Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-03 / 19. szám
Jólesik a pihenés a mozgalmas athéni utcán A falon karikatúrák. Ahogyan a férfi karikaturisták a görög nők mindennapjait látják. Például: a nő a pálmafaként tornyosuló mosogatnivaló árnyékában ül és álmodozik ... Az igazi pálmáról, a napsütötte fövenyes tengerpartról. Képek egymásutánja a nő napi maratonjáról: eteti, öltözteti, szórakoztatja, neveli gyermekeit, bevásárol, főz. takarít. Rohan, beszerez, elintéz. S mikor eljő az este, átöltözik. mi több, felveszi a filmcsillag mosolyát, kitáija az ajtót a ház urának, aki kényelmet, gyengédséget szerelmet vár tőle . . . Tetszett az ötlet, hogy bemutatták ezeket a karikatúrákat a Görög Nők Szövetségének (OGE) IV. kongresszusán Athénban. Néhány vonás ceruzával, szénnel esetenként valóban többet mond, mint a szavak százai. Hogyan élnek a görög nők? Milyen gondjaik. örömeik vannak? A háromnapos kongreszszuson meghallgathattam az ország különböző részeiről érkezett nők felszólalásait. Rendkívül szenvedélyesen beszéltek, úgyhogy az elnökség asztalától sokszor hangzott fel: „time” (az idő), hogy a felszólaló betartsa a kiszabott öt percet, s szót kapjanak a többiek is. Ennek ellenére általában késő estébe nyúlt a kongresszusi vita. — Úgy tűnik, hogy a görög nőket sok minden aggasztja — kezdem a beszélgetést a problémakör beavatott értőjével. Zilli Szakellaridival. a Görög Nők Szövetségének elnökével. — A görög átlagcsalád nem tud megélni egy fizetésből — mondja Zilli Szakellaridi. — A nők foglalkoztatása létszükséglet. Azoknak a nőknek, akiknek végül is sikerül állást találniuk. 60 százaléka fétjezett családanya, úgyhogy jól ismerik azt a bizonyos bűvös kört. amelyben össze kell hangolni a munkahelyi teendőket az otthoniakkal. Az iskolában a gyerekek nem kapnak meleg ételt, ezért a dolgozó nők este főznek és a kisebbeknek másnap termoszban adják az ételt, a nagyobbak meg már megmelegíthetik egyedül is. Nagy gond a bölcsődés és óvodás korú kisgyermekek elhelyezése, hiszen összesen I 400 gyermekgondozási központ áll rendelkezésükre. viszont legalább 4 OOO-re lenne szükség. A fiatal házaspárok tehát gyakran állnak dilemma előtt, hogy legyen-e, vagy sem gyermekük. A fiatal családokról való állami gondoskodás a minimális. A kongresszuson rengeteg bírálat érte az iskola ügyeL az oktatási és nevelési intézményeket. Bevallom, több tény is kimondottan megdöbbentett. Athénban tudniillik az ember lépten-nyomon arra gondol, hogy az európai civilizáció bölcsőjénél jár. Itt éltek az időszámításunk előtti 5. században Pállasz Athéné szentélyének árnyékában azok a gondolkodók. akik jó időre meghatározták az egyetemes emberi műveltség fejlődésének vonulatait, itt van a gyökere művészetünknek, irodalmunknak. filozófiánknak és törvénykezésünknek. Zilli Szakellaridi azonban határozottan viszszakényszerít a jelenbe: — Kevés az iskolaépület, a meglévők roszszul vannak felszerelve, kevés a pedagógus, s a tanítás színvonala sem kielégítő. A kormánynak több pénzt kellene szánnia az oktatásra. Most a télen is több iskolában nem fűtöttek, mert nem volt rá pénz. Keveset fordítanak ;tzonban a karbantartásra, a sportfelszerelésre is. Éppen abban az országban hanyagolják el az iskolákban a testnevelést, ahonnan a világ legnagyszerűbb sportversenye, az olimpia ered. Egyes iskolákban csak egyetlen lebetonozott pálya áll a tanulók rendelkezésére. Ezért a szülők gyermekeiket többnyire nemcsak állami intézményekbe, hanem még magániskolákba is járatják. A magániskolákban tanító pedagógusok szövetségének adatai szerint a szülőknek ez a ráadás évente összesen 121 billió drachmába kerül. Mindezt a kongresszuson Szófia Duru, alapiskolai pedagógus is alátámasztotta, aki Euboia szigetéről, a 80 000 lakost számláló Khalkiszból érkezett. Osztályába 45—50 gyerek jár. Három „műszakban" tanít: reggel nyolctól déli tizenkettőig, tizenkettőtől délután négyig, négytől pedig este nyolcig. A nők ezen az iparvidéken főleg a textiliparban és a háztartási gépek alkatrészeit gyártó Siemens gyárban dolgoznak. Szófia a görög nőszövetség elkötelezett aktivistája, mindig van dolga, s ötleteivel a dolgozó nőknek szeretne segíteni. Az egészségügyben sem jobb a helyzet, hiányosságaira az emberek jóllehet még érzékenyebben reagálnak. Egyre gyakrabban kerül szóba az ..ankhosz”, ami szabad fordításban annyit tesz. mint stressz, szorongás, feszültség. Az emberek félnek az esetleges betegségtől, az orvosi és a kórházi kezeléstől, mondván: vajon meg tudom-e fizetni?! Görögországban csupán nyolc gyermekklinika van. ebből öt a fővárosban található. Az egészségügyi ellátásban azonban gyakran olyan mulasztásokat is elkövetnek, hogy a szülők inkább a magánorvosokat fizetik. Az állami rendelőintézetekben a terhesgondozás csak délelőtt folyik. A dolgozó nők ígv szintén a magánrendelésre kényszerülnek. Rendkívül kevés a terhes nőt védő törvény. Az egészségi panaszok a romló környezeti hatások következtében bizonyára csak nőni fognak. Athénban több mint 4 millió ember él. (Görögország lakosainak száma — 1985-ös adat szerint — 9 878 000.) Bár a fővárosban szorong az ország lakosságának majdnem a fele, az első pillantásra mégis úgy tűnik, hogy Athénban több az autó. mint az ember. A város autódudálástól és abroncscsikorgástól hangos. A kipufogógázok meg szennyezik a levegőt, a vizet, a termőföldet. Már-már a járdák is parkolóként szolgálnak a megszámlálhatatlan sok autónak és motorkerékpárnak. Egyszerűen nincs helye parknak, s a műszaki haladás és a természet közötti versengés tovább folyik. Az emberek meg jól tudják, hogy ebben a játszmában ők érdekeltek a leginkább és nem szabad veszíteniük. Nőket érintő probléma lenne az is? A görög asszonyok azt mondják, hogy igen. Tudvalévő, hogy különösen a nőket és a gyermekeket veszélyeztetik ezek a kedvezőtlen külső hatások. Az országban rendkívül gyakoriak az ivóvíz szennyezettsége okozta járványok, az élelmiszeripari vállalkozók gondatlansága okozta ételmérgezések. A Görög Nők Szövetsége 50-ezres taglétszámával az ország legnagyobb nőszervezete. Sok hatásos intézkedéssel szolgálta már eddig is a nők érdekeit. A szövetség IV. kongresszusának dialógusaiból az is kiderült, hogy folytami kívánja a harcot. Sok hazai és egyúttal nemzetközi érvényű probléma vár még megoldásra. Görögország gyönyörű, és szépek az ott élő emberek is. Hallották már jellegzetesen vontatott dalaikat? Este a tavernában megérthetik, hogy életük még árnyoldalaival együtt is megragadó. Vastag füstfelhőben száll a melankolikus dal. a mandolinhoz hasonló buzukin játszanak itt. a dallam engem leginkább a néger blues-okéra emlékeztet. Aztán a szomszéd asztaltól feláll egy férfi. A parketten táncol. Egyedül, utánozhatatlah lépésvariációkkal. Bánatot és örömet képes kifejezni egyszerre. A görögök a szívükkel táncolnak — mondják. És mindenhol ott van alapvető életérzésük: Szagapo. Szeretlek. Szeretlek élet. olyannak, a milyen vagy. A táncos visszaül asztalához. Iszik a retszinából, a világ egyetlen gyantaízű borából. Megkóstoljuk a fokhagymával ízesített joghurtot, a káposzta- és a sárgarépasalátát, a műszakát. Előttünk még sok más ínycsiklandó falat. Juhsajt friss paradicsommal (a tél vége felé). Az órámon éppen éjfél. Az igazi vigalom csak most kezdődik. Az élet forr, sokarcú, utánozhatatlan, bolondos és gyönyörű itt. Szagapo. LYDIA KOVÁCOVÁ A szerző felvételei