Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-05-17 / 21. szám

Egészségünk védelmében A pajzsmirigybetegségek A pajzsmirigybetegségek a belső elválasztásé miri­gyek leggyakoribb rendellenességei közé tartoznak. Töbnyire a pajzsmirigy megnagyobbodásában — strumában — nyilvánulnak meg. Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint 1960-ban a vilá­gon közel 200 millió ember szenvedett strumában. Csehszlovákia is azon országok közé tartozik, ahol aránylag gyakran fordul elő ez a megbetegedés. Az ötvenes években a lakosság egynegyedének volt strú­­mája. Ha a palzsmirígyben túl sok hormon termelődik, komoly betegség lép fel: hyperthyreózis (thyreotoxi­­kózis). A betegség számos szív- és érrendszeri pa­naszt, idegrendszeri és emésztőszervi rendellenessé­get vált ki. Hasonlóképpen számos tünettel jár a pajzsmirigy csökkent működése, a hypothyreózis is. A vér és a szövetek hormonszintjének csökkenése a fizikai és szellemi tevékenység lelassulását idézi elő. A pajzs­mirigybetegségek tüneteit az esetek többségében rendszeres gyógykezeléssel normalizálni lehet, ennek során azonban a beteg és az orvos jó együttműködé­sére van szükség. A pajzsmirigybetegségek problémája hazánkban állandóan napirenden van. Felvetődik a kérdés, hogy milyen szerepet tölt be a pajzsm irigy a szervezetben, mi okozza a rendellenességeket, és milyen eredmé­nyeket várhatunk a modem gyógyító-megelőző mód­szerektől. A pajzsmirigy a nyak elülső részén szorosan a gége alatt, a légcső két oldalán helyezkedik el. Két lepke­­szárnyhoz hasonló lebenyét egy szoros, az ún. isth­mus köti össze. Felnőtt emberben a súlya kb. 25 g-ot ér el. A vizsgálat során sem szemmel, sem tapintással nem érzékelhető. A pajzsmirigyet üreges alakzatok, ún. folikálák képezik. Ezekben vegyi anyagok — hor­monok — termelődnek (a hormon görög szó, jelenté­se: tevékenységre serkent), amelyek a folikulák zsela­­tinos folyadékában, a kolloidban raktározódnak el. Innen aztán a szükséges arányban egyenesen a vérbe kerülnek. Ezért tartozik a pajzsmirigy a belső elválasz­tásé mirigyek közé. A pajzsmirigy hormonjai sok szerv működését befo­lyásolják. Elősegítik a fehérjék képződését és azoknak az enzimeknek a termelését, amelyek a sejtekben a tápanyagok, főleg a szénhidrátok égését szabályoz­zák. így jön létre a szív, az izomzat, és egyéb szervek működéséhez szükséges energia, és hő is termelődik. A pajzs mirigyhormonok szabályozzák a víz, az ionok és az ásványi anyagok, pl. a mész és a foszfor szállítását is. Hatást gyakorolnak a termékenységre, a terhesség lefolyására, az anyatejképzödésre. Fontos szerepet töltenek be a. növekedés regulációjában. Egyik legfontosabb hatásuk a központi idegrendszer normális fejlődésének biztosítása a méhen belüli élet során, illetve közvetlenül a szülési utáni időszakban. A pajzsmirigy-rendellenességek nagyjából a követ­kező csoportba oszthatók: 1. a pajzsmirigy megnagyobbodása — strúma (goly­va), amelynél a pajzsmirigy működése normális marad; 2. a pajzsmirigy csökkent működése, az ún. hypothy­reózis, 3. a pajzsmirigy fokozott működése, az ún. hyperthy­reózis vagy thyreotoxikózis, 4. a pajzsmirigygyulladás, 5. a pajzsmirígydaganatok. Következő írásunkban a strúma kialakulásának oka­iról, a betegség tüneteiről lesz szó. Dr. VYBERAL ZSUZSANNA

Next

/
Thumbnails
Contents