Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-12 / 3. szám

TÁJOLÓ KÖNYV Dokumentumok József Attila életének utolsó hónapjairól A könyvkiadók tavalyi termésében ismét akadt szép számmal sikerkönyv. Ezek egyike lllyésné Kozmutza Flóra tollából került a kíváncsi olvasók kezébe. Méltán használhat­juk ez esetben a kiváncsi jelzőt, hiszen im­már 50 esztendeje, egészen pontosan 1937. december 3-a óta foglalkoztatják a közvéle­ményt József Attila öngyilkosságának körül­ményei és okai. A költőóriáshoz életének utolsó kilenc hónapjában ez a rendkívül intelligens, józan gondolkodású, művelt nö állott a legközelebb, ö testesítette meg a költő életének utolsó szakaszában a szerel­met jelentő kedvest és a szeretet jelképező, oly fájdalmasan korán elveszített anyát egy személyben. Nem véletlen, hogy ötven évet kellett vá runk erre az önvallomásokkal teli dokumen tumgyüjteményre. Ahhoz, hogy mindezt pa­pírra vessék. Flóra asszonynak súlyos és fájdalmas sebeket kellett feltépnie magában, hisz legtitkosabb érzelmi életét tárja most a nyilvánosság elé. Egyrészt az elmúlt öt évti­zed során sok-sok vád érte őt és férjét a történtekkel kapcsolatban (Flórára rásütöt­ték a József Attila gyilkosa bélyegét), más­részt környezetében állandóan élt az igény arra, hogy mint a legilletékesebb, feltárja féltve őrzött titkait. S e két tényező végül lllyésnét írásra sarkallta. Illyés Gyula özvegye emlékei idézésekor gondolatban 1937. február 20-ig nyúlt visz­­sza, mert ezen a napon ismerte meg József Attilát. Az első találkozástól az első telefo­nig, az első meghitt beszélgetésig, mindket­tőjük váratlan betegségéig, házasságkötésük tervéig, ill. az öngyilkosság fényéig szinte az időszak minden napjáról szólva, időrendi sorrendben mutatja be az eseményeket, hol csak egy-egy dokumentumként szolgáló le­vél segítségével, hol pedig részletesebben kifejtve, kommentálva azt. S eközben egyre emberközelibbé válik a költő, egyre érthe­tőbbé válnak Flóra reakciói. A kölcsönös szimpátia két sors összefonódásának akara­tává mélyül. De az idő múlásával egyre vészterhesebbek ennek a kölcsönös kötő­désnek a lehetőségei és perspektívája. Egyre inkább megsejtjük József Attila betegségé­nek diagnózisát, lelki változásainak kínjait, keserveit. Az emberi tragédia mögül az em­berség tragédiája zúdul ránk felhöszaka­­dás-szerü hevességgel. A sok-sok csalódás, a kegyelemkenyér kényszerű elfogadása, költészetének nem méltó elismerése mínd­­mind hozzájárulnák ahhoz, hogy a könyv lapjainak forgatása közben egy társtalan igaz szavú, komoly gondokkal küzdő és feltétle­nül támaszt kereső, legtöbbször depressziós költő, ill. egy szenvedélyesen segíteni akaró gyógypedagógus nem mindig harmonikus kapcsolatának tanúi lehessünk. A teljessebb kép kialakításához azonban feltétlenül vázol­ni kell Illyés Gyula szerepét is kettőjük viszo­nyában, s ezt a feleség — helyesen — meg is teszi. Megtudjuk hát, hogy Illyés Gyula és József Attila barátsága már akkor megsza­kadt. amikor Flóra még egyiküket sem ismer­te. Az irodalomtörténeti tény, hogy Flóra előbb találkozott Illyés Gyulával, igy az öt József Attilától el nem vehette. Illyés doku­­mentumszerü verstöredéke is erről tanúsko­dik: „Nyúltál azért, kit én találtam, vitted volna magadnak a köd-világba hogy csatádban segítsen tántorgó agyadnak én oda adtam volna és ő ment is — szívnél különb a lélek de lett minden egyszerre késő berántott a köd karma téged — " Az igazságra szomjazó utókor számára az emlékirat a valóban megélt élet hitelével és igazával áll helyt önmagáért, miközben úrja bizonyítja, hogy az élet számos titkát, bármi­lyen fájdalmas is, lehetetlen teljességében megközelíteni mert a SORS olykor könyörte­len és kifürkészhetetlen. ZSEBIK ILDIKÓ A rabszolga Isaac Bashevis Singer, aki a fasizmus elöl. Lengyelországból menekült az Egyesült Álla­mokba, csak akkor kezdett ismertebbé válni, amikor a világot bejárta a hír: neki ítélték oda az 1985-ös irodalmi Nobel-díjat. Lehet, hogy személye azért volt kissé háttérben, mert műveinek témája látszatra egy szűkebb réteghez, a zsidósághoz köti alkotásait. De a jó irodalom egyetemes, az egész emberiség­hez szól. Singer műveiben meghatározó a kor és a környezet. Regényeit történelmiek­nek is nevezhetnénk, ha a korabeli történe­lem meghatározó alakjairól szólnának. Ez azonban nem célja Singernek. „A rabszolga" a XVII. századi Lengyelor­szágban játszódik, s nemcsak élethű képet kapunk benne az akkori lengyel hűbéri viszo­nyokról. hanem a laikus olvasó ízelítőt kap a zsidó ember sajátos érzelem- és gondolatvi­lágából. A katolicizmusnak legalább olyan erős történelmi gyökerei vannak Lengyelor­szágban, mint a zsidóságnak; vallási hábo­rúk viszályok dúltak miatta, sőt azt is mond­hatnánk. vallási sovinizmus tartotta hatalmá­ban az országot. Lehet, Bashevis Singer a zsidóság újkori infernójának gyökereit keresi. Azt kutatja, hogyan engedhette meg az em­beriség magának Oswiczimet, a gázkamrá­kat, a koncentrációs táborokat. A könyv a Hmelnyickij kozákjainak vérengzését túlélő és rabszolgának eladott zsidó Jákob és a keresztény Wanda szerelméről szól. akik sú­lyos lelkiismereti kompromisszumok árán ta­lálták meg az egymáshoz vezető utat. A háttérben ott kísért az állandó zaklatás ve­szélye, nemcsak a zsidóságot, de a földhöz­ragadt jobbágyságot illetőleg is. Eldöntetlen marad a kérdés, hogy ki szenvedett többet a hűbéruraktól: a zsidóság, vagy a keresztény jobbágyság ? A regény szomorkásán lírai véget ér. A főszereplők csak haláluk után kapnak erköl­csi elégtételt és megbecsülést. Az olvasó pedig egy érzéseket nemesítő élménnyel lesz gazdagabb. S meggyőződhet róla: Isaac Bashevis Singer az egész emberiség Írója. A könyv az Európa kiadó gondozásában jelent meg 1986-ban. CSÓKA GÁBOR HANGLEMEZ A négyszögletű kerek erdő Az utóbbi években se szeri, se száma a gyerekeknek szóló zenés vers- és meseleme­zeknek. Szerencsére, mondhatjuk, hiszen ke­vés kivételtől eltekintve ezek a lemezek értel­mes szórakozást nyújtanak a kisebb-na­­gyobb gyerekeknek, akik, miközben dúdolják a fülbemászó dallamokat, szinte észrevétle­nül, játszva tanulják meg egyik verset, mesét a másik után. Köztudomású, hogy a mai gyerekek — már az óvodások is — „lépést tartanak a korral", van kedvenc együttesük, énekesük, amelynek, illetve akinek a dalait — lapos, banális szövegükkel együtt — ismerik, éneklik. A megzenésített versek esetében viszont a modren zenéhez olyan szövegek társulnak, amelyeket érdemes megtanulni, megjegyezni, lévén a szerzőik hírneves köl­tők. A country-zenét játszó Bojtorján együttes legújább, gyereknek szóló lemeze „A négy­szögletű kerek erdő címmel jelent meg a múlt évben. Tizenhat vers szerepel rajta, a legtöbb, az együttes két tagjának, Pomázi Zoltánnak és Vörös Andornak a megzenésí­tésében. A zenei anyag egységes, mindegyik dal más és más, mégis hamisítatlanul „boj­­torjános". Játékosan éneklik, jelenítik meg a versekben szereplő állatokat, tárgyakat: a négyszögletű kerek erdőt, amely nincs sehol, a brummogó mackót, a csurranó-cseppenő lépesmézet... A dalok között szerepel a megunhatatlan Micimackó, Bródy János is­mert zenéjével. Sötét Gábor feldolgozásá­ban. Biztosan hamar megkedvelik a gyerekek Mackó Lackót, Weöres Sándor verseit: a csilingelő,. Suttog a fenyvest", a lírai „Kék hajnalt", a tréfás Regélőt, Tamkó Sirató Ká­roly Narancsszüretét és a többit. Jól meg­szerkesztett lemez „A négyszögletű kerek erdő", ezek a versek minden bizonnyal meg­mozgatják majd a hallgató gyerekek fantázi­áját. hiszen szinte mindegyik vers játék a nyelvvel. Az előadók érthetően, jól artikulálva éneklik a humoros szövegeket. Jó nagyokat lehet majd kacagni azon. hogy házasodik a lapát, elveszi a piszkafát, férjhez megy a reszelő , megkérte a meszelő, vagy akár azon is, hogy bezzeg a polipnak nincs gondja, melyik kezébe fogja az esernyőt, de minek is van annyi karja, hiszen a víz alatt igazán ritkán esik az eső ... és sok hasonló csacska és vidám dolgon, amely csak a versekben, mesékben és a gyermeki képzeletben léte­zik. Á magyar versen kívül — amelyeknek szerzői a már említett költőkön kívül Lázár Ervin. Veress Miklós, Osváth Erzsébet, Jan­­kovich Ferenc, Fodor Ákos — egy francia, egy görög és két észak-amerikai népdalfel­dolgozás is szerepel a lemezen, hangulatuk­kal, zenéjükkel jól illeszkednek a többi dal közé. A lemezfelvételen a Bojtorján együttes tagjain kívül közreműködött Tolcsvay László, Győri Károly, Szlovák László, Zsoldos Béla és a budapesti Diana utcai általános iskolások, akik kedves éneklésükkel tarkítják a dalok előadását. BERTHA ÉVA KIÁLLÍTÁS Színek vonzásában Jozef Trepác életét alkotói, festői tevé­kenysége mellett az aktív, pedagógiai munka határozza meg. Képeit számos közös és egyéni kiállításon tekinthette már meg a közönség. Meghatározó egyénisége a nyitrai (Nitra) Pedagógiai Fakultás képzőművészeti karának. Festészetének a Bratislavai Képzőművé­szeti Főiskola szabott irányt, ahol olyan kivá­ló mesterektől kapott művészi alapokat, mint Cemicky és Mudroch professzorok. Ján Mudroch főleg a portré- és kompoziciós festészetére volt döntő hatással. Ebben az időben a festőt azok a problémák izgatták, amelyeket az európai modem festészetben a fauvisták képviseltek. A tiszta, világos tónu­sok erős emóciós erejének hangsúlyozása, a színhatások törvényszerűségének felhaszná­lása, azok dekoratív funkciójának kiemelése, az élet szépségének és harmóniájának hirde­tése — mindezek Trepác művészi magatar­tásának és önkifejezésének meghatározó összetevői. Megkapó volt számára Eugen Nevan há­ború utáni munkássága, melynek hatása alatt monumentális-dekoratív festészetének csúcsára jut. Állándó érdeklődést mutat a portré iránt is. Festői törekvése: nagy felületeken tiszta színeket hozni, racionálisan kiegyensúlyozott kompozíciókat alkotni. Képein a formákat erős fekete kontúrvonal emeli ki. Persze ezek a törekvések nem mutatkoznak meg egya­ránt minden tematikus-zsánermunkában. Portréit nem annyira a pszichológiai as­pektus határozza meg, mint amennyire a modellt a festő képzőművészeti kifejezési anyagnak tekinti. A hangsúlyt minden eset­ben a színekre és a harmonikus kompozíció építésre helyezi. A tagolatlan színfelületekbe vetített formákat erős lineáris határok közé zárja. Csak ritka esetben mutat érdeklődést a részletek iránt, amikor is eltűnnek a meg­határozó fekete vonalak és előtérbe kerül a fény-árnyék játék. Hasonlóan jellemezhetnénk virágcsendé­leteit is, melyek iránt Trepác állandó figyel­met tanúsít. Ezeket a munkáit azonban apró­lékos elemző munka előzi meg. Csokrain az egységes, megvilágított felületeket és elvá­lasztó körvonalakat jellegzetes színfoltok — a vászonra vastagon felhordott festékréteg — váltják fel. (Piros rózsacskor; Rózsák kék vázában, 1985) Gyakran találkozunk virág­motívumaival egyéb munkáin is — „nagy” csendéletein (Csendélet az asztalomon) vagy figurális kompozícióiban (Olvasó nő 1983, A piacon 1986). Ezeken a képeken a virág bele van építve a sík-vonal kompozícióba. Minden munkájában ott található a festő mély humanizmusa az emberiséggel, a világ­gal szemben. LANGSTEIN ERZSÉBET nő 18

Next

/
Thumbnails
Contents