait, keserveit. Az emberi tragédia mögül az emberség tragédiája zúdul ránk felhöszakadás-szerü hevességgel. A sok-sok csalódás, a kegyelemkenyér kényszerű elfogadása, költészetének nem méltó elismerése míndmind hozzájárulnák ahhoz, hogy a könyv lapjainak forgatása közben egy társtalan igaz szavú, komoly gondokkal küzdő és feltétlenül támaszt kereső, legtöbbször depressziós költő, ill. egy szenvedélyesen segíteni akaró gyógypedagógus nem mindig harmonikus kapcsolatának tanúi lehessünk. A teljessebb kép kialakításához azonban feltétlenül vázolni kell Illyés Gyula szerepét is kettőjük viszonyában, s ezt a feleség — helyesen — meg is teszi. Megtudjuk hát, hogy Illyés Gyula és József Attila barátsága már akkor megszakadt. amikor Flóra még egyiküket sem ismerte. Az irodalomtörténeti tény, hogy Flóra előbb találkozott Illyés Gyulával, igy az öt József Attilától el nem vehette. Illyés dokumentumszerü verstöredéke is erről tanúskodik: „Nyúltál azért, kit én találtam, vitted volna magadnak a köd-világba hogy csatádban segítsen tántorgó agyadnak én oda adtam volna és ő ment is — szívnél különb a lélek de lett minden egyszerre késő berántott a köd karma téged — " Az igazságra szomjazó utókor számára az emlékirat a valóban megélt élet hitelével és igazával áll helyt önmagáért, miközben úrja bizonyítja, hogy az élet számos titkát, bármilyen fájdalmas is, lehetetlen teljességében megközelíteni mert a SORS olykor könyörtelen és kifürkészhetetlen. ZSEBIK ILDIKÓ A rabszolga Isaac Bashevis Singer, aki a fasizmus elöl. Lengyelországból menekült az Egyesült Államokba, csak akkor kezdett ismertebbé válni, amikor a világot bejárta a hír: neki ítélték oda az 1985-ös irodalmi Nobel-díjat. Lehet, hogy személye azért volt kissé háttérben, mert műveinek témája látszatra egy szűkebb réteghez, a zsidósághoz köti alkotásait. De a jó irodalom egyetemes, az egész emberiséghez szól. Singer műveiben meghatározó a kor és a környezet. Regényeit történelmieknek is nevezhetnénk, ha a korabeli történelem meghatározó alakjairól szólnának. Ez azonban nem célja Singernek. „A rabszolga" a XVII. századi Lengyelországban játszódik, s nemcsak élethű képet kapunk benne az akkori lengyel hűbéri viszonyokról. hanem a laikus olvasó ízelítőt kap a zsidó ember sajátos érzelem- és gondolatvilágából. A katolicizmusnak legalább olyan erős történelmi gyökerei vannak Lengyelországban, mint a zsidóságnak; vallási háborúk viszályok dúltak miatta, sőt azt is mondhatnánk. vallási sovinizmus tartotta hatalmában az országot. Lehet, Bashevis Singer a zsidóság újkori infernójának gyökereit keresi. Azt kutatja, hogyan engedhette meg az emberiség magának Oswiczimet, a gázkamrákat, a koncentrációs táborokat. A könyv a Hmelnyickij kozákjainak vérengzését túlélő és rabszolgának eladott zsidó Jákob és a keresztény Wanda szerelméről szól. akik súlyos lelkiismereti kompromisszumok árán találták meg az egymáshoz vezető utat. A háttérben ott kísért az állandó zaklatás veszélye, nemcsak a zsidóságot, de a földhözragadt jobbágyságot illetőleg is. Eldöntetlen marad a kérdés, hogy ki szenvedett többet a hűbéruraktól: a zsidóság, vagy a keresztény jobbágyság ? A regény szomorkásán lírai véget ér. A főszereplők csak haláluk után kapnak erkölcsi elégtételt és megbecsülést. Az olvasó pedig egy érzéseket nemesítő élménnyel lesz gazdagabb. S meggyőződhet róla: Isaac Bashevis Singer az egész emberiség Írója. A könyv az Európa kiadó gondozásában jelent meg 1986-ban. CSÓKA GÁBOR HANGLEMEZ A négyszögletű kerek erdő Az utóbbi években se szeri, se száma a gyerekeknek szóló zenés vers- és meselemezeknek. Szerencsére, mondhatjuk, hiszen kevés kivételtől eltekintve ezek a lemezek értelmes szórakozást nyújtanak a kisebb-nagyobb gyerekeknek, akik, miközben dúdolják a fülbemászó dallamokat, szinte észrevétlenül, játszva tanulják meg egyik verset, mesét a másik után. Köztudomású, hogy a mai gyerekek — már az óvodások is — „lépést tartanak a korral", van kedvenc együttesük, énekesük, amelynek, illetve akinek a dalait — lapos, banális szövegükkel együtt — ismerik, éneklik. A megzenésített versek esetében viszont a modren zenéhez olyan szövegek társulnak, amelyeket érdemes megtanulni, megjegyezni, lévén a szerzőik hírneves költők. A country-zenét játszó Bojtorján együttes legújább, gyereknek szóló lemeze „A négyszögletű kerek erdő címmel jelent meg a múlt évben. Tizenhat vers szerepel rajta, a legtöbb, az együttes két tagjának, Pomázi Zoltánnak és Vörös Andornak a megzenésítésében. A zenei anyag egységes, mindegyik dal más és más, mégis hamisítatlanul „bojtorjános". Játékosan éneklik, jelenítik meg a versekben szereplő állatokat, tárgyakat: a négyszögletű kerek erdőt, amely nincs sehol, a brummogó mackót, a csurranó-cseppenő lépesmézet... A dalok között szerepel a megunhatatlan Micimackó, Bródy János ismert zenéjével. Sötét Gábor feldolgozásában. Biztosan hamar megkedvelik a gyerekek Mackó Lackót, Weöres Sándor verseit: a csilingelő,. Suttog a fenyvest", a lírai „Kék hajnalt", a tréfás Regélőt, Tamkó Sirató Károly Narancsszüretét és a többit. Jól megszerkesztett lemez „A négyszögletű kerek erdő", ezek a versek minden bizonnyal megmozgatják majd a hallgató gyerekek fantáziáját. hiszen szinte mindegyik vers játék a nyelvvel. Az előadók érthetően, jól artikulálva éneklik a humoros szövegeket. Jó nagyokat lehet majd kacagni azon. hogy házasodik a lapát, elveszi a piszkafát, férjhez megy a reszelő , megkérte a meszelő, vagy akár azon is, hogy bezzeg a polipnak nincs gondja, melyik kezébe fogja az esernyőt, de minek is van annyi karja, hiszen a víz alatt igazán ritkán esik az eső ... és sok hasonló csacska és vidám dolgon, amely csak a versekben, mesékben és a gyermeki képzeletben létezik. Á magyar versen kívül — amelyeknek szerzői a már említett költőkön kívül Lázár Ervin. Veress Miklós, Osváth Erzsébet, Jankovich Ferenc, Fodor Ákos — egy francia, egy görög és két észak-amerikai népdalfeldolgozás is szerepel a lemezen, hangulatukkal, zenéjükkel jól illeszkednek a többi dal közé. A lemezfelvételen a Bojtorján együttes tagjain kívül közreműködött Tolcsvay László, Győri Károly, Szlovák László, Zsoldos Béla és a budapesti Diana utcai általános iskolások, akik kedves éneklésükkel tarkítják a dalok előadását. BERTHA ÉVA KIÁLLÍTÁS Színek vonzásában Jozef Trepác életét alkotói, festői tevékenysége mellett az aktív, pedagógiai munka határozza meg. Képeit számos közös és egyéni kiállításon tekinthette már meg a közönség. Meghatározó egyénisége a nyitrai (Nitra) Pedagógiai Fakultás képzőművészeti karának. Festészetének a Bratislavai Képzőművészeti Főiskola szabott irányt, ahol olyan kiváló mesterektől kapott művészi alapokat, mint Cemicky és Mudroch professzorok. Ján Mudroch főleg a portré- és kompoziciós festészetére volt döntő hatással. Ebben az időben a festőt azok a problémák izgatták, amelyeket az európai modem festészetben a fauvisták képviseltek. A tiszta, világos tónusok erős emóciós erejének hangsúlyozása, a színhatások törvényszerűségének felhasználása, azok dekoratív funkciójának kiemelése, az élet szépségének és harmóniájának hirdetése — mindezek Trepác művészi magatartásának és önkifejezésének meghatározó összetevői. Megkapó volt számára Eugen Nevan háború utáni munkássága, melynek hatása alatt monumentális-dekoratív festészetének csúcsára jut. Állándó érdeklődést mutat a portré iránt is. Festői törekvése: nagy felületeken tiszta színeket hozni, racionálisan kiegyensúlyozott kompozíciókat alkotni. Képein a formákat erős fekete kontúrvonal emeli ki. Persze ezek a törekvések nem mutatkoznak meg egyaránt minden tematikus-zsánermunkában. Portréit nem annyira a pszichológiai aspektus határozza meg, mint amennyire a modellt a festő képzőművészeti kifejezési anyagnak tekinti. A hangsúlyt minden esetben a színekre és a harmonikus kompozíció építésre helyezi. A tagolatlan színfelületekbe vetített formákat erős lineáris határok közé zárja. Csak ritka esetben mutat érdeklődést a részletek iránt, amikor is eltűnnek a meghatározó fekete vonalak és előtérbe kerül a fény-árnyék játék. Hasonlóan jellemezhetnénk virágcsendéleteit is, melyek iránt Trepác állandó figyelmet tanúsít. Ezeket a munkáit azonban aprólékos elemző munka előzi meg. Csokrain az egységes, megvilágított felületeket és elválasztó körvonalakat jellegzetes színfoltok — a vászonra vastagon felhordott festékréteg — váltják fel. (Piros rózsacskor; Rózsák kék vázában, 1985) Gyakran találkozunk virágmotívumaival egyéb munkáin is — „nagy” csendéletein (Csendélet az asztalomon) vagy figurális kompozícióiban (Olvasó nő 1983, A piacon 1986). Ezeken a képeken a virág bele van építve a sík-vonal kompozícióba. Minden munkájában ott található a festő mély humanizmusa az emberiséggel, a világgal szemben. LANGSTEIN ERZSÉBET nő 18
